A célrealisztikus LP modell és alkalmazásának területei







0

n n

t ' t '

ij j ij j

i 1 i 1

q x q x 0, ahol

 

 

 

t

xj - j.edik takarmány változó

t '

xj- j-edik állatenyésztési tevékenység

qij - j-dik takarmányból nyerhető i-edik fajlagos táplálóanyag

'

qij - j-edik tevékenység i-edik fajlagos táplálóanyag igény

0

'

qij - j-edik tevékenység i-edik fajlagos táplálóanyag igényének alsó határa

Termelési arányok és korlátok feltételcsoportban határozhatjuk meg az egyes változók közötti arányokat. Ilyen lehet például a különböző növények vetésterülete közötti arány. De természetesem más arányok, vagy több változóra vonatkozó együttes korlát is megfogalmazható az arányok előírásával vagy arányok nélkül.

A célfüggvény pedig a következő formában írható fel.

változó változó t változó* t '

j j j j j j j j

(T C )x C x (T C )x max



Tj - j-edik tevékenység termelési értéke

változó

Cj - j-edik tevékenység változó költsége xjj-edik tevékenység változó költsége

t

xj j-edik takarmánytermelő tevékenység, illetve takarmányvásárlás

változó*

Cj Állattenyésztés változó költsége takarmány költség nélkül

t '

xjj-edik állattenyésztési tevékenység

3.2.1.3. A célrealisztikus LP modell és alkalmazásának területei

106

A célrealisztikus modell a termelési szerkezet és bizonyos termelési források együttes optimalizálására kialakított modell (Tóth, 1973, 1981). A modell feltételezi, hogy hosszútávon bizonyos erőforrások (pl. munkaerő, gépek) rugalmasan kezelhetőek, a termelési szerkezet és a rugalmasan változtatható, így az erőforrások és a szerkezet optimumát együttesen, összefüggésükben, egyidejűleg határozzuk meg. Alkalmazása elsősorban stratégiai tervezésnél célszerű. A modell felépítését a 3.17. ábra mutatja.

3.17. ábra. Célrealisztikus lineáris programozási modell felépítése

A modellben szereplő két fő változócsoport

 Termelési és értékesítési változók

 Erőforrás változók

A mérlegfeltételek csoportja hasonló a korábban ismertetett komplex modellel. A modell feltételeinek megfogalmazásánál, azonban figyelme kell venni, hogy bizonyos erőforrás feltételek esetén az erőforrásokat is váltóként kell a modell beépíteni. A fontosabb feltételcsoportok a következők:

Területre vonatkozó mérlegfeltételek Munkaerő-felhasználás mérlegfeltételei Gépi mérlegfeltételek

Forgóeszköz mérlegfeltételek Takarmánytermelési mérlegek

A 3.17. ábrán látható modellfelépítésben a területi mérlegek azonosak a komplex modellben megfogalmazottakkal. A többi mérlegtípus esetén csak a különbségeket emeljük ki. A Munkaerő mérlegfeltételekben, ha a rendelkezésre álló munkaerő kapacitást a dolgozói létszám () és az adott időszakban ledolgozható munkaórák (M^'_i) szorzatára bontjuk a mérlegfeltételek a következők szerint írhatók fel

n '

ij j i

i 1

m x M 0



  



107

A gépi mérlegfeltételek esetében a d_i^h - t, azaz a h-adik géptípusból az i-edik időszakban rendelkezésre álló kapacitás értékeket felbontva az egy gép által ledolgozható műszakóra és a darabszám szorzatára d_i^h d^'h_i ^h a mérlegfeltétel az alábbira módosul a célrealisztikus modellben.

n h 'h h

ij j i

i 1

g x d 0



  



A forgóeszközökre vonatkozó mérlegfeltételek pedig a következőre módosulnak.

ij j i

e x E 0, ahol



eij - j-edik tevékenység forgóeszköz szükséglete az i-edik időszakban xj - j-edik tevékenység

Ei - i-edik időszak forgóeszközigényét mutató változó

És végül a célfüggvényeket megfogalmazva a következő formulával írhatjuk fel.

