1. Bácskai T. – Huszti E. – Meszéna Gy. – Miko Gy. – Szép J. (1976): A gazdasági kockázat mérésének eszközei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
2. Baracskai, Z. - Berki, S. - Dörfler, V. - Velencei, J. - Zombori, J. (1998): Vezetés Doctus, 42-57. p.
3. Baracskai, Z. (1999): A profi vezető nem használ szakácskönyvet Kiss Nyomda, Nyíregyháza, 57-73. p.
4. Barancsuk J. (2008): Mikrogazdaságtan. PTE KTK, Pécs.
5. Barta T. – Tóth T. (1997): Vállalkozástan. Szókratesz Oktatási és tanácsadó Kft., Budapest.
1997.
6. Bielza, M. – Stroblmair, J. – Gallego, J. – Conte, C. – Dittmann, C. (2007): Agricultural Risk Management in Europe, 101st EAAE Seminar ‘Management of Climate Risks in Agriculture’, Berlin, July 5-6, 2007
7. Bielza, M. – Stroblmair, J. – Gallego, J. – Conte, C. – Dittmann, C. (2007):
Agricultural Risk Management in Europe, 101st EAAE Seminar ‘Management of Climate Risks in Agriculture’, Berlin, July 5-6, 2007
8. Brealey – Myers (1998): Modern vállalati pénzügyek. Panem–McGraw–Hill, Budapest.
1998.
9. Buzás Gy (2000): A gazdasági kockázat kezelése, biztosítás In: Mezőgazdasági üzemtan I.
Szerk.: Buzás Gy. – Nemessályi Zs. – Székely Cs., Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 434-457.p
10. Buzás Gy. – Nemessályi Zs. – Székely Cs. (szerk.) (2000): Mezőgazdasági üzemtan I.
Budapest, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. 462 p.
11. Buzás Gy. – Nemessályi Zs. – Székely Cs. (szerk.) (2000): Mezőgazdasági üzemtan I. Budapest, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. 462 p.
12. Castle, E. N. – Becker, M. H. – Nelson, A. G. (1992): Farmgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 1992.
13. Chikán A. – Demeter K. (1998): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula Kiadó, Budapest
14. Cobb C.W. – Douglas P.H. (1928): A theory of production. American Economic Review.
Vol. 18.
15. Cobb C.W. – Douglas P.H. (1928): A theory of production. American Economic Review.
Vol. 18.
16. Csáki Cs. – Mészáros S. (1981): Operációkutatási módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
17. Csáki Cs. – Mészáros S. (1981): Operációkutatási módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
18. Csáki Cs. (1981): Komplex vállalati modellek. in Csáki Csaba – Mészáros Sándor Operációkutatási módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 221-274.
19. Csordásné Marton M. (2010): Matematika példatár 7., Lineáris algebra II. Nyugat-magyarországi Egyetem
20. Dezsény, Z. – Szöllősi, E. (2009): Kárenyhítési és biztosítási rendszerek, azok továbbfejlesztése; Az aszály és a szárazodás Magyarországon, Konferenciaanyag, Kecskemét, 2009. október.7.
21. Dezsény, Z. – Szöllősi, E. (2009): Kárenyhítési és biztosítási rendszerek, azok
172
továbbfejlesztése; Az aszály és a szárazodás Magyarországon, Konferenciaanyag, Kecskemét, 2009. október.7.
22. Dobák, M. – Bakacsi, Gy. – Balaton, K. – Máriás, A. (1991): Vezetés-Szervezés II. Aula Kiadó, Budapest, 116. p.
23. Drimba P. – Ertsey I. (2008): Elméleti és módszertani alapok. A kockázat forrásai, kockázatelemzési és becslési módszerek. in: Hatékonyság a mezőgazdaságban (Elmélet és gyakorlat) szerk.: Szűcs I. – Farkasné F. M., Agroinform Kiadó, Budapest 280-295. p.
