7. A diákok időstruktúrája a Partiumban
7.3. A hallgatói életmód elemeinek rögzülése, avagy a
7.3.6. A kulturális tőke és az időfelhasználás összefonódása
Korábbi elemzéseink során az időfelhasználás egyes egységeit különböző független változók segítségével elemeztük, s ezt a logikai láncot alkalmaztuk a gazdasági tőke esetében is. Amikor azonban vizsgálatunkba a Bourdieu (1978) által meghatározott kulturális tőke értelmezését is be akartuk vonni, abba a problémába ütköztünk, hogy annak elemei nem feleltethetők meg egymásnak, s minden bizonnyal az egyes itemek súlya sem azonos. Így
eb-A diákok időstruktúrája a Partiumban ben az alfejezetben faktoranalízis segítségével próbáljuk rekonstruálni a Bourdieu-féle kulturális tőke fogalmát – már amennyire a 2005-ös lekérde-zés kérdései ezt lehetővé teszik számunkra. Első lépésként elkülönítettük azokat a kérdéseket, amelyek az inkorporált, tárgyiasult és az intézményesí-tett kulturális tőke alkotóelemei lehetnek, majd a kiválasztott kérdésekből két csoportot képeztünk: az egyik a hallgatók saját erőforrásaira vonatko-zott, a másik pedig szüleikére. Előzetesen azt feltételeztük, hogy a diákok mutatói alapján képzett tőkefajta esetében több szignifikáns kapcsolatot találunk majd, mint a szülők vizsgálatakor, valamint úgy véltük, hogy a leg-erősebb hatás nem az objektivált formák esetében figyelhető meg.
A diákok esetében a hangsúly értelemszerűen a tárgyiasult és az inkorporált formákra esett, s a kiválasztott változók körén az is szűkített, hogy a standardizálás folyamata során törekedtünk arra, hogy az itemeket egytől háromig terjedő értékekkel kódoljuk80. A modellből kiemeltük a szépirodalom és a szakirodalom olvasására vonatkozó kérdéseket, hiszen ezek átfedést mutathatnak a magyarázott tevékenységek itemsorával. A tárgyiasult formákat a saját könyvek, lexikonok, szótárak, idegen nyelvű könyvek, művészeti albumok, komolyzenei albumok, valamint a festmé-nyek számából képeztük, míg az inkorporált formát bizonyos intézméfestmé-nyek látogatási gyakoriságával mértük fel (múzeum, könyvtár, hangverseny, könyvesbolt, színház)81. A kulturális tőke hallgatói faktorait maximum likelihood eljárással készítettük s varimax módszerrel rotáltuk. A modell kialakításakor figyeltünk arra, hogy a magyarázott információ változónként ne csökkenjen egy egység alá. A megőrzött információmennyiség 38% volt, s az illeszkedő faktorstruktúrát úgy értük el, hogy a szótárak, az idegen nyelvű könyvek, valamint a könyvtárba járás gyakoriságának itemét nem tartottuk meg. Az identifikált faktorokat a 27. táblázat ismerteti. Az ábráról leolvasható, hogy a kulturális tőke inkorporált (intézménybe járó faktor), illetve tárgyiasult (könyvfelhalmozó és tárgyfelhalmozó faktor) elemei nem járnak együtt, s ez utóbbi csoportból kiválik a könyvek birtoklásának jelen-sége.
80 A birtokolt tárgyak és a végzési gyakoriságok szerint közel 33%-os csoportok kialakítását tűztük ki célul. Bizonyos esetekben ugyanakkor a válaszok megoszlása ezt a felosztást nem tette lehetővé, ilyenkor a változót ki kellett hagynunk a faktoranalízisből (ilyen volt például a hangszeres zene és a művészeti tevékenységek végzésének gyakorisága).
