Bp. 1907.1. 11.
Igen tisztelt Uram,
Elkéstem feleletemmel,1 nem Voltam mindig Budapesten, azután rosszul voltam, ne tessék a késésért haragudni.
A cikkeket élvezettel olvastam és igen jóknak találtam.2 Itt-ott egy megjegyzésem van, erről majd alkalmilag. De nagyon eltalálta a hangot és a terjedelmet, és ez a fő.
A korrektúrát annak idején elküldöm. A helyesírás: tiszta magyar legyen, kivéve a ne-veknél; az idegen szókat általában kerüljük.
Nagyon várom a Nietzsche-tervet és szeretném, ha terminust szabna, melyre pontosan számíthatnék.3
Az Athenaeum igazgatójától4 tudom, hogy Vályi Bódog, akit különben hetek óta nem látok, le akarja fordítani N.[ietzsche] egyik művét és Lichtenberger könyvéből kivonatot
akar hozzá csatolni.5 Szeretném, ha meg nem előzne bennünket. Nekem V. [ályi] úr nem szólt semmit terveiről. Az Ath.fenaeum] igazgatójának megmondtam, hogy mink is ter-vezünk egy Nietzsche-kötetet.
Meglehet, hogy hétfon két hétre elutazom, de kérem tessék csak írni, utánam küldik a leveleket.
Deák Antalnét személyesen ismerem.6
A német kiadású Kierkegaardokat majd magam pótlom.7
Hogy van egészsége?
Szives üdvözlettel igaz híve
Alexander
MTAK Kézirattár M s 4585/23.
Kézírás.
Nagybecskerekre írt levél.
Alexander Bernát (1850-1927) filozófiai író, publicista, kritikus, 1904-tól a budapesti egyetem filozófia-történetprofesszora. 1893-1914 között a Budapesti Hírlap színikritikusa. 1881-1919 között Bánóczi József-fel szerkesztette a Filozófiai írók Tára c. sorozatot, amelyben Nietzsche: A tragédia eredete c. műve meg-jelent FL fordításában és bevezető tanulmányával. (Ld. 41/11.) F L ifjúkori pártfogója, utóbb megbízta a Műveltség Könyvtára világirodalmi kötetébe szánt cikkek írásával is. (Ld. 102/5.), ,Alfa" álnéven írt Fü-lep Lajos Nietzsche könyve megjelenése alkalmával a Budapesti Hírlap 1910. V. 28-i számába, majd A Szellem címmel a Budapesti Hírlap 1911. XI. 25-i számába. 1919 után megfosztották katedrájától, 1923-ig külföldön, majd visszavonultan Budapesten élt.
1 FL levele nem maradt fenn.
2 Valószínűleg a Kierkegaard-cikkre utal. Ld. a 27. sz. levél jegyzetét.
3 Ld. 41/11.
4 Ld. 28/13.
3 Ld. 41/10. A fordított mű: Nietzsche: Túl az erkölcs világán. Jenseits von Gut und Böse. Henri Lich-tenberger bevezetésével. Ford. Vályi Bódog. Bp. 1907. - Henri LichLich-tenberger (1864-1941) francia ger-manista, 1905 óta a Sorbonne professzora. Az említett könyv: Die Philosophie Friedrich Nietzsches.
Dresden-Leipzig, 1899.
6 Kiléte ismeretlen.
7 Ld. a 2 . sz. jegyzetet ill. 52/5.
45. LYKA KÁROLY - FÜLEP LAJOSNAK
Bp. 1907. mi.[!] 2.
Kedves Fülep úr,
nagyon köszönöm a cikket,1 s örülni fogok, ha az avizált „intim szobor" is hozzám kerül.2 Az ehhez való 3-4 képnek pontos címét kérem,hogy annak idején meghozathas-sam Párisból. Úgy látom, hogy a „Magyar Kultúra" pár fejezete fölszabadul:3 kérni fo-gom ezeknél szíves közreműködését. De most, a határidő lejárta előtt még nincs jofo-gom kiadni a témát. Egy kicsit irigylem önt, hogy nem kell most Budapesten lennie: soha olyan kellemetlen nem volt ez a város, mint most.
