A készletezés problémáinak kezelése, ütemezés

Készlet alatt mindazokat az anyagi javakat, eszközöket értjük, amelyeket az adott szervezet azért halmoz fel, hogy azt majd a termelési, elosztási folyamatban elhasználja. A készletek a vállalati vagyon eszközoldalát képviselik, ami megjelenési formáit állandóan változtatva, de tartósan lekötve jelentkezik a beszerzés – termelés - értékesítés körfolyamatában és teljes állományát a vállalat forgóeszközeinek nevezzük (Chikán, Demeter, 1998).

A készleteket sokféleképpen csoportosíthatjuk, a számviteli szabályok, a kínálat és kereslet sajátosságai, a készlettartás célja, stb. alapján.

A készleteket fontosságuk alapján csoportosítani célszerű csoportosítani annak érdekében, hogy a velük való gazdálkodás hatékonyságát növelni tudjuk. A készletek fontossága alapján történő csoportosítás az úgynevezett ABC (Pareto) elvre épülő eljárás. Az elv lényege, hogy egy sokaságon belül az egyes elemek relatív súlya lényegesen eltérő. Az elemzés lényege,

120

hogy a tételeket relatív fontosságuk alapján csoportosítja és így a csoportok szerinti differenciált készletgazdálkodást teszi lehetővé.

Az elemzést elvégezhetjük az elosztás (értékesítés) racionalizálása érdekében (felkészülési készlet, fluktuációs készlet) késztermékek esetén. Alkalmazandó ismérvek lehetnek:

 termékenkénti bontásban az értékesítési mennyiség,

 termékenkénti bontásban az értékesítés árbevétele

Az elemzés másik fő célterületét az alapanyag, segédanyag, alkatrész gazdálkodás képezi.

Ebben az esetben a leggyakrabban alkalmazott ismérvek:

A tétel éves felhasználási költsége.

A tétel egységköltségének nagysága.

A gyártáshoz használt anyag különlegessége.

A tétel gyártásához szükséges források rendelkezésre állása.

A tétel gyártási vagy átfutási ideje.

Tárolási szükséglet.

A tétel kritikus tulajdonsága (élettartam, használhatóság, nagy érték).

Hiánypótlás költsége.

Bonyolult felépítésű.

A megfelelő ismérv/ek alapján történő (vagy kombinált) csoportosítás után a teljes tételszám 20%-át kitevő legnagyobb felhasználási értékű tételeket az „A” csoportba, a 40%-át kitevő legnagyobb felhasználási értékűeket a „B” csoportba, a maradékot a „C” csoportba soroljuk.

Az eljárás előnye, hogy készletgazdálkodás során a lényeges kérdésekre koncentrálva hatékonyabb gazdálkodást érünk el. Az ismérvek várható értékeinek meghatározására statisztikai elemzési módszereket használunk. (2. példa).

121

Az ABC elemzés során először az anyagmozgatási költségek szerint sorba rendezzük a táblázatunkat, majd átkódoljuk a termékeinket az új sorrendnek megfelelően. Következő lépés az anyagmozgatási költségek kumulálása, majd a kumulált eloszlás kiszámítása (4.1. Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). A számítások alapján beazonosítható, hogy mely anyagféleségek a legfontosabbak a vizsgált ismérv szempontjából (a 4.1. táblázat színezett területe), így a 24 termékből 6 adja az összes anyagmozgatási költség 80,6%-át. Ennek alapján megszerkeszthetjük az ABC besorolás diagramját is, hogy még szemléletesebb legyen a csoportosítás (4.4. ábra). Az ábrázoláskor az „x” tengelyre vagy a tételek számának százalékos megoszlása, vagy a tételek kerülnek (nagy tételszám esetén célszerűbb a százalékos megoszlás), az „y” tengelyre a megfelelő ismérv kumulált megoszlása kerül.

A készletgazdálkodás a vállalat logisztikai folyamatának része, a logisztikai rendszer strukturális eleme. A készlettervezés az anyagáramlási folyamat szakadási pontját jelenti, ami a kereslet, és a kínálat változó üteme és térbeli, időbeli eltérése miatt következik be. A készletszabályozás feladata adott termelési, fogyasztási folyamatok anyag, alkatrész, késztermék szükségletének kielégítése, gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatározása, annak dinamikus szinten tartása.

