Pest, augusztus 12. A z , á l t a l á n o s e l v e k ' . A megdöbbentő és örvendetes jelenségek, a leverő és vigasztaló mozzanatok, a nagyszerű törekvések visszaadni a t á r -sadalmat a kereszténységnek, ugy mint az erőszakoskodás fenntartani a liberalismus uralmát, vagy kiterjeszteni oly térre ott, hol még a kereszténységnek sikerült győzelmesen megállani az erőszak előtt, mondjuk, e változatos jelenségek naponkint megujulnak — megujulnak egyrészt nyiltan, más-részt titkon, egymás-részt részletesen kijelelve a pontokat, me-lyek lassan, de biztosan visszahóditandók a kereszténység részére, másrészt általánosságban, a mindent átkaroló, igy és ugy magyarázható phrasisokba burkolva, hogy szintén lassan, de biztosan lehessen az általános lepel alatt részle-tenként lefoglalni mindazt a liberalismus részére, ami a ke-reszténység jogkörébe tartozik, mig a világ egyszer majd csak azon veszi észre magát, hogy ugy általánosságban, mint részletekben megszűnt keresztény lenni.
Francziaországban, hol a keresztény és conservativ
elem, mint az minden jelből kitűnik,napról napra jobban tö-mörül, hol ez elem nem csak lapokban, hanem a képviselő-testületben, magában a kormányban is képviselve van, a társadalom regeneratiója keresztény irányban már megin-dult azáltal, hogy a fensőbb oktatás felszabadittatott a hitet-len liberalismus vas járma alól. Mig a liberalismus általánog phrasisokban ömlengett, a keresztény conservativ elem con-cret alakban lépett fel a tanitás szabadsága mellett, most pedig egy lépéssel tovább megy ; a liberalismust alapjában támadja meg egy uj ponton, midőn követeli, hogy a képvi-selők az egyházi házasság kizárólagos érvényét ismerjék el.
Nem szükség sokat fejtegetni, mily kimondhatatlan horderövel birna, ha a keresztény conservativ pártnak sike-rülne e pontban győzelmet kivivni épen ugy, mint sikerült a fensőbb oktatás kérdésében, és mi Ijiszszűk, hogy a moz-galom végre is a kereszténységet fogja diadalra juttatni, a család ismét vissza lesz adva a kereszténységnek. Örvende-tes, vigasztaló jelenség ez mindenkire, aki tudja, mily nagy hatalommal rendelkezik a liberalismus a polgári házasság-ban saját czéljaira, aki tudja, hogy a társadalomnak keresz-tény jellegét főleg a ker. házasság képezi, mig ellenben a polgári házasság ugyanazt megfosztja azon felbonthatatlan köteléktől, mely a házasságnak mint szentségnek képezi tulajdonságát, és igy a társadalmat a rendetlenségből szár-mazó végfelforgatásnak kiteszi.
Hogy a francziaországi mozgalomban mily veszély rejlik a liberalismusra, azt legjobban épen liberális lapjaink-ból tanulhatjuk meg, melyek már nálunk is szavukat eme-lik a készülőben levő valódi regeneratio ellen, tiltakoznak az ilyen reform, az ilyen ,uj dolog' ellen, és ami kevéssé ildomos, máris találgatják, váljon a ,trónbeszéd s általános elvei', mint melyeket önmagában foglalna állítólag, olyanok lesznek-e, melyekből a polgári házasság behozatalára kö-vetkeztetni lehet, vagy sem ; természetesen e találgatásnak nem levén más czélja, minthogy a kormány a trónbeszédet ugy szövegezze, hogy abból a liberalismus lelkismereté-nek (?) megnyugtatására minden kétséget kizárólag ki lehessen olvasni, miszerint a kormány az ő szabadelvű p á r t -jával- semmiféle rokonságban sincsen a franczia ultramon-tánokkal, sem más, — sem különösen a polgári házasság
kérdésére nézve.
A ,Testi Napló', mely első ijedt meg, hogy a franczia-országi példa nálunk is követésre talál, amennyiben annyi é rí izgatás a keresztény házasság ellen sükertelen maradna, mint afféle jófajta liberális lap, mint az eszmeszegény lapok fő-főképviselője, és igy a phrasisok kedvelője, nem bátorko-dik kimondani, nem bátorkobátorko-dik követelni, hogy a polgári házasság mint concret kérdés forduljon elő a trónbeszédben, ő megelékszik az .általános elvekkel', de ezen általános elvnek mégis olyannak kellene lenni, melyből, mint emli-tők, a polgári házasság behozatalára lehessen következtetni, ami valóban nagyon jellemző a liberalismusra nézve, jel-lemző és pedig két irányban.