24. Drimba P. (1998) A kockázat figyelembe vétele a mezőgazdasági döntési modellekben.
PhD értkezés, Debrecen 121 p.
25. Elster, J. (1986): Rational Choice New York University Press, New York, 1-33.p.
26. Felkai B. – Varga T. (2010): Az egyedi és összkockázatú agrárbiztosítások hazai és nemzetközi gyakorlata. Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet. 82 p.
27. Felkai B. – Varga T. (2010): Az egyedi és összkockázatú agrárbiztosítások hazai és nemzetközi gyakorlata. Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet. 82 p.
28. Hardaker J.B. – Huirne R.B.M. – Anderson J.R. (1997): Coping with Risk in Agriculture.
CAB International, Wallingford p. xi + 274.
29. Horváth H. - Palatinus M. - Sápi A. - Varga V. (2008): Mezőgazdaság operatív-és stratégiai döntéseinek támogatása hasonlóságelemzéssel, Gödöllő.
30. Husti I. (1999): A mezőgazdasági gépesítés ökonómiája és menedzsmentje.
Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. 1999.
31. Internet 1: http://e-learning.sze.hu/MikroTK/m3/o3_2.html
32. Kádas K. (1944): Az emberi munka termelékenységének statisztikai vizsgálata a magyar gyáriparban. (A Cobb-Douglas féle statisztikai törvény kiegészítése) Magyar Statisztikai Szemle. 7-8. sz.
33. Kádas K. (1944): Az emberi munka termelékenységének statisztikai vizsgálata a magyar gyáriparban. (A Cobb-Douglas féle statisztikai törvény kiegészítése) Magyar Statisztikai Szemle. 7-8. sz.
34. Kehl D. – Sipos B. (2011): Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben (Oktatási segédlet) Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 175–185. o.
35. Kehl D. – Sipos B. (2011): Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben (Oktatási segédlet) Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 175–185. o.
36. Kemény G. (szerk.), – Varga T., – Fogarasi J., – Kovács G., – Tóth O. (2010): A hazai mezőgazdasági biztosítási rendszer problémái és továbbfejlesztésének lehetőségei.
Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet. 124 p.
37. Kemény G. (szerk.), – Varga T., – Fogarasi J., – Kovács G., – Tóth O. (2010): A hazai mezőgazdasági biztosítási rendszer problémái és továbbfejlesztésének lehetőségei. Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet. 124 p.
38. Kovács, G. (szerk.), – Aliczki, K. – Bartha, A. – Fogarasi, J. – Garay, R. – Kemény, G. – Kozak, A. – Kürthy, Gy. – Nyárs, L. – Potori, N. – Varga, T. – Vőneki, É. (2009):
Kockázatok és kockázatkezelés a mezőgazdaságban. Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet. 129 p.
39. Kovács, G. (szerk.), – Aliczki, K. – Bartha, A. – Fogarasi, J. – Garay, R. – Kemény, G. – Kozak, A. – Kürthy, Gy. – Nyárs, L. – Potori, N. – Varga, T. – Vőneki, É. (2009): Kockázatok és kockázatkezelés a mezőgazdaságban. Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet. 129 p.
40. Kovács, S. (1991): A vezetői szerepek In: Dobák, M. és mtsai (szerk.): Vezetés-Szervezés II. Budapest, AULA Kiadó Kft. 1991. 147-158. p.
41. Kristó Z. (1979): Termelési függvények a gazdasági elemzésben. Ökonometriai füzetek 16. KSH. Budapest.
173
42. Laudon, K.C.-Laudon, J. (2000):Management Information Systems, Organisation and Technology int he Networked Enterprise, Sixth Edition, New jersey, Prentice Hall International Inc.
43. Losonczi Cs. – Magyar G. (1994): Pénzügyek a gazdaságban. Juvent Kiadó, Budapest.
1994.
44. Mann, K. H. (2010): Sichern Sie sich systematisch ab, in: DLG-Mitteilungen, Heft 5, 22–
24 p.
