• Nem Talált Eredményt

C SALÁD ÉS ÉLETMÓD

A népesedés jelenlegi helyzete

2.14. C SALÁD ÉS ÉLETMÓD

Minden család egy jól, kevésbé jól, vagy rosszul működő önszabályozó rendszer. A gyermek számára szűrőt képez a társadalommal és a kultúrával szemben. A társadalmi normák közül szelektálja azokat, amelyek a családban érvényes egyedi szabályrendszerré válnak. A család struktúrája nagymértékben meghatározza a személyiség fejlődését. Ha azt az élethelyzetet elemezzük, hogyan alakul ki egy újonnan létrejött család napi ritmusa, a családban megoldásra váró feladatokkal kapcsolatos állásfoglalása, az egyes családtagok családon belüli szerepe, akkor érdemes megvizsgálni, hogy a család felnőtt tagjai milyen tapasztalatokkal, ismeretekkel kerültek be a családba. Egy új párkapcsolatba lépve az egyik legfontosabb teendő, hogy a pár összehangolja egymással a "hozott" szokásaikat, a fontosnak és továbbra érvényesítendő értékeket, a napi rutinokat és ezzel együtt kialakítsa a közös életvitelt. A család egyik fontos funkciója az, hogy tagjai elvárásait ki tudja elégíteni. Vegyünk egy olyan családot, amelyben van egy újszülött csecsemő, egy 3 éves még törődést igénylő kisgyermek, egy kamasz, aki szeret elvonulni és zenét hallgatni, egy munkájával alaposan megterhelt anya, egy apa, aki szabadidejében szeret fúrni-faragni, és egy nagymama, akinek egyre több segítségre van szüksége. Egyértelmű, hogy a családtagok igényeit összeegyeztetni nem kis feladat, és hogy lehetetlen mindenkinek az igényeit mindig egyformán figyelembe venni. A családok azonban ennek a feladatnak a megoldásában nincsenek magukra hagyva. Bizonyos szükségleteket ki tudnak elégíteni más intézmények is, mint például az iskolák, vagy a kórházak, szociális vagy egyéb intézmények. Mégis annak a kialakítása, hogy a család, hogy éli meg minden napjait, hogyan oldja meg a napi feladatokat, milyen légkört teremtenek a szülők, milyen feladat és szerep megosztási formákat választanak, hogyan oldják meg problémáikat, milyen szabályokat és normákat állítanak fel, mely értékek képviseletét tartják fontosnak a család életmódjából derül ki, fogalmazhatunk úgy is, hogy annak a következménye.

F ELHASZNÁLT IRODALOM

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába . Osiris, Budapest (11. fejezet Család: 393- 426)

2.14. Család és életmód | 49

Bánlaky Pál: Családszociológia (Wesley könyvek 2001)

Berger, T. – Kellner, H. 1984: Valóság felépítés a házasságban. A tudás mikroszociológiájához.

in: Hernádi M. (szerk.) A fenomenológia a társadalomtudományban. Budapest: Gondolat. 431-453.

Budapest (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései

; 55.)

Bukodi Erzsébet (2004) Ki, mikor, kivel (nem) házasodik? Párválasztás Magyarországon.

Századvég Kiadó – Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Budapest

Családban EMBERTÁRS Ökomenikus Lelkigondozói és mentálhigiénés folyóirat 2003.

december

Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek. Gondolat, Bp. 1979.

Cseh-Szombathy László: A házastársi konfliktusok szociológiája. Gondolat Bp. 1985.

Cseh-Szombathy László (1995) A társadalmi normák változása és a családi élet alakulása.

Magyar Tudomány , 5: 521-531.

Cseh-Szombathy László (1997): Szerelem, párkapcsolat, család, gyerek. Budapest Cseh-Szombathy László (szerk.) (1978): A változó család. Kossuth Kiadó, Budapest

Cseh-Szombathy László: Családszociológia. Gondolat, Budapest-Educatiofolyóirat, 2002/3. A család

Eia Asen: Családi elemi (2011 Animula)

Társadalmi kérdések, EMBERTÁRS Ökomenikus Lelkigondozói és mentálhigiénés folyóirat 2008. január

Válaszúton a nemek? EMBERTÁRS Ökomenikus Lelkigondozói és mentálhigiénés folyóirat 2008. január

Európában: konvergencia vagy divergencia? Osiris Kiadó, Budapest

Frenkl S. – Rajnik M. Életesemények a fejlődéslélektan tükrében (Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány kiadványa)

Hadas Miklós (2011): Hímnem, többes szám -A férfikutatások első hulláma. Replika: 43.