Nyilt titok, hogy a liberalismus a családot dechristiani-zálni akarja nálunk épen ugy, mint azt máshol tevé ; de itt két nagy akadálylyal találkozik, egyik a fejedelem vallásos lelkülete, aki tudja, hogy népében biztos támaszra csak ad-dig talál, mig az vallásos, mig meg nem ingattatik közte ősei
hite iránt a tisztelet; másik maga a nép, mely irtózik a gon-dolattól, hogy neki nem papja, hanem a biró előtt keilend házasságot kötnie. A polgári házasság nyilt felemlítése ily körülmények közt a liberalismusra veszedelmes volna, azért az éj homályába, azaz ,általános phrasisok' leple mögé bú-vik, hogy igy mind a fejedelem vallásos lelkületét megnyug-tassa, mind pedig a népet tévútra vezesse intentiói felől mindaz ideig, midőn majd eljöttnek ítéli az időt, hogy az ,általános elvek'-et részleteiben alkalmazza.
Ez jellemzi a liberalismust ; nem őszinte sem a fejede-lemmel, sem a néppel szemben; ott, hol terveinek kivitelé-ről van szó, ott minden eszköz jó, csak czélhoz vezessen. S ha a trónbeszéd, mely a küszöbön álló országgyűlést meg fogja nyitni, a kormány kegyelméből csakugysn ily általá-nos phrasisokból fog állani, ha e phrasisok valamelyike csakugyan olyan lenne, melyből a polgái-i házasság behoza-talára lehetne következtetni, ugy legyünk meggyőződve, hogy egy szép reggelen oly meglepetésnek leszünk kitéve, mely valamint a fejedelem intentióival ellenkezik, ugy meg-fogja támadni a nép vallásos érzületét is.
Meglepetésről szólottunk, mely az .általános elvok'-ből a liberalismus ezidőszerinti akaratja szerint bennünket ér-het — azonban, hogy ne érjen, hogy a liberalismus terve jó eleve felfedessék, ez csak tőlünk, illetőleg pedig a conserva-tiv párttól függ. A conservaconserva-tiv párt, mint ezt többször hang-súlyoztuk, ami hitünk és meggyőződésünk szerint keresz-tényellenes nem lehet, mert a mely pillanatban ilyenné lenne_
azonnal megszűnnék lenni .conservativ', hanem lenne ra-dicalis, felforgató épen ugy, mint a liberalismus, melytől csak névre, de nem szellemre nézve különböznék. Meggyő-ződésünk szerint a conservativ párt nem pártolhatja a pol-gári házasságot, azt neki ellenezni, minden törvényesen meg-engedett módon kötelessége. A trónbeszédre adandó felirati vitában a conservativ pártnak is meg lesz a maga része, ekkor fog ránézve előtérbe lépni a kötelesség, hogy a mi-nisteriumot interpellálja, minő ,részletes pontok' rejlenek az ,általános elvek' megett, hogy az országot netaláni keresz-tényellenes meglepetésektől megmentse. Igenis emlékezzék ez alkalommal, és ily netalán felmerülő esetben aiui conaer-vativ pártunk a rokonszellemi francziaországi pártra és legyen Magyarországra nézve az, ami a franczia conserva-tiv párt Francziaországra — a kereszténység, nevezetesen a keresztény házasság pártolója, mert az országot, hogy az jövőre is Magyarország legyen, csak ily módon lehet
con-serválni. A Svajcz. A h e l y z e t az egész köztársaságban olyan,
hogy az egyházüldözőknek már a netovábbig vitt garázdál-kodásai, főleg a berni páholytestvérek üzelmei lassan-lassan még a radicalis táborban is heves ellenmondásra találnak.
