Havi szemle

Megjelenik e lap heten-kint kétszer : szerdán és szombaton.

Előfizetési dij :

; félévre helyben s posta-küldéssel 5 l't.

Szerkesztői lakás, Budán viziváros,főutcza221,liova a lap szellemi részét illető

! minden küldemények in-tézendők.

RELIGIO.

postahivatalnál: Budán a szerkesztőnél, Pesten Ko-csi Sándor nyomdai iro-dájában, országút 59-dik szám alatt, hova a

neta-KATH. E G Y H Á Z I S IRODALMI F 0 L Y 0 I R A T . ^; S Ä ^ i

zendők.

HARM1NCZNEGYEDIK É V F O L Y A M .

Pesten, julius 10. 3. II. Félév, 1875.

Tartalom. Havi szemle. — A bois dkainei élő kereszt. — Egyházi tudósitások: Pest. A közoktatásügyi tanács. Pest. A ,non possumus'. Berlin. Merő szédelgés. Belgium. Bismarck, a páholy és a petroleum. — Vegyesek.

Havi szemle.

(Vége.)

Még egy jelentőségteljes e g y h á z i ü n n e p é l y r ő l kell szólnunk, m e l y n e k szinhélye P á r i s volt, s me-lyet azért emiitünk ; mert azon k ö r ü l m é n y , h o g y a benne n y i l a t k o z a t r a vergődött eszme, a kereszténység ösvényeire való visszatérésnek eszméje F r a n -cziaországban nem csak m e g p e n d í t e t h e t e t t , h a n e m lelkes, m o n d h a t ó lelkesült f o g a d t a t á s t is t a l á l h a -tott, sejtenünk engedi, h o g y itt ott, épen az 1789-i ,eszmék' h a z á j á b a n a k i j ó z a n o d á s n a k legalább h a j -n a l a h a s a d -n i kezd ; b á r m i t m o -n d j a -n a k is judaei, scribae et pharisaei.

Pedig azt m o n d t a a bécsi ,Neue Fr. Pregyik zsidója : „Szégyen P á r i s v á r o s á r a nézve, h o g y fa-lai közt a m o n t m a r t r e i ü n n e p é l y végbemehetett" ;

— h a n e m persze világra szóló esemény leendett, ha v a l a m e l y piszkos ,parfum des juives'-vel telt. ut-c z á b a n zugzsinagóga n y i t t a t o t t volna m e g . . .

De h a g y j u k a zsidó v a g y zsidószolgának okos-k o d á s á t s f o r d u l j u n okos-k e g y remeokos-k, e g y n a g y s z e r ű n y i l a t k o z a t h o z , melyet u g y a n e z a l k a l o m m a l a f r a n -czia k a t h o l i k u s o k n a k egyik kiváló vezérférfia, Bour-nisien u r tett, midőn ezt m o n d á :

„Meg v a g y o k győződve, h o g y a M o n t m a r t r e h e g y é n végbement ü n n e p é l y e s s é g a z 1789-i eszmék-n e k polgári temetése lesz".

L e g y e n is ! Nem k é t e l k e d ü n k u g y a n , h o g y a m a d ü h ö n g ő v i h a r t még holnap és h o l n a p u t á n is, s t a l á n e m a i n á l még erősebb is követni fogja ; a f o r r a d a l m i h y d r a , mig utolsó feje leütve leszen, még nem egy, borzasztó kísérletet teend, ismét s ismét görcsösen felemelkedni, t á n az eddigieknél is számo-s a b b áldozatot elragadni ; h a l á l t u számo-s á j a h o számo-s z a d a l m a számo-s lesz s v é g r á n g a t á s a i még iszonyú pusztítást

tehet-nek k ö z t ü n k ; de az is t é n y , h o g y halálos sebben kinlódik ; mert hittan-történelmi tétel, h o g y a Szűz-nek m e g r o n t a n i keilend a k i g y ó f e j é t : „Inimicitias p o n a m inter te et mulierem, et semen t u u m et se-men illius : ipsa conteret c a p u t tuum, et tu insidia-beris calcaneo eius" . . . .

