Ady életműve koherens egység és teljesség, egy kivételes egyete-mes kifejezőkészség művészi megnyilvánulása. Ady nem költői képleteket, hanem külön világot teremt.A kocsi-út az éjszakábana belsőtapasztalat, átélés fölizzása. A „vallani mindent: volt életem dolga” jegyében létproblémával szembesít bennünket: lelkünk mélyéig megrázó élményt nyújt. Nyelve valóban „a lét háza”
(Heidegger): ontológiai fontosságú, speciális jelenség, hathatósan hozzájárul önértelmezésünkhöz, közösségszervező lehetősége-inkhez. Ady költői nyelve nemcsak a lét jelzőrendszere, hanem logosza, kinyilatkoztatása is. Feltárul benne a lét, ezért elsősorban hermeneutika: létértelmezés.57
A homo interpretans fő célja: a „Minden Egész eltörött” le-képezés(rendszer)ében az „Egész” értelmének, struktúrabeli uni-verzumelemeinek, igazságértékének megfeleltetése, megértése.
Davidson nyomán axiómaként teljes hit- és vágyrendszert, világ-ról való felfogást, igazságmintákat (standards of truth) tulajdoní-tunk a versnek. (Az axióma eredetileg kérést jelent, olyan állítást, melynek elfogadását az egyik fél a másiktól ’kéri’, mert igaz voltát logikailag bizonyítani nem tudja, de elfogadásra ajánlja.)
A művészi minőséget intuíciónk, belső látásunk és hallásunk érzékeli. A művészi, a szakrális, spirituális minőség metafizikai jellegű, a Teremtés csodájából, az alkotás titkáról sejtet meg va-lami fontosat. „Művével az író rátalál, fölfedezőként fényt derít valamire, létre segít valami újat, ami által ráismerünk múltra-jövőre, közös létélményeink valóságdarabkáira, a teljesebbé vált teremtés eddig nem volt részletére”58Az embert a szép, jó, igaz a közös forráshoz: a Szakrumhoz kapcsolja. Ady költészete a
teo-57CSELÉNYI István,A lét perújrafelvétele, Bp., Kairosz, 2011, 164.
58CZIGÁNY György,Mikor a hervadás is hála. Czigány György költővel beszélget Si-mon Erika, Kairosz, 2009, 91.
lógiának is valóságos forráshelye: loci theologici. (Németh LászlóA teológus Adyról értekezik. Nem „az egyetlen magyar vallásos költő”, amint Makkai állítja, de kétségtelen, hogy az egyik legnagyobb.)59
AKocsi-út az éjszakában (1909) a nagy, bölcseleti érvényű tudat-versek közé tartozik. A Minden titkok verseit (1910) megelőző, a leg-emberibb vágyat kötetcímként felmutató, Szeretném, ha szeretnének egyik legjelentősebb darabja. Remekmű, mert korról és emberről lé-nyeges dolgot tud elmondani. Az emberi lét tragikumát, töredékes-ségét, bizonytalanságát a legmagasabb művészi fokon fejezi ki.
„Milyen csonka ma a Hold,” A Nap visszfényét tükröző,ősrégi égi fényforrást, a változó Holdat minden korban másképpen ér-telmezték. A rómaiaknál a Hold titokzatos, csalfa istenasszony, mindig az ellenkezőjét mutatja annak, amit csinál. A csonka Hold különösen beszédes és titokzatos alakváltozat: „Luna mendax cre-scendo decrescit, decrecre-scendo crescit – A hazug hold növekedve csökken, csökkenve növekszik.” Amikor fogy, „decrescit”, a csalfa istennőnem D-t,hanem, ívelőtestével C-t (crescit) mutat.
