• Nem Talált Eredményt

A szövetkezetek működésének legfontosabb szabályai

In document KISS ÁRPÁD (Pldal 30-33)

II. Számviteli munka feltételei

II.1. A számviteli törvény hatálya alá tartozó szervezetek

II.1.1. A PTK harmadik könyvének hatálya alá tartozó szervezetek

II.1.1.3. A szövetkezetek működésének legfontosabb szabályai

A szövetkezet alapítására, működésére vonatkozó szabályokat a PTK harmadik könyvé-nek negyedik része tartalmazza. A szövetkezet az alapszabályában meghatározott össze-gű vagyoni hozzájárulással alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint mű-ködő, tőkeegyesítő szervezet, amelynek célja a tagjai, gazdasági, valamint más társadal-mi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

A nyitott tagság elvének értelmében a szövetkezetbe bármikor új tagok léphetnek be, il-letve a szövetkezeti tagok bármikor kiléphetnek a szövetkezetből. A nyitott tagság elvé-hez kapcsolódik a változó tőke elve, melynek alapján a szövetkezet vagyona a tagok

va-31

gyoni hozzájárulásának változása miatt nőhet és csökkenhet is. A növekedés oka új tag belépése, vagy a régi tagok újabb vagyoni hozzájárulása lehet, a csökkenés pedig a tag kiválása miatt következhet be. A szövetkezet, mint vállalkozási forma elsősorban a ter-mészetes személyek társas vállalkozási lehetősége. Alapításához legalább hét tag egybe-hangzó nyilatkozata szükséges. A szövetkezet tagjai között a jogi személyek aránya sem az alapításkor, sem a működés során nem haladhatja meg az 20 százalékot.

A szövetkezet alapító okiratát alapszabálynak nevezzük, melynek minden körülmények között tartalmaznia kell:

• A szövetkezet célját. A szövetkezetek alapításának és működésének legfontosabb célja a tagok saját, egyedi gazdálkodásában az eredményesség, jövedelmezőség, hatékonyság előmozdítása. A gazdálkodás fogalma itt a lehető legszélesebb értelem-ben értendő. Magában foglalhatja a természetes személy tagok termelő tevékenysége mellett a személyes fogyasztását is. A tag és a szövetkezet viszonya a tulajdonos, az irányító, és a használó hármas funkciójával írható le. A tagok, mint tulajdonosok vi-selik a szövetkezetbe befektetett vagyonuk mértékéig a társaság működésének koc-kázatát, mivel a szövetkezet tőkeegyesítő gazdálkodó szervezet. Ezzel együtt azon-ban a szövetkezet vezető szervezeteibe választhatók, tehát irányító funkciót is betölt-hetnek. Végül a használat funkciója pedig azt jelenti, hogy tagként igénybe vehetik saját tevékenységükhöz a szövetkezet eszközeit szolgáltatásait, sőt kötelesek a szö-vetkezet által előírt termelési módszereket alkalmazni. A szöszö-vetkezet és a tagok kö-zötti kötelezően szoros kapcsolat alapján a szövetkezetnek törekednie kell a tagjai és ezek hozzátartozói kulturális, oktatási és szociális igényeinek kielégítésére is. Ter-mészetesen a szövetkezet anyagi teljesítőképességének határáig

• A szövetkezet cégnevét, székhelyét.

• Fő tevékenységi körét, és azokat a tevékenységeket, melyek végzéséhez hatósági en-gedély szükséges.

• Az egy tag által teljesítendő vagyoni hozzájárulás minimumát. Egy tag maximum a törzstőke egyharmadát birtokolhatja.

• A tagok vagyoni hozzájárulásának nagyságát, a rendelkezésre bocsátásának módját és határidejét. A tagok vagyoni hozzájárulásának sem a minimum, sem a maximum összegét nem szabályozza a törvény. A vagyon rendelkezésre bocsátható készpénz-ben és apportálással is. Az apport alapító okiratban elfogadott értékéért az apportáló tagnak öt évig kell jót állnia.

• A szövetkezet és a tag együttműködésének szabályait. Az alapszabályban a tagok számára személyes közreműködés is előírható. A személyes közreműködés lehet munkavégzés, termelés, termék feldolgozás, vagy értékesítés is.

32

• A szövetkezetben személyes közreműködést nem vállaló tagokra vonatkozó szabá-lyokat. Ha az alapszabály lehetővé teszi, akkor a szövetkezeti tagok 25 százaléka vá-laszthatja a személyes közreműködés nélküli tagságot.

• A szövetkezet szervezetét. A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, melyen a vagyoni hozzájárulás összegétől függetlenül minden tagnak egy szavazata van. Ennek hatáskörében tartozik többek között az alapszabály módosítása, a tisztségviselők megválasztása, a számviteli törvény sze-rinti beszámoló elfogadása, döntés a szövetkezet külső kapcsolatairól, megszűnésé-ről, a pótbefizetés elrendelésémegszűnésé-ről, részjegyek névértékének megváltoztatásáról. A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét a háromtagú igazgatóság végzi. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető el-nököt választhat, aki az igazgatóság hatáskörében jár el. Az igazgatóság törvényben nevesített feladata a közgyűlések összehívása, a közgyűlési döntések előkészítése és végrehajtása, valamint a szövetkezet vagyoni helyzetéről beszámoló készítése évente legalább egyszer a közgyűlésnek, és minimum háromhavonta a Felügyelő Bizottság-nak. Minden szövetkezetben kötelező legalább háromtagú felügyelő bizottságot vá-lasztani. A Felügyelő Bizottság jogosult a szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügy, esemény megvizsgálása, az éves beszámoló véleményezése.

• A közösségi alapra vonatkozó szabályokat. A közösségi alap fel nem osztható szö-vetkezeti vagyonnak minősül. Forrása a törzstőkén felül, általában a nyereségből és a fejlesztési támogatásokból felhalmozott saját vagyon. Felhasználását az alapszabály-ban kell meghatározni, képzéséről pedig a tagok gyűlése (közgyűlés) dönthet. Elsőd-leges célja a szövetkezet alapszabályában meghatározott, főként szociális célok telje-sítéséhez szükséges források biztosítása a szövetkezetben bekövetkező tag-, és va-gyonváltozástól függetlenül. Tehát a közösségi alap olyan „célvagyonnak” tekinthe-tő, amely sem az adózott eredmény felosztásakor, sem a szövetkezet megszűnésekor nem osztható fel a tagok között. A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén ezt a tőkerészt az alapszabályban meghatározott szövetkezet, vagy szövetkezeti szö-vetség részére kell átadni.

• A pótbefizetés és a tagi kölcsön be-, és visszafizetésének feltételeit. A pótbefizetés is és a tagi kölcsön is a szövetkezet esetleges veszteséges gazdálkodását hivatott finan-szírozni.

• A szövetkezet képviseletének és cégjegyzésének módját.

• A tagfelvétel és kizárás feltételeit.

• A tag kilépésének feltételeit.

• A volt taggal, vagy örökösével való elszámolás módját.

33

In document KISS ÁRPÁD (Pldal 30-33)