Szívélyesen üdvözli tisztelő hive
Lyka Károly
MTAK Kézirattár Ms 4588/257.
Kézírás a Művészet szerkesztőségi levélpapíiján.
Nagybecskerekre írt levél.
Lyka Károly ld. 14/6.
1 Ld. 35/2.
2 Az ígért cikk valószínűleg nem készült el. A Művészet 1907-1908. évfolyamaiban nem jelent meg több FL-írás.
3 Ld. 35/3. és 38/1.
46. CSÓK ISTVÁN - FÜLEP LAJOSNAK
Párizs, 1907. III. 26.
Kedves jó Barátom!
Végre van érkezésem magának írni. Hídja, annyira lefoglalt a Salon,1 hogy estére kel-ve oly fáradt voltam mint három bivaly. Mikor kissé szép idő volt inkább mászkálni men-tem, mint új szellemi munkával erőltettem volna agyam. Most már a képek beliferálva, magam kipihenve. Beszélgethetünk.
Elhiheti, végtelenül örülök öntudatos, energikus fejlődésének. Csak előre! Én bízom az ön fényes karrierjében, csak jó erős idegeket s egészséges gyomrot biztosítson magának.
Most az ideje s meg fogja látni a rusztikus test s a finom előkelő lélek mily jól megférnek egy bőrben.
No de ezt maga is tudja. írok inkább amit nem tud - részint ezért is vártam eddig az írás-sal, írok az „Indépendant" kiállításról.2 Előbb pár szót magamról. Két képet küldtem be. Egyik a feleségem arcképe, a másik a Vampyrok. Egyik se sikerült távolról sem úgy, ahogy reméltem. ,,No nem baj." Több is veszett a Szajnánál.
Nos, az Indépendant! Tavaly még fölültem nekik, de már az idén azt hiszem, helyesen ítélem meg őket. Nagyhangú ordítozás, mindenekfölött feltűnni mindenáron, ez a fő! Ha legnagyobb rész nem kiforratlan, gyerek ember volna, hát az ember igazán mérgelődne.
De így a fiatalság mindent megmagyaráz s az embernek jól esik a remény, minél zavaro-sabb, pogányabb a ,,murci", annál zamatosabb óbor lesz belőle.
Legszebb két Renoir fej. Szénrajz. Komoly tudatos munka. Sohse hittem volna, hogy ez a facipős, Krisztus köpenyű és arcú alak (aki lila Krisztusfejeket zöld szakállal szokott megengedni magának) ilyen józan munkára is képes. - Egyáltalán azt hiszem, a legtöbb tudatlansággal takarja el tehetségét. Nem meri megmutatni mit tud, fél hogy leszamaraz-zák. Mily ravasz úr Valloton! Színtelen és korrekt. Hogy feltűnik e közt a sok szín dishar-monia között. Akár egy őrült vihar közt a szélcsönd, vagy ezer berúgott közt egy józan.
A legtöbb imitál. Rosszul csinálják amit Sisley vagy Manet jól. Ezidén Moreau a divat!
Az ő Saloméi, fantasztikus meseképei hemzsegnek a tárlaton hihetetlen komisz imitációk-ban. Eredeti s a mellett komoly egy Kühn nevű alak.3 Pár női aktot állított ki, de azok igazán elsőrendűek.
