[Róma, 1908. II. 3.]
Én kezdem magát gyűlölni, mert megvétette velem B[urckhardt]' Ciceronéját, és ettől a könyvtől nem tudok szabadulni. Ez meg fog ölni. Komikus Rómába 4 hónapra vagy akár egy évre jönni. Az ember jöjjön ide és maradjon itt, és tanuljon, birkózzon ezzel a várossal örökké.
E.[rzsébet]
A r t h i s z e m n á l u n k az e s ő 4 0 n a p r a r e n d e z k e d e t t b e .
A dátum: postabélyegző.
MTAK Kézirattár és Ms 4587/222.
Kézírás római képeslapon.
Címzés: Sig.[nor] Louis Fülep Via dei Robbia 62 Firenze
Héczey Erzsébet ld. az 58. sz. levél jegyzetét.
' Burckhardt, Jakob: Cicerone. Eine Anleitung zum Genuss der Kunstwerke Italiens. I—HI. Basel, 1860.
c. művének valamelyik kiadására utal.
77. E R D Ő S R E N É E - F Ü L E P L A J O S N A K
[ R ó m a , 1908. I I . 7.]
M i é r t n e m í r ? M i a b a j ? H a i l y e n s o k á h a l l g a t a z t h i s s z ü k e g y s z e r r e c s a k b e t o p p a n . H o g y v a n E l z a ?1 N e m j á r h o z z á ? í r j o n r ó l a n e k ü n k , h a t u d . M e g j e l e n t e v a l a h o l í r á s a ? A M a s k r a2 e l ő f i z e t t e m , d e m é g n e m l á t t a m . É r d e k e s ?
Ü d v
E f r d ő s ] R e n é e
A dátum: postabélyegző.
MTAK Kézirattár Ms 4586/142.
Kézírás képes levelezőlapon.
Címzés: M. Louis Fülep Via dei Robbia 62 Firenze
Erdős Renée ld. az 58. sz. levél jegyzetét.
1 Ld. 72/5.
2 Gordon Craig The Mask c. folyóiratának első száma csak 1908. márciusában jelent meg.Ld. 63/2.
78. G Y E N E S V I K T O R - F Ü L E P L A J O S N A K
N a g y b c c s k e r c k , 1908. I I . 7.
K e d v e s L a j o s o m !
C s a k n e m r é g fejeztem b e l e v e l e d e l o l v a s á s á t ,1 a k a r o m m o n d a n i k i b e t ű z é s é t . m i u t á n h i á b a f o r d u l t a m a t [ ö r ] v [ é n y ] s z é k i í r á s s z a k é r t ő h ö z é s m á r - m á r a z o n a p o n t o n v o l t a m , h o g y a l e v e l e t m e g f e j t é s c é l j á b ó l e g y a k e l e t i n y e l v e k b e n j á r t a s t u d ó s h o z j u t t a s s a m . -N e m t u d o m a z o n b a n m o s t s e m b i z t o s a n , v á j j o n a z á k o m - b á k o m o k a t h e l y e s e n fcjtettcm-c m e g á s b i z o n y v a n m o s t is n e m e g y m o n d a t , m e l y n e k k i b e t ű z é s e m i n d e n f á r a d o z á s o m n a k m a k a c s u l e l l e n á l l o t t .
-Á l t a l á n o s s á g b a n : j ó l é r i n t e t t é s m e g ö r v e n d e z t e t e t t a z a m u n k a k e d v , é l e t ö r ö m é s b i z a l o m , a m e l y l e v e l e d m i n d e n s o r á b ó l k i s u g á r z i k . I m e c s a k h a n g u l a t , m ú l ó h a n g u l a t volt a z a z é l c t u n o t t s á g , m e l y itt r a j t a d e r ő t v e t t é s m e l y n e k l e g k e s e r ű b b k i f a k a d á s a v o l t .
hogy már nincs semmi új, nem létezik semmi, amit át nem éltél volna. - A tények tehát nekem adtak igazat, mert - mint leveledből megállapíthatom - új alapokat találtál, amelyekre egész munkálkodásodat föl- és kiépíteni kezdted. Új szenzációkban így bizonyára nem volt és nem lesz hiányod és türelmetlenül várom már azt a könyvet,3
amelyből ezen új gondolatokkal én is megismerkedhetem.