Amint régebben már a ,Neue Züricher Ztg,\ a keletsvajczi, mérsékelt liberálisoknak közlönye hoszabb jeles czikksoro-zatban a berni eljárásnak alkotmányellenes voltát fejtegette, ugy tőn ujabban a Baselban megjelenő, protestánsok által, de józanul szerkesztett ,Schweizer Ztg.' is, azon mérsékelt elemeknek közlönye, melyek a kantonok autonómiájáért küzdenek, s a polgári-házasságellenes tekintélyes kisebbsé-get létesíteni segiték. Igy nem csuda, ha a szövetségtanács, mely a közvélemény iránt jobbadán igen helyesen értesülve
lenni szokott, oiy leczkét adott a berni kormánynak, me-lyet az onnan nem várt, ráirván, hogy a száműzött juravidéki papokat az alkotmány értelmében hivja vissza ; mert az össz-alkotmány döntőbb mint valamely kantonnak a katholi-kusok zaklatását czélzó, helyi velleitásai.
A ,Religio1 ezt már régebben emiitette, valamint azt is, mily furfangos módon iparkodik a berni kormány ezen szövetségtanácsi intelemnek hatályát megbénítani az által, hogy nyakra főre oly ,egyházi' törvényeket alkot, melyek ezeket a visszatérő papokat a számkivetésből egyenesen a honi — börtönökbe vezetendik. Ezért elmellőzve ezeket, egyenesen az általános svajczi, egyház-politikai helyzetnek leírására térünk át.
Itt mindenek előtt előre kell bocsátanunk, hogy azon túlzó eszközökkel, melyeket némely kormány, péld. a berni vagy genfi a katholikusok ellen alkalmaz, pillanatra ugyan nagy kárt lehet tenni, do huzamosb ideig kormányozni, vagy — a mennyiben a katholicismusnak megsemmisítése lenne mindezeknek czélja — czélt érni nem ; már csak azért sem, mert még a legtulzóbb radicalis elmében van még egy szikrája a lovagiasságnak, mely utóvégre is az igazságta-lanul elnyomottan megkönyörül, s a jog védelmére kell ; — innen van, hogy a katholicismus Svajczban épen ott vesz-tett legkevesebbet, hol legdurvábban léptek fel ellene.
Jó jel gyanánt a Waadt, Graubündten, St. Gallen, de sőt még Solothurn kantonbeli legujabbi népszavazást hozhatjuk fel. Még Aargau is tekintélyes kisebbséget terem-tett, s Solothurnban, mely már végképen a páholy dominiurná-nak lenni látszott, hasonló irányú mozgalom mutatkozott. Ha Solothurnt s St. Gallent visszahódítani sikerülne, akkor a katholikus Svajcz ismét egyöntetű egészet képezne, s m -után most már Tessin is magához tért, a Rendek tanácsában két szavazatnyi többséggel bírna, sőt fontosabb kérdésekben a józan, bár protestáns Waadt s Graubündtennek szövetsé-gére is számithatna. Sőt, ha a jövő választásoknál még Aargau is Bern is akkora conservativ kisebbségeket állíta-nak a sikra, akkor még lehet valamit reményleni is. Thur-gau, Zürich, Glarus, Basel, Sehaffhausen s Neuenburg azcm-ban még a legkisebb reménynek sem engednek helyt ; mert az ott létező conservativ kisebbségek nagyon csekélyek csak ugy, mint Appenzell s Ausserrhoden kantonokban ; ez utóbbiaknál azonban vannak bizonyos helyi érdekek, melyek kíméletlenül érintve, e népeket a conservativ ellenzék tábo-rába űzhetnék. De mind ez csak a politikai kérdésekre nézve áll, a katholicismus üldözésére ezek körülbelül mind egyetértenek.
Röviden : bármit tett legyen is a svajczi liberalismus a centralizátio érdekében, mégis mindig annyi conservativ tényező működik Svajczban. hogy, ha ezek kellőleg össze-miiködnének, a jövő még egyszer kedvezőbbé is alakul-hatna, főleg azon mintaszerű fegyelem segítségével, mely eddig Uri, Schwyz, Unterwaiden, Zug, Luzern, Freiburg, Wallis, Tessin s Innerrhoden katholikus kantonokban s Aar-gau s Appenzell katholikusai közt uralkodik. Uri, Luzern, Freiburg, Wallis, Zug s St. Gallen nagyszerű szavazási ered-ményeket mutatnak fel, amennyiben a szavazóképes polgá-rok majdnem kivétel nélkül léptek az urnához. Úriban
oly-1 0 3
annyira, hogy a főtanács kénytelen volt, vizsgát indítani aziránt, váljon nem több szavazat adatott-e be, mint a hány szavazóképes polgár van a kantonban. Örvendetes, hogy a polgári kötelességeknek ezen lelkismeretes teljesítése legin-kább a katholikus kantonokat tünteti ki, melyekben ez a katholicismus-eíiewes üzelmeknek köszöni eredetét, ugy hogy bátran mondhatjuk, miszerint ezen férfiak egyenesen azon szándékkal teljesitik polgári kötelességöket, hogy szent vallásukért küzdjenek, tehát vallásos meggyőződésből, innen magyarázandó ama másik, már fentemiitett örvendetes kö-rülmény is, hogy Tessin kantona, mely a harminczas évek-ben a liberalismusnak esett áldozatul, legújabban ismét a katholikusok birtokába jutott.
