Közszók a magyar nyelvben 1. Hangutánzó:

tik-tak: ’az óra ketyegése’. Német eredetű, vö.: ném. Ticktack, ’az óra ketyegése’, hangutánzó szó … or. tik-tak ’ketyegés’. (TESz.)

tikog ’fuldokolva köhög, (kutya) csahol, vihog, zokog’. Hangutánzó eredetű … (TESz.)

2.1.2.2. Alak, forma:

7 Személynevek ismertek más nyelvekben is, pl. bask. Täkä stb.

8 Csak a szótő (Taká) tartozik össze a fenti tulajdonnevekkel.

83

tok ’1. burok, tartó, 2. porcos vázú, íváskor a folyókba vándorló tengeri hal stb.’

Ismeretlen eredetű. … Vö.: ószerb. (TESz.)

téka ’az a hely, ahol tartanak valamit, az, amiben tartanak valamit, láda, fiók, szekrény stb. ’ Latin eredetű, vö.: lat. theca ’borító, tok, hüvely’, … ol. teca ’tok’. (TESz.) teke ’gömb, golyó’… Bizonytalan eredetű. (TESz.)

toka ’az áll alatt kidomborodó vagy lelógó zsírpárna, tyúkfélék áll alatt levő bőrredője, alsó taréj’. Szláv eredetű, vö.: óe. szláv tukъ ’háj’, blg. tuk ’zsír’, ’zsírcsepp (a levesen)’ … cseh, szlk., or. tuk ’zsír, háj’. (TESz.)

tök ’kúszó indájú, tölcséres virágú növény, ill. ennek termése, herezacskó herével együtt, ostoba, tökkelütött ember, a magyar és a német kártya egyik színe’… Szláv, közelebbről déli szláv eredetű, vö.: blg. tikva ’tök mint növény, tökfej, tökfilkó, buta ember’ … szln. tíkva ’tök mint növény’, cseh tykev ’ua.’ … or. tykva ’tök mint növény.

(TESz.)

dikó ’kezdetleges ágyféle’. Ismeretlen eredetű. (TESz.)

dóka ’rövid, dolmányszerű meleg kabát, egybeszabott kislány- vagy meleg ruha’.

Ismeretlen eredetű szócsalád. Vö.: lat. toga ’lepelszerű, vállra vetett lepelszerű ruha’.

(TESz.)

dákó ’a biliárdgolyó lökésére használt rúd, hímvessző’. Ausztriai német eredetű.

(TESz.)

Eleink gondolkodásában a víz lakóhelye a mélyedés, gödör, árok, meder – ez esetben a tok – ellentettje a dudor (vö.: ÓT. tog ’hegy’) összetartoznak, elnevezésük is rokon. A dikó nemcsak a víznek, másnak is lehet az ágya. Az alak és funkció kapcsán másra is rátapadt ez a szó. Vannak szavak, amelyek ugyanabban a nyelvben több jelentést is megőriztek az eredeti komplex jelentéstartalomból, ezért azokra tekintettel kell lenni a vizsgálat folyamán. A ’burok, tartó’ jelentésű tok eleinte a víz tartójára, a gödörre vonatkozott. Ugyanakkor a hal a vándorlás és a termékenyítéssel kapcsolatos tevékenysége kapcsán kaphatta meg a tok elnevezést. A dákó mint rúd eredendően nem más, mint valamilyen növényi szár, ez pedig a folyó mintájára nőtt, alakult ki őseink gondolkodása szerint. Kialakulásában, formájában és funkciójában köze van a megtermékenyítésben részt vevő szervhez – hasonlóan működik a biliárdgolyó lökésére használt rúd is –, ezért az elnevezést megkapta.

A dóka és a tóga alakja, formája révén tartozik össze.

2.1.2.3. Minőség, azaz teljesség vagy hiány:

tök- vö.: tökrészeg, tökjózan, tökmindegy … (TESz.) < Vö.: tökéletes. A tök jelentése

’teljes, egész’ lehetett.

tőke ’kivágott fa törzse, különféle munkafolyamatok végzéséhez használatos tuskó, szőlőtőke, növényeknek a föld alatti része, tő, méhkas, faragatlan, durva ember, szótő, pénzalap, kamatozó pénzösszeg, vagyon, (kisebb) állatcsoport, tömeg, kapitalizmus, tőkésréce’.

