Ami az akadémiai időn túl található – az internet, a televíziózás

A Campus-lét kutatás fókuszcsoportjainak elemzése rávilágított arra, hogy a diákok úgy érzik, hogy a médiafogyasztásuk a hétvégék során visszaesik. Az időszociológiai elméleteket és az ide vonatkozó kutatásokat ismerve azon-ban kijelenthetjük, hogy a ráfordítások becslése, sőt észlelése nem ad min-den esetben objektív adatokat. Mielőtt a Campus-lét kutatás idevonatkozó elemeit alaposabban megvizsgálnánk, azt feltételeztük, hogy a kvantitatív adatok nem fogják alátámasztani egyértelműen az interjúk esetében megra-gadható tendenciát, tehát a modern szabadidő ráfordításainak csökkenését, hiszen a szabadidős tevékenységek hossza a hétvégék során a normál társa-dalomban is növekvő értékeket mutat. A 13. ábráról leolvasható, hogy minden tevékenység becsült ráfordítása jelentősen megnövekszik a hétvé-gék folyamán – legnagyobb mértékben az internetezés időtartama (147, illetve 195 perc), amelyet a televíziózás (94, illetve 137 perc), majd a zene-hallgatás követ (140, illetve 170 perc). A „screen time” összesített időtarta-ma 2010-ben a hallgatók esetében a hétköznapokon elérte a 241 percet, míg a pihenőnapokon ezek ráfordítása 332 percre, azaz átlagosan kb. öt és fél órára emelkedett⁸⁷. Ha összevetjük ezeket az adatokat az amerikai hallgatói időfelhasználással (Jacobsen és Forste 2011, Mokhtari és Gardner 2009), azt kell mondanunk, hogy bár a saját kutatásaink megbízhatósága minden bizonnyal alacsonyabb, a hétköznapokat megvizsgálva különösen nagy eltérések mutatkoznak az internethasználat esetében (Mokhtari és Gardner:

149 perc), míg a televíziózás értéke a fentebb idézett két vizsgálat adataihoz viszonyítva köztes ráfordítást képez (Jacobsen és Forste: kb. egy óra, Mokhtari és Gardner: 116 perc).

87 Fontos leszögezni, hogy a két tevékenységet gyakran szimultán végzik a hallgatók.

A diákok időstruktúrája a Partiumban 13. ábra A televíziózás, az internet és a zenehallgatás becsült átlagai a hétköznapokon és a hétvégéken (órákban megadva, Campus-lét kutatás 2010, N=2384)

Az időráfordításokat a korábban felhasznált magyarázó változók függvé-nyében elemeztük – elsőként a nem változójának hatását vizsgáltuk meg, s a zenehallgatás hétvégi értékeit kivéve minden esetben szignifikáns összefüg-géseket kaptunk az ANOVA-teszt segítségével⁸⁸. A zenehallgatás a hallga-tók mindennapjainak során a fiúkra a jellemzőbb (értékei az almintákban 153 és 134 perc). A „screen time”-ot képező tevékenységek a két nem ese-tében ellentétesen viselkednek, hiszen a televíziózás a lányok fenségterüle-tének nevezhető, míg az internethasználat továbbra is a fiúk almintájára lesz jellemzőbb mind a hétköznapok, mind pedig a hétvégék esetében (14. áb-ra). Kiemelésre érdemes, hogy a 2003-as és a 2005-ös adatbázisokban a televíziózás ráfordításai a két nem esetében szinte megegyeztek, s a zene-hallgatás sem mutatott szignifikáns összefüggéseket –úgy tűnik tehát, hogy a modern szabadidő bővülése a két nem esetében ellenkező mintázatokat eredményezett. Itt kell hivatkoznunk Nagy (2006) azon felvetésére, amely szerint az IT-használat különbségei a hagyományos demográfiai mutatók mentén egy kritikus pont elérése után elmosódnak, s a különbségek a hasz-nálat módjában mutatkoznak meg. A kapott adatokat látva leszögezhetjük, hogy adatbázisunkban erre utaló jeleket nem sikerült felfedeznünk.

A diákok időstruktúrája a Partiumban

14. ábra A televíziózás, valamint az internetezés becsült ráfordításai a hétköznapokon és a hétvégéken a két nem esetében (órákban megadva, Campus-lét kutatás 2010, N=2384)

A településtípus változója a hétvégi televíziózás időtartamait magyarázta (ANOVA-teszt, p˂0,05) szignifikánsan (sig.: 0,006.)⁸⁹, s mutatott a megye-székhelyen élők színesebb szabadidő-felhasználásának irányába. A tartóz-kodási hely típusa szoros kapcsolatban állt a hétköznapi és a hétvégi televí-ziózással (sig.: 0,000 és 0,000), valamint a hétköznapokon történő interne-tezéssel (0,000). Különösen érdekes, hogy a kollégisták mindennapjaiban a televízió szerepe a 2010-es adatbázis alapján igen visszafogottnak tekinthe-tő, ugyanakkor az ő internetezési ráfordításaik a legmagasabbak, miközben a 2005-ös adatbázisban az alminta messze az átlag alatt teljesített a világhá-lón töltött órákat és percek elemezve. Tehát az elmúlt öt év komoly átren-deződéseket hozott a kollégisták életmódjában a médiahasználat területén.