változó változó t változó* t ' h h

j j j j j j j j g

(T C )x C x (T C )x   C max



Tj - j-edik tevékenység termelési értéke

változó

Cj - j-edik tevékenység változó költsége xjj-edik tevékenység változó költsége

t

xj j-edik takarmánytermelő tevékenység, illetve takarmányvásárlás

változó*

Cj Állattenyésztés változó költsége takarmány költség nélkül

t '

xjj-edik állattenyésztési tevékenység

h

Cg h-adik géptípus egy egységére vonatkoztatott éves állandó költség

h Gépváltozó (darabszám) Összefoglalás

A stratégia nem más, mint hosszú távon a szervezet (vállalat/ágazat) vezetése és működési területe. Ideális esetben hozzáigazítja az erőforrásait a változó környezethez, főleg piacokhoz, vásárlókhoz, ügyfeleihez úgy, hogy ez a szervezetet irányító/tulajdonló érdekcsoport elvárásainak megfeleljen. Ennek a definíciónak megfelelően a stratégia kialakításának döntéstámogató módszerei alárendeltek a jövőben bekövetkező változásoknak. Azt a célt tűzi ki, hogy küldetésének (missziójának) és jövőképének (víziójának) alárendelten megtalálja azokat a hosszú távú célkitűzéseket amellyel sikeres lehet a jövőbeni gazdálkodásban. Ennek elérése érdekében külső és belső elemzéseket kell végezni. A külső környezet elemzésekor a

108

jövőben várhatóan bekövetkező lehetőségeket és veszélyeket elemezzük. Ennek egyik jól bevált módszere az ún. PEST analízis. A lehetőségeket és veszélyeket, vagy fenyegetettségeket a Külső Faktor Értékelő Mátrix metódusa lapján számszerűsíthetjük. A vállalat/ágazat jelenlegi felkészültségét a misszió megtartására és a jövőkép elérésére a belső tényezők elemzése alapján mérhetjük. A kulcsfontosságú belső tényezők elemzése arra ad választ, hogy jelenleg a cég/ágazat mennyire erős, vagy gyenge a jövőkép eléréséhez képest.

A módszer itt a jelenlegi előnyök és hátrányok számbavételével kezdődik. Ezt követően számszerűsíthetjük ezek eredőjét az ún. Belső Faktor Értékelő Mátrix kiszámításával. A külső és belső értékelő mátrixok egybevetésével a leendő stratégia iránya határozható meg. A külső és belső tényezők vizsgálata mellett, pontosabban ezekkel együtt érdemes vizsgálni az ún.

problémafa-célfa módszerének felhasználásával az ok-okozati kapcsolatokat. A szigorúan logikai láncolatra épülő módszer lényege, hogy az ok-okozati kapcsolatok kiinduló okát kell megkeresni, illetve feltárni. Az alapvető ok(ok) ugyanis okozat(ok)ba torkollnak, amely okozatok egy sor újabb ok-sorozatot generálnak. Tűzoltó hasonlattal élve a „tűzfészket” kell megtalálni, ugyanis ha azt nem oltjuk el újra és újra lángot kap az éghető anyag. Az alapvető ok, okok feltárásával jelölhető ki a probléma megoldás láncolata, amelyet célfának, vagy célstruktúrának nevezünk. A döntéstámogatás egyik hathatós módszere - az előbb említettek miatt - a problémafa-célfa módszer tudatos alkalmazása is lehet.

A döntéshozatal olyan folyamat, amelynek során különböző cselekvési alternatívák között keresünk, majd választunk bizonyos cél vagy célok elérése érdekében. A döntés-előkészítés a döntési folyamatnak az a szakasza, amelyet az operációkutatás feladatának tekinthetünk. Az operációkutatás gazdasági területen való alkalmazásánál az operációkutatási tevékenység a gazdasági tudományokból (az agrárgazdaságtanból, a vállalati gazdaságtanból, a vezetéstudományból) meríti azokat a legfontosabb elveket és törvényszerűségeket, amelyeket a döntés előkészítésnél alkalmaz. Ezen elveket és törvényszerűségeket modellekben fogalmazzuk meg. A modell az objektív valóságnak az ember által alkotott, leegyszerűsített képe. A leegyszerűsítés a lényeg megragadását és kiemelését szolgálja, a modell így a vizsgált objektum legfontosabb alkotórészeit, tulajdonságait, kapcsolatait tartalmazza. A matematikai programozás rendkívül sokoldalúan és széleskörűen használható a mezőgazdasági vállalatok különböző termelési, gazdasági és szervezési problémáinak megoldásában. A mezőgazdasági vállalat egésze olyan bonyolult rendszer, amelyet nem lehet valamennyi területre kiterjedően egyszerre, egyforma részletességgel leírni. A túl részletes komplex modellek összeállításának adatigénye nagy, és kezelésük, használatuk is körülményes. Ezért általános szabályként elmondhatjuk, hogy a gazdaság egészének komplex matematikai programozása számottevő egyszerűsítéseket, a felesleges részletek elhanyagolását feltételezi. Egy komplex modell változói a mezőgazdasági vállalat rendkívül sokrétű tevékenységeit szimbolizálják. A komplex modellek korlátozó feltételei alapvetően a következő négy főtípus szerint osztályozhatók: az anyagi-technikai erőforrásokkal kapcsolatos korlátozó feltételek; a biológiai-agronómiai jellegű kötöttségek; pénzügyi korlátozó feltételek és egyéb korlátozó feltételek. A célrealisztikus modell a termelési szerkezet és bizonyos termelési források együttes optimalizálására kialakított modell. A modell feltételezi, hogy hosszútávon bizonyos erőforrások (pl. munkaerő, gépek) rugalmasan kezelhetőek, a termelési szerkezet rugalmasan változtatható, így az erőforrások és a szerkezet optimumát együttesen, összefüggésükben, egyidejűleg határozzuk meg. Alkalmazása elsősorban stratégiai tervezésnél célszerű.

