[1908. VII. 31. után]
Kedves Hatvany úr,
azt hiszem, kezéhez jutott valahol - mert nem tudom merre jár - kártyám, melyet Ra-vennából menesztettem, bejelentve rajta, hogy könyvét elolvastam és örültem neki. Tülaj-donképpen többet kellett volna írnom róla, illetőleg beszélni, megbeszélni - egyelőre újra beérem azzal, hogy nagyon érdekelt, foglalkoztatott. Eleven írás.
Érdekelne tudnom, merre jár és mit csinál.
Jómagam kisebb-nagyobb utakra járok.
Rimini és Ravenna után most Umbriába készülök. Perugiába, de főként Assisibe ahol azt hiszem, állomásozni fogok.
Irodalmi és egyéb híreim nekem itt egyáltalán nincsenek, mivel lapokat absolute nem olvasok és teljesen kívül élek a világon. Magam azt csináltam, hogy közben lefordítottam a Geburt der Tragödiet.
Gondol arra, hogy az Ön könyvét az ősszel majd átadja egyik-másik olasz fiúnak - je-lenleg nem lehet, mivel magam sem lakom Firenzében, de nincs is itt most senki. Mind elszéledt valahány.
Nagyon kérem azonban, legyen szíves az én novellámat - mivel a Nyugatban mindmáig nem jelent meg - amint csak lehet elküldeni. Ha már nem volna Önnél, kérem küldesse el Nyugatéktól nyomban még pedig ajánlva, mert itt Olaszországban úgyis elkallódik minden.
Szíves üdvözlettel igaz híve
Fülep Lajos Címem állandóan, ahonnan mindent utánam küldenek: Firenze, 12 Via La Farina
A tartalom alapján datálva: FL 1908. VII. 31-én volt Ravennában.
Ld. a 9 5 - 9 6 . sz. leveleket.
MTAK Kézirattár Ms 380/231.
Kézírás.
Budapestre írt levél.
Hatvany Lajos ld. 86/1.
' A kártya nem maradt fenn.
2 Hatvany könyve: Die Wissenschaft des nicht Wissenswerten (Lpz. 1908.) „Fülep Lajos úrnak igaz tisztelettel Hatvany Lajos" szövegű dedikációval volt meg FL könyvtárában.
3 Ld. 41/11.
4 Ld. 86/1.
98. ALEXANDER BERNÁT - FÜLEP LAJOSNAK
Kolberg, 1908. VITI. 8.
Kedves Fülep úr!
A fordítás' elkészültét nagy örömmel olvastam, gratulálok! Hiszem, hogy jó lesz; hi-szem, hogy senki se tudja oly jól fordítani, mint Ön. A mutatvány nagyon sikerültnek tetszett.
A terjedelmesebb tanulmányt nagyon szívesen veszem. De gondolja meg, hogy ez nem könnyű munka lesz. A vállalatnak azonban nagy hasznára fog szolgálni. A tanul-mányt azután a B.[udapesti] Szemlében kiadnók, hogy így is terjedjen és hogy ebből külön jövedelme legyen. A B.[udapesti] Hírlapban is közölnék egy tárcára valót, esetleg másutt is.2
A jegyzetekben a Schopenhauerre való vonatkozásokat, ha ezekre nem érne rá, magam írnám meg. Amit a tragédia fölfogásáról ír, okvetlenül bele kellene venni a jegyzetekbe.
Tehát jobb szeretném, ha nagyobb tanulmányt és bővebb jegyzeteket ír. Bármennyi lesz, nem sokallom a terjedelmet, csak nagyon ne haladja meg a 15 (vet.
A kefelevonatokat úgy fogja megkapni, ahogy kívánja. Könyveket ismét nem küldhe-tek. De intézkedem, hogy Magda,3 aki jelenleg itt van Kolbergben, vagy Pestről küldje el a könyveket, vagy ha Firenzébe visszamegy, vigye magával. ő esetleg szept. [ember] 15.
már ott lesz. Elküldhetem kis Nietzschémet, mind a tíz kötetet; Richtert majd ha Buda-pesten leszek, Zeitlert detto. Forster Nietzsche életrajzot is megkapja majd, ha ha-zaérek.4
Kis könyvem a művészetről és művészi nevelésről készen van, de példányt csak szept.[ember]ben küldhetek, akkor nyomják.5 Az ön dolgait nagy érdeklődéssel és nagy várakozással, reménnyel várom.