Ne feledjük, h o g y e j ó s l a t n a k teljesedése még uia is f o l y t a t ó d i k , s f o l y t a t t a t n i fog, mig k ü z d ő egy-ház létezik, azaz itélet napjáig. A Szűz s az alvilág fejedelme örökké kiengesztelhetlen ellenségek m a -r a d n a k , de Má-ria mindig meg fogja -r o n t a n i a m a n n a k fejét, s diadala mindig teljesebb, n a g y o b b és r a g y o góbb leend. I g y t a n u l j u k ezt a Szeplőtelen F o g a n t a -tás kihirdetéséből, i g y a la salettei, a lourdesi jelené-s e k b ő l ; ezek képezik r e m é n y ü n k alapját, ojelené-szlopait, legfőbb erősségét ; melyekről elmélkedve u j a b b erőt s b á t o r s á g o t n y e r ü n k azon szomorú küzdelemben, mely m a n a p a kereszténység elveihez r a g a s z k o d ó h a l a n d ó n a k e földöni léte.

K ü l ö n ö s s feltűnő, h o g y a B. Szűz u j k o r b e l i legcsudásabb megjelenései által épen s k i z á r ó l a g o -san F r a n c z i a o r s z á g o t t ü n t e t t e ki ; amiért is épen nem c s u d á l k o z u n k , h a a f r a n c z i á k azzal kezdenek, jó értelmében véve e szót : dicsekedni, h o g y o r s z á g u k

-n a k a v i l á g -n a k isméti megtérítésébe-n kiváló szerep j u t o t t a Gondviseléstől, mely hit n e m csekély

mér-vekben fokozza azon a j t a t o s b u z g a l m a t , melylyel a paray-le-moniali k e g y h e l y e t l á t o g a t j á k , hol m a g a az U r f r a n c z i a földön egy f r a n c z i a nőnek jelent meg.

S váljon miért ne lehetne a Gondviselés leg-bölcsebb terveiben, h o g y a k e r e s z t é n y v i l á g n a k ki-j ó z a n i t á s á t azon országból inditsa meg, mely an-n a k elcsábításábaan-n is a vezérszerepet j á t s z o t t a ? s azon üdvös lendület, melyet a paray-le-moniali za-r á n d o k i á s o k l e g ú j a b b a n vettek, midőn ott E u za-r ó p a minden nemzete képviselve lévén, az U r első m e g

-jelenésének kétszázadik évfordulója valóságos nem-zetközi ünnepélylyé tétetett ; e lendület ebbeli sejtel-münket majdnem meggyőzó'déssé érleli. Voltaire h a z á j a legyen az elsó', mely immár százados téve-lyeibó'l b ü n b á n ó l a g kivetkó'zik, s K r i s z t u s n a k is-méti uralkodása onnan vegye kezdetét, hol királyi t r ó n j á t legelőször feldöntötték ; hadd dühöngjenek F r a n c z i a o r s z á g n a k a R a j n a melletti szomszédjai, hadd iparkodjanak ez üdvhozó, mert katholikusmoz galmat a protestantismus fanatismusával s a j u d a i s -mus álnokságával, vagy mi e kettőnek testvérülése : a páholy impertinentiájával meggátolni, — nem fog nekik sikerülni — Ipsa conteret caput Tuwm !

E R a j n a melletti szomszédoknál sincs minden igy, amint ők szeretnék; s ugylátszik, hogy a ,Mene, Tekel, U p h a r s i n ' titkos ujja m á r m á r lassankint hozzá fog, azoknak Ítéletét is megirni, kik a katholi-kus egyház ellen megindított irtóháboruban főve-zéri szerepet játsztak. J u n i u s végén másodízben oly férfiú ült Berlinben a vádlottak padján, ki 1870-ben a pápa árulói közt annál jellemtelenebb szere-pet játszott, mennyivel i n k á b b leendett kötelessége, mint becsületes ember vissza nem élni azon kivált-ságos helyzettel, melyet mint egy külhatalomnak diplomatiai képviselője élvezett. Arnim gróf junius 27-én becstelen sikkasztási kísérlet miatt kilencx-havi fogságra ítéltetett, államférfiúi p á l y á j á n a k ezzel alighanem örökké vége szakadt.

