A vállalkozás külső környezete elemzésének módszerei

A külső üzleti környezet értékelése mindig a jövőre vonatkozik! Azt vizsgáljuk, hogy a vállalati misszió- és a vízió tartós fenntartása, elérése érdekében a jövőben milyen veszélyek és milyen lehetőségek várhatóak az adott iparág/gazdaság környezetében. Az üzleti környezet értékelésére több módszer áll rendelkezésre.

Legelterjedtebben használt módszerek: a PEST analízis, a Külső Faktor Értékelő Mátrix, valamint a Porter féle öttényezős modell. (Az első kettővel foglalkozunk részletesebben.)

A PEST-analízis arra próbál választ adni, hogy a jövőben várható politikai, ökonómiai, szociokulturális és technológiai faktorok miképp adnak lehetőséget, és esetleg miként lehetnek veszélyesek a szervezet/vállalkozás számára (az elnevezés az angol Political, Economical, Sociocultural, Technoligical szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó). A politikai tényezőknél azt próbáljuk felmérni, hogy milyen változások várhatók a kül-, és belpolitikai környezetben (3.3. ábra). Vizsgálhatjuk, hogy a kormánypolitika milyen hatásokkal lehet a törvényekre, a beavatkozás lehetőségére, az adórendszerre, illetve az üzleti élet egyéb területeire. Fontos lehet a jövőkép megvalósítása érdekében az is, hogy a gazdasági életben milyen hosszabb távú egyezmények, szerződések kötik a kereskedelempolitikát.

3.3. ábra: További vizsgálati lehetőségek a politikai tényezők megítélésére

77

A PEST elemzés második nagy területe a gazdasági tényezők vizsgálata (3.4. ábra). A gazdaság és kereskedelem tényezőit rövid, közép- és hosszú távú előrejelzések alapján vizsgálhatjuk. Arra próbálunk választ adni, hogy az adott gazdasági tényezők mennyire segítik vagy veszélyeztetik a jövőben a szervezet/vállalkozás működési területét. Így az előrejelzések alapján vizsgálhatjuk a várható pénzpiaci, banki kamatokat, az infláció, munkanélküliség várható értékeit, a GDP változását, növekedésének, vagy éppen csökkenésének trendjét, vizsgáljuk a piaci lehetőségeket és korlátokat, továbbá azt is, hogy milyen a gazdasági versenyhelyzet, illetve, hogy a versenytársak politikája kinál-e lehetőséget a piacra jutásra, vagy éppen ennek ellenkezőjét, milyen veszélyeket jelenthet a versenytásrak üzleti politikája. Fontos elemzési terület lehet - a misszió/vízió megvalósítása érdekében, - a jelenleg, illetve a jövőben várható elvonások, támogatások, hitelek lehetősége. Vizsgálandó terület lehet például, az adók mértéke, jövőbeni változásuk lehetősége. Szintén a külső gazdasági tényezők között számolhatunk a munkadíjak járulékainak költségével kapcsolatos szabályokat, elvonásokat, azok változásainak mértékét.

3.4. ábra: További vizsgálati lehetőségek a gazdasági tényezők megítélésére

Minden ágazatban/iparágban fontos az üzleti környezet elemei közül megvizsgálni a szociokulturális tényezőket (3.5. ábra). Ezen belül is indokolt például a külföldi, illetve a magyar termelők, termékek és szolgáltatók, szolgáltatások elfogadottságát elemezni. Az, hogy milyen fogyasztási szokások vannak, befolyásolják-e a tradicionális megkötöttségek pl. a hús fogyasztását, azt, hogy melyik generáció élvezi, vagy szereti jobban pl. a termékeket.

Mennyire idősödik el az adott nemzet, mennyire terjed el az egészséges táplálkozásra való felhívás. Természetesen más szociokulturális tényezőket is figyelembe vehetünk, de ismételten hangsúlyozzuk, hogy mindezt a misszió/vízió megvalósítása érdekében vizsgáljuk, mindig azt nézzük, hogy a jövőbeni változások miként hatnak az iparágra/ágazatra.