A művészeteknek természetes fejlődésük (építészet-szobrászat-képírás) szerint való alapos tanulmányozása csak haszonnal járhat. Az alapossággal nálad azelőtt sem volt hiány, a képzőművészeti jelenségeknek egységesen, egy szempontból való nézése és megértése természetszerűen csak mélyíteni fogja írásaidat. - Mégis tartok egy dologtól;
attól, hogy szétforgácsolod magad és erőidet. - Az ember konyítson mindenhez, de egy dologban legyen szakember, - mondja valahol Burckhardt,3 félek, hogy te túlságosan belemélyedsz sok dologba; ez a tudás több lesz mint konyítás, de egy dolognak sem fogsz végére járhatni. - Képzőművészetekkel, filozófiával és bclletrisztikával egyszerre nem lehet büntetlenül viszonyt folytatni!
Ez nem akar kukli-prédikáció lenni, csak egyszerű véleményem, amelyet tettekkel mindig meg lehet cáfolni; csak azon való aggódásomnak kifejezése, hogy a sok irányban való tevékenység árthat a kvalitásnak és útját állhatja annak az eredménynek és sikernek, amelynek elérését nálam senki őszintébben nem óhajtja.
-Az idegen nyelven való megjelenést minél előbb valóra kell váltanod - már az anyagiak szempontjából is. - Könyved - azzal a tartalommal, amelyet vázoltál - , lölcg Németországban találkoznék érdeklődéssel és elismeréssel. És talán Németországban találnál legkönnyebben fordítót és kiadót. Beláthatatlan hatással volna ez a magyar körökre, és ha egyebet nem, azt biztosan elérnéd, hogy néhány évre ösztöndíjakban részesítenének.
-Nem tudtam elolvasni, hogy miféle revuenek küldtél részleteket és azt sem vájjon megjelentek-e már. -4
A Hétben megjelent novelládat olvastam.' - Azt hiszem, hogy túlságosan meg van csinálva, túlságosan tudatos minden sora. Általában azt tartom, hogy túl sok benned a kultúra és a tudás, és ez nagyon megnehezítheti neked a belletrisztikus munkákat, amelyekhez az érzések nyilvánulására van leginkább szükséged. - Ez ismét nem a priori kritika, mert meg vagyok győződve, hogy azt a bizonyos közvetlenséget is ki tudod majd hozni.
-Fizikai életedről: szórakozásaidról, rendes körödről, női ügyekről egy szóval sem emlékeztél meg, pedig ez azért is érdekel, mert mostani produktumaid megértéséhez talán hozzájárul. A jövőben erről is kérek némi értesítést.
-Az én firenzei utamból alig lesz valami.' - Hugót7 beutaztatták katonáék (à propos, mi van a te katonai ügyeddel?)8 és így az anyagi viszonyok csak rosszabban |!J váltak. Pedig nagy szükségét érzem annak, hogy bármily rövid időre ebből a környezetből és ebből a levegőből elkerüljek. Tüdőm betegebb mint valaha (csak tegnap köptem ki egy jókora darabot), és kedélyállapotom az örökös egyedüllét, nyomasztó egy formaság folytán csaknem olyan beteg, mint a szervezetem.
-Egyedüli szórakozásom - már évek óta - az olvasás. De már ez se megy, mert túlságosan tele vagyok. - Hogy az ember haszonnal olvashasson, szükséges, hogy az clolvasottakat alaposan megeméssze, illetve mint Freud, az idegorvos mondaná: man muss sich entlasten. - Ez pedig csak vita, eszmecsere által lehetséges, és épen ennek lehetősége hiányzik leginkább. Kedves Lajosom, érzem, hogy berozsdásodik az agyam!
Már nem szeretek annyira olvasni, az olvasás nehezebben megy, a kritikai érzés gyakran már csak öntudatlanul működik.