81 A felhasznált változók köre átfedést mutat a hagyományos szabadidő indexével, ugyanakkor jelen esetben többváltozós statisztikát használtunk, s a modellbe más változók
A diákok időstruktúrája a Partiumban
27. táblázat A kulturális tőke hallgatói faktorai és faktorszkórjai (Regionális Egyetem Kutatás 2005, N=952)
Faktorok
Intézménybe járó Könyvfelhalmozó Tárgyfelhalmozó
Könyvek száma ,100 ,974 ,201
Lexikonok száma ,093 ,252 ,366
Művészeti
albu-mok száma ,161 ,097 ,658
Festmények száma ,092 ,027 ,464
Komolyzenei
albu-mok száma ,251 ,133 ,424
Színházba járás
gyakorisága ,585 ,078 ,118
Múzeumba járás
gyakorisága ,709 ,013 ,170
Hangversenyre
járás gyakorisága ,454 ,024 ,119
Könyvesboltba
járás gyakorisága ,312 ,191 ,123
A következő lépésben a magyarázó változók helyére beemeltük az időfel-használás tevékenységeit, s variancia-analízist használva a faktorszkórokat elemeztük. ANOVA-tesztet felhasználva (p>0,05) tíz tevékenység esetében találtunk szignifikáns kapcsolatot (alvás, higiénia, tanulás, önképzés, munka, háztartás, olvasás, televíziózás, internethasználat és hobbi), miközben az időfelhasználás olyan elemi nem mutattak összefüggést a hallgatók kulturá-lis tőkéjének faktoraival, mint például az órai jelenlét, a számítógép-használat vagy a társas élet. Kijelenthetjük, hogy a diákok életmódjával szo-ros kapcsolatban leginkább az intézménybe járó és a tárgyfelhalmozó faktor áll, míg a könyvfelhalmozó faktor esetében csupán két szoros kapcsolat volt kimutatható. A két előző faktor mintázata sok esetben hasonló rajzola-tot mutat, ugyanakkor megfigyelhetők eltérések is – a háztartási munka hossza alapján elkülönített csoportok faktorszkórjainak átlagai például más sajátosságokkal bírnak. Kiemelendő, hogy a faktorszkórok kevés esetben mutatnak lineáris irányú kapcsolatot: legmagasabb értékeiket túlnyomórészt az időráfordítások középső kategóriáiban veszik fel. Kivételként megemlít-hetjük az olvasás időtartama alapján elkülönített almintákat, ahol a
maga-A diákok időstruktúrája a Partiumban sabb ráfordítások felé haladva a faktorszkórok is nagyobb értékeket mutat-nak. Arra a kijelentésre juthatunk, hogy általában különböző tevékenységek csekély ráfordításainak esetében találkozhatunk a legalacsonyabb értékekkel (például a tanulás, a munka, az olvasás vagy a hobbi esetében), míg a köze-pes (ritkább esetben a magas) kulturális miliő tanulásközpontúbb, s kevésbé passzívabb jegyekkel leírható életmódot valószínűsít. Szemléletes módon a televíziózás szignifikáns és negatív irányú kapcsolatot mutat az intézménybe járó és a könyvfelhalmozó faktor faktorszkórjaival, de igen érdekes a tárgy-felhalmozó faktor és az önképzés kapcsolata is, hiszen a legmagasabb rá-fordítással bíró csoportban találkozhatunk a legalacsonyabb értékkel. Az egyetlen olyan tevékenység, amely mind a három esetben szignifikáns kap-csolatot mutat a hallgatói kulturális tőke faktoraival, az olvasás. Itt az össze-függés mindig lineáris irányú és pozitív előjelű (28. táblázat).
28. táblázat A tevékenységek ráfordításai alapján magyarázott faktorszkórok a hallga-tók kulturális tőke-faktorainak esetében (ANOVA teszt, p˂0,05, Regionális Egye-tem Kutatás 2005, N=952)
Intézménybe járó faktor
Alvás Tanulás Önképzés Munka Vásárlás Olvasás
Tele-víziózás Alacsony
ráfordítások 0,069 -0,150 -0,151 -0,086 -0,127 -0,265 0,001
Közepes
ráfordítások 0,015 0,066 0,243 0,248 0,056 0,067 0,122
Magas
ráfordítások -0,096 0,059 0,037 0,060 0,069 0,245 -0,172
Sig. 0,04 0,07 0,000 0,09 0,02 0,000 0,002
Könyvfelhalmozó faktor Olvasás Televíziózás
Alacsony ráfordítások -0,016 0,111
Közepes ráfordítások 0,012 -0,032
Magas ráfordítások 0,177 -0,136
Sig. 0,000 0,029
A diákok időstruktúrája a Partiumban
Tárgyfelhalmozó faktor
Higiénia Tanulás Önképzés Munka
Alacsony ráfordítások -0,112 -0,122 -0,070 -0,053
Közepes ráfordítások 0,043 0,087 0,180 0,261
Magas ráfordítások 0,088 0,035 -0,073 0,071
Sig. 0,004 0,011 0,002 0,006
Házimunka Olvasás Internet Hobbi
Alacsony ráfordítások -0,132 -0,134 -0,04 -0,075
Közepes ráfordítások 0,091 0,003 0,121 0,237
Magas ráfordítások 0,037 0,165 -0,04 0,154
Sig. 0,006 0,000 0,047 0,000
A szülők kulturális tőkéjének vizsgálatakor lehetőségünk nyílt mind a há-rom komponens modellbe való beemelésére, hiszen az intézményesített formát az iskolai végzettség, az inkorporált elemeket az olvasási szokások82, míg a tárgyiasult javakat a korábban is használt, magaskultúrát hordozó összetevők segítségével modelleztük. A faktorok képzése során ebben az esetben is a maximum likelihood metódust használtuk, a rotálást pedig varimax módszerrel végeztük. A kialakítás során a komolyzenei albumok, valamint a festmények itemét kellett kiemelnünk a modellből. A változók áltak magyarázott érték nem csökkent egy egység alá, a megőrzött informá-ció értéke összesen 46,46%-ot tett ki. A faktorstruktúrát a 29. táblázat is-merteti. Az identifikáció során a szülők iskolai végzettsége a magaskultúra hagyományos objektivált formáihoz kapcsolódott (klasszikus értelmiségi faktor), míg a szótárak és az idegen nyelvű könyvek számának együttmoz-gása egy gyakorlatiasabb tárgyfelhalmozásként értelmezhető (praktikus magaskultúra), s illeszkedett egymáshoz az édesapa és az édesanya olvasá-sának gyakorisága is (olvasásra fókuszáló faktor).
