A vállalkozás belső tényezői elemzésének módszerei

A külső környezet elemzésével párhuzamosan a belső elemzéseket is el kell végezni. A belső elemzésre is több eljárás áll rendelkezésre, melyekből a

- Kulcsfontosságú Belső Tényezők elemzése, valamint a - Belső Faktor Értékelő Mátrix-eljárást (BFÉM) emeljük ki.

A belső elemzés egy ágazat vizsgálatánál kiterjedhet a teljes vertikum szereplőire, illetve tevékenységére, csakúgy mint azok belső erőforrásira. Egy adott állattenyésztési ágazat esetében például vizsgálhatjuk a genetikai adottságokat, a fajtaösszetételt, a takarmányozást,

83

annak korszerűségét, az alkalmazott technológiát, az állategészségügyi helyzetet, a humánerőforrás ellátottságát, a termékfeldolgozást, a marketing és kereskedelem jelenlegi helyét, szerepét, az integráció és szerveződés mélységét, a szaktanácsadás, a szakhatósági szabályozás, illetve az érdekképviseletek szerepét az ágazat belső életében. Egy vállalkozás estén, a belső elmzés gyökeresen más területekre terjed ki. Itt döntően a vállalkozás jelenlegi adottságait mérlegeljük, ezen belül is arra koncentrálunk, hogy a vízió és a misszió elvárásinak megfelelően jelenleg a cég/vállalkozás miként tud megfelelni az ott rögzített elvárásoknak.

A belső elemzés tehát mindig a mára épít, a jelenben vizsgál, és azt értékeli, hogy a ágazat/vállalat e tényezők közül hol rendelkezik előnyökkel, illetve hátrányokkal. A jelen belső elemzése is – csak úgy, mint a külső faktorértékek estében – mindig a missziónak és a víziónak alárendelten kell, hogy történjen.

Ha egy szervezet, vállalkozás belső tényezőit értékeljük, akkor az ún. Kulcsfontosságú Belső Tényezők elemzési módszert alkalmazhatjuk (KBT). A vizsgálatot egy vállalkozás esetében a következőkre indokolt kiterjeszteni (3.7. ábra).

Kulcsfontosságú belső tényezők Tevékenységek, amit értékelünk előny, erősség/hátrány, gyengeség

Menedzsment Tervezés, szervezés, motiválás,

szervezetfejlesztés, ellenőrzés Marketing Vásárlók/vevők elemzése, értékesített

termékek, szolgáltatások tervezése, árképzés, elosztási csatornák, marketing-kutatás, lehetőségek elemzése, termék/szolgáltatás

pozicionálás

Pénzügy /számvitel A cég likviditása, eladósodottság, működő töke, jövedelmezőség, eszközhasználat, cash-flow, számviteli mérleg és eredmény kimutatás Termelés és szolgáltatás Döntési folyamatok, kapacitások, készletek,

emberi erőforrás ellátottság Kutatás-fejlesztés Van-e és milyen értelmű fejlesztés a

termelés és a szolgáltatási oldalon, annak hasznossága

Menedzsment Információs Rendszer Az adatok akkor állnak-e rendelkezésre, amikor már szűrték, értékelték, transzformálták,

standardizálták, és úgy szerkesztették-e, hogy a speciális döntésekhez időben és relevánsan

csoportosították?

3.7. ábra: A kulcsfontosságú belső tényezők (KBT) elemei egy vállalkozás esetében

Forrás: Saját szerkesztés

Az értékelés, elemzés itt is számos tényezőt foglal magába. Amit ismételten hangsúlyozni kell: a belső értékelés mindig a jelenre vonatkozik, azt elemzi, hogy a szervezet a küldetésében, jövőképében rögzítetteknek, az elérendő céloknak megfelelően milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal rendelkezik. A továbbiakban a sertés ágazat erősségeit és gyengeségeit mutatjuk be. A példa elsősorban szemléltető jellegű (3.5. táblázat).