78

3.5. ábra: További vizsgálati lehetőségek a szociokulturális tényezők megítélésére

Végül, de nem utolsó sorban a PEST analízis utolsó eleme a technológiai tényezők vizsgálata. A technológiai tényezőknél azt vehetjük számba, hogy hozzájárul-e a technológia az olcsóbb és jobb minőségű termék-előállításhoz. Lehetőséget teremt-e a technológia a vásárolóknak az üzleti életnek, az innovatívabb termék és szolgáltatás használatára, előállítására. Az is elemzés tárgya lehet, hogy a technológia fejlődésével párosul-e az elosztás rendszerének változása, aukciók, e-vásárlások, e-üzletkötések.

A továbbiakban a OT (opportunities, threats, lehetőségek, veszélyek) analízissel, mint az üzleti külső környezet értékelésére is alkalmas eszközzel a lehetőségek és veszélyek mérlegelésére mutatunk be egy példát a sertés ágazatban. (A példa szemléltető jellegű, elsődlegesen a tervezés módszertanának megértéséhez nyújt segítséget).

A sertéságazat lehetőségeinek és veszélyeinek elemzése

Az ágazathoz kapcsolódóan a jövőben várható lehetőségeket és veszélyeket a misszió- nak alárendelve kell mérlegelni, számba venni. Tételezzük fel, hogy a honi ágazat küldetése (misszója) az, hogy a jövőben prosperáló, a fenntartható fejlődés igényeit kielégítő, az egészséges táplálkozást elősegítő ágazat kerüljön kialakításra. E missziónak alárendelve vegyük most sorra a külső gazdasági környezetben feltételezhetően beálló változásokat (3.3.

táblázat). Mint az a 3.3. táblázatban látható, a külső gazdasági környezetben valószínűsíthető változásokat csoportosítottuk úgy, hogy melyek lehetnek azok, amik a jövőben lehetőségként szolgálnak, és melyek azok, amelyek veszélyeket hordozhatnak magukban a misszióban megfogalmazott elvárásoknak. A lehetőség/veszély mátrix már önmagában is segíthet a jövő stratégiájának kialakításában, hiszen a veszélyek eliminálása, a lehetőségek felkarolása akciótervek kidolgozására adhat iránymutatást.

79

3.3. táblázat: A sertéságazat lehetőségei és veszélyei

Megnevezés A sertéságazat jövőbeni lehetőségei A seréságazat jövőbeni veszélyei PIACI feldolgozottsági fokú húsok, húskészítmények.

4. Kisebb kiszerelésű termékek iránti igény megnőhet.

5. A prémium termékek fogyasztásában folyamatos növekedés tapasztalható.

6.Tudatos fogyasztói magatartás erősítése

7. Mangalica, mint „hungarikum”

erősítése sertéstenyésztő országok is növelik termelésüket, exportjukat (USA, Brazília, Kanada)

Külpiacok 1.A hazai sertéshús ár legfeljebb a szállítási költséggel növelt importárat érheti el.

2.Magyar termékek jó hírnevének visszaállítás külföldön

3.Hosszútávú szerződéses kapcsolatok kialakítása külföldi piacokon

1. A sertéshúsexport jelentős visszaesésével számolhatunk, amíg a kábításos kasztrálást be nem vezetjük.

2. Járványok, állatbetegségek termékekről nem az élelmiszerkönyvnek kell rendelkezni.

1. A kereskedelmi márkák aránya az áruház láncokban a jövőben növekszik. Az ipar így arctalanná, fokozott mértékben kiszolgáltatottá válik és saját magának állít versenytársat

Feldolgozás 1.A feldolgozók számára rövidtávon kitörési pont, hogy a nyersanyag egy részét saját maguk állítják elő.

2.Műszaki fejlesztés

3.Funkcionális élelmiszerek előállítása 4.Ágazati összefogás

5.Folyamatos kutatáson alapuló fejlesztések

6.Mangalica, mint Hungarikum

1.A feldolgozók a

kiszámíthatatlan vágóalapanyag beszerzés miatt egyre nagyobb erőkkel keresik az import alapanyagot 2.Éghajlatváltozásokozta többlet energiaköltség

3.Környezetvédelm szabályozások

Megnevezés A sertéságazat jövőbeni lehetőségei A sertéságazat jövőbeni veszélyei

80

3.1.1.2. A külső környezet értékelése kumulált mutatóval, a Külső Faktor Értékelő