A bejárók esetében korábban a pihenés magasabb ráfordításait figyeltük meg – a Campus-lét kutatás alapján a magas televíziózási időtartamokat tudjuk kimutatni, ami életmódjukban a passzívabb elemek fokozottabb meglétét valószínűsíti (Függelék 39. táblázat).

A szülők iskolai végzettségének attribútumaiból három kategóriát kü-lönítettünk el, az alapfokú, a középfokú, illetve a felsőfokú végzettséggel

89 Megyeszékhely: 164 perc, kisebb város: 187 perc, falvak: 183 perc.

A diákok időstruktúrája a Partiumban rendelkezők csoportjait. A magyarázó változókkal legszorosabb kapcsolat-ban a televíziózás különböző formái álltak, hiszen a szülők iskolai végzett-sége lineárisan és szignifikánsan csökkentette a televíziózásra fordított idő-kereteket, eközben azonban az internetezés mértékét semmilyen módon nem befolyásolta (Függelék, 40. és 41. táblázat). Úgy tűnik tehát, hogy a településtípus, valamint a szülők iskolai végzettsége az IT-használat időbeni mértékét az egyetemista-főiskolás populációban nem alakítja. A korábbi adatbázisokban ezen ráfordítások mentén alig találtunk szignifikáns össze-függéseket.

A gazdasági tőke hatása igen erőteljes hatást gyakorolt a modern szabadidőfelhasználás vizsgált elemeire. A tartós fogyasztási cikkekkel⁹⁰ való ellátottság alapján a 2010-es adatbázis segítségével is kialakítottuk az alacsony, közepes, illetve magas gazdasági tőkével bíró csoportot, s az így képezett magyarázó változó mind a televíziózásra, mind pedig az internete-zésre hatott, valamint kapcsolatban állt a hétköznapokon történő zenehall-gatás ráfordításával is (31. táblázat). A magas gazdasági tőke pozitív irányba mozdította el a televíziózás, valamint az internetezés hét közbeni időtarta-mait. Valószínűsíthető, hogy a modern szabadidő bővülése a kedvező anya-gi helyzetben lévő hallgatók életmódját fokozottan mozdította el a média-fogyasztás irányába a hétköznapok tekintetében.

90 A kérdőívben a következő tartós fogyasztási cikkekre kérdeztek rá: autó saját használatban, lakás saját használatban, mobiltelefonon keresztül internet-hozzáférés, számítógép vagy laptop, számítógépes internet-hozzáférés otthon, DVD-lejátszó, motorkerékpár, értékes sporteszköz (50 000 Ft fölött), digitális kamera,

házimozi-A diákok időstruktúrája a Partiumban

31. táblázat A tevékenységek ráfordításai a gazdasági tőkével való ellátottság alapján (percekben megadva, ANOVA-teszt, p˂0,05, Campus-lét kutatás 2010, N=2384)

Televíziózás hétköznap Televíziózás hétvégén Zenehallgatás hétköznap Zenehallgatás hétvégén Internetezés hétköznap Internetezés hétvégén

Alacsony gazdasági

tőke 65 152 125 157 175 220

Közepes gazdasági

tőke 84 190 141 175 196 249

Magas gazdasági

tőke 86 181 151 180 212 159

Sig. 0,000 0,000 0,013 0,161 0,000 0,000

A hagyományos szabadidő-orientáció indexét intézmény-látogatások gya-koriságából (art-mozi, színház, hangverseny, kiállítás), valamint bizonyos magaskultúrához kapcsolódó tevékenységi formákból (olvasás, művészeti tevékenység, hangszeres zene) képeztük, s alakítottuk ki a már megszokott kb. 33%-os almintáinkat. A kapott adatok a hétévégi internethasználat kivételével szignifikáns kapcsolatokat mutattak: a magas hagyományos orientáció egyértelműen csökkentette a televíziózás ráfordításait, a gazda-sági tőkéhez hasonlóan emelte a zenehallgatás mértékét, ugyanakkor a hétköznapokon történő internetezést csökkentette (32. táblázat). Ez eltér a 2005-ös adatbázis rajzolatától, ott ugyanis a hagyományos orientáció nem magyarázta a monitor előtt töltött időkereteket. Ugyanakkor elkép-zelhető, hogy az életmód ezen szeletének az elmúlt öt év során történő kibővülése sokkal inkább érintette az legalacsonyabb hagyományos orien-tációval bíró csoportot.

