Kísérlet az időfelhasználás longitudinális megközelítésére

Elemzésünk utolsó lépéseként arra vállalkoztunk, hogy a rendelkezésünkre álló három adatbázis segítségével longitudinális tendenciákat próbáljunk megragadni az egyes ráfordítások esetében. Az összehasonlítás során kapott adatokat ugyanakkor kellő óvatossággal kell kezelnünk, hiszen sem a minta-vétel módja, sem pedig a lekérdezés pontos technikája nem egyezett meg a vizsgálatok során. A Regionális Egyetem Kutatások adataiból, hogy a 2010-es kutatással összevethetők legyenek, kiemeltük a Debreceni Egyetem jelen-legi szerkezetéhez nem kapcsolódó almintákat, így a 2003-as adatbázis elemszáma 1055, míg a 2005-ös kutatásé 565 főre módosult. Három olyan tevékenységet tudtunk megvizsgálni, amelyre mindhárom kutatásban irá-nyultak kérdések: a televíziózás és az internethasználat esetében a hét köz-beni időtartamokat tudtuk felmérni, míg az olvasás kapcsán a tevékenysé-geket végzők gyakoriságával operáltunk⁹¹. A „screen time” kapcsán a nem változóját vontuk még be elemzésünkbe, hiszen ez a kategória mindhárom adatbázisban adott volt, s a kiugró értékek elemzésénél is láttuk, hogy a nemi hovatartozás jelentősen alakítja az ide kapcsolódó ráfordításokat. Az olvasás esetében választásunk szintén a nemre esett. Előfeltevésünk szerint ezzel a technikával ki tudjuk mutatni azt a szabadidő-orientációk közötti eltolódást, amely a jelenlegi hallgatói életmódot a modern elemek irányába mozdítja el.

A felnőttek időmérleg-vizsgálatának adatai alapján kijelenthetjük, hogy az utóbbi évek már nem hozták magukkal a televíziózásra fordított órák és percek masszív növekedését – az időtartamok huzamosabb ideje magas szinten stagnálnak. A három adatbázis adatait összevetve láthatjuk (17. áb-ra), hogy a televíziózás mértéke a hallgatói populációban sem emelkedik. A 2005-ös adatfelvétel eredményei némi csökkenést mutatnak, a Campus-lét kutatás során azonban a tévénézés napi átlaga megközelíti a 80 percet. Ez az érték mindenképpen elmarad a felnőtt társadalom ráfordításaitól. Az újabb növekedés oka a nemi bontás megtekintése után válik világossá – a fiúk és a lányok televíziózásra fordított időkeretei ugyanis az elmúlt évek-ben eltérő módon alakultak. Az olló szárai a 2005-ös évévek-ben már kinyílni látszottak, 2010-ben pedig bő 25 perces differenciát tapasztaltunk a két

91 A 2003-as kutatásban az időmérleg a megkérdezettek előző munkanapjára vonatkozott, a 2005-ös adatbázisban egy átlagos hétköznapi napra, míg a Campus-lét kutatás során arra irányult a kérdés, hogy napi rendszerességgel olvas-e a megkérdezett. Tudjuk, hogy az így lefedett tartalmak nem feleltethetők meg egymásnak, ugyanakkor úgy véljük, hogy fontos tendenciákra mutathatnak rá.

A diákok időstruktúrája a Partiumban alminta között. A növekedés a lányok ráfordításainak az emelkedésével magyarázható, miközben a kisebb létszámú fiú alminta időtartamai a három adatsor esetében folyamatosan csökkenő értékeket mutattak.

17. ábra A televíziózás ráfordításainak longitudinális megközelítése nemi bontásban (percekben megadva, Regionális Egyetem Kutatás 2003, Regionális Egyetem Kutatás 2005, Campus-lét kutatás 2010, N=1055, 562 és 2384)

A számítógép- és internethasználat összesített értékei kapcsán már láttuk, hogy az pár év alatt egy viszonylag periferiális tevékenységből a hallgatói életmód egyik legnagyobb tömbjévé vált. Ez az ifjúsági, valamint a hallgatói lét egyik lényeges sajátosságának is tekinthető, hiszen a KSH 2009/2010-es vizsgálata a magyar felnőttek esetében napi 12 perces időtartamot mutatott ki. A tevékenység ráfordításai kapcsán ugyanakkor újra hangsúlyozni kell annak összetett funkcióit, amelyek teret adnak az akadémiai jellegű, vala-mint a hagyományos kultúra felé orientált tevékenységeknek is (bár ezek a fókuszcsoportos interjúk fényében kevésbé tűnnek dominánsnak), s ki kell emelni annak szimultán jellegét. A 2010-es adatbázisban a becsült ráfordítás átlaga meghaladja a három órát (195 perc), ami azt jelenti számunkra, hogy a hallgatói életmód egyik legnagyobb szeleteként identifikálhatjuk az internethasználatot (18. ábra). A nemek közötti bontás a ráfordítások vizs-gálatát ebben az esetben is új elemekkel gazdagítja: 2003-ban a két alminta értékei relatíve közel helyezkedtek el egymáshoz, majd a monitor előtt töl-tött időtartamok megnövekedésével a fiúk előnye láthatóan megugrott. A 2005 és a 2010 közötti időszakban magasabb ütemben nőttek a lányok

rá-A diákok időstruktúrája a Partiumban

fordításai, a két nem közötti differenciák azonban még így is számottevő-nek mutatkoznak (57 perc).

