Az éves beszámoló mérlegének szerkezete

Forrás: Chikán Attila – Demeter Krisztina (szerk.) (2006)

3. ábra

Vállalati funkciók és folyamatok kapcsolata

Az értéklánc nem véletlenül kezdődik a pénzügyi funkcióval (2. ábra). Egyrészt ennek feladata az erőforrásokhoz szükséges fedezet biztosítása, másrészt a folyamatok hoza-mai és ráfordításai csak ennek a funkciónak a használatával mérhetők. Tartalmát a vál-lalatok három alrendszerrel tudják lefedni. A vállalat működéséhez, a tevékenységek végzéséhez szükséges erőforrások finanszírozása mellett fontos szerepe van a folyama-tos fizetőképességet bizfolyama-tosító likviditásmenedzsmentnek, és a befektetési stratégiát, tak-tikát kialakító és végrehajtó tresaueres szervezetnek. Mindhárom részfeladat ellátásához alapfeltétel a vállalkozás vagyonának a számviteli törvényben is előírt, az éves beszá-moló struktúrájával azonos csoportosítása.

III.1. Az éves beszámoló mérlegének szerkezete

A gazdálkodók éves beszámolójának mérlege (rövidítése: ME) egy időpontban mutatja a vállalkozás vagyonát, a számviteli törvény betartásával megállapított (könyv szerinti) értéken, és csoportosításban. A nemzetközi számviteli standardok (IFRS) a pénzügyi pozíciók (finanzial position) bemutatásának kényszere alatt érti ugyanezt. A vagyon fo-galma azonban egyik szabályozásból sem tudható meg. Nem ad érdemi segítséget a közgazdaságtudomány többi ága sem. A „rendszer” fogalmának elkoptatott,

használha-Funkciók Marketing Innováció Emberi Információ Logisztika Termelés/ Pénzügy

Folyamatok erőforrás szolgáltatás

Fogyasztóorientációs Értékteremtő Tudás Pénzügyi Koordinációs

61

tatlan, semmitmondó használatához hasonlóan a vagyont is közismertnek, egyértelmű-nek, vitathatatlannak tartja a közgazdászok döntő többsége. Nem az. Ellenkezőleg, összetett, ezért homályos, vitatható tartalmú fogalom. Nem csak a vállalkozások erőfor-rásait jelenti, ahogy sok közgazdász leragadva Arisztotelész (1984. 76. oldal) értelmezé-sénél – a vagyon megélhetés szempontjából eszköznek minősülő szerzemények összes-sége – gondolja. Például Sedlaĉek T. (2012) szerint sem más a vagyon, mint az egyéni hasznosság eléréséhez szükséges erőforrások összessége. Ha a szerző szakterülete a számvitel, akkor már ellenállhatatlan késztetést érez az erőforrások mellett a tőke (fi-nanszírozás) felületének lefedésére is. „A vállalkozás vagyona azon rendelkezésre álló vagyonelemek összessége, amelyek egyrészt fizikailag megragadhatók, értékelhetők, ezért az adott vállalkozásban gazdasági tartalommal bírnak (erőforrásként működnek), így meghatározható az újratermelési folyamatban betöltött szerepük, megjelenési formá-juk, másrészt meghatározható eredetük, megjelenési formájuk származása szerint is”

(Laáb Á. (2006) 153. oldal). Ez a fogalom már lefedi a vagyon teljes felületét, de éppen ezért szinte érthetetlen. Csak egymás mellett, után elénk szórja a fogalom különböző elemeit. Hiányzik az egység, a szerves kapcsolat. Továbbá a fogalomhasználat és a mondatszerkesztés is példa a számviteli szakzsargon legrosszabb formájára. Érthetetlen, bonyolult, használhatatlan. Operatívabb megfogalmazásra van szükség. Például: A va-gyon a vállalkozás által egy adott időpontban ellenőrzött gazdasági potenciál. Ezzel a fogalommal tejesen lefedhető a beszámolóelemzés egyik részrendszere a mérlegelem-zés¹⁶ is. Képesek lehetünk a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének majdnem tel-jes megismerésére, értékelésére. Fontos eredmény az is, hogy a fogalom tartalmának tisztázása segít a használható mutatószámok csoportosításában, értelmezési tartományá-nak kijelölésében és a szinergiák felismerésében.

Az éves beszámolóban a vagyon első csoportosítása az eszközök (erőforrások) és a for-rások (tőke) szerint történik. Ez fontos, mert kifejezi a számvitel lényegét – a vállalko-zás vagyonát, ennek váltovállalko-zását, mint az erőforrások és a kötelmek, kényszerek szerves szimbiózisát kell nyilvántartani és bemutatni –, feledhetetlen paradigmáját. Küldetését, hogy folyamatosan szembesítse a közgazdászokat, menedzsereket, a homo oconomicust egy alapigazsággal: minden, a vállalkozás ellenőrzése alatt lévő erőforrás egy, a vállala-ton kívüli szereplő döntése miatt kerülhetett éppen ehhez a gazdasági szervezethez. A gazdasági tevékenység végzése (erőforrások, eszközök használata) közben jobb, ha bel-ső kényszerré válnak az ebből származó kötelmek, igények, elvárások. Ha a vállalkozás vagyonát, mint erőforrást tekintjük, akkor a megjelenési formája, felhasználásának

16 A fogalomhasználat nem egyértelmű, és nem is pontos. Sokan a vállalatok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelését nevezik mérlegelemzésnek. Ugyanakkor már a vagyoni helyzet elemzéséhez is használnak adatokat az eredménykimutatásból. A jövedelmi helyzet értékelése pedig el sem képzelhető a vállalkozás üzleti évi teljesítményét bemutató eredménykimutatás nélkül. Ez a tanulmány a mérlegelemzésen csak azokat a módszereket, eszközöket érti, melyek a mérlegből számíthatók.