A diákok időstruktúrája a Partiumban 32. táblázat A vizsgált tevékenységek ráfordításai a hagyományos szabadidő-orientáció alapján (percekben megadva, ANOVA-teszt, p˂0,05, Campus-lét kutatás 2010, N=2384)

Televíziózás hétköznap Televíziózás hétvégén Zenehallgatás hétköznap Zenehallgatás hétvégén Internetezés hétköznap Internetezés hétvégén

Alacsony hagyományos

orientáció 94 203 139 166 209 260

Közepes ha-gyományos

orientáció 77 176 129 157 186 249

Magas ha-gyományos

orientáció 69 157 154 199 192 244

Sig. 0,000 0,000 0,006 0,000 0,018 0,293

A modern szabadidő indexét (hasonlóan a hagyományos orientációhoz) bi-zonyos intézmények látogatásának gyakoriságából (multiplex mozi, sportren-dezvény, könnyűzenei koncert), valamint tevékenységek végzéséből kumulál-tuk (internetezés, sportolás, televíziózás, DVD-, videofilmek megtekintése), s alakítottunk ki alacsony, közepes, illetve magas orientációval jellemezhető almintákat. Előzetesen úgy véltük, hogy a tevékenységek végzésének gyakori-sága együtt jár a televíziózás, valamint az internet használatának mind a hét közbeni, mind pedig a hétvégi ráfordításaival. Előfeltevésünk a televíziózás és a zenehallgatás esetében igaznak bizonyult, hiszen a modern orientáció mér-téke lineáris és pozitív kapcsolatban állt a televíziózással, míg az internet-használatot nem, vagy nem ebben az irányban befolyásolta. A hétvégén tör-ténő internethasználat átlagai ugyanakkor nem voltak szignifikánsak, míg a hétköznapok esetében egy nem lineáris irányú kapcsolat volt megfigyelhető.

Az eredményekből azt a lényeges következtetést vonhatjuk le, hogy a legfris-sebb adatbázisunkban eltűnni látszik az internetezés és a modern szabadidő-orientáció mértéke közötti együttmozgás, hiszen az alacsony modern orientá-ció esetében fokozottabban emelkedő ráfordításokat találtunk (15. ábra). Úgy

A diákok időstruktúrája a Partiumban

tűnik, az internet-használat általánossá válása elmozdította a tevékenységet a modern szabadidő-orientáció halmazából – Hunyadi (2005) már említett vizsgálatában ugyanis az internetezés egyértelműen a sportolás és a moziba járáshoz közel elhelyezkedő tevékenységként volt definiálható. A percekben megragadható ráfordításokat a Függelék 42. táblázata tartalmazza.

15. ábra A monitor előtt töltött időtartamok a modern szabadidős csoportok alapján percekben megadva (Regionális Egyetem Kutatás 2005, Campus-lét kutatás 2010, N= 562 és 2384)

A Campus-lét kutatás alapján a „screen time” összesített ráfordításait a tele-víziózás, illetve az internetezés időtartamaiból képeztük. A kapott adatokat a 16. ábra ismerteti. Az ábráról leolvasható, hogy az így képzett ráfordítás a legmagasabb értékét a magas modern orientációval bíró csoportban kapja (napi 308 perc), míg a legalacsonyabb érték alacsony gazdasági tőkével bíró hallgatók esetében megfigyelhető (itt egy perc híján éri el a négy órás ráfordí-tást). Kiemelendő, hogy a lányok a televíziózás magasabb ráfordításai miatt megelőzik a fiúkat a „screen time” mértékében, valamint megfigyelhető az összevont időtartam fordított arányossága a településtípus nagyságával.

A szülők középfokú iskolai végzettsége szintén magasabb ráfordításokat ge-nerál – a két szélső pólus inkább arányaiban tér el egymástól (az alacsony végzettségűek gyermekei a televíziózásra, a diplomások gyermekei az internethasználatra szánnak nagyobb időkereteket). A lakóhelytípusok közül a kollégium, illetve az albérlet tűnik a leginkább képernyő-orientáltnak,

A diákok időstruktúrája a Partiumban míg a helyben lakók életében ezen tevékenységek kevésbé dominánsan jelen-nek meg. Az ábra ismételten rámutat arra, hogy a „screen-time” tevékenysé-gek elmozdulni látszanak a modern beágyazottság szférájából, hiszen a magas hagyományos szabadidővel bíró csoport átlagos ráfordításai nem képviselnek kiugróan alacsony értékeket. Megfigyelhető tehát a televíziózás és az interne-tezés egyfajta szétválása a hallgatói szabadidő-struktúrában: az alacsony mo-dern szabadidő almintájában például az internetezés kiugróan nagy hányadát adja a „screen time”-nak, míg a televíziózás ráfordítása az egyórás időtarta-mot sem éri el.

16. ábra A „screen time” összesített ráfordításai a hétköznapokon alminták szerint (órákban megadva, Campus-lét kutatás 2010)

A diákok időstruktúrája a Partiumban