A de FI.1 igen sikerült g u n y n y a l a bibliai Achitopheléhez (II. Reg. 15, 16 s 17 fej.) hasonlítja azon szerepet, melyet Arnim R ó m á n a k a piemontiak általi elfoglalásakor játszott. „Kilencz hónapi fog-ság" — mondja, „kevés lehet e g y szegény ördögre nézve, de borzasztóan sok egy Achitophelre nézve, k i miután a n a g y r a v á g y á s ezer meg ezer kínjain keresztülment volna, egyszerre a kitüntetések leg-magasabb polczáról letaszittatik a megaláztatás legmélyebb pontjáig. A ki most beláthatna szivébe, ott egyebet sem látna a dtih s kétségbeesés legége-tőbb fájdalmainál".

Midőn Dávid — akarom mondani : a pápa földi h a t a l m á n a k tetőpontján állott, akkor Achitophel mint őszinte, jó tanácsadó tolakodott hozzá ; hűnek, odaadónak szinlette magát, ajkai csakúgy áradoz-tak Absalon, — akarom mondani Victor Immanuel

— tetteinek kárhoztatásától Voltak akkor em-berek, kik Achitophel tettetését igazságnak vették ; mig mások kellemetlen sejtelmek nyomása alatt kerülték, mi bizalmat sem tudván iránta magok-ban kelteni.

Midőn aztán Absalon lázadása kitört, akkor Achitophel rögtön ennek is b a r á t u l ajánlotta fel magát, anélkül azonban, h o g y ezért Dávidot el-h a g y t a volna ; sőt a n y i r a vitte arczátlanságát, el-h o g y mig egyrészt Dávidnak folytonosan azon tanács-csal alkalmatlankodott : adná fel Jeruzsálemet, addig titokban átszökött Absalon táborába s a r r a nógatá ezt : foglalja el a szent várost, minél előbb, erővel, fegyveres kézzel.

A bibliai Achitophel, midőn második u r á n a k kegyét is elveszte „stravit asinum suum, surrexit et abiit in domum suam et in civitatem suam : et disposita domo sua, suspendio interiit" ; — a ber-lini Achitophel u g y a n nem akasztotta fel magát, ne is tegye Isten időt engedett neki, hogy nemte-len árulása felett gondolkodjék s bánatot ébreszszen m a g á b a n ; azon embernek keze által sújtja őt, k i t önmegalázásig szolgált s ki a bünbeni czimborájá-ból kiengesztelhetlen ellenségévé lőn.

E b ű n t á r s junius végén, midőn volt b a r á t j á t a börtönbe taszítani sikerült, hatalma fénypolczán képzelte m a g á t ; n é h á n y rövid nap múlva pedig ő is jónak látta, egy ideig félrevonulni, s a felett gon-dolkodni : váljon igazán-e oly előnyös dolog Euró-p á n a k , — mint magáról mondá : leggyülöltebb em-bere lenni?

H a e phrázisba van valami igaz, — s meglé-het hogy van, akkor a maga embereit okozza ezért;

azon láthatatlanokat, kiknek parancsait ő, s azo-kat, kik az ő parancsait teljesitik ; de szűnjék m á r egyszer a katholikusokat vádolni,mintha azok folyto-nos összeesküvéseket szőnének ellene s folytofolyto-nosan csak élete ellen törnének. Ezen most már három-szor v a g y négyszer ismételt szinjáték már túlélte magát, s ma már legfelebb azt bizonyitja, hogy a kanczellár ur inventio dolgában nem épen n a g y -szabású szellem. Ne is mentegesse m a g á t azzal, hogy beteges, ideges ha gyülöltetni akar, h á t legyen ; — de minden áron a halálra üldözettet j á t -szani, az már kissé sok.

Beszéljünk világosan.