Legnagyobb bámulatomra Gauguin alig akadt utánzóra. Tán két kis rajz emlékeztetett rá. De mégis! Hisz itt van a Lipótváros leendő büszkesége, Lázár Béla4 favoritja Zobel!5
Tavaly Rónait karrikírozta, az idén Gauguint. És mondhatom, e nemben tökéletesebbet nem láttam. Nem is próbálom meg leírni, úgyis lehetetlen. Csak Székely André6
mon-dását idézem. „Tavaly szelid bárány volt még csak (ön is látta), az idén vérengző orosz-lán." - Berény ú r7 halavány Cézanne és Valloton másoló mellette, a többiről nem érde-mes szólni.
Mikor kijöttem, egy szép asszony jött ki szintén, az urával. Egyszerű sötét ruhája, nagy boa a nyaka körül, a szürke milieu oly hatalmas ellentét volt az imént látottakkal, hogy nagyot kellett lélekzenem! Mily szép, mily egyszerű a nagy természet, micsoda kufírjai s világbolondítói vannak a szent művészetnek!
Ez az, kedves barátom. A nagy természet maga ami egyedüli, ami méltó arra, hogy csakis vele foglalkozzunk. Nem a szolgai másolást értem, az még utálatosabb, mint emez, hanem megittasodni tőle, átadni magunkat neki teljes lélekkel s ami szépet, nagyot ébreszt bennünk, azt előadni, ha kell akár lázban égve, sírva vagy örülve - de mindig becsülete-sen s őszintén - voila tout! Ez művészet, a többi csak „cifra".
Alig várjuk a nyarat. Május végén v.fagy] június elején hazajövünk. Hacsak lehet ked-ves barátom, tartson velünk. Annyit emlegetjük magát. Mily jó volna ha megint bejár-nánk a régi, kedves helyeket. Nincs theázás, ahol ne mondabejár-nánk, mily szívesen öntenénk Fülepnek is. Addig is írunk még párszor egymásnak s beszélhetünk róla.
Nem kaptam meg az előszót.8 Küldje el kérem, ha még van belőle. Lavotta9 is várja le-velét, én magam részéről szintén alig várom, hogy olvassak sok szépet, jót magáról - és édes jó anyjáról is.
Neki adja át kézcsókunkat. Önt pedig kézszorítással üdvözli - feleségem szintén - igaz barátja s őszinte híve
Csók István
MTAK Kézirattár Ms 4585/237.
Kézírás.
Nagybecskerekre írt levél.
Csók István ld. 34/1.
1 A Művészet c. lap tudósítása szerint az 1907. évi Grand Salonban Csók Thamar-ja, a Salon d'Automne-ban pedig a Vámpírok volt kiállítva. (A Thamar eszerint korábbi a feltételezettnél: Szabadi Judit: A ma-gyar szecesszió művészete Bp. 1979. c. művében 1909-es évszámmal szerepel. 59. kép.). Csók István maga e levélben utóbb felesége arcképéről é s a Vámpírokról ír, mint amelyeket kiállított.
2 A Salon des Indépendants 1884-ben alakult, zsűrizés és díjak nélkül adott lehetőséget a kiállításra.
3 Khuen, Theodor Franz (1860-1927 után) bécsi festő.
4 Ld. 14/7.
5 Helyesen Czóbel Béla (1883-1976) festő.
6 Ld. 32/2.
7 Berény Róbert (1887-1853) J. P. Laurensnél a Julien Akadémián tanult. Az 1907-es Salonban önarcké-pével és két portréjával szerepelt.
8 Utalás Erdei Viktor kiállítási katalógusára, amelyben FL írta az előszót. Ld. 30/10.
9 Ld. 32/4.
47. ERDEI VIKTOR - FÜLEP LAJOSNAK
Bp. 1907. m . 31.
Kedves Fülep,
tegnap este érkeztem haza Bécsből, hol Gauguintől, Cézannetól és Denistől szép dolgo-kat láttam.1
Kritikába, különösen Gauguin felett itt nem bocsátkozom, hiszem, hogy lesz alkalmam erről a művészről Önnel személyesen beszélgethetni.