A különös, holdfényes éjben rendkívül súlyos lelki élmény tá-rul elénk. A sejtelmes félelem lélekállapot-rajzszerűen vetül rá ember és kozmosz misztikus relációjára. A sokrétűpillanat látvá-nyát a képzeletvalóság teszi ellentmondásos, összetett gondolati és művészi remekművé. „Ady rendkívül sok víziónak formált látható alakot, eszméket és tárgyakat személyesített meg, és szimbólumokat teremtett”60
A vers elsőkét szakaszát rövid, szentenciaszerűsorok vezetik be és zárják le. A szaggatott sorok sokfelé kinyíló pillanatokkal, szinte szinkronitással lepik meg az olvasót. A címben jelölt vers-helyzet valószerűnek tűnik, valójában a csonka Hold és a sivatag néma éj látványa a költői én belsőtáját idézi. „Ady költészetének egyetlen tája: a tulajdon lelke.”61A Lelkek a pányván;A lelkek te-metőjeköltője aHunn, új legendában írja: „lelkem: példázat”.
59MAKKAI Sándor,Magyar fa sorsa,Kolozsvár, 1927.
60SZABÓ Lőrinc,Az istenes Ady=Ady Endre istenes versei, Bp., Szent István Ki-adó, 1992, 5–17.
61NÉMETH László,Ady Endre=A minőség forradalma, III, Magyar Élet, 1940. 74.
A Lét titok-jellegű, ráción túli verses monológjában minden jelképes értelmet kap. Ady emberi létről szóló költészete, univer-zális világképe magában foglalja a transzcendens dimenziót.
Szemünk rányílik a holdfényes látványra, rácsodálkozunk az égi jelenségre. A titok lényege a belső látás: nyitás a végtelenre.62 A vers fenomenon-jelenség, a „felfénylés” a dolgok külső burka:
„Milyen csonka ma a Hold”. (Phainomenon – „phaosz”, „fény”
jelentésű.)
A magvas állítások fellebbezhetetlenül mutatják a látványt. A reflektív elsőversszak látványához metonimikus megállapítás tár-sul a másodikban, amely döbbenetes erővel és nyíltsággal mondja ki a tényigazságot: „Minden Egész eltörött”. A lírai Én korélmé-nye és lélekállapota: „Minden láng csak részekben lobban, / Minden szerelem darabokban.” A záró rész vigasztalan éjében felhangzik a személyiség csöndbe veszőjajkiáltása: „Utána mint-ha jajszó szállna,”. Érvényes a „csak a Törvény a tiszta beszéd”
alapelve itt is, de most a Mindenség is az egyéni sors és egyete-mes törvény beteljesülésének lehetetlenségét sejteti.
Az Ady-életműkivételes teljességét és szervességét bizonyítja lírájának összefüggőmotívum-hálózata is. Adynál gyakori az uta-zás-motívum. A „megszenvedett belső küzdelmek szintéziste-remtő” költője az életalakítás és a kifejezés harcában magára utalt. A Mammon-hitűvilágban a költőt viszi a „Rossz fiáker ke-rekes gálya, / Hol az embert hallgassra intik.” Úgy érzi, „Mintha kocsisom a Sors volna”. „Lángoló, dühös” arcát a hideg ülésre nyomja, hogy ne is lássa: „…mindenek fölött világlik / Roth-schildék palotája.”63Vigasz, hogy Isten félelme a bölcsesség kez-dete: „Isten nem a csüggedtség, hanem az erő lelkét adta ne-künk”.64
A kor emberének egzisztenciájából kiindulva bizonyságot ke-resünk arra, hogy az Egésznek, a világegyetemnek értelme az
62HEGEDŰS Lóránt,Nyitás a végtelenre, 1989.
63BÍRÓ Zoltán,Ady sorsköltészete, Bp., Püski, 1998.; Kortárs, 1998. 6.; Vö.: N.
PÁL József, „Tisztának a tiszták őrizzük meg” = Miskolc, Felsőmagyarország, 2001, 34–48.