Két ellenkező dolog közül csak az egyik le-het igaz : v a g y igaz, hogy az állítólagos összeeskü-vések léteznek, v a g y sem.

H a nem igaz — s azt hiszszük, hogy nem igaz, akkor méltóztassanak e hamis állitás folytonos is-métlését a komolyság — nem is mondjuk, hogy a becsület Ítélőszéke előtt igazolni ; — ha igaz ; a k k o r van j o g u n k követelni : v a g y bizonyitassék be, hogy a katholikusok azok, kik ezen összeesküvéseket

1 9

szövik, vagy némuljanak amaz aljas, arczátlan rágalmak, melyek az oktalan, amugyis ,hittanitói' által eléggé fanati-zált nem-katholikus néppel elhitetik, hogy minden katholi-kus egyegy gyilkos, kit, mint a törvényen kivül állót, bárhol találod, agyonüthetsz . . .

Azonban nézzük a dolgot kissé közelebbről.

Ha valahol egy gonosztett követtetik el, a legelső kér-dés, melyet a biró feltesz magának ez : „ewi prodest" — ki remélhetett ebből hasznot, előnyt, nyereséget? . . .

Már most kinek használhatna Bismarcknak halálfé-lelme ? A katholikusoknak bizonyára nem, legfelebb a pá-holynak, ha szükségesnek látja, kis ,üdvös' pressiót gyako-rolni r á . . . . A katholikusoknak ellenkezőleg érdekökben áll, hogy Bismarck éljen, s hogy folytassa ama müvet, mely már eddig is oly szép gyümölcsöket termett.

Mert a kanczellár tudtán s akaratán kivül csak esz-köz Isten kezében, hogy anyaszentegyházát regenerálja ; az Ő kezével köteti ama hervadhatlan hitvallói koszorúkat, me-lyeket a német püspökök, papok és világi hivek halánté-kaira füz s ugyanezen kéz választja el a jó búzát a kon-kolytól. A rosz papok azon kényelmes felekezethez szegőd-nek, melyet ,ókatholicismus'-nak nevezszegőd-nek, a jók lucent si-cut huminaria in mundo; az aluszékonyak felébrednek, a hanyagok lelkesekké válnak ; a pápa több szeretettel s r a -gaszkodással találkozik liivei részéről, mint bármikor, s Rómának neve örömmel hangoztatott, nemes hadijelszóvá lett s ezt mind Bismarcknak köszönjük !

S akkor a katholikusok lennének azok, kik a Minden-ható eme jeles eszközének élete ellen összeesküdnének ? . . . . Ugyan !

Jól tenné a kanczellár ur, ha más képzelődésekre adná magát. Tartozik azzal saját magának s azon működési kör-nek, melyet a Gondviselés neki véghetetlenül bölcs tervei-nek kivitelében kijelölt; — eddigi, már most negyedizben ismételt jajveszékléseivel, állitólagosan a katholikusoktól származó merényletek felett pedig csak nevetségessé teszi magát.

A bois d'hainei élő kereszt.

Az Ur Isten Luizában élű keresztet állit élénk.

Krisztus Urunk irántunki végtelen szeretetből tövissel engedte Magát megkoronáztatni, kezeit és lábait szegekkel átveretni és halála után Szivét lándzsával átdöfetni. Az ő szenvedése eszközli a mi üdvösségünket ; e szenvedésen alap-szik az emberiségnek minden reménye. Innen van, hogy a végtelenül jó Isten azóta, hogy a Golgothának szomorúan fenséges eseménye a közönyös lelkek ezreinél mintegy fele-désbe menni látszott, koronkint az ő választottaiban, kik Isten és a felebarát iránti szeretetnek fényében ragyogtakⁱ a világ Üdvözítőjének ama sebeit (stigmáit) szemeink elé állitani akarta. Ez stigmatizatiónak hívatik; mely alatt azon különös tüneményt értjük, hogy bizonyos személyek, több-nyire pénteken, egészen vagy részben, a testnek ugyanazon táján vérzenek, hol Krisztus Urunknak sebei voltak. így tör-tént assisii sz. Ferenczczel (+ 1226. okt. 4.), Mőrl Máriával (f 1868. jan. 11. a tiroli Kalternben) és másokkal, összesen mintegy hatvannal. Ugyanez történt Lateau Luizával is. Hal-lottuk, hogy Luiza 1868. april 21. rögtön meggyógyult és a