Elutazásod óta nem sokat olvastam. Alig egy pár könyvet lapoztam végig.
-Nemrég Ady új verseskötetén (Vér és arany) mentem végig.9 Nem mondhatom, hogy csalódást keltett bennem, de nem találtam haladást. A versek variációk, igaz sokszor mesteri és hatalmas variációk az előző kötetben megütött témák fölött, és ép ezért nem hatnak új szenzáció gyanánt. Az a benyomás alakult ki bennem, hogy Ady érzései túlságosan tudatosan jelentkeznek és nyilvánulnak, és ez által gyakran úgy hatnak rám egyes költemények, mintha letörölték volna róluk a himport. Végül úgy találtam, hogy néha a strófa és a versforma túlságos módon uralkodik Adyn; ennek folytán néhány vers olyan régi, középszerű és csaknem köznapi. Mindezek ellenére azt hiszem, hogy néhány vers örökéletű lesz: Özvegy legények tánca (a kötet legszebb verse); a Zozó levele (a legfinomabb); Az ős Kaján (a legerősebb); Vér és arany; Pénz a remeteségben; így szólna a szám; a bélyeges sereg stb. (ezt a néhányat csakúgy vaktában és emlékezetből írtam ide.) Molnár Ferenc Muzsika c. kötete kiábrándítást hozott.10 így együtt látja csak az ember, mily sok Molnárban a bpesti léhaság és mily kevés alkalommal veszi önmagát ill.
írását komolyan. - Vannak kivételek (A széntolvajok, Mese), de még ezekben is olyannak tűnik föl nekem Molnár, mintha kissé rövid volna a lélekzete. Minden esetre erős talentum, és ha nem fog többé ,,Ördög"-öketu írni, még szép dolgokat várhatunk tőle.
-Meghozattam és nagyobb részben már elolvastam Laforgue Moralitás légendaires könyvét12 - persze német fordításban. Maeterlinck roppant finom bevezető-sorokat írt a könyvhöz, sorokat - tele megértéssel, könnyel és fájdalmas mosollyal. A fordító (Wiegler) előszava se rossz. Magának a műnek hatásával soká nem voltam tisztában, mert tőlem idegen a humor általában. Most már megbarátkoztam a könyvvel, sőt mindinkább jobban csodálom, mert még soha sem találkoztam ily magas irodalmi színvonalon álló humorral, illetve - ami kevesebb - szatírával v.[agy] persziflázzsal, v.[agy] travestiával
v- tagy] paródiával, vagy nem tudom minek nevezzem a benne megnyilvánuló szellemet és tendenciát. - Mégis sok benne az egyenlőtlenség és néha főleg az bántott, hogy Laforgue nem áll elég magasan a tárgya fölött, nem uralkodik eléggé rajta, az összbenyomás: egy mestermű vázlata.
-Stendhal La chartreuse de Parme túlságosan romantikus. A Rouge et noir nekem jobban tetszik, bár stílus szempontjából az előbbi magasabban áll (lehet, hogy a fordító volt rosszabb). -1 3
Flaubert: Education sentimentale - a Nils Lyhne sajátságos pendantja. Lehet, hogy nagyobb a Madame Bovarynál (mindkettőt egymás után kellene olvasni), de az utolsó előtti fejezet kétségtelenül az írásművészet teteje.
-Salambo [!] épen nem tetszett.M A kor külsőségeinek bámulatos rekonstrukciója, a kor szelleméből nagyon keveset találtam, embereket, karaktereket pedig egyáltalán nem.
-Finot: Le préjugé des races.15 Mintául szolgálhat a németeknek, mint kell egy tudományos munkát megírni. Rengeteg adata ellenére azonban franciásan fölületesnek tűnt föl előttem.
-Ed. [ouard] Maynial16 Maupassant biográfiája is nagyon fölületes. Többet ér azonban a legtöbb német essainél, bár Maupassant oeuvre-jének kritikai méltatása teljesen hiányzik belőle.
-Wilde Intentions.17 Szellemes, néhány bámulatosan finom gondolat, de túlságosan kirívó a bluffra és a paradoxonokra való törekvés.