Ellenőrző kérdések

1) A stratégiai tervezés miben különbözik a hagyományos tervezési módszerrel szemben?

2) Ismertesse a külső tényezők elemzésének lehetséges módszereit!

3) Miben testesül meg a STEP, vagy PEST analízis?

109

4) A külső tényezők elemzése során milyen kérdések megválaszolása a kulcsfontosságú?

5) Ismertesse a Külső Faktor Értékelő Mátrix felépítésnek metodikáját!

6) A belső tényezők elemzése során milyen alapvető kérdésekre várjuk a válaszokat?

7) Ismertesse a Belső Faktor Értékelő Mátrix felépítésnek metodikáját!

8) A döntéselőkészítés stratégiai módszerei közül ismertesse az külső/belső mátrix módszerét, annak értelmezését!

9) Milyen típusú modelleket ismer és ezeknek mik a fontosabb jellemzői?

10) Ismertesse a lineáris programozási modell matematikai felépítését!

11) Melyek a modellezés, a döntéstámogatás szakaszai?

12) Melyek egy mezőgazdasági vállalkozás modellezésére alkalmas komplex lineáris programozási modell fontosabb változói?

13) Mi a lényege a célrealisztikus LP modellnek? Ismertesse a modell felépítését!

14) Ismertesse a célrealisztikus LP modell mérlegfeltételeit!

Kompetencia fejlesztő kérdések

a.) Milyen típusú módszert alkalmazna a külső gazdasági környezet értékelésére?

Indokolja meg részletesebben a válaszát!

b.) A külső tényezők értékelése során minek alárendelten végezné vizsgálatait? Milyen kérdésekre keresné a választ a külső tényezők vizsgálata során?

c.) A belső tényezők elemzésekor milyen két alapvető kérdést fogalmazna meg?

d.) Rangsorolja a belső tényezőket, mely elemket helyezne egymás alá-, fölé?

e.) Miért fontos metódus a problémafa feltáró módszer? Indokolja meg részletesen a válaszát!

f.)A célfa, vagy célstruktúra metódussal milyen kérdésekre tudja megadni a választ, illetve válaszokat?

g.) Milyen típusú lineáris programozási modellt használna az termelési szerkezet és erőforrás szükséglet optimalizálására? Indokolja meg részletesebben a válaszát!

h.) Milyen típusú matematikai modellt alkalmazna a véletlen hatások figyelembevételére? Milyen véletlen hatások jelentkeznek egy mezőgazdasági vállalkozás működésében?

i.) Az időtényező figyelembevételére milyen modelltípust alkalmazna?

j.) Egy komplex lineáris programozási modellben szereplő együtthatók csoportjait milyen adatforrásokból gyűjtené össze?

k.) Hasonlítsa össze a komplex és a célrealisztikus LP modell méreteit? Melyik a nagyobb és milyen mértékben?

l.) Milyen változók esetén alkalmazna egy mezőgazdasági vállalkozás esetén egész értékű változókat és miért?

110

4. A taktikai és operatív szinten alkalmazható módszerek és eljárások

In document rendszerek Döntéstámogató módszerek és (Pldal 106-111)