642Tim1,7
ember, aki célját felülről nyeri el.65 Ady kivételes individuum:
egyedi és egyetemes, immanens és transzcendens; birtokolja ma-gát, és mindenestül másokra, az emberen túli létmozzanatra irá-nyul. AKocsi-út…meggyőzőerővel érzékelteti, amit később a tu-dósok is felismertek: „Az okosság elvének érvénye megszűnt, a tér és idő vonatkozásai felborultak, univerzális, mindent átfogó félelem uralkodik, elnyeli az embert, a dolgokat és a tájakat is.”66
A versben metaforikus tartalomközlő szerepe van a Hold csonkaságának. A „csonka”: hiányos, hibás, csorbás, befejezetlen, tökéletlen, fogyatékos. A csonkaság: hiány, hiba, hézag, csorba, tökéletlenség, fogyatékosság, elégtelenség. A telihold teljes egé-szet, épet, csorbítatlant, hiánytalant jelent. (Holdtölte: a Hold fényváltozásának fázisában szemben áll a Nappal, amely a Hold felénk forduló felét teljes egészében megvilágítja. Radnótinál az Erőltetett menetben „a hold ma oly kerek” látványa reményt sugall:
„kiálts rám! s fölkelek!”)
Király István mutatott rá a vers jellegzetes szerkesztésmódjá-ra: „a visszatérő kompozíció, az AXA képlet. Az utolsó előtti sorként megismétlődött a vers elsősora: egybeolvad a kezdet és a vég. Nyelvi formát kapott a változhatatlan: az örök körforgás.”67 Az új érzés és szemléletmód az újfajta nyelvezetben, beszéd-módban ismerhető fel. Karakteres a motívumváltozás: „Csúfoló-dóbb sohse volt a Hold”. (Emlékezés egy nyár-éjszakára)
Sík Sándor Esztétikájában összegezi csonkaság és teljesség összefüggését, Aquinói Tamás szépségfelfogását: „A szépséghez három dolog kívántatik. Először is a teljesség, azaz a tökéletesség (integritas sive perfectio): ami ugyanis csonka (qui enim diminuta sunt), már csak azért is rút. Azután a helyes arányosság, azaz összhang (debita proportio sive consonantia.) Végül a világosság (claritas) lényegileg a szemléletességgel függ össze.68A homéroszi eposzok teljessége megismételhetetlen. A dantei teljesség Aqui-nói Summa Theologicajának méltó párja. (Ezt a teljességet a
65JÁKI Szaniszló,Mi az Egész értelme, Bp., Ecclesia, 1993, 240–241.
66O. BILHAJLI-MERUIN, Bécs, 1960.
67KIRÁLY István,Intés azőrzőkhöz,I, Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1982, 487.
68SÍK SÁNDOR,Esztétika, Szeged, Universum Kiadó, 1990, 8.
shakespeare-i, goethei, tolsztoji stb. óriásművek csak közelíteni tudják.)
Mit jelenhetett 1909-ben a „Minden Egész”? – A teljes világ-képet, az erősen hitt világnézetet, értéktudatot? – Igen, mindezt, de mást és többet is! A „Minden Egész az Univerzum, az összes látható és láthatatlan létező dolog totalitása: „Minden, ami szép, Fényarcod halovány mása, / Minden erőnek vagy örökös forrása.
/ Forr a káosz, gomolyog, formákba repül a fénytelen / űrbe:
benne, fölötte! Te állsz,Ős-Ugyanaz, Örök-Új… / Kiteremt in-tésed millió formát.”69(Augustinus)
A Mindenséget, a világegyetemet a görögök kozmosznak, szép rendnek látták, a rómaiak mundusnak, fénylő világrendnek hívták. A totalitás-eszme a materializmusban mint a világ anyagi létegysége jelentkezik. Marx és Engels filozófiája nem annyira a lét, mint inkább az anyag bölcselete. A materialista monizmus-ban: „a világ egysége nem létében van, noha a lét egységének egyik előfeltétele, mert hiszen előbb léteznie kell, mielőtt egysé-ges lehet. A világ valóságos egysége anyagiságában van.”70A ma-terializmus a „lét anyagi egységét” vallja, a keresztény tanítás pe-dig Isten és a világ egységét hirdeti.
