7. A diákok időstruktúrája a Partiumban
7.3. A hallgatói életmód elemeinek rögzülése, avagy a
7.3.5. Életmódcsoportok a campusokon – tipizálási kísérlet az
klaszteranalízissel a diákokból csoportokat különítsünk el azok tevékenységi struktúrája alapján. A klaszterek megragadását úgy tudtuk a megfelelő elem-számokkal elvégezni, hogy öt klasztert identifikáltunk, valamint az időfel-használás értékeiből a már korábban, a korrelációs elemzés során felhasz-nált technikával ezúttal négyfokozatú skálát készítettünk (a legmagasabb ráfordítással bírók kapták a négyes értéket)78. A kialakított öt klaszter elem-száma minimum 57 fő volt (149, 59, 77, 57 és 57 fő), a csoportok kialakítá-sa listweise módszerrel történt. Az identifikált klasztereket a 26. táblázat mutatja be.
78 Hogy meg tudjuk ragadni a klasztereket, el kellett tértünk a korreláció-számítás során már felhasznált kvintilisek rendszerétől.
A diákok időstruktúrája a Partiumban 26. táblázat Hallgatói időfelhasználás alapján kialakított klaszterközéppontok (Regi-onális Egyetem Kutatás 2005, N=952)
Otthoni
Zenehallgatás 1,97 2,92 1,86 2,51 2,60
Számítógép-használat 1,96 3,05 1,53 1,39 2,40
Internet 1,87 3,22 1,57 1,98 2,51
Társas élet 1,23 2,47 1,56 3,00 2,77
Hobbi 1,30 2,56 1,31 1,33 2,35
A kialakított klaszterek közül az első az otthoni tanuló nevet kapta, ugyanis átlagos időráfordításai meglehetősen alacsony értékeket mutatnak, azonban az otthoni tanulás ez alól kivételt képez, s mindehhez egy közepes órai je-lenlét is társul. A modern egyetemista csoport szabadidő-felhasználása vál-tozatos, s nagy súllyal jelennek meg benne modern elemek (számítógép-használat, internetezés), de a legmagasabb értéket kapja a munka, a háztar-tás és az olvasás ráfordíháztar-tása is. Ennek az almintának jellemző tulajdonsága a kiugróan magas órai jelenlét. A kényelmes egyetemista klaszter jellegzetes-ségei a magas fiziológiai ráfordítások, amelyhez alacsony modern időtar-tamok és egysíkúbb szabadidő-felhasználás is társul. A társaságorientált kötetlen tanulóknak kiugróan magas a társas életre fordított idejük, alacsony az alvással töltött időtartamuk, s az akadémiai időkeretekből leginkább az
A diákok időstruktúrája a Partiumban
önképzésre fordítanak órákat. (A korreláció-elemzés során láttuk, hogy az önképzés elválhat a többi tanulási formától.) A modern tévéző hallgatók szabadideje egy kiugró elemet tartalmaz, s a televíziózáson kívül még mo-dern elemekkel bővül. A klaszterek fő sajátosságait áttekintve kijelenthetjük, hogy a diákok életmódja igen sokféle rajzolatot mutat, s még az egyetemista léthez oly szorosan kapcsolódó tevékenységek, mint például az órák látoga-tása vagy az olvasás sem jelenik meg egyértelműen az időkeretekben. Az akadémiai idő kapcsán kiemelésre érdemes, hogy annak elemei (órai jelen-lét, otthoni tanulás, önképzés) nem mozognak együtt, s az egyes klasztereket ezek sajátos kombinációi jellemzik. Fontos kiemelni, hogy bár az ifjúságvizsgálatok felhívják a figyelmet a szabadidő eltöltésének kohorszokba való beágyazottságára, s az aktívabb felhasználási módot a fiatalabb korcsoportokban mutatják ki, a diákok egy jelentős része igen szegényes mintázatokat mutat fel ezen a területen (például otthoni tanulók).
A klaszterek tanulságai szerint a számítógép használata 2005-ben még nem épült be szervesen a diákok mindennapjaiba, de legalábbis nem dominálta azokat. A kapott eredmények tehát megerősítik a korábban megfogalmazott hipotézisünket, amely arra vonatkozott, hogy a klasszikus hallgatóképtől eltávolodó életmódcsoportok lesznek leginkább megfoghatók a campusokon: ilyen például a kényelmes egyetemista csoport.