Az utolsó ókatholikus zsinatról eleget irt a ,Rel.' is, hogy olvasói e felekezetnek itteni körülményei iránt kellő-leg tájékozva lehetnek, mely körülmények röviden arra re-ducálandók, hogy a mozgalom még ott sem virágzik, hol a protestáns kormányok, mint Bernben, Thurgauban, Basel-ben s Aargauban czéljait bőkezűen még pénzzel is előmoz-dítják. Schaffhausenban a kormány a kanton két katholi-kus községéhez kérdést intézett, váljon akarnak-e ókatho-líkusokká lenni ; mindkét község határozott ,nem'~mel vála-szolt. Thurgauban a katholikusok a szavazó polgároknak csak negyedét képezik ; de szorosan tartanak össze s fejők, Wild, egyúttal a kantonnak legintelligensebb férfiai közé tartozik. Freiburgban a kath. conservativ többség határozott többségben van ; Luzernben, mióta becsületes v á -lasztási s szavazási rendszer hozatott be, a választások ered-ménye tökéletesen megfelel a nép érzületének s a pártok számszerinti arányának, amennyiben kétharmad katholikus s csak egyharmad radicalis, de ezek aztán vad emberek is.
Különös, hogy a legtöbb ókatholikus apostata Luzern-böl került ki ; ámbár a .liberális' katholikusok még ott sem erősödtek meg annyira, hogy külön községet alakíthattak volna, annak daczára, hogy az uj alkotmány minden addig fennállott akadályt eltávolított. Luzern után j ö n A a r g a u ; de már az annyira liberális Solothurn nem szolgáltatott apostatát.
Waadt s Neuenburg kantonjai tulnyomólag protestán-sok, de a kormányok becsületesebbek, mint a berni, mely-nek csábitgatásait határozottan visszautasiták. Ezen pro-testáns kantonokban a katholikusok alkotmányszerü jogaikat bókében élvezik. d a r u s n a k csak egytizede katholikus, de a protestáns népet józan, becsületes, igazi svajczi érzület lel-kesíti, s midőn nem régen egy bizonyos eltévedt páholytest-vér a szegény- s iskolaügy körül annyi érdemeket szerzett näfelsi kapuczinus-zárda eltörlését indítványba hozni meré-szelte, akkor a kormánytanács, Heernek, a Svajcz legnép-szerűbb emberének, jelenlegi svajczi követnek Berlinben ve-zetése alatt határozott quod non-1 mondott. Az itteni két
katholikus község bizony soha sem lesz ókatholikussá ! Zürich méltó vetélytársa Bernnek, csakhogy itt Vogt tanár, az ismeretes materialistának egyik öcscse a kormány-tanácsban époly határozottan kel az elnyomott katholiku-soknak védelmére, mint egy másik öcscse Bernben, kit a ,Rel.1 nem régen emiatt dicséx-őleg emiitett is.
Zug a legkisebb, csak 20,000 lakót számláló kanton, de talán a legrendezettebb egész Svajczban. Pénzügye
ren-dezett s aránylag sokkal több a közép s felsőbb iskolája, mint bármelyik más kantonnak. Van ugyan öt magasabb polgári s egy u. n. kantoni iskolája, mely gymnasiumot s ipartanodát magában foglal. E kantonban, nevezetesen Bear helységében van a legnagyobb svajczi gyár, s az ott, vala-mint az Aegeri s Cham helységekben levő gyároknál köz-pontosult munkás sereg egy ideig némi zavart okozott, de végre azt is eredményezte, hogy a katholikus bennszülöttek sorakoztak, s a felbujtogatott gyári proletariátust a számba sem vett kisebbség szerepére szoritották.
