7. A diákok időstruktúrája a Partiumban
7.3. A hallgatói életmód elemeinek rögzülése, avagy a
7.3.2. A hallgatói időfelhasználás főbb jellegzetességei
A 2005-ös adatbázis mintájának időfelhasználását először a napi ráfordítá-sok átlagainak segítségével vizsgáljuk meg. A kapott adatok alapján kijelent-hető (15. táblázat), hogy a tanulással összefüggő tevékenységek időráfordí-tásai, tehát az akadémiai idő – a KSH vizsgálatának tanuló csoportjával összevetve – igen magasnak tűnik (órán való részvétel: 203 perc, órán kívüli tanulás: 131 perc, önképzés: 39 perc). Sőt, ha a kapott értékeket összesítjük (373 perc), akkor a 15-74 évesek „C” tábláján található kereső-termelő munkához viszonyítva is jelentős időráfordítást kapunk. Ha pedig ehhez hozzáadjuk a hallgatók munkajellegű tevékenységeit is, akkor a kötött idő-tartamok összege átlagosan meghaladja a napi 400 percet (412 perc). Mind-ez némileg ellentmond a diákok leterheltsége kapcsán a kvalitítav kutatá-sunk során elhangzottakkal, ahol az interjúban részt vevő hallgatók egy élhetőbb tevékenységstruktúráról számoltak be. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni azt a már említett tényt sem, hogy az időfelhasználás-nak, az azzal való elégedettségnek csupán egyetlen szelete a tevékenységek hossza – a gyakoriságok, a végzés környezete, zavartalan volta vagy az egyéni döntési lehetőségek átszínezhetik a kapott eredményeket.
A hallgatók munkára fordított ideje magasabb a KSH által 1999/2000-ben mért értékétől, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a diákmunkák hálózata az utóbbi pár évben jelentős mértékben kibő-vült, a hátrányos helyzetű diákok aránya a felsőoktatásban az utóbbi évek-ben tovább emelkedett, valamint azt, hogy a KSH tanuló csoportjába az idézett vizsgálatban a középiskolás diákok is beletartoztak. A Regionális Egyetem két kutatása során a munkára fordított időtartamok esetében ko-moly differenciát nem tapasztalhatunk.
A diákok időstruktúrája a Partiumban 15. táblázat A becsült időráfordítások átlagai, „A” tábla (percben megadva, Regionális Egyetem Kutatás 2005, N=952)
Átlag
Alvás 419
Higiénia 49
Pihenés 71
Órán való részvétel 203
Tanulás 131
Önképzés 34
Munka 39
Háztartás 43
Közlekedés 83
Vásárlás 31
Olvasás 49
Tévé 77
Zenehallgatás 82
Számítógép-használat 54
Internet 50
Társas élet 95
Hobbi 37
A háztartási munkákra fordított időtartam (43 perc) jelentősen elmarad a magyar társadalom összesített (1999/2000-ben 170 perc), valamint a tanuló csoport leválasztott adataitól (86 perc) is. Az eltérés lehetséges okai között számon kell tartani a lakóhely típusát: a kollégiumban vagy albérletben élő diákok életében ez a tevékenység minden valószínűséggel kevesebb helyet foglal el, valamint megemlíthetjük az ifjúsági életszakasz jellegzetességeit is. A szabadon végzett tevékenységek összesített (pihenés, olvasás, társas élet, hobbi, televíziózás) adatai (329 perc)65 magasabb értékeket mutatnak a KSH 74 éves korcsoportjának időráfordításaitól, és nagyjából hasonlóakat a 15-19 évesekhez, valamint a tanulókhoz viszonyítva. Szintén kiemelésre érde-mes, hogy valamennyi csoporthoz képest magasnak tekinthető az olvasás becsült időtartama (49 perc), és alacsonyabbnak a televíziózással töltött órák-percek hossza (77 perc). A számítógép előtt töltött, valamint internetezésre fordított időtartamok már 2005-ben is jelentős részét fedték le a diákok napi
A diákok időstruktúrája a Partiumban
időbeosztásának (54, illetve 50 perc). A KSH 2009/2010-es felmérésében a felnőttek napi időmérlegében ennek töredéke jelenik meg csupán (12 perc).