45. Mann, K. H. (2010): Sichern Sie sich systematisch ab, in: DLG-Mitteilungen, Heft 5, 22–24 p.
46. Mészáros S. (1981): Az operációkutatás. in Csáki Csaba – Mészáros Sándor Operációkutatási módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 9-32.
47. Pfau E. (1998): A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai. Vider-Plusz Bt., Debrecen. 1998.
48. Ramanathan R. (2003): Bevezetés az ökonometriába alkalmazásokkal, PANEM, Budapest,
49. Ramanathan R. (2003): Bevezetés az ökonometriába alkalmazásokkal, PANEM, Budapest,
50. Ross, S. A. – Westerfield, R. W. – Jaffe, J. (2005): Corporate Finance. International Edition. McGraw-Hill, 2005.
51. Sántáné-Tóth Edit – Biró Miklós – Gábor András – Kő Andrea – Lovrics László (2008):
Döntéstámogató rendszerek. Panem Könyvkiadó, Budapest
52. Simon, H.A. (1982): Korlátozott racionalitás Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 62.
p.; 39-40. p.; 73. p.; 228. p.
53. Sipos B. (1982): Termelési függvények - vállalati prognózisok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.
54. Sipos B. (1982): Termelési függvények - vállalati prognózisok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.
55. Szakál, F.(2000): A mezőgazdasági vállalatok alapvető döntési problémái 101-173. pp.
in: Buzás Gy.-Nemessályi Zs.-Székely Cs. szerk.:Mezőgazdasági üzemtan I.
Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. ISBN 963 356 279 1
56. Szőllősi L. – Szűcs I. (2007): „Beruházások gazdasági értékelése” In.: Vállalkozások működtetése az Európai Unióban (Szerk.: Nábrádi A. – Nagy A.) Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 2007.
57. Szőllősi L. (2003): „Beruházások finanszírozásának értékelése adott mezőgazdasági vállalkozás beruházásainak elemzése alapján” (pályamunka) In.: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Kaposvár, 2003. április 3-5.
58. Szűcs I. (2002): Alkalmazott Statisztika. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest 59. Szűcs I. (2002): Alkalmazott Statisztika. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest 60. Tétényi V. (2001): Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek. Perfekt Kiadó,
Budapest. 2001.
61. Torgersen, P.E. – Weinstock, I.T. (1979): A vezetés integrált felfogásban Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 74-87. p.
62. Tóth J. (1973): A termelési tényezők felhasználásának optimalizálása a mezőgazdaságban.
Közgazdasági Kiadó, Budapest.
63. Tóth J. (1981): Mezőgazdasági Vállalatok automatizált tervezése. Mezőgazdasági Kiadó.
Budapest. 1981.
64. Varian, H. R. (2008): Mikroökonómia középfokon, Egy modern megközelítés, Budapest, Akadémia Kiadó. 745 p.
65. Varian, H. R. (2008): Mikroökonómia középfokon, Egy modern megközelítés,
174 Budapest, Akadémia Kiadó. 745 p.
66. Weinschenk G. (1991): Einzelbetriebliche Planungsmethoden II. Universitat Hohenheim.
Hohenheim. 46.
67. Winston W. L. (1997): Operations Research Applications and Algorithms, Wadswoth Publishing Company, p. 863-870.
68. Wolke, T. (2007): Risikomanagement. 2. Aufl., Wien, München, Verlag Oldenbourg. 311 p.
69. Wolke, T. (2007): Risikomanagement. 2. Aufl., Wien, München, Verlag Oldenbourg. 311 p.
70. Zoltayné, P. Z. (2002): Döntéselmélet Budapest, Alinea Kiadó, 485-553 p.
71. Zulauf, C. – Orden, D. (2012): US Farm Policy and Risk Assistance The Compenting Senate and House Agriculture Commitee Bills of July 2012. Genf, ICTSD Issue Paper No.
44. 47 p.