A készletezési rendszernek (4.5. ábra) két alrendszere van: (1) az anyagi rendszer, amely magában foglalja a betárolással és kitárolással, valamint a tárolási folyamattal összefüggő teljes eszköz, létesítményrendszert és a belső készletmozgási folyamatokat. A (2) rendelés szabályozó rendszer magában foglalja a készletfigyelési rendszert, az erre épülő és a készletezési stratégiához illeszkedő készletezési mechanizmust, ami a későbbi megrendeléseket megteszi a szervezet zavartalan működése érdekében.

2. Példa

Egy vállalkozás a belső anyagmozgatási folyamatokat akarja racionalizálni, és ehhez először meg akarja határozni, hogy mely termékek befolyásolják legnagyobb mértékben az anyagmozgatással összefüggő költségeket. A termékek anyagmozgatási költségei:

122

4.1. táblázat: Sorba rendezés, kumulálás az ABC elemzés elvégzésekor

Forrás: Saját szerkesztés

4.4. ábra. Az anyagok csoportba sorolása ABC elemzéssel

Forrás: Saját szerkesztés

Új sorszám

Termék- kód

Anyag- mozgatási

költség

Kumulált költség

Kumulált megoszlás

% 1 18 11 000 Ft 11 000 Ft 30,6%

2 3 8 000 Ft 19 000 Ft 52,8%

3 13 4 000 Ft 23 000 Ft 63,9%

4 4 2 000 Ft 25 000 Ft 69,5%

5 8 2 000 Ft 27 000 Ft 75,0%

6 10 2 000 Ft 29 000 Ft 80,6%

7 2 1 000 Ft 30 000 Ft 83,4%

8 5 1 000 Ft 31 000 Ft 86,1%

9 15 1 000 Ft 32 000 Ft 88,9%

10 21 1 000 Ft 33 000 Ft 91,7%

11 22 1 000 Ft 34 000 Ft 94,5%

12 6 250 Ft 34 250 Ft 95,2%

13 23 220 Ft 34 470 Ft 95,8%

14 12 200 Ft 34 670 Ft 96,3%

15 14 200 Ft 34 870 Ft 96,9%

16 9 180 Ft 35 050 Ft 97,4%

17 1 150 Ft 35 200 Ft 97,8%

18 24 150 Ft 35 350 Ft 98,2%

19 20 140 Ft 35 490 Ft 98,6%

20 7 100 Ft 35 590 Ft 98,9%

21 11 100 Ft 35 690 Ft 99,2%

22 16 100 Ft 35 790 Ft 99,4%

23 17 100 Ft 35 890 Ft 99,7%

24 19 100 Ft 35 990 Ft 100,0%

123

4.5. ábra. A készletezési rendszer struktúrája

Forrás: Prezenszki, 1998

A készletezési folyamat leginkább egy fűrészfogszerű ábrával jellemezhető (4.6. ábra), és az alábbi paraméterekkel számszerűsíthetjük:

Maximális készlet (S) Minimális készlet (s)

Két beérkezés között eltelt idő (t) A beérkezés mennyisége (q) Átlagosan lekötött készlet (q/2)

Mennyi idő telik el a rendelésfeladás és a készletbeérkezés között (LT) Készletfigyelés módja (folyamatos, periodikus)

Mennyi a készlet időegységre jutó felhasználása (B)

124

4.6. ábra. A készletezési folyamat összetevői

Forrás: Chikán –Demeter, 1998

Az ábrán a készletnövekedést a függőleges egyenesek jelzik, a ferde vonalak pedig a készletcsökkenést. A készletezéskor két alapkérdésre kell válaszolni a zavartalan ellátás érdekében. Az egyik kérdés, hogy mikor rendeljünk, a másik kérdés, hogy mennyit rendeljünk. Ezekre válaszolva a készletszabályozási rendszer és készletezési stratégia függvényében négy készletezési alapmechanizmus különíthető el:

