Alkotás és betegségélmény Adynál1
Németh László írja: „Ha életrajzom nem is készült el, munkássá-gom annyira át van szőve életrajzi rostokkal, orvosilag értékelhe-tő tünetekkel, hogy életemet igen megbízható kórelőzménnyé le-het átalakítani.”2
Ez joggal elmondható Ady Endréről is, és különösen a Kocsi-út az éjszakábancíműverséről.
1909-ben – amikor ez a vers íródott – Ady Párizsból Érmind-szentre utazik, majd innen Kolozsvárra, ahol kórházi gyógykeze-lése történik. Augusztus 1–5-e között Magurán pihen, hogy né-hány napi érmindszenti kitérőután utókezelésre Svájcba, Rhein-feldenbe utazzon, itt a Grand Hotelben száll meg, ahová, mint ír-ja, „görnyedten és unottan”3érkezik, majd ismét Érmindszent és végül Pest következik.
1909. június 29. és július 31. között a Kolozsvári Magyar Tu-dományos Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikáján gyógy-kezelik. A diagnózis: Neurasthenia aquisita. Alkoholizmus. A neurasthenia ideggyengeséget jelent, ma atipusos depressziónak nevezik melynek főbb tünetei a költőnél is fellelhetők: a túlérzé-kenység, ingerlétúlérzé-kenység, fáradtságérzet, nemi élet és a táplálkozás különböző problémái (lesoványodva, vérszegényen érkezik a kli-nikára – ezt dr. Lukács Hugó, a költő kezelőorvosa a kórrajzban rögzíti), alvászavar (nehezen alszik el, és keveset alszik, ahogy ez a klinikai Zárójelentéséből is kitűnik). Éppen ezért, erős nyugta-tókat, altatókat (pl.Veronál) szed, amelyekre a hosszantartó
sze-1ADY Endre,Kocsi-út az éjszakában= ADY Endre,Versek, I, Bukarest, Irodal-mi Könyvkiadó, 1969, 382.
2Németh László,A kísérletezőember, Magvető–Szépirodalmi, 1973, 629.
3 ADY Endre, Az ifjú Rajnánál= ADY Endre,Versek, I, Bukarest, Irodalmi Könyvkiadó, 1969, 385.
dés miatt függőség alakul ki. Másnapi kábulatából „élénkítésre”
van szüksége, amit cigaretta (napi 70–120 cigarettát szív), kávé, alkohol mértéktelen fogyasztásával „old” meg.
Az egyre növekvőadag alkohol, úgy érzi, az alkotáshoz elen-gedhetetlen, a zárójelentésében is ez áll: „szellemi munkára csak alkohol élvezése után képes.” Ady azonban nem alkoholmámo-rában ír, hanem az azt követő este: „Ez órákban szoktam én ér-teni azt, hogy az élet nem rejtély, nem csoda, nem titok, gyereke-sen egyszerű. Az élet néznivaló és éreznivaló […]. Ilyenkor te-remtőkedve van az embernek […] kénytelen újat mondani akkor is, amikor nem akar […] patologikus kényszer, parancs olyan lel-ki bukfencekre bírják, hogy önmaga elszédül, ha leírta, ha olvasta, hogy milyen újat és igazat írt le.”4
Ezek után nem is csoda, hogy a kolozsvári kezelés alatt Lédá-nak július 24-én levelében ezt írja: „[…] tele vagyok félelemmel.
Még attól is félek és nem minden ok nélkül, hogy ha egyébből nem, de a zsenimből kigyógyulok. Nem tudok, nincs kedvem írni.”
A kórlap leírása szerint szélsőséges kedélyállapot jellemzi. A túlzott aktivitás (gyors, hatékony alkotás, a szerelem hajszolása stb.) a mániákus szak, amit a hosszas letörések (depresszió) kö-vetnek, s amely a mániás-depresszió kedélyállapot jellemzője. Ma már nem elmebetegségnek, hanem szélsőséges kedélyállapotnak tekintik, a géniuszok „foglalkozási betegségének” tartják.
A Kocsi-út az éjszakában című vers egyszerre az egyén és az egyetemes megjelenítése: egyrészt a költő belső tája, a lélek, va-lamint azőt körülvevővalódi táj, azaz a világ ábrázolása.