72. Zulauf, C. – Orden, D. (2012): US Farm Policy and Risk Assistance The Compenting Senate and House Agriculture Commitee Bills of July 2012. Genf, ICTSD Issue Paper No. 44. 47 p.
175
Terminológiai szótár
Abszolút önrész: bizonyos szint alatti károkat egyáltalán nem térít a biztosító (pl. 5%-os kárra 0%-os térítés, 5,1%-os kárra 0,1%-os térítés). Célja a biztosító kockázatvállalási mértékének szűkítése.
Alul- és túlkompenzáció: a bekövetkezett kárnál kisebb, illetve azt meghaladó kárkifizetés.
Árdiszkrimináció: azonos termék különböző ügyfeleknek különböző árakon történő eladása Árváltozás helyettesítési hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amelyet adott termék árának változása idéz elő, változatlan reáljövedelem mellett.
Átlagköltség az egységnyi termékre jutó összköltséget fejezi ki.
Átlagos fix költség pedig a termékegységre jutó állandó költség.
Átlagos változó költség a termékegységre jutó változó költség.
Átlagtermék: Egy termelési tényező átlagterméke a termelt mennyiség és a felhasznált tényező mennyiségének hányadosa.
Bizonytalanság: a döntéshez kapcsolódó kár bekövetkezésének várható volta, ahol nem ismert a kár bekövetkezési valószínűsége.
Biztosítás: a kockázat áthárításának azon módja, amikor az egyedi kockázat egy veszélyközösség tagjai között felosztásra, szétporlasztásra kerül.
Egy termelési tényező rugalmassága kifejezi, hogy a tényező felhasználásának 1 százalékos növelésével, hány százalékkal növekszik a termelés.
Egyedi kockázat: egy ágazat minden döntéshozóját érintő azon kockázatok, amelyek esetében a döntéshozók kárainak bekövetkezési valószínűségei egymástól függetlenek, korrelálatlanok.
Ekvivalencia-elv: a biztosítási díj és a kárkifizetés hosszú távon megvalósuló azonosságának elve.
Eléréses önrész: amíg a kár el nem ér egy bizonyos szintet (pl.: 5%), addig nem téríti a biztosító a kárt, utána viszont a teljes kárt téríti (5%-os kárra 0%-os térítés, 5,1%-os kárra 5,1%-os térítés). Célja a bagatell ügyletek biztosítói kezelésének kivédése.
Élőmunka parciális elaszticitása: azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nő a kibocsátás az élőmunka-ráfordítás egy százalékos növekedése mellett, miközben a holtmunka-ráfordítás változatlan marad.
Erkölcsi kockázat: a biztosított ügyfél kártérítés érdekében történő tevékenységének (szűken vett erkölcsi kockázat, moral hazard), valamint a kárenyhítéssel kapcsolatos elvárható tevékenysége elmaradásának (érdektelenségi kockázat morale hazard) kockázata.
Határköltség a termelés egységnyi változása által előidézett összköltségváltozás.
Határtermék kifejezi, hogy az egyik termelési tényező egységnyi változása mennyivel változtatja meg a termelést, miközben a másik tényező változatlan.
Határtermék-bevétel megmutatja, mennyivel változik az összbevétel, ha a termelési tényező mennyiségét egységnyivel növeljük.
Helyettesítési rugalmasság: a technikai felszereltség relatív változásának és a helyettesítési határarány relatív változásának hányadosával egyenlő.
Holtmunka parciális elaszticitása: azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nő a kibocsátás a holtmunka-ráfordítás egy százalékos növekedése mellett, miközben az élőmunka-ráfordítás változatlan marad.
Információ: az információt bizonytalanságot csökkentő új ismeretnek tekintjük és jelentősége miatt ma már alapvető termelési tényezőként értelmezzük
Információs aszimmetria: a biztosító ügyfelének áthárítani kívánt kockázatával és az ehhez kapcsolódó tevékenységével kapcsolatos biztosítói információhiánya és az ügyfél információtöbbletének viszonya.