Itt maradok aug.fusztus] 17-ig. Innét Berlinbe megyek, onnét Németalföldre, 31-én Hei-delbergben leszek, a filozófiai kongresszuson.6 Levél itt ér engem, ha 14-ig elküldheti.
Azután tessék Heidelbergbe írni, csak nevem alatt, és Mitglied des Internationalen Philo-sophischen Congresses.
Szíves üdvözlettel igaz híve
Alexander
MTAK Kézirattár Ms 4585/26.
Kézírás Park-Hotel, Ostseebad Kolberg feliratú levélpapíron.
Firenzébe írt levél.
Alexander Bernát ld. a 44. sz. levél jegyzetét.
1 Ld. 41/11.
2 A bevezető tanulmány 1909 áprilisában készült el. Ennek ill. a tanulmány részletének napilapban való előzetes publikálása futó ötlet volt Alexandertől, 127. sz. levelében úgy ír, mintha sosem gondolt volna rá.
3 Ld. 48/9.
4 Az említett könyvek: Raoul Richter: Friedrich Nietzsche. Sein Leben und sein Werk. Leipzig, 1903. ; J. Zeitler: Nietzsches Ästhetik. 1900. és Elisabeth Forster-Nietzsche: Das Leben Friedrich Nietzsches.
1-2. Leipzig, 1895.
5 Alexander Bernát: Művészet. - A művészet értékéről. - A művészeti neveléséről c. könyve 1908-ban jelent meg a Franklin kiadónál.
6 A Heidelbergben tartott 3. nemzetközi filozófiai kongresszus 1908. VIII. 31. - IX. 5. között volt.
99. FÜLEP LAJOS - KORONGHI LIPPICH ELEKNEK
[Firenze, 1908. XI. 30.]
Méltóságos Uram,
mivel tudom tapasztalatból, hogy az Ön jóindulata nem efemer dolog s az embereket nem azért támogatja, hogy kérésüket teljesítve napirendre térjen fölöttük, - Ön a magyar kultúrán dolgozik s állandóan gondol azokra, akik ma vagy holnap építőmesterei ennek a kultúrának, - kérem, szenteljen ismét egy kis időt nekem, aki utamon újból olyan állo-másra értem, ahol az Ön kezére van szükségem. Az én firenzei tanulmányimnak első fázi-sa jelenleg a vége felé közeledik, a második nagy fázis, melyre egész lélekkel készülnöm kell: Róma.1 Időközben megjártam Riminit és Ravennát, továbbá Umbriának nagy ré-szét, nevezetesen Orvietot, Chiusit, Perugiát, Assisit, Arezzot, Todit, Spellot, Spoletot, Gubbiot, továbbá a Caseniaticot, Poppit, Bibbienát, La Vernát, s a Magello völgyét, Scar-periát, Vicchiot stb., részben olyanhelyeket is, nevezetesen az utóbbiakat, ahol teljesen
ismeretlen dolgokra is akadtam, amelyeket eddig senki föl nem dolgozott. Firenzén kívül tanulmányaim főhelye Ravenna, Perugia és Assisi volt, s az utóbbi helyen végleg kikere-kítettem stúdiumaimat, melyekre könyvem Giotto-fejezetéhez szükségem volt.2 Azt hi-szem, a Cimabue és Giotto-fölfogás tisztázásához néhány új szemponttal fogok hozzájá-rulhatni. Azt hiszem egyáltalán, hogy az assisi két S. Francesco templomban sikerült egy pár homályos és kétes dolgot tisztáznom.
Mindezekről részletesebben azonban akkor óhajtok beszámolni, ha majd második szá-mú jelentésemet megszerkesztem mindarról, amit első jelentésem óta cselekedtem.