Herczeg Tamás [Online] [Hivatkozva: 2018. 06. 25.]

http://ifjusagkutatas.org/prezentacio_2014.pdf

Hernádi Miklós (2001) Családbomlás az ezredfordulón: angolszász adatok és álláspontok kritikai értékelése. Akadémiai Kiadó, Budapest

Horváth-Szabó Katali. A házasság és a család belső világa (Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány kiadványa)

H. Sas Judit (1976): Életmód és család. Az emberi viszonyok alakulása a családban. Akadémiai Kiadó, Budapest

H. Sas Judit (1988): Nőies nők és férfias férfiak. Akadémia Kiadó, Budapest

Klinger András: A késői gyermekvállalás problémái. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a498.pdf

Dr. Morel Gyula S.J. : Szociológia (Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet kiadványai) Nagy Ildikó: A családfő intézménye. Nemi szerepek a családban.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a501.pdf

„Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001” TÁRKI 2004. (szerk: Nagy Ildikó és társai)

Nagy Ildikó - Pongrácz Tiborné -Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és frfiak helyzetéről. TÁRKI –SZCSM, Budapest

Nanszákné Cserfalvi Ilona (2002): Vallomások a válásról: esettanulmányok. Pedellus, Debrecen.

Neményi Mária (szerk.) (1988): A család. Gondolat Kiadó, Budapest

Neufeld – Máté G. A család ereje, Ragaszkodj a gyermekeidhez (Libri Kiadó, Budapest 2014) Nő és férfi EMBERTÁRS Ökomenikus Lelkigondozói és mentálhigiénés folyóirat 2003.

augusztus

Pálhegyi Ferenc: Házunk népe, A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Keresztény Ismeretterjesztő Alapítvány Bp. 2011.

Pongrácz Tiborné: Család és munka szerepe a nők életében. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a503.pdf

Pongrácz Tiborné –S. Molnár Edit (1994): Kisgyermekes apák és anyák szülői, családi attitűdjei négy európai országban. KSH Népegésségtudományi Kutató Intézet Kutatási Jelentései, 52.

KSH, Budapest

Philips, R. (2004) Amit Isten összekötött... A válás rövid története. Osiris Kiadó, Budapest Sántha Pál (1968): A dolgozó szülők és a gyermek. Pedagógus Szakszervezet, Budapest Schadt Mária: Családszociológia. Pécs : Comenius BT, 2000

Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest:

Gondolat Kiadó.

Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. Gondolat Kiadó, Budapest

Somlai Péter (1997): Szocializáció, a kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata. Gondolat Kiadó, Budapest

Somlai Péter (1997): Szocializáció. Corvina, Budapest

Somlai Péter (1999): A sokféleség zavara: a családi életformák szocializációja Magyarországon.

Demográfia, XLII: 38-47

S. Molnár Edit: Élettársi együttélések -tények és vélemények. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a504.pdf

Spéder Zsolt (2005): Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón. Századvég, Új Folyam 3: 3-48.

Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerőpiaci körülmények között.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf

2.14. Család és életmód | 51

Szukicsné Serfőző Klára (1995): Az egyszülős családok társadalmi – demográfiai jellemzői . KSH,

Tomka Béla (2000): Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat

Tóth László (1999): A szexuális gyakorlat jellegzetességei Magyarországon a fiatal generációban. Szabadpart , július

Utasi Ágnes (szerk.) (1991): Társas kapcsolatok. Gondolat Kiadó, Budapest

Utasi Ágnes (2004): Feláldozott kapcsolatok. A magyar szingli. Új Mandátum, Budapest Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf

Vaskovics László (2000): A társadalmi modernizáció és a szülői szerepváltozás összefüggései.

In: Székfoglalók. MTA, 1995- 1998. V. kötet, MTA, Budapest Watzlawik: Változás (Gondolat 1990)

www.kepzesevolucioja.hu (Letöltés dátuma: 2018. 09. 25.)

3. CSALÁDI RENDSZERSZEMLÉLET