Einstein speciális (1905), majd általános relativitáselmélete nyomán a relációból végletes relativizáció lett. A vers téralakítása paradox és a hold jelensége is. A belső összefüggésrendszer strukturáltságában töredékes, fragmentális jellegű: szakadozott, hiányos, titokzatos és csonka. A „csonka Hold” vészjósló, ellen-séges. A tér elbizonytalanodása a folyamatosságot, a teljesség le-hetőségét szűnteti meg. Szétszakadozottság dominál a titokzatos és veszélyes „sivatag, néma” tér-időben.
Akár természettudományos módszerrel vizsgáljuk az Univer-zum rendjét, akár lelkiségünkkel kutatjuk, mindig, mint távolban a párhuzamos egyenesek: a Végtelennel találkozunk. Például Jó-zsef Attilánál is a művészi katarzisban, szakrális-spirituális pilla-natban felfénylik a létezés öröme, de felhangzik az egzisztenciális
69Szent Ágoston vallomásai. IV. fejezet,Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége, ford. VÁROSI István, Bp., Ecclesia, 197, 20.
70In: ENGELS,Anti-Dühring, Bp., 1948, 42.
magány fájdalma is: „Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent.” – „A semmi ágán ül szivem…”. A „semmi ágán”-mo-tívum előzményére Csokonai Dr. Földiről egy töredékében bukkan-hatunk: „Látod-e, mely kicsiny itt a főld, […] lóg a nagy semmi-nek ágán.” Az univerzális képősalakzata aJób könyvében71 találha-tó: „Őterjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.” A Semmiség fölé függesztett Föld – „lóg a nagy semminek ágán.”
A „Minden Egész eltörött”-állításra távoli analógiaként idé-zem John Donne-tól: „A világ darabokra tört, a harmónia eltűnt, csak az értelmetlenül egymásra hányt cserepeket látjuk.” Az in-doklást is tőle tudjuk: „Senki sem sziget, minden ember egy rész a kontinensből, a szárazföld egy darabja.” Arany JánosVojtina ars poétikájának ismert gondolata is ide vonható: „nem amirész szerint igaz, – /Olyankell, miegészbensmindigaz.”
W. B. Yeats a távlatos és értelmes cél elvesztéséről ír: „Min-den szétesik, nem tart a közép / Anarchia uralja a világot. / A vér-itta ár nekivadult és mindenütt / Alámerült az ártatlanság val-lása; / A legjobbakban nincs semmi meggyőződés, míg a / Leg-rosszabbakat szenvedélyes láz telít.” (Lesznai Anna alkotásai:
„…morzsái az eltörött világkalácsnak.”)
Szabó Lőrinc gyerekkorában „Égen és földön mosolygott a rend”. Majd „a cudar-rá vált „Mindenség” véget vetett a rendnek. A költő az „Égen és földön összetört a rend” rettenetét élte át az érték- és irányvesztett világban. Összetört a hit, hogy az egyéni életnek, az emberi történelemnek célja és értelme van. Megszűnt a szolidaritás, az együttérzés, a részvét. (Utassy József Hitfogyat-kozás című versében, Az utolsó szó jogán, az elődök örökségéért fohászkodik: „Maradjatok örökre velem: / Mindenség! / Szabad-ság! / Szerelem.”)