Egyelőre föproblémám Róma. Rómában drága az élet s különösen a lakásviszonyok sú-lyosak, pedig nekem arra is tekintettel kell lennem, hogy olyan helyhez jussak, ahol ke-ményen dolgozhatom is. Ennek realizálásához kérem Méltóságod segítő kezét. Nagy do-log volna nekem, ha egy évre ingyen lakást - egy szobát - kaphatnék a Fraknói-villában.3
Igaz, hogy az eredetileg piktoroknak és szobrászoknak van szánva, de én azt hiszem, hogy mivel magam is a művészet területén munkálkodom, nem lennék benne egészen hívatlan vendég. Elvégre azt hiszem, nem mesterségekről van szó, hanem a művészetről.
Kérem Méltóságodat, amennyiben nekem ezt a beneficiumot kieszközölhetné, legyen támogatásomra. Amennyiben van rá mód, úgy szeretném, ha januárban mehetnék Rómá-ba, nevezetesen a Fraknói-házba.
Ezzel szemben én újra csak arra kötelezhetem magam, ami tőlem telik: munkára, sok munkára. Mióta Olaszországban vagyok, azt hiszem, egy órám sem volt, ami kárba ve-szett volna.
Méltóságod fáradozását előre is köszöni hálás és igaz híve
Fülep Lajos Firenze
2 Via Paolo Toscanelli (Pensione Moro.)
A dátum: postabélyegző.
OSzK Kézirattár Levelestár.
Kézírás.
Címzés: Méltóságos K. Lippieh Elek miniszteri tanácsos úrnak Budapest VII. Pálma utca 6. Ungheria
Koronghi Lippieh Elek ld. 4 0 / 2 .
1 FL firenzei tanulmányait előkészületnek tekintette római útjához. Az 1909-es útra nem került sor: elő-ször 1912. X . közepétől 1913. I. végéig, majd 1913. IV.-tói 1914. VII.-ig volt FL Rómában.
2 Ld. 9 3 / 4 . FL kéziratos hagyatékában két külön könyvtöredék maradt fenn, az Assisi szent Ferencről szóló ( M s 4562/2.), valamint a Dantéról írott ( M s 4562/3.). Két kisebb kézirat: az II „dolce stil nuovo"
(Ms 4555/7.) és Dante Beatricejéről (Ms 4555/8.) ugyancsak ezidőtájt készülhetett. A Giotto- ill. a kép-zőművészeti fejezetből nem maradt fenn semmi.
E tanulmányainak eredményeit utóbb több cikkben, bevezető tanulmányban, kisebb közleményben és előadásban felhasználta.
3 Fraknói Vilmos (1843-1921) történetíró, címzetes püspök római villájában a Rómában működő francia és német történeti és régészeti intézetek mintájára 1894-ben magyar történeti intézetet létesített, amely-ben 5 történész ill. régész római könyvtári és levéltári kutatásai idején lakhatott. Az öt helyből négyet a V K M , egyet a Magyar Tbdományos Akadémia tölthetett be. Koronghi Lippieh Eleknek ilyen módon lehetett befolyása az ösztöndíjak odaítélésébe. F L kérését nem teljesítették.
100. VÁLYI FÉLIX - FÜLEP LAJOSNAK
Bp. [1908.] XII. 3.
Kedves Fülep Lajos,
Nagyon kérem, ne dühöngjön túlságosan, hogy k.[edves] soraira ilyen későn válaszo-lok.1 A Stirner-bibliográfiát2 összeállítottam s most idemellékelve küldöm, de a főokom a késésre az volt, hogy nem tudtam fixül megállapítani a gaiette fontos ügyét. Kérem, egy pillanatig se értsen félre. A látszólagos hanyagság oka az, hogy napról-napra vezetnek az orromnál fogva financiális tekintetben, s azt hittem, óráról-órára lehetséges lesz az ügy elintézése. Ismételve kérem, néhány velős káromkodás után hagyja abba a dühöngést, s ne nehezteljen. Szerdáig okvetlenül, minden áron elintézem a dolgot, mert most már véglegesen tisztázva lészen az én affairem.