Előző levelének elintézéseképen a 2 db Hét számot remélem megkapta s sok öröme tel-lett bennük.2
A képeket illetőleg úgy fogok eljárni, ahogy Ön kívánta: a profilképe legutóbbi levele értelmében bátyja rendelkezésére áll, enface-képeket és az Üzlet-üzlet c. rajzot (melyet nem adtam el) Viktorék címére küldöm.3
Lippich4 nem volt a kiállításomban, bár eljövetelét ígérte; Téreynél5 voltam, őt újólag meghíva: nagyon érdekes beszélgetésem volt vele, melynek folyamán volt szerencsém meggyőződni arról, hogy dolgaimból - melyet állítása szerint alaposan megnézett - ab-szolúte nem értett meg semmit. Conrad Gyulát,6 a bankhivatalnok-grafikust dicsőítette előttem, Fidus7 hatását emlegette rajzaimnál, Münchent és egyebeket. Néhány portrém-ban finom tónusokat fedezett fel (vásárolni nem vásárolt semmit). Ki nem forrottságokról beszélt ott, hol örökös forrongásokról lesz tán szó! Hagyjuk neki Wellmannt,8 Glatzot,' Nagy Vilmost,10 Bartát" - éljen boldogul.
Ösztöndíjért nem folyamodom.
Márffyval12 tegnap este beszéltem még, kiállításukon nem voltam mindezideig - rém büszke az elért materiális és erkölcsi sikereire s ezt meglehetős Ízléstelen módon hangoz-tatja. Nagyon furán hat az ilyen proccolás, különösen egy művész előtt, ki tudja, miről van szó!
Holnap megyek a kiállításukba - ugyancsak holnap megyek a Meunier kiállításba,13
hol mindezideig még nem voltam.
Ami a jövő terveit illeti - azokkal még nem igen vagyok tisztában. Egyelőre néhány most kapott portré-megbízásnak kell eleget tennem, mi minimális öt hetet fog igénybe venni. A műtermem augusztusig meg van tartva, tavasz végével vidéki tartózkodást szeret-nék nyélbe ütni, télen Párizsba, ha a Fátum nem dolgozik ellenem. Egyelőre nincs sok ki-látásom külföldi utakra, itt nem maradok Pesten - amint elvégeztem az itteni dolgomat, az bizonyos.
A kiállítás momentán anyagi sikere nem haladja fölül a várakozásokat, de tán következ-ményeiben ér majd valamit a dolog.
Mellékelve küldöm Márkus Lászlótól tegnap este kapott levelezőlapot.14
Nem hatott rám kellemesen levelének hogy létéről szóló része - minden ember úgy old-ja és nem oldold-ja meg az ügyeit, ahogy lehet és ahogy nem lehet. Mindig azt tesszük amit nem akarunk?
(Ami a tartozását illeti, azt kívánságához képest tartom evidenciában.) Üdvözlöm sokszor
hive
Erdei A , ,Hét'-be írt cikkeit15 figyelemmel kísérem, a Szalonról írt cikke nem igen nyerte meg tetszésemet, részben a miatt, hogy némi személyeskedéseket véltem benne felfedez-hetni, részbe pedig, mert Rippl Rónai túl vaia dicsőítve, Mednyánszky pedig teljesen ki-hagyva, sokan kíméletlenül lerántva. - Kellemesen hatott rám az architektúra lerántása, hisz a többi lap tele volt dicsőítésével, holott nem ér az architektúra semmit, túlterhelt cif-raság - stiltalanságok tanyája az egész.
Ferenczy lerántása nagyrészt helyes volt, mégpedig tán nem is annyira mostani gyön-gébb dolgai miatt, mint kíméletlen és szépség nélküli művészi politikája miatt.
