A gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon

A számvitel a gazdasági események főkönyvi számlákra rögzítésével készíti elő, cso-portosítja az éves beszámoló összeállításához szükséges információkat. A már megis-mert 6 (eszközkörforgás, forráskörforgás, vagyonbevonás, vagyonkivonás, eredményt növelő, illetve eredményt csökkentő gazdasági események) csoport használható a fő-könyvi számlák kijelölésére, és a könyvelés módjának kiválasztására:

T 5;8;9 Eredményszámlák K T 1-3 Eszközszámlák K T 4 Forrás számlák K

Vagyonkivonás

Erőforrás körforgás Forrás körfo rgás

Vagyonbevonás Eredményt növelő

Eredményt csökkentő

Forrás: Saját szerkesztés

24. ábra

A gazdasági események típusai és a főkönyvi számlák közti kapcsolat

Az eredményszámlákon együtt szerepelnek a bevételek (9. számlaosztály), a költség-nemek (5. számlaosztály), és a ráfordítások (8. számlaosztály). A tartozik oldal az ered-ményt csökkentő teljesítmények gyűjtőhelye. Természetesen elsősorban a költség-, és ráfordítás számlák a meghatározóak az ilyen gazdasági eseményekben, de van – és a jegyzetben is lesz – néhány olyan gazdasági esemény, amely a bevételek korrigálását (csökkentését) teszi szükségessé. A könyvelés-technikai megoldás ilyenkor: 9. számla-osztály tartozik oldalának használata. És ez fordítva is működik. A követel oldal első-sorban a bevételeket jeleníti meg. Előfordulhat azonban, hogy a költség-, ráfordítás kor-rekciójára, csökkentésére, költségmegtérülés elszámolására van szükség az 5; 8. számla-osztályokba tartozó számlák követel oldalára végzett könyveléssel. A módszer használa-tával elérhető, hogy a főkönyvi számlákra csak pozitív előjellel kerüljenek összegek.

Több évszázaddal ezelőtt, a kézi könyvelés idején ez egy briliáns megoldás volt. Sokkal átláthatóbb volt a két, vagy több oszlop, mint a könnyen elnézhető, elfelejthető, idővel sokszor láthatatlanná váló mínusz előjel. A számítógéppel végzett könyvelés mellett en-nek jelentősége eltűnt. Ma már nevetséges elkerülhetetlenen-nek tartani a növekedések és csökkenések külön oszlopokban gyűjtését. A számítógéppel egyszerűbben, egyben ugyanolyan átláthatóan be lehet mutatni a vagyonváltozások irányát előjellel, színnel, névvel, vagy bármi mással. Újra lehetőség nyílt a lényegnek, a számvitel küldetésének, a vagyonváltozás komplex, kettős szemléletű bemutatásának középpontba állítására. A tranzakciók gazdasági potenciálra gyakorolt hatásának ködbe burkolása, a számviteli technikusokon kívül más számára már teljesen jelentéktelen, használhatatlan, nehezen

167

értelmezhető főkönyvi számla oldalak helyett. A könyvelési tétel szerkesztésének fogal-mát is ideje átalakítani. A kriptaszámvitel szerint ez nem más, mint annak megállapítá-sa, hogy a gazdasági tranzakciónál melyik számla (számlák) tartozik oldalára, milyen összeget kell könyvelni. Illetve, hogy ezzel együtt melyik számla (számlák) követel ol-dalára, milyen összeget kell könyvelni. Az adaptív számvitel szemlélete ennél a foga-lomnál is a közgazdasági tartalom kiemelése után kiállt: A könyvelés tétel szerkesztésé-nek feladata a gazdasági esemény miatti közvetlen vagyonváltozás helyeiszerkesztésé-nek és irányá-nak kijelölése. A két szemlélet például egy ilyen forgatókönyvben kezelhető egyszerre:

6. lépés:A számlákra könyvelt összegek rögzítése

5.lépés: Főkönyvi számlák azonosítóinak és a változás irányának (főkönyvi számla oldalának kiválasztása

4.lépés: Számlaosztályok kiválasztása

A Mérleg csoportok kiválasztása A Mérleg és az Eredménykimutatás csoportok kiválasztása

3.lépés: Mérleg főcsoportok kiválasztása Mérleg és Eredménykimutatás főcsoportok kiválasztása

2.lépés: Eszközkörforgás Vagyonra gyakorolt hatás megállapítása Forráskörforgás

Vagyonbevonás Eredményre gyakorolt hatás megállapítása Vagyonkivonás

Gazdasági esemény típusának kiválasztása

1.lépés: Ellenőrzés? Kötelem? Teljesítmény?