18. ábra A számítógép- és az internethasználat becsült ráfordításai naponta (percekben megadva, Regionális Egyetem Kutatás 2003, Regionális Egyetem Kutatás 2005, Campus-lét kutatás 2010, N=1055, 562 és 2384)

A modern szabadidő bővülése, amely kimutatható a három adatbázisból, a fiúk esetében egyértelműen a számítógép-használattal magyarázható, míg a lányok mind a két ráfordítás kapcsán plusz időkereteket mondhatnak a ma-gukénak. 2003 és 2010 között a média-fogyasztás területén a két nem eltérő jellegű változásokat produkált.

Azt mondtuk, hogy a modern szabadidő jegyeinek fokozottabb megje-lenése nem csupán a hagyományos orientáció kárára valósítható meg. En-nek ellenére úgy véljük, hogy ez az eltolódás a diákok életmódjában és mű-velődési szokásaiban is megragadható. A magyar társadalomban a könyvet rendszeresen olvasók aránya az utóbbi évtizedekben csökkenő tendenciát mutatott vagy stagnált, s jelenleg a naponta olvasók aránya is igen alacsony értékeket mutat – Antalóczy és szerzőtársai 2010-es munkájukban a napi rendszerességgel olvasók arányát felnőtt mintában 11,9%-ra becsülték (Antalóczy, Füstös és Hankiss 2010). A klasszikus egyetemista-főiskolás életmódnak az olvasás alapvető eleme kellene, hogy legyen, még akkor is, ha az nem kizárólag az irodalmi jellegű fogyasztáshoz kapcsolható. A ka-pott eredmények azonban mást sugallnak. A 16. ábra a Regionális Egyetem

A diákok időstruktúrája a Partiumban Kutatások „B” táblájának adatait tartalmazza, valamint a Campus-lét kuta-tás során azoknak a diákoknak a százalékos arányait, akiknek a mindennap-jaiban megjelenik a könyvalapú olvasás. A naponta olvasók aránya (19. áb-ra) a megvizsgált periódusban töredékére csökkent (72,6 és 21,1%), amely még akkor is figyelemre méltó, hogyha tisztában vagyunk elemzésünk mód-szertani korlátaival, s feltételezzük, hogy a tevékenység egy hányadát a diá-kok a monitorok előtt végzik. Itt hangsúlyozzuk újra, hogy a fókuszcsopor-tos interjúk eredményeképpen az internet használatának elenyésző hányada volt a hagyományos művelődésnek megfeleltethető. Németh szintén a Partium területén lefolytatott, pedagógusjelölteket érintő kutatásában, amelynek a mintában határontúli magyar hallgatók is szerepeltek, 28,9%-os napi gyakoriságról számol be az olvasás kapcsán (Németh N. 2012).

Ugyanakkor nem feledkezhetünk el arról a tényről, hogy a határon belüli hallgatóságnak – mint a korábbi adatbázisok elemzése során már láttuk – az olvasási hajlandósága alacsonyabbnak mutatkozik. A csökkenő tendencia mind a két nem esetében ugyanúgy megfigyelhető.

19. ábra A naponta olvasó hallgatók arányának változása (százalékban megadva, Regionális Egyetem Kutatás 2003, Regionális Egyetem Kutatás 2005, Campus-lét kutatás 2010, N=1055, 562 és 2384)

A diákok időstruktúrája a Partiumban

A 2010-es Campus-lét kutatás adatbázisának segítségével kísérletet tettünk bizonyos tevékenységek longitudinális elemzésére. A kapott adatok alapján kijelenthető, hogy a hallgatói életmódban a „screen time” ráfordításai igen komoly mértékben növekedtek meg, s ennek fő bázisát az internethasználat képezte. Fontos kiemelni, hogy a korábbi adatokhoz képest a bővülő internethasználat elmozdította a tevékenység szociodemográfiai beágyazott-ságát és pozícióját a hallgatói életmód rendszerében. Ha mindezt a nemzet-közi hallgatói időmérleg-vizsgálatok adataihoz viszonyítjuk, akkor egy, a nemzetközi trendekhez illeszkedő átstrukturálódást ismerhetünk fel. Sajnos a tanulással és a napi munkavégzéssel kapcsolatos időráfordításokról a Debreceni Egyetem kapcsán nem rendelkezünk friss adatokkal – ugyanak-kor tudjuk, hogy az előbb említett folyamatoknak részét képezi az akadémi-ai idő csökkenése, valamint a kereső tevékenységek bővülése is. Hogy ez az általunk vizsgált régióban és intézményekben is így van-e, arra reményeink szerint az elkövetkező évek kutatásai fognak választ adni.