 (t, q) rögzített rendelési időnként meghatározott mennyiség

 (t, S) rögzített időközönként maximális készletszintre történő feltöltés

 (q, s) meghatározott készletszint elérésekor q rögzített rendelési mennyiség feladása

 (S, s) meghatározott készletszint elérésekor S maximális készletszintre történő feltöltés

A fentiek említett modellek közül a rendelés feladási döntésekben az első két mechanizmus gyakorlati alkalmazása, illetve ezek kombinációja a legjellemzőbb. A rendelés feladási mechanizmusok közül a leggyakoribb a statisztikai rendelési szint rendszere, a maximális/normál keresleti modell és a periodikus felülvizsgálati rendszer. A periodikus felülvizsgálati rendszer összekapcsolható, kombinálható az első két modellel, ilyenkor vegyes rendszerek jönnek létre.

A statisztikai rendelési szint rendszere (ROL – Reorder Level)

A rendszer lényege, hogy múltbeli adatokból, statisztikai elemzésekkel kerülnek meghatározásra a rendszer paraméterei (4.7. ábra).

Alkalmazásának feltételei:

kereslet és készletfeltöltési idő stabil, naprakész készletkövetés

125 Számítása:

ROL = B ∙ tp + Qb

ahol

ROL: statisztikai rendelési szint, ami megegyezik a jelentésköteles készlettel B: a rendelés átfutási idő egységére jutó felhasználás

tp: rendelés átfutási ideje Qb: biztonsági készletszint

Ha az átfutási idő hosszabb, mint a készletciklus, akkor adódik, hogy:

ROL = B ∙ tp – tp/ t ∙ q ahol

ROL: statisztikai rendelési szint

B: a rendelés átfutási idő egységére jutó felhasználás tp: rendelés átfutási ideje

t: ciklusidő

q: rendelési tételnagyság Maximális/normál keresleti modell

Rögzített rendelési mennyiség, rögzített készletszintnél, de a készletigények között van egy maximális felhasználással és maximális átfutási idővel rendelkező felhasználási periódus (4.8.

ábra). Alkalmazásának feltétele, hogy a döntéshozó képes az aktuális készletszint követésére (számítógépes rendszerek, vagy vizuális észlelés).

4.7. ábra. A statisztikai rendelési szint működési folyamata

Forrás: Chikán –Demeter, 1998

126

Hasonló rendszer mint a ROL, de az átfutási idő alatti felhasználásbeli eltérésére biztonsági készlettel kell rendelkezni:

Qb = tpmax ∙ R^max - tpnormál ∙ R^normál ahol

tpmax - maximális átfutási idő

R^max - a készletciklus alatti maximális kereslet tpnormál - normál átfutási idő

R^normál - a készletciklus alatti normál kereslet

A biztonsági készletet helyettesítsük a rendelési szint képletébe:

ROL = tpnormál ∙ R^normál + Qb = tpmax ∙ R^max A periodikus felülvizsgálati rendszer

A periodikus felülvizsgálati rendszer elnevezése azt jelenti, hogy a rendelések feladása és a készletek vizsgálata meghatározott időszakonként történik meg. A rendelés során – a rendelés átfutási idő alatti szükségleteket is figyelembe véve – annyit rendelnek, hogy egy maximális készletszintet érjenek el (4.9. ábra). Jellemzője, hogy viszonylag kis munkaráfordítással fenntartható a rendszer.

4.8. ábra A maximális/normál keresleti modell

Forrás: Chikán –Demeter, 1998

127 Első lépésben meghatározzuk a maximális készletszintet

Qmax = B · (tm + tp) + Qb

A rendelési mennyiség a maximális készletszint és a készleten lévő mennyiség különbsége:

Q = Qmax – I Összevonva a fenti két kifejezést:

Q = B · (tm + tp) + Qb - In ahol

Qmax - maximális készletszint B - napi felhasználás

tm - a megfigyelési periódus hossza tp - rendelés átfutási ideje

Qb - biztonsági készlet szintje q - rendelési mennyiség

In - készlet az n-edik megfigyelési időpontban

4.9. ábra A periodikus felülvizsgálati rendszer működési sémája

Forrás: Chikán –Demeter, 1998

128

In document rendszerek Döntéstámogató módszerek és (Pldal 120-129)