Gazdasági esemény beszámolóra gyakorolt hatásának tudatosítása

Forrás: Saját szerkesztés

25. ábra

Könyvelési tétel megállapításának forgatókönyve

1. lépés: A gazdasági esemény beszámolóra gyakorolt hatásának tudatosítása. Alapvető, vagy összetett gazdasági eseményt kell könyvelni? A megítélésnél segít, ha megállapít-ják a tranzakció viszonyát a vállalati értékteremtő folyamatokhoz. Az alapvető gazdasá-gi események a vagyon (ellenőrzött erőforrások, kötelmek) értékét módosítják. Ehhez csak a mérlegre van szükség. Az összetett gazdasági események már az időszak teljesít-ményének eredményében is megjelennek. Ilyenkor már feltétlenül szükséges bemutatni hatásukat a mérlegre és az eredménykimutatásra. Ez azt is jelenti, hogy nincs olyan közgazdasági tartalommal bíró gazdasági esemény, amely csak a teljesítményben, ered-ménykimutatásban mutatható be.

2. lépés: Az alapvető gazdasági eseményeknél a típus kiválasztása következhet. Ez egy-szerűen a mérlegoldalak, és a változás irányának a meghatározása. Az összetett gazda-sági események is hatással vannak a mérlegre (vagyonra). Tehát minden gazdagazda-sági

ese-168

mény vagyonra gyakorolt hatását tisztázni, tudatosítani, kezelni kell. Ugyanakkor az erőforrás felhasználás, új kötelem vállalása az eredményre is hat, mert ezek bizony költ-séget, ráfordítást okoznak. Vagy nettó árbevételt, bevételt kell elszámolni, ha eszközt, terméket, árut, szolgáltatást értékesít a vállalkozás, és ezért előbb-utóbb általában pénz-eszközt kap.

3.lépés: A betűvel jelölt mérleg-, és eredménykimutatás főcsoportok azonosítása. Az első cél most is a változás hatásának pontosabb elhelyezése az éves beszámolóban.

4.lépés: A római számmal jelölt csoportok azonosításával már pontosan megadható a felhasználandó számlaosztályok köre. Ez lesz az 5. lépésben a főkönyvi számla azonosí-tójának első karaktere. A magyar számviteli szabályok szerint ezzel kell kezdődnie a számlaszámoknak. A számlaazonosítók további részére már nincs jogi előírás. A nem-zetközi szabályozás (IFRS) már számlaosztályokat, egységes számlakeretet sem tartal-maz.

5. lépés: Főkönyvi számlák azonosítóinak, és a számla oldalának kiválasztása. A szám-viteli politika részeként elkészített, és folyamatosan karbantartott számlatükör alapján kell a műveletet elvégezni. Fontos szempont, hogy ha a vagyon, költség, ráfordítás konkrét elemének főkönyvi számlája már kijelölésre került, akkor minden gazdasági eseménynél ezt használják. A világosság számviteli alapelvét sértené, ha annyi főkönyvi számlát használna a vállalkozás minden vagyonelem nyilvántartására, ahányszor az a gazdasági eseményekben szerepel. A 2. lépésben már megállapított vagyonváltozás jel-lemzője alapján ebben a lépésben lehet a vagyonváltozás irányát, a főkönyvi számlák tartozik és követel oldalát kiválasztani. Mivel már eldöntöttük, hogy a vagyon közvetle-nül, vagy az eredmény közvetítésével milyen irányban változik.

6.lépés: Nem ritka az olyan gazdasági esemény, amikor kettőnél több főkönyvi számlát kell használni a számviteli feldolgozásához. Ebben az esetben meg kell állapítani az egyes számlákra jutó összeget. A kettős könyvvitel harmadik szabálya most is érvényes:

a tartozik és követel oldalakra könyvelt tételek összegének egyeznie kell.

169