-Alexander Bernáttal3 azóta több ízben beszéltem, s nagy megelégedéssel nyilatkozik arról, hogy Magát megszerezte. Nagy dolgokat vár Magától, kezdje meg a Nietzsche-fordítás bevezető essayjével!4 Alexander úr magatartását megítélheti abból, hogy Magda5
kisasszony (Alexander másodlánya), akivel azóta több ízben beszélgettem, mesélte, hogy a papája az ebédnél a famíliának dicsérte Fülep Lajost. Ez a jel a legfontosabb! Különben Alexander és az ő bámulnokjai társaságában minden héten (hétfőn és pénteken) a Modern Kávéházban6 együtt vagyunk, s én Ányos Istvánnal7 fényesen mulatok Alexander anek-dotáin. Képzelheti!
A magam pozitív dolgairól majd csak akkor, ha véglegesen rendezve lesznek. Még kb.
3 hetet kell itt töltenem. A bátyja8 lement-e Nagybecskerekre? Telefonon beszéltem vele egyszer, s akkor mondta, hogy leutazik. (Cham) Verlainere9 még szükségem van, mert dolgozni kevés időm volt eddig. Nem baj ugy-e? ha csak elutazásom előtt fogom el-küldeni?
Ányos Istvánt beajánlottam Alexandernek, aki a lexikon részére megfogta őt is.10 Az öreg Bernát alakít egy psychologiai társaságot havi folyóirattal .u Már a télen megindul.
Ott is lehet majd Magának sokat keresni.
írjon hamar, s közölje munkája menetét, egészségi állapotát stb. Ne kövessen a késés dicső szokásában, hanem írjon hamar és gyakran.
Bocsásson meg e levél hanyagságáért, de kávéházban késő éjjel álmosan firkálom. Leg-közelebb behatóbban írok fontos ügyekről.
Még egyszer bocsánat a késésért, igaz híve
Vályi
A dátumból hiányzó évszám a tartalom alapján pótolva: az 1909. IV.-ban elkészült Nietzsche-bevezetés még csak terv.
MTAK Kézirattár Ms 4590/154.
Kézírás.
Címzés: Monsieur Fülep Lajos h o m m e de lettre Nagy Becskerek (Magyar utca) Torontál megye Feladó: Expédié par Félix Vályi Budapest
Vörösmarty-u. 73. 11/18.
Vályi Félix ld. 41/10.
1 FL levele nem ismeretes.
2 FL valószínűleg az Alexander Bernát szerkesztésében tervezett filozófiai lexikon részére készült újabb Stirner-cikket írni, ehhez volt szüksége a bibliográfiára. Ld. 52/5.
3 Ld. a 44. sz. levél jegyzetét.
4 Ld. 41/11.
5 Ld. 48/9.
6 A Ferenc József rakparton volt, az Erzsébet híd közelében.
7 Ányos István (1881-1919) jogász, filozófiai író.
8 Ld. 19/1.
9 Ld. 55/12.
10 Ld. 52/5.
11 Alexander nem alapított pszichológiai társaságot s lapot sem.
101. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ - F Ü L E P LAJOSNAK
Bp. 1908. XII. 10.
Kedves uram,
a Magyar Szemle1 karácsonykor nagy apparátussal, ú j emberekkel és új iránnyal meg-indul. A szerkesztőség okvetlenül számít önre. Esedezem, hogy minál előbb küldjön ne-künk valamit. Cikket, novellát, jegyzetet, bármit. Az idő rövid - csak egy hetünk van még. Minden írását kivételesen nagy honoráriummal tiszteljük meg. Erről kezeskedem és mihelyt megkapom a levelét, útnak indítom a pénzt.
Sokszor és szívesen üdvözli igaz híve és bámulója
Kosztolányi Dezső Címem: Budapest, Baross utca 4. II. 12.
Kedves Lajos miért nem hallatsz magadról. Utolsó levelemre soká vártam válaszra. Pedig szeretnék egyről-másról beszélgetni. Ölel
Márfly Ödön2
Sokszor üdvözli a régi barátsággal
Kárpáti Aurél3 MTAK Kézirattár M s 4588/175.
Kézírás.
Nagy becskerekre írt levél.
Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki az 1906-ban megszűnt Magyar Szemle Báthori-kávéházbeli törzsasz-talától ismerte Fülep Lajost, ezidőben a folyóirat feltámasztásán fáradozott. Az új lap végül Élet. Szépiro-dalmi és kritikai hetilap címmel látott napvilágot 1909-1944 között. Első, 1909.1. 3-i számának „Kultú-ra" rovatában „ A régi j ó Magyar Szemléről" címmel Szén. [Andor József] aláírással a cikkíró az első keresztény szépirodalmi lapként méltatva, az Élet ősének nevezte a Magyar Szemlét. A szerkesztő, Andor József (1871-1918) ekkor középiskolai tartár, majd igazgató, író, a Szent István Akadémia tagja volt. Neve 1909-1910-ben szerepel a folyóiraton Prohászka Ottokár és Szemere György főmunkatársak társaságában, utóbb a lap Képes heti folyóirat alcímmel, a szerkesztő nevének feltüntetése nélkül jelent meg. FLtól -noha, mint a 103. sz. levélből kiderül, küldött kéziratot, - ekkor nem jelent meg benne semmi.
1 Ld. 15/2.
2 Ld. 7/1. Márffy Ö d ö n is tagja volt a Magyar Szemle asztaltársaságának.
3 Ld. 15/1. Kárpáti Aurél ugyancsak az asztaltársaság tagja volt, emlékeit Emlékezés a balszélfogóra címmel a Magyar Nemzet 1961. III. 5-i számában írta meg.
102. ALEXANDER BERNÁT - FÜLEP LAJOSNAK
Bp. 1908. XII. 27.
Kedves Fülep úr!
Abeiratások1 csakjan.fuár] 6. kezdődnek és ha jól tudom 15-ig tartanak, úgy hogy bő-ven ráér ideutazni. Nagyon helyeslem szándékát, puszta formalitásról van szó, mely eset-leg később igen fontos lesz. A pontos dátumokat ebben a pillanatban nem tudom, de Magda2 meg fogja írni, azt hiszem, hogy utólag is be lehet iratkozni, ámbár legjobb, ha idejekorán jő. A küldeményt3 úgy látszik megkapta, ámbár nem említi, ili.[etve] épp ezért. A küldeményhez nem csatolhattunk levelet, (Magdáét is kivettem) mert nem sza-bad, és nagy büntetés van rajta. Nagyon nagyon örülök, hogy Nietzschével nem sokára végez és hogy ismét látni fogom.4 Hogy érdeklődjem Ön iránt?! Én a legnagyobb szim-pátiával gondolok Önre és a legnagyobb várakozással nézek működése elé. Igaz, hogy nem írok sokat, - nem írni az én erősebb oldalam - de ne tessék ezen megütközni. Igazán nem érek rá és annyi levelet kell írnom, hogy könnyen halasztóm, ami halasztható. De nemcsak én vagyok tele várakozással, hanem sokan itt Budapesten. Hiszen az Irodalom-történetben is első sorban számítok Önre. Ha B[uda]pestre jő, megkötjük a szerződést.5
Ma ebéd után a Tátrába utazom két hétre, feleséggel és a két kisebb gyermekemmel.
Azt hiszem, a pihenés nagy jót tesz mindnyájunknak.
Közeli viszontlátásra igaz híve
Alexander
MTAK Kézirattár Ms 4585/27.
Kézírás a „Filozófiai Lexikon. IV. Ferencz József-part 27." feliratú levélpapíron.
Nagybecskerekre írt levél.
Alexander Bernát ld. a 44. sz. levél jegyzetét.
1 FL ekkor szüleinél volt Nagybecskereken, legalább II. 10-ig. ü l . 20-án már Párizsban volt, közben járhatott Budapesten. Alexandernek írt, fenn nem maradt levelében valószínűleg arról írt, hogy „táv-hallgatóként" beiratkozik az egyetemre és leteszi a doktorátust. Beiratását Alexander Magda intézte.
Ld. 114/1. és 118/1.
2 Ld. 48/9.
3 Ld. 98/4.
4 Ld. 41/11.
5 AzAthenaeum kiadó Műveltség Könyvtára c. sorozata 1905-ben indult, 12 egyenként 4 0 - 4 5 íves nép-szerű tudományos kötetet terveztek a különböző tudományterületek ismertetésére. 1908-ig 6, 1913-ig összesen 10 kötet látott napvilágot. Alexander (Lenhossék Mihállyal közösen) szerkesztette az 1907-ben megjelent Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátosságai c. kötetet. A tervezet szerint a 11. kötet lett volna a magyar, a 12. pedig a világirodalom története, ez utóbbit ismét Alexander szerkesztette.
