Közös szabályok

A vállalkozás életciklusának szakaszaiban (létesítés, működés, megszűnés) melyek a legfontosabb, PTK-ban rögzített közös szabályok?

A gazdasági társaságok létesítésének indoka leggyakrabban egy olyan ötlet megvalósí-tása, melyhez több gazdasági szereplő tőkéjére, vagy/és speciális szaktudására van szük-ség. A kis tőkeigényű, vagy nem összetett szaktudást igénylő vállalkozások alapításával szemben a – nem a számviteli törvény szabályai szerint működő – egyéni vállalkozás is versenyképes alternatíva.

Az ötlet megszületése, és a szükséges tőke nagyságának megállapítása, összegyűjtése után a vállalkozások alapítóinak a vállalkozás formájáról kell dönteniük. Az alábbi vál-lalkozási formák választása esetén társaságuk a PTK harmadik könyve, és a számviteli törvény hatálya alá fog tartozni:

• személyegyesítő gazdasági társaság, o közkereseti társaság (kkt),

o betéti társaság (bt),

• tőkeegyesítő gazdasági társaság,

o korlátolt felelősségű társaság (Kft),

o zártkörűen működő részvénytársaság (ZRT), o nyilvánosan működő részvénytársaság (NyRT).

A társasági forma meghatározása után a létesítő okiratot kell elfogadni, melyben a társa-ság alapítói a vállalkozás működésének kereteit rögzítik. A minden tag által elfogadott,

23

minden tagra kötelező kereteket. Ezt az okmányt a társasági formától függően más, és más néven nevezik. A személyegyesítő társaságoknál és a több tag által alapított korlá-tolt felelősségű társaságoknál társasági szerződés, az egyszemélyes korlákorlá-tolt felelősségű társaságnál alapító okirat, a részvénytársaságoknál alapszabály. A létesítő okirat akkor lesz érvényes, ha legalább az alábbi feltételek maradéktalanul teljesülnek:

• A létesítő okiratot a tagok bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásával rendelkező képviselőjének alá kell írnia.

• Az létesítő okiratot közjegyző által érvényesített közokiratba kell foglalni, vagy ügy-védnek, esetleg az alapító jogtanácsosának ellen kell jegyeznie. Személyegyesítő tár-saságok és korlátolt felelősségű tártár-saságok alapításához felhasználható a cégnyilvá-nosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben hivatkozott szerződésminta is, de a közjegyzői hitelesítésre, vagy az ügyvédi, jogta-nácsosi ellenjegyzésre ebben az esetben is szükség van.

• Társaságot csak írásos okirattal lehet alapítani, a szóban kötött szerződés érvényte-len.

A létesítő okiratban kötelezően meg kell határozni a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét, a gazdasági társaság tagjainak nevét, lakó-, vagy székhelyét, a társaság cél-ját, vagy fő tevékenységi körét, az alapítók vagyoni hozzájárulásának nagyságát, rendel-kezésre bocsátásának határidejét, ütemezését és módját, a cégjegyzés (a társaság hivata-los iratain a hitelesítés törvényességének feltétele) módját, az első vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét,

A létesítő okirat elfogadását követnie kell az alapítói vagyon társaság rendelkezésére bocsátásának. Gazdasági társaságban tulajdonrészhez csak a létesítő okiratban vállalt vagyoni betét teljesítésével lehet hozzájutni¹⁰. Ezért ha valamelyik tag az alapító okirat-ban vállalat kötelezettségét nem teljesíti, akkor nem lehet a gazdasági társaság tagja.

Nem rendelkezik a tulajdonosi jogokkal. A tagok két formában biztosíthatják a vállalko-zás működéséhez szükséges tőkét: pénzeszköz átadás¹¹, vagy nem pénzbeli hozzájárulás (apport) formájában. Az utóbbi esetben az apportot adó tag öt évig felelős azért, hogy az apport társasági szerződésben rögzített értéke ne haladja meg az átadás időpontjában kialakult piaci értékét.