Rimbaud, Maeterlinck, Verhaeren költeményeiről majd máskor, mert máris túlságosan igénybe vettem türelmedet és az enyémet.
íme ezzel telt el az időm. Az egyhangúságba egy kis változatosságot hoz a Thália, mely 3 estén át holnaptól kezdve itt vendégszerepel.18
Szeretettel ölel
Viktor Édes anyám szívélyes üdvözleteket küld. írj gyakrabban és olvashatóbban!
MTAK Kézirattár Ms 4587/183.
Kézírás ,,Dr. Gyenes Viktor ügyvéd" feliratú levélpapíron.
Firenzébe írt levél.
Gyenes Viktor FL nagybecskereki ügyvéd-barátja, akinek utóbb A Szellem 1911. 1. számában megjelent Az emlékezés a művészi alkotásban c. tanulmányát dedikálta. Életrajzi adatai ismeretlenek. Amennyiben azonos a nagybecskereki községi népiskola értesítőjében szereplő Geisz Győzővel, két évvel fiatalabb voltFL-nál. 1914 után nincs adat kapcsolatukról. „Gyenes Viktorról azt hallottam, hogy '44-ben valakik agyonlőtték" - írja FL 1962. X. 5-én Manojlovié Todornak.
1 A levél nem ismeretes.
2 Ld. 73/3. Valószínűleg az Új művészi stílus könyv-terjedelmű változatának tervére utal.
3 Ld. 76/1.
4 Ld. 66/2. ill. 73/4.
5 Az üvegházban c. A Hét 1907 X . 20-i számában megjelent novella.
6 Gyenes firenzei útjára 1911 tavaszán került sor. Ld. a 186. sz. levelet.
7 Kiléte ismeretlen.
8 FL-t felmentették. Ld. MTAK Kézirattár Ms 4592/6.
9 Ady: Vér és arany c. kötete 1907 karácsonyán jelent meg.
10 A kötete Bp. 1908-ban látott napvilágot.
11 Molnár Ferenc 1907-ben bemutatott drámája.
12 Laforgue, Jules (1860-1887) szimbolista, dekadens francia költő. Egyetlen prózai műve a Moralités légendaires (Paris, 1902.). Németül Sagenhafte Sinnspiele. Mit unbekannten Briefen an M. Klinger,T.
Ysaye und Klary címmel jelent meg P. Wiegler fordításában.
13 Stendhal: La chartreuse de Parme c. regényét Gyenes valószínűleg szintén német fordításban olvasta, magyarul először 1923-ban jelent meg Benedek Marcell fordításában. - A Le rouge et le noir - bár a címet franciául említi, - már magyarul is olvasható volt, Salgó Ernő fordította, 1905-ben jelent meg.
14 Flaubert: L'éducation sentimentale c. regényét ugyancsak németül kellett olvasnia: magyarul 1926-ban jelent meg Gyergyai Albert fordításában. A Bovarynét Ambrus Zoltán 1904-ben, a Salammbot Salgó Ernő 1907-ben fordította le. - Niels Lyhne - J. P. Jacobsen regénye, magyarul Lyhne Niels címmel jelent meg 1900-ban Elek Artúr fordításában.
15 Jean Finot műve 1905-ben jelent meg Párizsban a Bibliothèque de Philosophie Contemporaine c.
sorozatban.
16 Maynial, Edouard: La vie et l'oeuvre de Guy de Maupassant. Paris, 1906.
17 Oscar Wilde: Intentions. London, 1891. Részletei magyarul 1905-ben a Modern Művészetben voltak olvashatók.
18 A Thália társulata ezidőben vidéken turnézott, mivel budapesti helyiségét veszélyessé nyilvánították, hogy működését lehetetlenné tegyék. Nagy becskereken II. 8-tól kezdődően négy alkalommal tartott előadást: bemutatták Ibsen Nóra és A vadkacsa c. drámáját, Hebbel Mária Magdolna c. darabját, valamint hirdettek Molière, Courteline ill. Schnitzler-darabokat is.