St. Gallennak három ötöde katholikus s két ötöde pro-testáns. A katholikusok hiven ragaszkodtak tudós s nagy-nevű püspökükhez, ki fájdalom, e napokban meghalt. A pap-ság tanult s ennélfogva egybázias. A kormány, fájdalom, nem nagy barátja a katholicismusnak, s ezért a katholikus választókat kellene méltán korholni. Az alkotmánynak nem régen végbe ment revisiója alkalmával a püspök nagyon fá-radozott a felekezeti népiskolák s a középiskolákban a ren-des, egyházilag vezetendő vallástanitás érdekében; de hasz-talanul. Sőt a kormány ép e napokban, régi predikácziói fogalmazatok alapján, melyeket világi ember által átvizs-gáltatott, egy papot javadalmától fosztott meg, s midőn a püspök ez ellen tiltakozott, tiltakozását visszautasította. Majd megválik a legközelebbi népszavazás alkalmával váljon he-lyesli-e a nép az iskolai s házassági ügyekben itt mindinkább divatba jövő radicalismust ; ha igen, akkor viselje el követ-kezményeit is ; a kath. papság intő s figyelmeztető köteles-ségét becsületesen teljesítette.
Grraubündtenben kétharmadban protestáns a népség s egyharmadban katholikus ; de azért eddig a legszebb egyet-értés uralkodott a felekezetek közt; néhány éretlen elme hánykolódásai érdemlett megvetéssel utasíttattak vissza.
Missiói tudósítások. Kalászok a missiók mezején.
(Folyt.) 13. A protestánsok kiváló figyelmet fordítanak J e -ruzsálemre és egész környékére, mintha feltett szándékuk volna a szentföldet előbb-utóbb egészen az eretnekség szin-térévé változtatni. A jeruzsálemi protestáns iskolák és árva-házak, ugy a bethlehemi árvaház is, melyeknek hivatásuk nem egyéb, mint elhalászni a kath. egyház elöl a fiatal nem-zedéket, kézzelfoghatólag tanúskodnak feltevésünk alapos-ságáról. — Ezen törekvést ellensúlyozandó Belloni Antal olasz áldozár és szentföldi hittérítő, 1863-ban Bethlehemben egy árvaházat alapított, melyet egyetlen egy árvával nyi-tott meg. Valóban mustármag! De nem is volt képes nagyon előrehaladni ; mert a nervus verum gerendarum hiányzott.
1868-ban végre Brüsselbon két bizottság alakult a bethle-hemi árvaház érdekeinek előmozdítására, s ki Írhatná le a derék pap örömét, midőn még azon évben 10,000, 1873-ban pedig már 49,689 frcot kapott Belgiumból az ő kedves, máig már 45-re szaporodott árvái számára? Az árvákat elejénte derék, jó kath. vallású iparosokká szándékozott képezni.
Csakhamar más gondolatra jött azonban, midőn Bute angol marquistöl 10,000 frankot kapván ajándékba egy seiktől jelentékeny földterületet vásárlott, a mi azon tervet érlelé meg elméjében, hogy az árvákat előnyösebben képezheti a földmivelésben, mint az iparban. Igy létesité a földműves iskolát, melyben jelenleg 14 árva nyer oktatást. 1872. óta az árvaház nemcsak földmiveseket nevel, hanem bölcsője
lön egy a „Szent család" nevét viselő test vér ületnek is, mely-nek rendeltetése iskolatanitókat, katechistákat és sekrestyé-seket nevelni a szentföld számára. Csak pénzt adjunk mi is Belloninak, mint a derék belga katholikusok; a mustármag máris szép fejlődésnek indult !
14. A malézi (Indo-China) ap. helynökségre vonatko-zólag Leturdu pk. ur 1874. okt. '28-án a következő tábláza-tot közli.
A népség száma : hitetlenek 300,000,katholikusok 5910.
Eretnekek megtértek 5, megkereszteltetett : felnőtt pogány 416, keresztényszülött 237, pogány újszülött 25. Hittéritők 13, benszülött áldozárok 2, hitelerazők (catechista) 20, tem-plom és kápolna 14, tanoda 20, növendék 1183.
15. A külföldi missiók növeldéje Párisban a mult év folytán 55 téritőt küldött a világba. Mennyibe kerülhetett ezeknek a felszerelésről, az isteni szolgálathoz szükséges tárgyakkal való teljes ellátásról nem is szólva, — csak ut-jok is, mig rendeltetésük czélját elérték? A mult évben mégis 38,659 frank és 82 centimemal kevesebbet vett be a lyoni hitterjesztő-egylet, mint 1873-ban. Nem lehetne-e a
hiányt pótolni ? (Folytatjuk.)