82 A szülők magaskultúrához kapcsolódó intézménylátogatási szokásaira a kérdőívben nem vonatkoztak kérdések.
A diákok időstruktúrája a Partiumban
29. táblázat A kulturális tőke hallgatói faktorai és faktorszkórjai (Regionális Egyetem 2005, N=952)
Faktorok Klasszikus
értelmiségi Praktikus
magaskultúra Olvasásra fókuszáló
Apa olvasási gyakorisága ,225 ,103 ,448
Anya olvasási gyakorisága ,122 ,089 ,809
Szülők könyveinek száma ,616 ,117 ,243
Szülők lexikonjainak száma ,510 ,232 ,255
Szülők szótárainak száma ,186 ,975 ,114
Szülők idegen nyelvű
könyvei-nek száma ,286 ,406 ,121
Szülők komolyzenei
albumai-nak száma ,441 ,179 ,124
Apa iskolai végzettsége ,646 ,126 ,083
Anya iskolai végzettsége ,653 ,164 ,135
A korábban használt ok-okozati logikánkat megfordítva a szülők kulturális tőkéjének esetében is a faktorszkórok képezték a magyarázott értékeket, míg a tevékenységek időtartama alapján kialakított csoportok független változókként szerepeltek. A variancia-analízis során ANOVA-tesztet hasz-náltunk (p>0,05); a kapott eredményeket a 30. táblázat szemlélteti. Az eredmények némileg meglepőnek mondhatók, hiszen a ráfordítások a faktorszkórok elenyésző részét magyarázták, s volt olyan szülői faktor is, amely egyáltalán nem állt kapcsolatban a diákok időfelhasználásával (klasz-szikus értelmiségi), míg a praktikus magaskultúra esetében egy, az olvasásra fókuszáló faktor esetében két szoros összefüggést dokumentálhattunk. Az olvasás és az internetezés ráfordításai lineáris és pozitív kapcsolatban álltak a szülők olvasási szokásai által meghatározott faktorokkal – az előbbi kap-csolat arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülők mintaadó szerepe ezen a terü-leten is nagyon fontosnak tekinthető, az utóbbi pedig rámutat arra, hogy ez a hatás az IT felületein is tud érvényesülni. A praktikus magaskultúra eseté-ben a legalacsonyabb faktorszkór a magas ráfordításhoz tartozik, a legma-gasabb érték ugyanakkor a közepes almintához kapcsolódik.
A diákok időstruktúrája a Partiumban
30. táblázat A tevékenységek ráfordításai alapján magyarázott faktorszkórok a szülők kulturális tőke-faktorainak esetében (ANOVA teszt, p˂0,05, Regionális Egyetem Kutatás 2005, N=952)
Praktikus magaskultúra faktora Televíziózás Alacsony ráfordítások -0,018
Közepes ráfordítások 0,176
Magas ráfordítások -0,090
Sig. 0,043
Olvasásra fókuszáló faktor Olvasás Internet
Alacsony ráfordítások -0,153 -0,152
Közepes ráfordítások 0,045 0,004
Magas ráfordítások 0,136 0,153
Sig. 0,004 0,004
Ha áttekintjük a kultuális miliő és az időfelhasználás között felvázolt kap-csolatot, akkor összességében azt mondhatjuk, hogy a diákok és a szülők tőkéjének elkülönítése mindenféleképpen indokolt volt, hiszen a kapcsola-tok számában megfogható eltérések arra utalnak, hogy a két terület nem azonos mélységű összefüggésben van az életmód ezen szeletével.
Első hipotézisünk, amely a szülők kulturális tőkéjének faktorszkórjaira vonatkozott, valószínűsíthető, s rámutat arra, hogy a kulturális tőke átadása bonyolult és nehezen modellezhető folyamat, s az elkülönített faktorok a tevékenységek végzésével csak a ritkább esetekben mutatnak lineáris kap-csolatot.
Második hipotézisünket azonban nem sikerült igazolnunk, hiszen a hallgatók esetében a tárgyfelhalmozó faktor értékeit a tevékenységek több esetben magyarázták, mint az intézménybe járó faktor esetében, a szülők kapcsán pedig alig találtunk szoros összefüggéseket. Fontos kiemelnünk, hogy talán az olvasás az egyetlen olyan tevékenység, amelynek ráfordításai a faktorszkórokat minden esetben lienáris és pozitív módon magyarázták, míg más tevékenységek esetében, amelyek kapcsán ugyanezt vártuk volna el (például önképzés) nem tudtunk ilyen jellegű kapcsolatot dokumentálni.
A diákok időstruktúrája a Partiumban