Alexander Bernátnak az Athenaeummal kötött szerződése szerint (OSzK Kézirattár 1909. III. 31.) a kö-tet kéziratát 1910. I-V. között kellett volna átadnia a szerkesztőnek, hogy X.-ban megjelenhessék. Ez azonban nem történt meg. FL cikkeiből (Dante; Petrarca; Torquato Tasso; Humanizmus, Ariosto, -Machiavelli, valamint A regény a XIX. században) 1916-ban készült korrektúra, a kötet a világháború miatt nem jelent meg. Nyomtatásban a máig kiadatlan A regény a XIX. században kivételével ld. Fülep I/n. 211-402.
FL igen kedvetlenül vállalta a cikkek megírását. 1910-es firenzei feljegyzéseiben a Dante kapcsán a következőket úja: Egy rossz, népszerű essayt kell írnom egy aljas, utálatos vállalathoz, amit a publikum számára ad ki Alexander Bernát. Egy egyetemes irodalomtörténetbe egy fejezetet írok Dantéról! D e eb-ból él az ember. Undorító dolog.
Fáradt vagyok. A soha megállás, pihenés nélkül való hajsza, tanulás most megbosszulja magát. Ami-kor legjobban szükségem volna rá, hogy odavágjak egy felületes, rossz cikket az embereknek, hiányzik
a fizikai erőm az íráshoz. Sok év bosszulja itt meg magát. Azonkívül a rossz cikkhez is annyit studiroz-tam, mint más egy nagy könyvhöz Dantéról. Ez is kifárasztott. A cikkben persze e stúdiumoknak nem lesz, s nem is lehet nyoma (ki van kötve, hogy ne legyen , .tudományos"), de n e m baj, másutt majd kia-dom magamból, ami meggyűlt. (Ms 4592/7. 11.)
103. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ - FÜLEP LAJOSNAK
Budapest, 1908. [XII. vége]
Kedves uram,
megkaptam levelét és a kéziratot.' Mindkettőt köszönöm. A kéziratot külön, minthogy nagyon nekem való volt és váratlan, érdekes, új élvezetet okozott. Ez a hang új nálunk, de nekem - ha ismeri az írásaimat - egyáltalán nem szokatlan.
Ön azonban arra kért, hogy tájékoztassam a lap irányát és célját illetőleg. Ezt annyival inkább meg kell tennem, minthogy első levelemben arról írtam, hogy a régi M.[agyar]
Sz.[ernie]2 feltámad. Újabban ugyanis kisült, hogy még M.[agyar] Sz.[ernie] se lesz a lapunkból, de valami furcsa találkozóhelye a modern és nem modern nem-zsidó íróknak.
Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy pénz van és intelligens dolgokat el lehet helyezni. Né-hány név: Hevesi Sándor,3 Cholnoky Viktor,4 Ányos István,5 Trikál6 és Prohászka Ottokár.7
A többi ember szemét. A szerkesztő: Antal vagy Andor József.8 Mindegy.
Az első szám már megjelent. Cikke későn érkezett és így csak a másodikba kerülhet bele.9 A honorárium elküldését megsürgettem.
Igen szeretném, ha minél gyakrabban írna ebbe a lapba. Elvégre olyan mindegy, hogy hol jelenik meg az írása Magyarországon. Ki talál itt stílszerű milieut? A Nyugat egy kife-jezetten antiszimbolista, józan, racionális alapon álló, metafizika és gondolatgyűlölő zsi-dó pártszövetkezet. Impotens rikoltozás rekedt torokkal. A szifilisztől berekedt torokkal.
Hitem szerint ők sohasem csinálják meg az irodalmi forradalmat, mert erre nemcsak az erejük hiányzik, de a hitük is, az állítani tudás bátorsága. Az új lap keresztény jellege pe-dig semmiképp sem akadályoz bennünket abban, hogy a magunk hite szerint írjunk, hisz a francia és olasz szimbolizmus is - amint Ön igen jól tudja - keresztény katolikus, sőt je-zsuita alapon indult meg. A parnasszusiak és a dekadensek tagadása után a misztikusok mondták ki állító mondataikat.