84

3.5.táblázat: A sertéságazat erősségei és gyengeségei

Megnevezés Előnyök/erősségek Hátrányok/gyengeségek

PIACI TÉNYEZŐK Fogyasztás

1. Hagyomány a táplálkozásban

2.Az EU fogyasztók zöme tartózkodik a GMO-t GMO-tarGMO-talmazó készíGMO-tményekGMO-től.

3. Jó minőségű, ízletes alapanyag

1. A sertéshús jelenlegi pozíciója szerint inkább egészségtelen, divatjamúlt, zsírban, koleszterinben gazdag, erősen férfias, unalmas termék.

2. A fagyasztott sertéshús egyáltalán nem elfogadott.

3. A feldolgozott áruk versenyképességét rontja a szezonalitás.

4.Marketing hiánya Külpiacok 1. A kivitelben a magasabb feldolgozottságú

termékek részaránya nagyobb.

1. A készítménygyártáshoz a hazainál általában gyengébb minőségű és olcsó sertéshúst hoznak be

2.Szállítmányozás bonyolult a termelő, feldolgozó és kiskereskedelem között

3.Piacok folyamatos beszűkülése 4.Rugalmatlan magyar húsipar 5.Közösségi marketing hiánya 6.Ágazati stratégia hiánya Kereskedelem 1. A készítmény-forgalmazás sokkal

jövedelmezőbb, mint a frisshús értékesítése 2. A kereskedelmi márkák aránya a húskészítmények esetében elérte a 29%-ot 2008 első félévében.

1. A hazai húsipar technológiai lemaradása miatt a standard konzisztenciát is drágábban állítja elő, mint a fejlett nyugatiak.

2. A tőkehúsok 20-35%-át feketén adják el

Feldolgozás 1.Világszerte ismert márkák

Pl: Pick, Gyulai 1. A hosszú távú, biztos, pontosan

kalkulálható szerződések nem túl gyakoriak.

2. A hazai feldolgozók az átvett sertésekért 2 kg többletsúlyt fizetnek ki (rekeszizom, háj) a többi tagországi húsipari vállalathoz képest. Magyar képlet!

3. A BÉSZ-ek pozitívumaik mellett a tagok egyéni értékestései miatt negatívak is.

4. Kiszámíthatatlan a vágóalapanyag beszerzés.

5. A vágókapacitás kihasználtsága 47%-os.

6. A sertésdaraboló kapacitások kihasználtsága 51 %-os.

7. A daraboló és készítménygyártó vonalak kapacitásai nincsenek összhangban.

Genetika 1. A hízlalási idő 15 nappal csökkent 2.A fajlagos takarmány felhasználás élősúly-kilógrammonként 2,9-ről 2,5- re, ami vágósertésenként 30 kg takarmány megtakarítást jelent.

1. Elindult a sertésállomány koncentrációja 2.Magas színvonalú állategészségügy 3.Gabonatermelő övezet, takarmány biztosított

1.Kisebb telepek eltűnnek a tenyésztők egy része megnyert támogatási pályázatot ad vissza, mert nincs elég önerő.

2.Alacsony technológiai színvonal előírásai versenyhátrányt jelentenek a nagy állattartó telepek számára, mert szétvált az

85

Az előnyök és hátrányok számbavétele – ahogy az látható, – különböző lehet egy vállalat és egy ágazat esetében. A vállalat esetében a 36. ábrán felsorolt szempontrendszer alapján indokolt mérlegelni, más viszont egy ágazati elemzés, ahol a 13. táblázatban kiemelt tényezőkre érdemes koncentrálni. Azáltal, hogy az előnyöket és a hátrányokat sorra rögzítettük, ismét egy lépést tettünk a helyes stratégia kialakításának irányába. A küldetésben megfogalmazottak elérése, megtartása érdekében a jelenlegi előnyök megtartása, és a hátrányok felszámolása jelentheti az üdvözítő megoldást.

3.1.1.4. Az előnyök és hátrányok számszerűsítése a Belső Faktor Értékelő Mátrix-al