Jáki Szaniszló Mi az Egész értelme? című könyvében behatóan vizsgálja a létkérdéseket. A Fejlődés hívei a haladás eszméjét az emberi létezés céljának tekintik. Az emberi fejlődés azonban er-kölcsi és szellemi-lelki szempontból nem graduális, nem
egyenle-71Jób könyve(26.7.)
tes. A fejlődés benne van a Teremtés rendjében, eszköz, mely a kiválasztódással a haladást, a felemelkedést szolgálja.72A megha-tározhatatlanság (indeterminacy) jellemzőaz emberre, az életre, a szellemi-lelki stb. minőségekre. Az embert szellemi szabadsága, szabad akarata menti meg az ok-okozat determináltságától. Az akaratszabadságban való szilárd hit, meggyőződés forrását a bib-liai kinyilatkoztatás tárja elénk: „En arché én ho Logosz”: In principio erat Verbum”: „Kezdetben volt az Ige.” Az Egész: a teljesség, a tökéletesség, a hiánytalanság fogalma.
A keresztény hitvallás az Abszolútumot „kijelenti”, de ezt bi-zonyítani nem lehet. A hit kegyelmi ajándék, amint az Isten- és emberszeretet sem csupán az értelem, elhatározás és akarat eredménye. A hitbeli meggyőződés egész lényünket átható maga-tartás: „Uram, én hiszek, segíts hitetlenségemen!”73 Ady írja A Magyar Pimodánban: „A hit valami olyan portéka, mely minden kor emberei számára akképpen jut, adódik, mint a kenyér. […]
Nincs hit és teljességgel nincs hit itt a Duna-Tisza táján, ahol ál-talában mindig kevés volt. A delejtű-emberekről beszélek, ami nyilvánvaló, az érzékenyekről s az értelmes szomorúakról.”74
A „Minden Egész eltörött” létgondra hangolt, lét- és lélekál-lapot-rajz: költői telitalálat. A vers nemcsak jelrendszer, hanem a lét üzenete, transzcendens vetülete, a titok feltárulkozása, közve-títés lét és létező között: lényegében ’kinyilatkoztatás’.75 A koz-mikus ürességben félelmes a magárautaltság, gyötrőaz egyetemes és magyar veszélyeztetettség érzése, az elmúlás tudata, a halál rej-télyével való küzdelem.
A „Fut velem egy rossz szekér,” jelentése elveszíti konkrétsá-gát, mélyebb értelemre tesz szert. A lírai Én auditív tapasztalatai rendkívül bizonytalanok. Az éles kontrasztban a korábbi állítások határozottsága eltűnik. A félelem oka azút- és céltévesztés, hogy va-lahol ismét utat tévesztettünk. (Megint felültettek bennünket egy rossz szekérre!) A végtelen terekűrje emberi és magyar létkérdéssel
72DOMOKOS Sándor,Befejezetlen gondolat…, gépirat, 2011.
73Mk 9,24.
74ADY Endre,A Magyar Pimodán, Nyugat I. 4., 1908. február 16.
75NYÍRI Tamás,Filozófiatörténet, Bp., 1983, 513.
szembesít bennünket, hasonlóan, mintAzős Kajánegyik alapkér-dése is: „Mit ér bor- és véráldomás? / Mit ér az ember, ha magyar?”
Ady életművének hármas tartópillére: azember, Istenés avilág.
Lírája nyitott a transzcendens felé, de itt többről van szó: ontoló-giáról, lételméletről: a tárgyi és alanyi lét problémájáról.
Origópontja: a létre irányultság, létazonosság. A transzcendens nyitottságából következik az emberi élet értelmezésének, a her-meneutikának a kiindulópontja. Ady nemcsak a létezővel foglal-kozik (es, Ding, Sein, être, being), hanem a Léttel is. Mire való az élet, ha „Minden Egész eltörött”? Ha az a kérdés: „Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?” Ha a szerelem, igazság, szépség és jóság csu-pán „lekacagott szavak”?
Az Isten-tagadással az „Ecce, esse! Íme, a Lét!” teljessége, a transzcendencia eltűnt az életünkből és gondolkodásunkból. Ady tanúságot tesz a Létteljességről. Feltételez egy ideális, anyag és lé-lek, ember és ember, alany és tárgy közötti ontológiai egységet.