176
Kárfelosztó biztosítás: a biztosítás azon módja, amikor a veszélyközösség tagjai a kár bekövetkezése után vállalják át az egyedi kár rájuk eső részét.
Kockázat: a döntésekhez kapcsolódó kár bekövetkezésének valószínűsége.
Kockázatfelosztó biztosítás: a biztosítás azon módja, amikor a veszélyközösség tagjai a kockázat bekövetkezése előtt díjat gyűjtenek össze, majd az így képződő díjalap kerül kifizetésre a károsodott tagnak.
Kontraszelekció: a potenciális biztosítói ügyfélkörhöz képest a súlyosan károsodó ügyfelek túlsúlyának kialakulása a veszélyközösségben.
Költségfüggvények fejezik ki, hogyan változnak a költségek a termelés változásával.
Kritikus mennyiség: a fedezeti ponthoz tartozó termelési volumen. A kritikus mennyiség mutatja, hogy mekkora termékmennyiség termékenkénti fedezete biztosítja éppen a fix költségek megtérülését. Az egy termékre jutó fedezetet termékfedezetnek hívjuk,
Levonásos önrész: a kifizetett kártérítés bizonyos arányának (jellemzően 10%-ának) visszatartása, levonása. Célja az erkölcsi kockázat csökkentése.
Önrész: a biztosítási szerződéssel lefedett kockázatból fakadó kár ügyfél által viselt (jellemzően kis) része.
Parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényező felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényező mennyisége változatlan.
Rugalmasság két egymással függvényszerű kapcsolatban levő tényező közötti kapcsolat jellemzésére alkalmas; megmutatja, hogy az egyik tényező 1 százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a másik tényezőben.
Szisztematikus kockázat: egy ágazat minden döntéshozóját érintő azon kockázatok, amelyek esetében a döntéshozók kárainak bekövetkezési valószínűségei nem függetlenek, hanem egymással szoros korreláltak.
Tényező-határköltség megmutatja, mennyivel változik az összköltség, ha a termelési tényező felhasznált mennyiségét egységnyivel növeljük.
Terméksoros volumenindex: valamely ágazat termelési volumenének változását, az adott ágazat termelő tevékenységét leginkább jellemző termékek mennyiségi adataiból számított egyedi indexek súlyozott átlagával méri.
Termelés akcelerátora: az egyik termelési tényező határtermelékenységének a változása, ha ennek a termelési tényezőnek felhasznált mennyiségét egységgel növelik (közvetlen akcelerátor), vagy a másik termelési tényező felhasznált mennyiségét egy egységgel növelik (keresztakcelerátor).
Termelési függvények: valamely gazdasági egység termelésének volumenét fejezik ki a vizsgált időszakban az élőmunka ráfordítások, a fizikai tőkeráfordítások és egyéb termelési tényezők függvényében. Azt mutatja meg, hogy a különbözőfajta termelési tényezők kombinációinak felhasználásával, milyen maximális kibocsátási szint érhető el
Termelési tényező átlagtermelékenysége: a megfelelő termelési tényező egységére vonatkozó kibocsátást jelenti.
Termelési tényező határtermelékenysége: megmutatja, hogy mennyi többletkibocsátást hoz létre a felhasznált termelési tényező többletköltsége, miközben a termelési függvényben szereplő másik termelési tényező mennyisége változatlan marad.
Termelési tényezők: ide tartozik például a föld, a tőke, a nyersanyag, az energia és a munkaerő
Veszélyközösség: azonos (vagy közel azonos) egyedi kockázatnak kitett gazdasági szereplők csoportja.
Veszélynem: kockázatot jelentő természeti jelenség,
Viszontbiztosítás: az ügyfelek által a biztosítóra áthárított kockázat díj fejében történő továbbadása egy másik biztosítónak, a biztosító biztosítása
177
Volumenhozadék (volumenelaszticitás): megmutatja, hogy hány százalékkal nő a termelés a termelési tényezők egy százalékos növekedése mellett.