következő két napon tökéletesen jól érezte magát. Senki sem gondolt a stigmatizatióra, legkevésbbé pedig maga Luiza; ő ugyanis erről soha mit sem hallott es nem is tudta, hogy valakinek stigmái lettek volna. April 24-kén Luiza assisii sz. Ferencz úgynevezett harmadrendjébe lépett, s ugyanezen napon, pénteken, őt váratlanul rohanták meg ismét ama szúró fájdalmak, melyek az 1867-dik év elejétől fogva kínozták, és rajta egyúttal a stigmák is feltűntek, de csak baloldalából jött a vér ; szombaton ismét minden elmúlt, s a fájdalmak is teljesen megszűntek. Luiza azt gondolta, hogy az csupán utolsó betegségének átmenő következmé-nye volt és hallgatott. De a legközelebbi pénteken, május l - j é n , a sebhelyek újra előtűntek, és már ekkor a vér a bal-oldalból és lábainak felületéből is jött. Ez Luizára aggasz-tólag hatott; de ő mindamellett gyermeteg szivének egy-szerűségében még rokonai előtt is hallgatott, nem akarván nekik uj aggodalmakra okot szolgáltatni, és csupán gyónás közben lelkiatyjának tauácsát kérte ki. Niels, bois d'hainei plébános, eszes, de rideg férfiú, kinél a képzelődés és kedé-lyesség csaknem hiányozni látszik, az egész dolgot fel sem vette és Luizának csupán azt parancsolta meg, hogy nyugton maradjon és senkinek se szóljon. Azonban a következő pén-teken, május 8-án a vérzés meg újra beállt, és reggeli 9 óra-kor a vér a kezek fejeit és tenyereit is egészen elborította. E körülmények közt a dolgot titokban tartani többé nem lehe-tett. Niels ur tehát meghagyta lelki gyermekének, hogy azonnal a legközelebbi (fayti) orvos — dr. Gonne úrhoz for-duljon. O engedelmeskedett és dr. Gonne azon vélemény-ben, hogy természetszerű tüneménynyel van dolga, heteken át iparkodott a vérzést megállítani. De a vér csak folyt, az orvosszerek mit sem használtak. Luiza tehát látván, hogy itt gyógyulásról szó sem lehet, az orvosi gyógykezeltetést félbenszakitotta. Eközben a bois d'hainei plébános főpász-torának, a tournayi püspöknek az eseményről jelentést tett.

A püspöki hatóság az ügyet megfontolva, körültekintő böl—

-cseséggel arra határozta el magát, hogy a vizsgálat megin-dításával még várni fog. Erre augusztus 26-kán Niels ur mgr. Dechamps ő excja, mechelni érsekkel és Belgium prí-másával találkozott, ki épen akkor testvérének, a minister-nek falusi jószágán, Manage mellett időzött. E találkozás után az érsek Luizát magához hivatta és kihallgatta. A leány oly szerény, világos és egyszerű feleleteket adott, me-lyek mindenkit bámulatra gerjesztettek. O azon megjegy-zést is tetté, hogy neki e rendkívüli állapotban, melyet meg-változtatnia többé nem lehet, anyját elhagynia és magát va-lahol elrejtenie keilend. Ersekének szavai rá megnyugtató-lag hatottak, ki is oda nyilatkozott, hogy neki mindaddig, mig az Ur Isten ez érdembeni akaratját nem fogná kijelen-teni, anyjánál szabad maradnia. Eltávozása után mgr. De-champs rokonai előtt így szólt a plébánoshoz : „Önnek egy szentje van plébániájában!" A jövő pénteken, aug. 28-kán, az érsek d. u. 3 órakor Luiza lakására jött, s a valóban szent életű leányt vértől elborítva és az elragadtatás állapotában találta. 0 ez egyszerű szóra ,Luiza' magához jött és maga előtt az érseket látva, arczán a megszégyenülés pírjával borult térdeire és áldását kérte. Az érsek rövid társalgás után eltávozott és Luiza meg újra elragadtatásba esett.