Bécsben kellemes impressziókat nyertem, láttam Cottet-től,16 különösen Evenpocl-tól17 szép dolgokat, azonkívül egy osztrák szobrásztól: Mestrovictól18 azonkívül Harwig-tól,19 L. F. [?] Craftól20 finom dolgokat a Hagenbundban21 és a Szecessióban.22
A Hét-nek e heti számának kezdetén Kiss Józsefnek László Fülöphöz intézett költemé-nye van kinyomtatva.23 Tableau!
A Nemzeti Szalon a nívót úgy tartja be, hogy most László Fülöp kollektív kiállítását rendezi.24 Valóban magas nívó!
Rettentően be vagyunk szorítva szeretett hazánkba, a dicső és vitéz magyarok hónába.
Az ember minden percben érzi a béklyókat és felszabadulni törekszik. Tán meghozza az erős törekvés gyümölcsét: a felszabadulást?
MTAK Kézirattár Ms 4586/133.
Kézírás.
Címzés: Ngs Fülep Lajos úr Nagy-Becskerek Magyar-utca Feladó: Erdei Viktor VIII. Szűz utca 3.
Erdei Viktor ld. a 30. sz. levél jegyzetét.
1 Denis, Maurice (1870-1943) francia festő, grafikus, a Nabis-csoport alapító tagja. Az említett kiállítá-sokat Erdei Bécsben Miethke Dorotheergasse 11. ill. Graben 17. sz. alatti galériáiban látta.
2 FL Erdei Viktornak írt levele nem maradt fenn. Valószínűleg A Hét 1907. III. 17-i és III. 24-i számait kérte, amelyekben Nemzeti Szalon és Meunier c. cikkei jelentek meg.
3 Erdei kiállítási katalógusában 29. sz. alatt „Fülep Lajos író képmása. Olajfestmény. Magántulajdon.
1905.", 47. sz. alatt „F. L. író arcképe. Olajfestmény. Magántulajdon. 1904." szerepel. Mindkét kép élete végéig FL tulajdonában volt. Ma a pécsi Janus Pannonius Múzeumban ill. a Magyar Nemzeti Múzeum Tört. Képcsarnokában. - „Bátyja" - Fülep Jenő ld. 19/1. - Az „Üzlet-üzlet" c. színes rajz a katalógus 191. sz. tétele, magántulajdonként szerepel. - Viktor - ismeretlen, esetleg Gyenes Viktor nagybecskereki ügyvéd, FL barátja, levelezőpartnere. Ld. a 78. sz. levél jegyzetét.
4 Koronghi Lippich Elek. Ld. 40/2.
3 Térey Gábor ( 1 8 6 4 - 1 9 2 7 ) művészettörténész, 1904 és 1926 között a Szépművészeti Múzeum régi képtárának vezetője, a Pester Lloyd kritikusa. Ő hozta létre a Szépművészeti Múzeum modern grafi-kai gyűjteményét.
6 Conrad Gyula ( 1 8 7 7 - 1 9 5 9 ) festő, grafikus.
7 Fidus ( 1 8 6 8 - 1 9 4 8 ) Höppener, Hugo német festő és illusztrátor álneve.
8 Wellmann Róbert ( 1 8 6 6 - 1 9 4 6 ) festő. Pesten és Münchenben tanult, majd Rómában dolgozott. Ha-zatérve műkedvelő nőknek nyitott szabadiskolát.
9 Glatz Oszkár ( 1 8 7 2 - 1 9 5 8 ) festő, Münchenben Hollósynál tanult.
10 Nagy Vilmos ( 1 8 7 3 - 1 9 5 3 ) festő, Budapesten és Münchenben tanult.
11 Baita Ernő ( 1 8 7 8 - 1 9 5 6 ) festő, grafikus. Münchenben tanult, 1907-1912-ben Berlinben élt. A szol-noki művésztelep tagja.
12 Ld. 7/1. és 43/1.
1 3 Meunier, Constantin ( 1 8 3 1 - 1 9 0 5 ) belga szobrász, festő, grafikus. Budapesti kiállítása 1907. ü l . 14-én nyílt meg a Műcsarnokban.