Az alapítás és a cégbírósági bejegyzés közötti hosszabb-rövidebb idő telik el, mely alatt a gazdasági társaság előtársasági formában működik. Ebben az időszakban a társaság

10 Kivétel, ha a személyegyesítő társaságot vagyoni hozzájárulás nélkül alapítják.

11 A pénz átadásával teljesített tulajdonosi tőkejuttatást a gazdasági, jogi szakzsargon sokszor nevezi készpénzes tőkejutta-tásnak. Hibás, félrevezető elnevezés, mert a tőkeemelés megszerzése céljából átadott vagyon formája soha nem lehet készpénz (bankjegy pénzéreme). Az apportnál a forgalomképességnek kell vitathatatlannak lenni, a pénzbeli hozzájárulás teljesítését pedig csak a számlavezető pénzintézet (bank) igazolhatja. Magyarországon a jogszabályok kizárják, hogy a tőkeemelést a befektetők pénztári befizetéssel teljesítsék. A következőkben ennek ellenére duzzogva, de néha alkalmazkodunk a gazdasági jogi szakzsargonhoz, és a pénz átadásával végrehajtott tőkeemelésre a készpénzes tőkeemelés elnevezést használjuk.

24

gosítványai korlátozottak. A cégbírósági bejegyzésig a társaság hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem folytathat, tagjainak személyében csak jogszabályon alapuló változás következhet be, az alapító okirat nem módosítható, tag kizárása nem kezdemé-nyezhető, megszűnés, vagy átalakulás folyamata nem indítható el. A cégbejegyzést a vállalkozás székhelye szerint területileg illetékes cégbíróság végzi. A társaság hivatalo-san a cégbejegyzés napjával jön létre.

A törvény általános előírásokat tartalmazó része a társaságok működésére csak a tulaj-donosok és a tisztségviselők részvételével működő szervekre, valamint az alapító okira-tot érintő változásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A gazdasági társaságok különböző formáinak legfőbb szervét a törvény eltérő elneve-zéssel illeti, de valamennyi társaság legfőbb szervének közös lényege, hogy a társaság tagjainak döntési fóruma. A legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik többek kö-zött a társasági szerződés módosítása, a társaság székhelyének, fióktelepének és tevé-kenységi körének megváltoztatása, vezető tisztségviselők megválasztása, és visszahívá-sa, az éves beszámoló elfogadávisszahívá-sa, az osztalék megállapítávisszahívá-sa, a tőke felemelése, vagy le-szállítása, a tagok kizárása, a saját üzletrész, részvény visszavásárlása, a társaság meg-szüntetése.

A tulajdonosok ellenőrzési funkciójukat betekintési jogukon, és a felügyelő bizottsá-gokon keresztül gyakorolhatják. A törvényben rögzített alapvető tulajdonosi jog az ira-tokba történő betekintés, valamint az információkérés joga, melyet az ügyvezetésnek minden esetben teljesítenie kell. A tájékoztatást az ügyvezetés csak az üzleti titok védel-me érdekében tagadhatja védel-meg. Minden társaságra vonatkozó általános szabály szerint felügyelő bizottságot kell választani, ha a társaság tagjainak száma meghaladja a kétszáz főt. A felügyelő bizottság feladata a társaság ügyvezetésének ellenőrzése, a társaság tu-lajdonosainak együttes szempontjai alapján. Ennek megfelelően joga van minden iratot megismerni, az ügyvezetőktől a társaság működésére vonatkozó információkat kérni. A felügyelő bizottságnak minimum három tagból kell állnia.