Aquinói Tamás szerint a világ egysége a Létből a létlehetőségek részesedése révén jön létre. Az „esse commune” leginkább a vi-lág mint „létegész” fogalmával adható vissza. A léthierarchia csú-csát Isten jelenti: az „ipsum esse”. „Az, aki van” – Isten legsajá-tosabb neve, a Lét kifejezője: maga a Lét. Az abszolút Létből az ember, Isten képmása tükröz vissza a legtöbbet.
Emberhez méltó, fenséges utat járt be Ady. Megküzdött Iste-nért. Elérkezett a rátalálás örömteli pillanatához: „Szivemben már őt megtaláltam”. Megélte, remekműben kifejezte Az Úr ér-kezésének élményét, megörökítette a kegyelem születésének pilla-natát.76 Eljutott azÚj s új lovatáldáskívánásig, végül pedig a leg-magasabb pontig, a Krisztus szerelméért másoknak megbocsáta-ni tudó jóságig. Ady szenvedéssel hitelesített példája bizonyítja:
csak egy út van: vissza a megtestesült Igéhez: „A textus ma is Jé-zus […] Megtöretett a teste, / Kiontatott a vére.” (Egy régi Kálvin-templomban)
Az életfilozófiák miértjeire Babits is a keresztény hit alapján adott választ. A lírikus epilógja című vers döbbenetében és
nagy-76KENYERES Zoltán,Ady Endre, Bp., Korona, 1998, 37–38.
szerű felismerésében is van valami vigasztaló, amely a Himnusz Iriszhez című versben egyértelművé lesz, bár Istent elveszítettük, a végtelen gazdagságot, a képmásiságot magunkban még felfe-dezhetjük: „Idézz fel nékem ezer égi képet / és földi képet, trilli-ót ha van, / sok földet, vizet, új és régi népet, / idézz fel, szóval, teljesenmagam.”77
Nietzsche megállapítása, az „Isten meghalt” túldimenzionált, és hamis istenképre vonatkozik. Hívei szeretnék elhitetni, hogy a kőtáblára vésett parancsok értelmüket vesztették. Az állítás in-doklásáról azonban el szoktunk feledkezni: „Gott is tot! Gott bleibt tot! Und wir haben ihn getötet!” „Isten meghalt! Isten hal-va marad! És mi öltük megőt!”78A kereszténység egységes, célra irányult, sokszorosan megokolt világa egyre szekularizálódott.
Megváltozott Teremtőés teremtmény kapcsolata.
Az egységes vallási világkép a felvilágosodás óta megrendült.
Darabokra hullt a „Minden Egész”, az emberi lélekben hitből fa-kadó bizonyosság. A metafizikai távlatok nélkül maradt ember abszolutizált valláspótlékai többé már nem tölthetik ki azűrt. Ez a döbbenet fejeződik ki Nietzsche és Freud Isten- és apagyilkos-ságról szóló, diadalmas és rettenetes kiáltványában.79 „A látszat csal. Isten ma is a régi. / Te hagytadőt el…” Nem is maradt más mentsvár: „csak az összetartó igaz szeretet!”(Wass Albert)
Fromm pontos diagnózist ad: „Teológusok és filozófusok gyakran mondogatják, hogy az Isten halott, de most azzal állunk szemben, hogy az ember halt meg, és tárggyá alakult, saját tárgyai termelője, fogyasztója és bálványozója.”80A lényeg: „Mi az Egész értelme?”
Az „Élet” Ady vezéreszméje. Az emberi lét célja: a szabadság.
Csak az isteni teremtő szabadság hoz létre szabad lényeket. Ba-bits felismerte: „Szabadon sem vagyok szabad”, és kijelölte a
77SOÓS Sándorné Dr. VERES Rózsa szóbeli közlése.