14 N e m maradt fenn.
13 Ld. a 2. sz. jegyzetet. Az itt említett passzusok: „Magamban csendesen így hívom a Szalon kiállítá-sát: Rippl-Rónai a lefestők között. O az, aki kirí közülük,, és még valaki, egyik dolgával, Kerns-tok. . . " ( F ü l e p I/I. 191.) „Ferenczy Károly régibb dolgairól már nincs mit, az újabbakról, különö-sen portréiról fájna valamit mondanom. (. . .) Bevallom, mikor a keserves „Modern Akadémia" szót leírtam, őrá gondoltam." (Fülep I/I. 192.) - Az architektúráról: „ A z Erzsébet-tér verebei közé gyöngéd kezek beillesztettek végre egy aranyos kalitkát. Ambiciózus emberek összehordták a köve-ket a művészet új hajlékához, és ambiciózus kezek megverték arannyal, nagyon megverték, a komoly
és sima falakat körülkanyarították csillogó cirádákkal és tetősarkakra kicsi aranyemberkéket ragasz-tottak. A komoly, sima é s üres falak vonalakban végződnek és találkoznak, mely vonalak - a hivata-los jelentések szerint - magyar vonalak." (Fülep I/I. 189.)
16 Cottet, Charles ( 1 8 6 3 - 1 9 2 5 ) festő, művei az 1904-es Salonban nagy feltűnést keltettek.
17 Evenpoel, Henri-Jacques (1872-1899) belga festő.
11 Mestrovié, Ivan ( 1 8 8 3 - 1 9 6 2 ) nem osztrák, hanem horvát szobrász, Rodin,Bourdelle és Maillol ta-nítványa.
19 Talán Herwig, Ferdinand (1884-?) német szecessziós festőre utal.
2 0 Talán Craft, Majorié ( 1 8 8 9 - ? ) angol festőnőre utal.
2 1 Hagebund - 1901-ben alapított osztrák művészeti szövetség, amely kiállításokat is szervezett.
2 2 Helyesen Sezession, 1898-ban alakult osztrák képzőművészeti egyesület, vezetője Gustav Klimt. Sa-ját kiállítási épülettel rendelkezett.
2 3 A költemény A Hét 1907. III. 31-i száma é l é n jelent meg.
2 4 Ld. 4 3 / 4 .
48. ERDEI VIKTOR - FÜLEP LAJOSNAK
Bp. 1907. IV. 3.
Kedves Fülep,
legutóbbi levelemhez még a következőket írhatom:
A Frischauf féle ügy1 olyképen dőlt el, hogy a 100 koronát nem engedték el, hanem követük Gundel2 által azt mondatták, hogy fizessem akkor, midőn sok eladásom, ill.
pénzem lészen. Szóval tartozásom marad velük szemben.
A ÁfeM/tíer-kiállításon3 voltam, így együtt erősen látni művészetének határait és azokat a pontokat, hol ereje okvetlen elhagyja. Úgy érzem, hogy Meunier kisplasztikus, a monu-mentálplasztikában arányhibái végzetesek lesznek s csak néhány alakja bírja el az élet-nagyságot. Egy csomó rossz dolgot és klasszicizmust is láttam nála: olyan ember volt ő, ki ritkán találja meg önmagát. Mindent összevéve jelentékeny művészember, a későbbi szobrászt már látni képeiben kialakulni. Sorsa volt, hogy később szobrász legyen: külső-leg exisztenciális okokból tán a kényszer vihette rá. Úgy érzem, hogy Meuniert 10 év múl-va máskép fogják értékelni: tisztábban fogják azt a helyet látni, mi őt megilleti: egyes em-berek most is látják: Scheffler4 tán.