VEGYESEK.
= Az esztergomi bazilika egyik disze, Bakács Tamás primás kápolnája, mely e nevezetes főegyház egyik kiogészitő részét képezi, s melyet a bibornok-érsek nagy pénzösszegek árán fejedelmi fénynyel helyreállittatott, ma, e hó 14-kén a legnagyobb ünnepélylyel adatik át ismét a közhasználat-nak. A kupola aranyozásait Detoma világhirü diszitő, a svéd király udvari művésze készité. Az oltáron álló két fehér carrarai márvány-szobrot, sz. István s László szobrait, me-lyeket a főkáptalan készíttetett 2000 frtban kerültek.
— A prímások városában e hó 7-kén ritka ünnepély ment végbe. Ekkor foganatosíttatott ngs és ft. Boltisár Jó-zsef kanonok urnák processus informationisa. — A ,M. A.' tudósítása szerint ngos Blümelhuber és Markus kanonok urak képezték a tanukat. A ceremónia sacra ezúttal a Jacobini nuntius ő excellentiája és személyzete által elfoglalva t a r -tott érseki kisebb aulában folyt le ható szent ténykedé-sek között. Az újonnan kijelölt apostoli utód nuntius ur ő excellentiája kezeibe tette le az esküt, mire a magasztos ünnepély véget ért. — A másnap adott diszebédre Eszter-gom összes papsága hivatalos volt élén a méltóságos főkáp-talan. Az elmondott gyönyörű toasztok között első helyen bibornok ur ő eminentiája felköszöntése áll, ki a püspökök püspökére, IX, Pius pápa ő szentsége egészségére emelé po-harát. Nuntius ur ő excellentiája a felséges király s bibor-nok ur ő eminentiája egészségére ivott.
— A műemlékek orsz. bizottságának vidéki tagjaivá a vallás- s közoktatásügyi miniszter 24 szakbuzgó férfiút nevezett ki, köztük : Balogh Gy., bácsi plébánost, Berna-tyák Károly, szepesszombati plébánost, Cséplő Péter premon-trei tanárt, Dingraff Gáspár lébenyi plébánost, Ebenhöch Ferencz győri kanonokot, Gritzmann József, novoszellói plébánost, Jedlicska Pá], felsődiósi plébánost, Killer F r i -gyes csanádi plébánost, Lipp Vilmos premontrei tanárt.
Still Pál, lőcsei prépost-plébánost, s dr. Vajdovszky János szepes-olaszi plébánost.
— Mily természetű az az ,engedékenység', melyet a porosz püspökök állítólag az által tanúsítottak, hogy a köz-ségi egyházvagyon kezelését szabályzó törvény kivitelére segédkezet nyújtanak, mutatja a münsteri püspöknek kö-vetkező, ez ügyben a westphaleni kormányelnökhez, Kühl-wetterhez intézett átirata:
„A f. évi junius 20-áról kelt törvény számos oly ha-tározatot tartalmaz, mely a kath. egyháznak az egyházva-gyon kezelése körüli jogait mélyen sérti, miért is a porosz-országbani kath. egyháznak püspöki kara kénytelenitve érezte magát, ellőne az országgyűlés mindkét háza előtt jogi óvást tenni. Erre hivatkozva, van szerencsém, Exciádnak f.
hó 13-án hozzám intézett felszólítása folytán tisztelettelje-sen tudomására hozni, miszerint, tekintve e jelen kérdésnek a régebbi egyházpolitikai törvényektől eltérő voltát arra ha-tároztam el magamat, hogy az egyházvagyon kezelésében, amint az ezen törvény által elrendeltetik, résztvenni s az ez által elismert püspöki jogokat gyakorolni fogom. E végből intézkedni fogok, hogy az egyházgondnokok s községi kép-viselők a törvény értelmében megválasztassanak, s az illető
hó 13-án hozzám intézett felszólítása folytán tisztelettelje-sen tudomására hozni, miszerint, tekintve e jelen kérdésnek a régebbi egyházpolitikai törvényektől eltérő voltát arra ha-tároztam el magamat, hogy az egyházvagyon kezelésében, amint az ezen törvény által elrendeltetik, résztvenni s az ez által elismert püspöki jogokat gyakorolni fogom. E végből intézkedni fogok, hogy az egyházgondnokok s községi kép-viselők a törvény értelmében megválasztassanak, s az illető