5. KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.2. A kérdőíves felmérés eredményei
5.2.1. A tervezési rendszer jellemző vonásai
5.2.1.3. A gazdasági program stratégiai szerepe
A kérdőív IV. részében kiemelten foglalkoztam a gazdasági program stratégiai terv jellemzőivel illetve a gazdasági program készítés során alkalmazható stratégiai terv elemek előfordulásával. Ezekkel a kérdésekkel azt a feltevésemet kívántam alátámasztani, hogy a gazdasági program nem tölti be egy összevont stratégiai terv szerepét, mert nem rendelkezik a stratégiai dokumentumok alapvető jellemzőivel.
A jelenlegi jogszabályi környezetben hosszú távú tervezési feladatot jelent a településfejlesztési koncepció és a rendezési tervek, valamint a választási ciklusokhoz igazodó gazdasági program. A hosszú távú tervezés másik mozgatórugója az EU támogatáspolitikája, amely megköveteli a pályázó intézmény hosszú távú tervkészítését a jellemzően beruházási-fejlesztési projektek finanszírozási forrásainak megszerzésért cserében.
37,5%
32,8%
7,8%
20,3%
1,6%
Évente, rendszeresen ismétlődő feladatként.
2-4 évente
4-8 évente
Eseti jelleggel, nem rendszeresen szervezett gyakorisággal.
A stratégia
felülvizsgálatával nem foglalkozunk.
160
A jelenlegi jogszabályi környezetben és gazdálkodási – működési viszonyok között a gazdasági programnak kellene betöltenie az önkormányzat és intézményei szintű összevont stratégiai terv szerepét, ezért a kutatásom során a gazdasági program készítéssel foglalkoztam részletesebben.
A gazdasági program alkalmas keretül szolgálhatna a stratégiai tervezésnek, azonban ezek a programok jellemzően megragadnak az általános célok megfogalmazásánál és nem minden esetben terjednek ki minden stratégiai fontosságú területre. További hiányosságként jelölhető meg az is, hogy hiányoznak a programban megjelenő elképzeléseket alátámasztó megbízható elemzések, kvantifikált prognózisok és statisztikai adatok. A gazdasági program kiemelt feladata - hosszú távú jellegéből adódóan- a költségvetési koncepció és éves költségvetési terv tervszámainak megalapozása, amely a program hiányosságai miatt nem teljesül véleményem szerint. A kérdőívben megfogalmazott kérdésekkel ezeket az állításaimat szeretném alátámasztani.
A bevezető kérdésnél azt vizsgáltam meg, hogy a gazdasági programban milyen aránnyal szerepelnek a főbb stratégiai elemek. A stratégiai elemeket a következő 13 csoportba soroltam:
1. Vízió (jövőkép), misszió (küldetés), önkormányzati filozófia, stratégiai irányvonalak.
2. Stratégiai célok kijelölése a település szempontjából meghatározó feladatok, ágazatok vonatkozásában.
3. Stratégiai célok, célállapotok kvantitatív meghatározása.
4. Külső környezeti elemzés, stratégiai helyzetelemezés az önkormányzat mozgásterének feltérképezése.
5. Önkormányzat és intézményei belső adottságainak, képességeinek felmérése.
6. Cselekvési programok, akciók meghatározása.
7. Az érdekeltek szükségleteinek, érdekeinek meghatározása.
161
8. A stratégiák végrehajtásáért felelős személyek, szervezetek, egységek és határidők kijelölése (ütemterv).
9. A stratégiák végrehajtását, teljesülését mérő, visszacsatoló mutatószámrendszer (stratégiai monitoring rendszer).
10. Stratégiai beszámolórendszer (a beszámolás formája, tartalma, rendszeressége, felelősei, határidők) ismertetése.
11. Tervezési naptár.
12. Szervezeti megbízások (feladatellátás formáinak) tisztázása.
13. A stratégiák megvalósíthatóságának becslése.
Elsőként azt összesítettem, hogy „hány darab stratégiai elem” előfordulása a leggyakoribb. A stratégiai elemeket azonos fontosságúnak tekintem, ezért véleményem szerint értelmezhető ez a fajta összesítés. Az eredményeket a . számú ábrán foglaltam össze.