78Vö. NIETZSCHE,Antikrisztusés azÍm-igyen szóla Zarathustracíműalapmű, 1908, ford. WILDNER Ödön
79Vö.: LUKÁCS László,Apátlan korban.Az idők jelei nyomában, Bp., Kairosz, 161.
80FRPMM,Escape from Freedom, New York, Rinehart, 1941.
szabadság legfőbb célját: „Vezessen Hozzád a szabadság!” (Az elbocsátott vad.)
Newman a „Sors és a Gondviselés” közti választás távlatába helyezi az igazságkeresést, a szabadság kérdését. Ha szeretet van bennünk, célunk is van: a világnak és az életnek is Isten dicsősé-gét kell szolgálnia: „Az élet végcélja Isten akarata.”
Ady költészete „sorstükör”,81melyben ember és Isten titkából sok minden feltárul. A szépség, jóság, igazság, szentség valóságát belső lelki, esztétikai, erkölcsi, spirituális élményként éljük át. A krisztusi értékrend nem e világból való, a hasznosság kritériumá-val le nem írható. A fejlődés jövője az ember Isten-képmás-voltának önmagunkban való megalkotása: földi létünk értelmé-nek beteljesítése. Csak az lehet számunkra igazán jó, ami az Egészre, a teljes Létre épül. A magyar sorskérdésekkel vívódó Németh László is rászorult Ady bátorítására: „a Hold felé akartam vágtatni, ’mint minden jó vitéz tele-Holdnak’”82 A tét óriási: meg tu-dunk-e maradni az evangéliumi dimenzióban, vagy visszasüllye-dünk oda, ahonnan az Ószövetség prófétái s a Megváltó kiemel-tek bennünket?83
A költő joggal vallotta: „S ha késlekedik az okosság, / Nem poéta-fajták okozzák.” Szerinte a hazaszeretet a „legoktalanabb, de legszebb szerelem”, mert nincs oka – önmagában van a jutal-ma: „Nem szolgálat itt a vállalás, hanem az önépítés, az életterv része, a hűség az emberi méltóság érdekében való. S ha minden összedőlne is, ez a hűség fel nem adható. Ahogy Ady írta: »És különben mindennek vége, / Megállni sorsom tisztessége.«”84 Szükségünk van Ady megszenvedett igazságaira, éltető, hiterősí-tő, szellemi javaira. Például arra, amit hitt és vallott: „A magyar-ság szükség és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz vezetőútja számára.”(Vallomás a patriotizmusról)
81BERTHA Zoltán,Sorstükör, Miskolc, Felsőmagyarország, 2001, 611–618.
82NÉMETH László,Homályból homályba, II, Bp., Szépirodalmi, 1977, 446.
83 NÉMETH László,Az Ószövetség olvasása közben =A feltámadt költő, Kráter, Pomáz, 2004, 286–297.
84KISS Ferenc,Ady és Németh László = „Akarom: tisztán lássatok”, 1996. MTA, 165–173.
Németh László a sorsköltészetet reprezentáló, „Protestáló hit s küldetéses vétó” költőjéről írta: egy költő „műve azzal, hogy itthagyta, nem kész. Nemzete szellemében kell elkészülnie.” „Az az utókor, amely még Adyt sem tudta a maga hasznára fordítani, a természet kivételes kedvezéseit játssza el.”85
AKocsi-út az éjszakábanegyéni és nemzeti értelemben is félel-metes előérzet. Ady 1914 januárjában,A szétszórás előttvíziójában kimondta a valósággá vált próféciát: „Hát népét Hadúr is szét-szórja: / […] S még a Templomot se építettük föl. / […] S fölol-vaszt a világ kohója / S elveszünk, mert elvesztettük magunkat.”
Illyés Gyula Ady szellemében végkonklúzióként fogalmazta meg imperatívuszát a Németh Lászlónak szenteltÜdvösség vagy
Illyés Gyula Ady szellemében végkonklúzióként fogalmazta meg imperatívuszát a Németh Lászlónak szenteltÜdvösség vagy