A Márffy-Gulácsy kiállításban3 is ma voltam; az előbbinél legjobb esetben Rippl Ró-nai, Vúillard, némelykor Toulouse Lautrec grasszál Blanchiádákkal6 kapcsolatban, sem-miképpen sem Gauguin, Van Gogh, Cézanne mint itt sok író állította. Ez utóbb említettek sokkal súlyosabbak, semmint oly eleganciával és sikkel, mivel M.járffy] dolgozik, kap-csolatba lehetne hozni. A gerinctelen eklekticizmus csakúgy bűzlik az egész tárlaton: saj-nos; szerettem volna egy kis műélvezetet. Gulácsy hibái így együtt látva képeit elviselhe-tetlenek: a tudáshiányt csak ritkán feledtetik el, a dilettantizmust meg sokszor juttatja eszünkbe a jobb sorsra érdemes Gulácsy. - Márkus előszava8 Márffyt illetőleg teljesen hamis nyomokon indul. Van Gogh, Gauguin hatásával hozza őt kapcsolatba. Gulácsytudá-sa hiányos volta miatt roppant szegényesen hat : különösen, mert mindenkor eszünkbejut-tatja a régi mestereket, kik ugyancsak mesterek voltak a képfestésben. így a régi mesterek, mint, kísértetek nyavalyásan, betegen, émelyegve vonulnak el előttünk. Elég ebből ennyi.
Ami engem illet, a bécsi tartózkodásom frissítőleg hatott rám sok tekintetben.
Nehézségekkel küzdök, az bizonyos, valami belső hang azt súgja, hogy eddigi dolgai-mat is szélesebb körökbe kellene a nyilvánosság elé hozni, mert haladásom a
továbbdol-gozhatásom őrülten veszélyeztetve van. Azon gondolkozom, hogy Gross-Deutschland-ba kéne bevezetni a dolgaimat kellő formáGross-Deutschland-ban. Szélesebb köröket kell áthatnia a dolgok-nak. Itt Pesten is meglehetős volt az érdeklődés a dolgok iránt, de hát az ami történt és történik, az rém kevés. Tovább kell menni. Gondolkozom majd a módozatokról, gondol-kozzék ön is.
Ébredjen letargiájából, hisz abban nincs ráció!
Tenni kell valamit.
Alexander Magda,9 Alexander leánya volt a kiállításomon, szereti a dolgaimat. Né-hány barátot tán szereztem.
De hát én nem dolgozom Budapestnek csupán - és nem is akarok.
Nagybecskerek őszig - aztán Páris - az a programmja?
Képtelen vagyok elképzelni azt, hogy veszteg maradjon, hisz mint írja, nem jól érzi ma-gát lelkileg sem?
Es ist unmöglich, dass.die blöde, luftlose, begrenzte sogenannte Kunst triumphieren soll! Etwas muss geschehen. Ich ersticke.
Bátyja ma vitette el a képet."
Iván" és többen kérdezősködtek maga után!
Erdei
MTAK Kézirattár Ms 4586/134.
Kézírás.
Címzés: Nagyságos Fülep Lajos úrnak Nagybecskerek Magyar utca Feladó: Erdei V m . Szűz utca
1 Ld. 30/10.
2 Ld.28/5.
3 Ld.47/13.
4 Scheffler, Kari (1869-1951) művészeti író, a kor egyik vezető publicistája. A Kunst und Künstler c. fo-lyóirat szerkesztője. Meunier-könyve 1903-ban jelent meg Berlinben.
5 Ld. 43/1.
6 A Revue Blanche c. párizsi folyóiratra utal. Ld. 22/3.
I Ld. 7/1.
8 Ld. 43/6.
9 Alexander Magda (1885-1972) művészettörténész, Alexander Bernát leánya, 1910 után Révész Géza pszichológus felesége. F L ifjúkorától élete végéig baráti kapcsolatban volt vele.
10 Ld. 19/1. ill. 47/3.
II Ismeretlen.