62

hetséges módja, tehát a gazdálkodó szervezet készsége, képessége az érdekes. A szám-vitel ezen a síkon nevezi a vagyont eszköznek. Tőkeként közelítve a vállalkozás vagyo-nához a csoportosítás szempontja a származási helye. Kinek az igényeire kell figyel-nünk a gazdálkodás folytatása közben? Kivel szemben jelent ez kötelmet? Végül is mi-lyen időszakokban, mekkora összegben is jelenik meg ez az igény? Ki kényszerítheti ki az átadott vagyon jövedelmező felhasználását? A vállalattal szemben ki formálhat jo-gos, jogszerűen érvényesíthető tőke és hozamkövetelményeket?

A vállalkozás vagyonának bemutatására a számviteli törvény két formája közül a Ma-gyarországon szinte kizárólag a 6. táblázatban bemutatott sablont használják¹⁷.

6. táblázat

Egyszerűsített éves beszámoló Mérleg „A” változat

Eszközök (aktívák) Források (passzívák)

Megnevezés EÜÉ LÜÉM TÉ Megnevezés EÜÉ LÜÉM TÉ

A. Befektetett eszközök D. Saját tőke

I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke

II. Tárgyi eszközök Ebből: visszavásárolt. tulajdoni

részesedés névértéken III. Befektetett pénzügyi

esz-közök

II. Jegyzett, be nem fizetett tőke (-)

B. Forgóeszközök III. Tőketartalék

I. Készletek IV. Eredménytartalék

II. Követelések V. Lekötött tartalék

III. Értékpapírok VI. Értékelési tartalék

IV. Pénzeszközök VII. Adózott eredmény

C Aktív Időbeli elhatárolások E. Céltartalékok

F Kötelezettségek akkor kell a vállalkozásnak adatot szolgáltatnia, ha az ellenőrzés (külső, belső, tulajdo-nosi, könyvvizsgálói) jelentős összegű hibákat talált, és ezt a gazdálkodónak el kellett fogadnia. Tehát ez az oszlop az ’Előző üzleti év’ oszlop adatát módosítja, azzal együtt kell az elemzésekben felhasználni. A két, egymást követő év adatára a számviteli tör-vény csak az összehasonlíthatóság követelményét fogalmazza meg. Ha ez nem teljesül, akkor ennek okát, és az eltérés hatását a kiegészítő mellékletben a vállalat köteles bemu-tatni.

Az „A" változat (6. táblázat) szembeállítja egymással a vállalkozás vagyonának kétféle szemléletét, csoportosítását. Az erőforrások (eszközök) összesen és a tőke (források)

17 A mérleget, és majd az eredménykimutatást is a tantárgy keretében csoportszintig kell ismerni. A teljes mérleget és eredménykimuta-tást a mellékletek tartalmazzák. A táblázatok fejlécében a rövidítés jelentése: EÜÉ: előző üzleti év, LÜÉM: Lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások, TÉ: Tárgyév. Az utolsónál pontosabb, szebb lenne az üzleti év (ÜÉ) elnevezés.

63

összesen sorokban lévő összegeknek meg kell egyezniük, hiszen ugyanazt fejezik ki (mérlegfőöszeg): a vállalkozás vagyonának könyv szerinti értékét egy adott időpontban.

Az adat egyben ellenőrzési lehetőséget is biztosít.

A számviteli törvény lehetőséget ad egy a vállalkozás vagyonának egy másik forma, csoportosítás szerinti bemutatására is:

7. táblázat

Egyszerűsített éves beszámoló Mérleg „B” változat

Megnevezés EÜÉ LÜÉM TÉ

D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek E. Passzív időbeli elhatárolások

F. Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E)

G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+F) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

A „B” változat célja a vagyon egyfajta likviditási sorrend szerinti bemutatása. A séma közepén sűrűsödő főcsoportok funkciója a forgótőke (F főcsoport) bemutatása. Ezt a szemléletet tükrözik a meghatározások pontatlanságai is. Feleslegesnek tartom a ’Rövid lejáratú kötelezettségek’ átnevezését ’Egy éven belül esedékes kötelezettségek’-re, hi-szen a tartalmuk tejesen azonos. Továbbá az ’Adózott eredmény’ sor elhelyezkedése na-gyon megtévesztő. Annak ellenére, hogy ez a mérleg utolsó sora, értéke a „B” változat-ból meg sem állapítható.

64