Ez érseki látogatás folytán a tournayi püspök a hiva-3*

talos vizsgálat megkezdetését rendelte el. A vizsgáló biró -ságot a tournayi két püspöki helynök elnöklete alatt négy kitűnő hittudós és egy orvosi küldöttség dr. Lefebvre, löveni

egyetemi orvostanár elnöksége alatt képezé. Belgium egyéb egyetemeinek orvostanárai is meghivattak, és e meghívás folytán többen meg is jelentek.

A tudományos vizsgálat szept. 8-án vette kezdetét, s annak lefolyása alatt Luizának lakát péntekeken süni nép-tömeg vette körül. Tudni akarták mindannyian, hogy mi történik itt, és pedig sokan kíváncsiság, mások áhitatból, néhányan pedig leginkább tudományos czélból. Az orvosi vizsgálat másfél esztendőn át tartott, s ez idő alatt csakis a tudomány férfiai nyertek bebocsáttatást, mig mások csupán kivételképen juthattak nélia-néha be. Ez orvosok között hivők és hitetlenek, katholikusok és protestánsok is

talál-koztak, és azoknak, kik Luizán sajátkezüleg végezték a legkülönfélébb orvosi műtéteket, száma 1870-ben már a

százat meghaladta. Miután az Ur Istennek ez ,élő keresztje' igy másfél éven át tanulmányoztatott, s ismételten a leg-szigorúbb megfigyelés tárgyává tétetett, dr. Lefebvre ily czim alatt : „Louise Lateau. Sa vie, ses extases, ses stigma-tes". (Löven 1870. a II. kiadás 1873.) saját es a többi or-vosnak megfigyeléseit a nyilvánosság elé bocsátotta. A hit-tudósok is okmány alakban terjesztették fel itéletöket a tour-nayi püspöki hatósághoz, s az ezen okmányban foglalt ada-toknak kiválóbbjait Looy ur 1873-ban megjelent ilyczimü müvében: „Biographie de Louise Lateau" tette közzé. Dr-Imbert, clermonti orvostanár is irt Luizáról orvosi szem-pontból és tudományos kutatásai Lefebvre vizsgálódásával teljes összhangzásban vannak. Sok egyéb tudós Luizáról a napilapokban és az orvosszaki közlönyökben értekezett ; de azok közül, kik a vizsgálatokban részt vettek, egyetlenegy hang sem emelkedett, mely az alább felhozandó tények kö-zöl csak egyet is kétségbe vonni vagy tagadni mert volna.1) A megfigyelő orvosok és egyéb tudósok ez összhangzása annál fontosabb, miután közöttük sok olyan is találkozott, kik e természetfölötti tüneményt a közönséges dolgok sorába szives örömest rántották volna le. Ott, hol a nyilvános té-nyek a tudományos ellenőrzés nyilt oltalma alatt oly min-den kétséget kizáró bizonysággal szólnak, üres és oktalan tagadással mire sem lehet menni. Tagadja bár a vak a na-pot ; de az, kinek szemei vannak, szánakodva fog mosolyogni e vakoskodó, e gyerekes tagadás fölött. Tagadja csak vala-mi együgyü fráter, hogy kedves hazánknak egy Eszter-g o m a \ a n ; és mi a részvét hanEszter-gján foEszter-gjuk neki ajánlani, hogy ha nem akar a mi állitásunknak hitelt adni, ne saj-nálja pénzét, menjen és győződjék meg róla, hogy Magyar-országnak van — Esztergoma. Igy győződhetik meg min-denki arról is, hogy Belgiumnak van Lateau Luizája és e kedves lény az Ur Isten által a hitetlen világ bámuló szemei elé állított — élő kereszt ! (Folyt, köv.)