A gazdasági társaságok törvényes működésének vannak további biztosítékai is, melyek egy része jól azonosítható, jogszabályokban meghatározott jogokkal felruházott piaci, vagy igazgatási szervezetekhez köthető. Cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügye-letet a gazdálkodó szervezetek felett, mely kiterjed például a gazdasági társaság határo-zatainak bírósági felülvizsgálatára, vagy a tag kizárására. A vitás ügyek eldöntéséhez a felek választott-bíróság közreműködését vehetik igénybe. A piaci szereplők közül a könyvvizsgálót kell kiemelni. Minden társasági formában kötelező könyvvizsgálót vá-lasztani, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év adataiból számított átlag a nettó árbe-vételnél 300 millió forintot, vagy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámánál az 50 főt meghaladja. A könyvvizsgálat célja a vállalkozás ügyvitelének felülvizsgálata a

25

törvényesség, kiemelten a számviteli törvény szempontjából. A könyvvizsgálónak mun-kája során elsősorban a piaci szereplők, és nem a vállalkozás tulajdonosainak, menedzs-mentjének érdekeit kell érvényesítenie. Ezt csak akkor tudja megtenni, ha független a társasággal kapcsolatban lévő személyektől és szervezetektől. A függetlenségnek sze-mélyi (rokoni kötelék, közös vállalkozás teljes hiánya) és anyagi (a könyvvizsgáló gaz-daságilag nem függ megbízójától, mert a megbízás nélkül is folytatni tudja vállalkozá-sát, nem tartozik a vállalkozás hitelezői közé, a könyvvizsgálói díj kifizetése nem függ a jelentés tartalmától) szempontból is meg kell valósulnia. Nincs szervezeti hordozója, de a PTK egyértelmű, és erős jogszabályokat fogalmaz meg a kisebbségi jogok területén.

Az utóbbi biztosítékok értelmében a számvitel csak akkor rögzítheti a társaság jogállá-sával kapcsolatos eseményeket, ha azok a cégbírósági nyilvántartásban átvezetésre (rög-zítésre, módosításra, törlésre) kerültek.

A vállalkozások életciklusának utolsó eleme a jogutód nélküli megszűnés, mely vagy a társaság legfőbb szervének döntése miatt következik be, vagy azért, mert a társaság tag-jainak száma a társasági formára előírt minimális szint alá csökkent. Ezekben az esetek-ben a társaságot a végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatása után a cégbíró-ság megszűntnek nyilvánítja és törli a cégjegyzékből. A végelszámolási eljárást a társa-ság tulajdonosai határozhatják el, de csak akkor, ha a társatársa-ság vagyona lehetővé teszi a kötelezettségek maradéktalan kiegyenlítését. Ha a kötelezettségek összege meghaladja a társaság vagyonát, akkor a végelszámolási eljárás helyébe a felszámolási eljárás lép, melyben a tulajdonosi jogokat a tulajdonosok helyett a felszámoló biztos gyakorolja. A felszámoláshoz és a végelszámoláshoz kapcsolódva meg kell említeni a csődeljárást. A csőd nem feltétlenül jelenti a vállalkozás megszűnését. Ez a forma egy fizetési haladé-kot (moratóriumot) jelent, így lehetővé teszi, hogy a vállalkozás 90 napon belül mege-gyezzen a hitelezőivel fizetési kötelezettségeinek átütemezéséről, vagy részleges, eset-leg teljes elengedéséről. Ha a megegyezés nem jön létre a határidőig, vagy a társaság a csődegyezségben vállalt kötelezettségeit nem tudja teljesíteni, akkor a csődeljárás fel-számolási eljárássá alakul át. A vállalkozások nemcsak a fenti módon szűnhetnek meg, hanem úgy is, hogy egy másik szervezethez kerülnek a jogai is a kötelezettségei (meg-szűnés jogutódlással). A jogszabályok lehetővé teszik a gazdasági társaságok egyesülé-sét (két, vagy több cégből egy keletkezik és az egyesülésben részt vevő cégek megszűn-nek), az egymásba olvadását (két, vagy több cégből egy keletkezik, de az egyik cég, mely a többit magába olvasztja, nem szűnik meg), szétválását (egy cégből több keletke-zik, és az eredeti cég megszűnik). Ezekben a gazdasági akciókban fontos kérdés a részt-vevő vállalkozások vagyonának értékelése, mert egyrészt ez a tulajdonosok érdeke, másrészt a jogutód társaságok a jogok és a kötelezettségek vonatkozásában is jogutó-dok, (haszonélvezők és kötelezettek) lesznek.

26