Az „A” tábla összesített adataiból nagyvonalakban az olvasható ki, hogy a kötött időtartamok nem sokkal maradnak el a felnőtt népesség időráfordí-tásaitól – jelentős differencia inkább a háztartási munkák területén fogható meg. A kötetlen tevékenységek viszont nagyobb hangsúlyt kapnak a 15-74 éves korcsoporthoz viszonyítva, bár a kapott értékek abban az esetben már nem tekinthetők kiugróan magasnak, ha azokat a KSH tanuló csoportjához illesztjük. A táblázat alapján kijelenthetjük, hogy bár a szabadidős tevékeny-ségek jelentős szerepet játszanak a hallgatók mindennapjaiban, a kötött tevé-kenységek tekintélyes időtartama miatt a hallgatói életforma messze nem mentes a kötelezettségektől, leterheltsége pedig a társadalom több más cso-portjához képest is jelentősnek tekinthető.
Az adatokat az egyesült államokbeli hallgatói vizsgálatokhoz viszonyítva nálunk is megerősítést nyert az a kijelentés, hogy a diákok életmódja nagyban rokonítható a középkorúak idő-allokációjával abban az esetben, ha a munka-jellegű tevékenységek helyére a tanulással összefüggő időtartamokat helyez-zük (Zulauf és Gortner 1999). A hangsúlyok azonban máshová tevődnek át – Mokhtari és társai (2009) amerikai mintában magasabbra becsülte mind az olvasás, mind a televíziónézés időráfordításait. A szabadidő összesített meny-nyisége a Partiumban tekinthető jóval magasabbnak. Zulauf és Gortner vizs-gálatában (1999) annak heti ráfordítása nem éri el a 18 órát sem, miközben a kötetlen tevékenységek hossza a 2005-ös mintánkban meghaladja a napi öt órát. Az akadémiai időtartamok többé-kevésbé megfeleltethetők a korábbi fejezetekben már ismertetett egyesült államokbeli kutatási eredményeknek.
A „B” (16. táblázat), valamint a „C” (Függelék, 10. táblázat) táblák elem-zése tovább árnyalja a hallgatókra vonatkozó összesített adatainkat. Az előbbi táblázatból kiemelésre érdemes, hogy míg az órán való részvétel és az otthoni tanulás hasonlóan magas százalékos megoszlásokat produkál, addig az ön-képzésre az előző munkanapjukon csupán a megkérdezettek 43%-a szánt időt. Az olvasáshoz, számítógép-használathoz, internetezéshez kapcsolódó százalékok szintén jelentősnek tekinthetők. A végzés előtt álló hallgatók kicsit több mint ötöde végzett kereső tevékenységet a lekérdezés előtti munkanap-ján. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy az utóbbi évtizedek a hallgatói életmód és időfelhasználás területén alapvető változásokat eredményeztek, hiszen az előbb említett tevékenységek jelentős része egy évtizeddel korábban vagy nem (internet), vagy sokkal korlátozottabb mértékben (számítógép-használat) jellemezhette a diákok mindennapjait.
A diákok időstruktúrája a Partiumban 16. táblázat A tevékenységeket végzők százalékos arányai, „B” tábla (Regionális Egyetem Kutatás 2005, N=952)
Tevékenységet végzők aránya
Pihenés 79
Órán való részvétel 80
Tanulás 77
Önképzés 43
Munka66 22
Háztartás 77
Közlekedés 93
Vásárlás 71
Olvasás 65
Tévé 77
Zenehallgatás 76
Számítógép-használat 62
Internet 69
Társas élet 61
Hobbi 40
A „C” táblából (Függelék, 10. táblázat) leolvashatók az egyes tevékenysége-ket ténylegesen végző hallgatók időráfordításai – itt értelemszerűen az ösz-szesített átlagokhoz képest ott kapunk nagyobb eltéréseket, ahol a tevé-kenységeket végzők százalékos arányai kisebbek voltak. Ilyen a kereső munka végzése, amelynek átlaga 175 perc (míg az „A” táblában csupán 39 perc), vagy az önképzés 80 perces hossza (az „A” táblában mindössze 34 perc). Kiemelésre érdemes az olvasás 76, a számítógép-használat 88, vala-mint az internetezés 73 perces átlaga.
66 Itt kell megjegyeznünk, hogy a Regionális Egyetem Kutatás 2005-ös lekérdezése csupán a fizetett munka időtartamára kérdezett rá. Az utóbbi évek elemzései azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a diákok körében a nem fizetett, tehát önkéntes munka végzése egyre gyakoribbá vált. Fényes és Kiss (2011) a Campus-lét kutatás alapján 26%-ra becsülte azoknak a diákoknak az arányát a Debreceni Egyetemen, akik évente vagy gyakrabban
A diákok időstruktúrája a Partiumban
7.3.3. Mi alakítja az egyes tevékenységek ráfordításait? – a magyarázó változók