Következő lépésünkben arra tettünk kísérletet, hogy kereszttáblás elemzéssel vizsgáljuk meg a kialakított klasztereknek a korábban felhasznált szociodemográfiai változókkal kialakított kapcsolatát – legalábbis azokban az esetekben, ahol ezt az elemszámok lehetővé tették (az alacsony cellagya-koriságok miatt a szülők iskolai végzettségének részletesebb bontását, va-lamint a kari-intézményi hovatartozás változóját nem szerepeltethettük). A khí négyzet-próba nem mutatott szignifikáns kapcsolatot (sig.: 0,05) az idő-felhasználás klasztereivel a településtípus, a tartózkodási hely, a gazdasági tőke, valamint a szülők iskolai végzettségét három attribútummal leíró vál-tozó esetében – ez nem tekinthető váratlan eredménynek, hiszen láttuk, hogy az ezen változók által magyarázott tevékenységek köre a varianciaana-lízis során sem volt számottevő. Kapcsolatot találtunk viszont a nem, vala-mint a szabadidő-orientációk esetében, bár a cellagyakoriságok miatt az adatok több esetben inkább jelzésértékűnek tekinthetők. A nem változójá-nak a klaszterekkel való kapcsolatát a 10. ábra ismerteti.
A diákok időstruktúrája a Partiumban 10. ábra A nem kapcsolata az időráfordítások klasztereivel (khí négyzet-próba, p˂0,05, sig.: 0,000, Regionális Egyetem Kutatás 2005, N=952)79
A nemek közötti eltérések egyrészt rávilágítanak a modern elemeknek a fiúk életmódjában való fokozottabb megjelenésére, hiszen az alminta mind a modern egyetemista, mind pedig a tévéző modern csoportban felülrepre-zentált. A kényelmes egyetemista, valamint a társaság-orientált kötetlen tanuló klaszter esetében a lányok aránya magasabb, ami egybecseng az el-méleti keretekben felvázolt kommunikációra, illetve passzív pihenésre való erőteljesebb hajlammal.
A klaszterek szabadidő-orientációkkal való kapcsolatát a 11. ábra is-merteti. A modern szabadidő esetében feltűnő, hogy annak mértéke csök-kenti a kényelmes egyetemista és az otthoni tanuló csoportba való bekerü-lést, ugyanakkor jelentősen megnöveli a tévéző modern klaszterbe való tartozás valószínűségét. A hagyományos szabadidő beállítottsága lineáris kapcsolatban áll a talán legszínesebb hallgatói életmódot felmutató idő-struktúrával, tehát a modern egyetemista almintával, miközben a tévéző modern csoportba való tartozás aránya a magas orientációval bíró csoport-ban elenyészőnek mutatkozik. A leginkább egysíkú szabadidő-felhasználással jellemezhető otthoni tanuló klaszterben a magas orientáció-val bíró hallgatók megjelenése mérsékeltebbnek tekinthető.
A diákok időstruktúrája a Partiumban
11. ábra A modern-, valamint a hagyományos szabadidőorientáció kapcsolata az időrá-fordítások klasztereivel (khí négyzet-próba, p˂0,05, sig.: 0,009 és 0,001, Regionális Egyetem Kutatás 2005, N=952)
Az időráfordítások klasztereinek kialakítása egyrészt megerősíti azt az elő-feltevésünket, hogy a felsőoktatásban az időre vonatkozó hallgatói auto-nómiák szélesnek tekinthetők, hiszen még a populációt leginkább jellemző tevékenységek kapcsán – például az óralátogatás esetében – is eltérő rajzo-latokkal találkozunk. Az akadémiai idő elemeire vonatkoztatva pedig el-mondhatjuk (s ez alátámasztja a korrelációs elemzés során levont következ-tetéseinket), hogy leginkább az önképzés az, amely sajátos utat jár be, hi-szen akár a többi tanulási formától függetlenül is jellemezhet bizonyos hall-gatói csoportokat (társaság-orientált kötetlen tanuló). Fontos megjegyezni, hogy a modern elemek időstruktúrában játszott szerepe a 2005-ös kutatás-ban még jelentős vízválasztónak bizonyult; jelenléte, fontossága halvá-nyabbnak mutatkozott bizonyos klaszterek esetében.