Ezeket a magam és az ön vigasztalására írom. Hogy dolgozzék. írjon, amit akar. Vala-mit a legújabb olaszokról, talán arról a fiatal filozófusról, akinek egyik könyvét olvastam (Crepuscolo dei philosophi)," de a nevét elfelejtettem. Bármit. Szép tréfa lenne, ha eb-ből a lapból nőne ki a magyar szimbolizmus.
Sokszor üdvözli és várja levelét s a kéziratait
Kosztolányi Dezső Budapest Baross u. 4. II. 12.
Dátum: a levélen csak a város és az évszám szerepel. A 101. sz. levél után íródott, ha azonban ekkor -mint Kosztolányi íija, - már megjelent az Élet 1. száma, n e m 1908-ban, hanem 1909. I. 3. után kelt, ez u. í. az Élet 1. számának megjelenési dátuma.
MTAK Kézirattár Ms 4588/176.
Kézírás.
Nagybecskerekre írt levél.
Kosztolányi Dezső ld. a 101. sz. levél jegyzetét.
1 Sem a levél, sem a cikk nem maradt fenn.
2 Ld. 15/2. ill. a 101. sz. levél jegyzetét.
3 Ld. a 26. sz. levél jegyzetét. Hevesi - mint Kárpáti Aurél emlékezéseiben írja, (ld. 101/3.) a Magyar Szemle tulajdonképpeni szerkesztője volt. írásai az Életben is megjelentek.
4 Ld. 28/19. Cholnoky Viktor is a Magyar Szemle korábbi asztaltársaságának tagja volt s az Életnek is munkatársa lett.
5 Ld. 100/7.
6 Trikál József (1873-1950) teológiai tanár, filozófiai é s egyházi író.
7 Prohászka Ottokár (1858-1927) egyházi író és szónrác, 1905 óta székesfehérvári püspök, az Élet fő-munkatársa.
8 Ld. a 101. sz. levél jegyzetét.
9 Az említett cikk sorsa ismeretlen. FL-nak csak 1913-ban jelentek meg az Életben A legrégibb Mária-templom ili. Mai vallásos művészet c. cikkei. (1913. ÜL 9. ill. fX. 28., X . 5 . , X. 12., X. 19. s z . )
10 Papini, Giovanni (ld. 59/1.) első, 1906-ban megjelent kötete.
104. E R D E I VIKTOR - FÜLEP LAJOSNAK
München, 1909. I. 25.
Kedves Fülep,
hogy még oly akcióképes s utazgat mindenfelé, annak természetesen megörültem.1
Mulasztásai velem szemben nincsenek, a levélírásnak pour levélírás nem tulajdonítok semmi jelentőséget s tudom, ha évekig nem érintkezünk egymással levélileg, az sem baj, hisz ha van vmi tényleges mondani-közölni-valónk, az úgyis megtörténik s eddig is meg-történt.
Levelemnek egyes érdemleges részeit - a kiadókat etc. illetőleg - alaposan félreértette;
ha még egyszer nyugodtabb Stimmungban, mint a firenzei elutazás hangulata, elolvassa azt, úgy nyilvánvaló lesz ez Ön előtt is: ugyanis nem az Ön német kiadókkal való kontak-tusáról volt szó, hanem egy kiadványról, melyre itteni kiadót tán nem nagyon problemati-kus megnyerni.2
Minderről közelebbiket azonban csak úgy állapíthatnánk meg, ha vagy nagyon szoros levélbeli érintkezés állana köztünk fenn, melyben mindkét fél (Ön és én) hajlandóságai, kívánságai, díszpozíciói - s legkülönösebben Önnek mai állásfoglalása, felfogása az én dolgaimmal szemben - erős világításba kerülnének - vagy pedig (s ez könnyebb)
Minderről közelebbiket azonban csak úgy állapíthatnánk meg, ha vagy nagyon szoros levélbeli érintkezés állana köztünk fenn, melyben mindkét fél (Ön és én) hajlandóságai, kívánságai, díszpozíciói - s legkülönösebben Önnek mai állásfoglalása, felfogása az én dolgaimmal szemben - erős világításba kerülnének - vagy pedig (s ez könnyebb)