Származékszó. (TESz.)

84

tönk ’fatörzs egy darabja, fatuskó, a gomba szára, növényszár, törzs, csőd, anyagi összeomlás, bukás, alap’, tönkő, tünke, tönke, tenkö, tünkő, tőke, tuskó. A szócsalád tagjai fejlemények. (TESz.)

tökél ’megtesz, végrehajt, megerősít, teljessé, egésszé, éppé tesz, meggyógyít, (idő) betelik, elmúlik, elhatároz, késztet, buzdít, kínoz’ … A szócsalád tagjai származékszavak. (TESz.)

Minthogy a teljesség sűrítve a forrásban, a magban, az alapban, a kiindulási formában található meg, ezért az nemcsak tökéletes, hanem alapja is mindennek.

Nemcsak a földrajzi nevekben, hanem a közszókban is gyakori a belőle képzett forma.

Semmi nem igazolja azt, hogy a toldalékolt alakokból elvonással keletkezett a tőszó, pl. a tök forma a tökélyből vagy a tökéletesből, mint ahogyan a TESz. állítja.

tikkad ’ember, állat szomjúságtól ellankad, elfárad, csillapul, alábbhagy, (növény) szárazságtól, hőségtől kipusztul, kiég, fullad’. Hangutánzó eredetű … (TESz.)

Miközben a víz – különös tekintettel a forrásvízre – az erőt, egészséget, a gyógyulást, az életben maradást stb. nyújtja, a víz hiánya fáradtsághoz, pusztuláshoz vezet. (Vö.: Czeglédi 2004.)

2.1.2.4. Cselekvés:

A víz munkájával – miközben a medrét alakítja – sokféle tevékenység jár együtt. A földet szúrja, vágja, löki, nyomja, ugyanakkor tömi, bedugja a vájt üregeket. Ez a tevékenység egyrészt a termékenység körébe tartozó nemzésre is jellemző⁹, másrészt utal arra, hogyan szövődik, alakul az élet (növényé, állaté, emberé), és hogyan jönnek létre bizonyos készítmények (anyag, szövet) a folyó mintájára, pl. a tű segítségével. Az eszköznek és a cselekvésnek első lépésben ugyanaz volt a neve, amelyet ma is őriznek a nomen-verbumok. Nem véletlen, hogy ilyen jelentésben is fennmaradtak a szavak toldalékolatlan formában, pl.:

tövik ’belesüpped, beletapad, belerögződik, beleszúródik, belefúródik, behatol, rögzít, bevés, szúr’. Ősi örökség a finnugor korból, vö.: vog. täγ-, … taγ- ’szúr, lök, nyom’, taγi ’töm, dug’, … votj. tuj-, tüj- ’dug, bedug, betol’ … (TESz.).

dug ’valamibe, valaminek a belsejébe tesz, titokban ad, (állatot) töm’ … Ősi örökség a finnugor korból. Vö.: … finn tunkea ’nyom, benyom, nyomul, hatol’, észt tungima

’ua.’. (TESz.) Toldalékoltan, pl.:

9 Eleink gondolkodásában pl. a Nap sugara is megtermékenyítő szerepet játszott, játszik, amikor a jeget, havat megolvasztja. Ennek következtében a víz hatalmasra duzzad, dagad, mígnem egyszer csak telítődik, kifakad, kiszakad valahol, és elindul a víz, hengerülve fut, folyóvá válik.

Ez maga a születés. Állóvízből – amelyre többek között jellemző a csend, a nyugalom is – folyó, azaz csörgő, élő víz lett. A hegy is hasonló okok miatt vált dudorrá. Nem véletlen, hogy vannak kultúrák, ahol a hegy olyan, mint az áldott állapotban lévő anya, s a megtermékenyítő a Nap. A Föld tehát női, a Nap férfi természetű.

85

tőked ’akad, ütközik valamibe, fúródik valamibe, beleköt valamibe, tűz, süt (a nap)’, tőkeszt ’fúr, szúr, akaszt valamibe’. A szócsalád tagjai származékszavak. Alapszavuk a tövik igével azonos. (TESz.)

takács ’szövéssel foglalkozó iparos szövőmunkás’. Szláv eredetű, vö.: blg. tъkač, … takač, szln. tkač, szlk. tkač, or. tkač ’szövőmunkás, takács’. (TESz.)