Már maga a vers színe az éjszaka sötétje depressziót jelez, amit a költő fokoz a „csonka” (Hold), „sivatag”, „néma” jelzők-kel, mint a depresszió kifejezői. Feszült, zaklatott lelkiállapotát, az elmúlás gondolatát hordozza a „Fut velem egy rossz szekér,”
verssora, ami a rossz élet szinonimája: a kilátástalanság, a Lédával történő többszöri szakítás „Minden szerelem darabokban,”. A szifilisze miatt önmagát halálraítéltnek tekinti, ezért többször is öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják – „Minden láng csak
ré-4ADY Endre,A magyar Pimodán, Nyugat, 1908, 2.
szekben lobbam.” –, amely a lélek tüzét, a belső lobogást, de az élet tüzét is jelenti. Az Önéletrajzában így vall erről a költő:
„…Próbáltam rengeteget élni, azaz jobban ráfigyelni arra, amit mindig erősen érezve és szenvedve éltem. […] de sajnos gyak-rabban kell egy-egy szanatóriumba be-bevonulnom egészséget foltozni…”5
Bár a Nyugat 1909. június 1-jei Ady-száma nagy siker, mégis állandó támadások érik, melynek egyik oka, hogy személyisége nagyon megosztotta kortársait, egyrészt mert, ahogy a költőis ír-ja Önéletrajzában: „… magam viselete pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló szelidség…”6, ahogy pedig a kortársak véle-kednek róla: „Ady totális lázadó, aki kedvét leli a normák felfor-gatásában.” Mindez társasági, társadalmi konfliktusokhoz vezet, pedig küzd ez ellen a költő, mint írja: „Be kell fojtanom a lelke-met, mert ha kitörne egyszer, úgy becsuknának valami bolon-dokházába, mint a pinty.”7Másrészt, a meg nem értettség, hiszen olyan dolgokat lát meg, amit mások nem: „Csak harmincegy éves múltam, holott vérem, testem, idegeim veszélyesen aggok. Bo-lond érzékenységet, hamar jelentkezőt hoztam magammal, hamar értettem, szerettem és szenvedtem.”8), ahogy írja a Páris, az én Bakonyom címűversében: „Bűnöm, hogy messze látok”,9 de ter-mészetesen egyéni érdekek ütközése sem zárhatók ki (Kosztolá-nyi levele Babitshoz). Ezek a támadások, „sők fényes orcámon/
Rugdosódnak vakmerőn…”10– ahogy írja Ady – nagyon megvi-selik a költőt, ami tovább rombolja az egészségét, fokozza a de-presszióját.
Így a „Kocsi-út” a versben az élet útját, a végzetet szimboli-zálja, mely kifele vezet, a halálba visz, azaz a depresszió kifejező-je.
5ADY Endre,Önéletrajz, Az Érdekes Újság Dekameronja I., 1913.
6UO.
7ADY Endre,Hétről hétre, 1900. június 3.
8ADY Endre,Levél FenyőMiksának, 1909.június 1.
9ADY Endre,Páris, az én Bakonyom= ADY Endre,Versek,I, Bukarest, Irodal-mi Könyvkiadó, 1969, 100.
10ADY Endre,Szétverek majd köztetek, Ady Endre,Versek, I, Bukarest, Irodalmi Könyvkiadó 1969, 319.
Az élet kettősségét, betegsége (depresszió–mániákus) kettős-ségét jelenti a „Félig mély csönd és félig lárma,” verssora, ahol a
„csönd” a statikus állapotot, a depressziót, a „lárma”, a mozgást, aktivitást jelenti – vagyis a mániákus fázist.
A „Minden Egész eltörött.” jelenti a külső és belső világ széthullását. Az „Egész” a „kerek világ”, az „élni jó” gondola-ta eltörött, nem csoda, hogy „Utána mintha jajszó szállna,” – mert jajkiáltás is ez a vers – kettős jajkiáltás –, ami szól a köl-tőért és a világért egyaránt. Úgy érzi, ő kell helyretolja a vilá-got, mint írja: „Bele kell szólnom az új és furcsa világ zsibbadt megindulásába.”11
Egész életét a küldetéstudat jellemezte. Azt mondták, táltos volt, mert hat ujjal született; „a táltos mindenbe belelát, olyanokat be-szél, ami még nincs megtörténve”– tarja a népi mondás. Bár a vi-lágban még semmi jele, de ebben a versben már elmondja mind-azt, ami az elkövetkező ötven évben történni fog, a felborult ér-tékrendtől a világégésig: „Egy kis világ, egy bús világ széthull, / Fehér sistergőlángban elég.”12
Táltos? Költő? Minden esetre messze látó… Betegsége egy-ben a század diagnózisa is, azaz joggal mondható, hogy itt a
„kórkép, a kor képe”.
Ez a vers a költészet és a valóság viszonyáról ad új informáci-ót: betegségből, félelemből és szenvedésből született mű, mely új fényt vet a művek születésének, az ihletésnek a misztériumára.
11ADY Endre,Levél Ady Lajosnak, 1917. január
12ADY Endre,A könnyek asszonya= ADY Endre,Versek, II,Bukarest, Irodalmi Könyvkiadó 1969, 538.
Dobos Marianne
MENNY ÉS POKOL KÖZÖTT