22. ábra: A gazdasági programban előforduló stratégiai elemek száma (db)
Forrás: saját szerkesztés
Az 22. számú ábra is jól mutatja, hogy a gazdasági programban megjelenő stratégiai elemek változatos képet mutatnak, de levonható az az általános megállapítás, hogy a leggyakrabban előforduló elemszám –a minta módusza
1,6%
162
- a „ es ”, ami azt jelenti, hogy a gazdasági programban leggyakrabban 4-féle stratégiai elem azonosítható.
A négy leggyakrabban alkalmazott stratégiai elem a 23. számú ábra alapján a következő:
Stratégiai célok kijelölése a település szempontjából meghatározó feladatok, ágazatok vonatkozásában (81,3%).
Önkormányzat és intézményei belső adottságainak, képességeinek felmérése (64,1%).
Vízió (jövőkép), misszió (küldetés), önkormányzati filozófia, stratégiai irányvonalak (60,9%).
Külső környezeti elemzés, stratégiai helyzetelemezés az önkormányzat mozgásterének feltérképezése (59,4%).
Az önkormányzat belső adottságainak, képességeinek és külső környezetének elemzése gyakorlatilag a SWOT analízist takarja. Ez az eredmény összhangban van a stratégiai tervező módszerek alkalmazására irányuló elemzés végeredményeivel, ahol szintén a SWOT analízis bizonyult a legelterjedtebb módszernek a hazai tervezési folyamatban. Az eredmények közül érdemes még kiemelni a többség (51,6%) által alkalmazott cselekvési programok és akciók gazdasági program szintű megjelenését is. A stratégiai elemek többségénél azonban nagyon alacsony arányú a gyakorlati alkalmazás aránya a válaszadók körében.
163 A stratégiai elemek megjelenése
23. ábra: A gazdasági program stratégiai elemeinek előfordulási aránya (%)
Forrás: saját szerkesztés
A két mintás t-próba vizsgálat alapján ahol folyik formalizált módon stratégiaalkotás, ott magasabb számban jelentkeznek a stratégiai elemek a gazdasági programban is. Ez a hipotézis 5,7%-os megbízhatósági szinten érvényes, ami a még elfogadható 5%-os szint közelében van (részletesenen 3.5. melléklet).
Összefüggés vizsgálattal megvizsgáltam azt is, hogy van-e statisztikai összefüggés az önkormányzat mérete és az egyes stratégiai elemek előfordulási gyakorisága között külön-külön. A statisztikai Khí-négyzet próba vizsgálat azt mutatta, hogy egyedül a cselekvési programok és akciók alkalmazása mutat kapcsolatot az önkormányzat méretével 7,5 %-os szignifikancia szinten 6,91-es próbafüggvény érték mellett. Ugyanennél a stratégiai elemnél mutatkozik statisztikai összefüggés a formalizált stratégiai tervezés alkalmazásával is 4,7 %-os szignifikanciaszint és 3,945-ös próbafüggvény érték mellett.
164
Tehát a formalizált stratégiai tervezést folytató önkormányzatok nagyobb számban készítenek cselekvési programokat és akciókat a gazdasági program keretében, mint akiknél nem működik formalizált stratégiaalkotás, ugyanakkor a többi stratégiai elem tekintetében nem érvényes ez a feltételezés. Levonható tehát az a következtetés, hogy mérettől és a stratégiai tervezés formalizáltságának fokától függetlenül a települési önkormányzatok gazdasági programja alacsony arányban tartalmaz konkrét stratégiai elemeket. Ez az eredmény ismét azt a feltevést erősíti, hogy nem folyik valódi stratégiai tervezés az önkormányzatoknál és a gazdasági program nem tölti be egy erős stratégiai terv szerepét.
A gazdasági program készítés során magasnak számító 78,1 %-os aránnyal vesznek részt a program kialakításában az érintett szakterületek képviselői és a civil szféra szereplői a 21. számú táblázat adatai alapján.
21. táblázat: A gazdasági program készítés „külső” résztvevőinek aránya
Megnevezés
A program kialakításakor, a stratégiai döntéshozatalt megelőzően tartanak-e stratégiai workshopot (munkamegbeszélést) az érintett szakterületek képviselőivel, releváns szakemberekkel, civil szervezetekkel, a lakossággal?
Válasz Igen 50 78,1%
Nem 14 21,9%
Összesen: 64 100%
Forrás: saját szerkesztés
A gazdasági programot alátámasztó stratégiai dokumentumok
A gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések és programok akkor tekinthetőek reálisnak, ha azok konkrét számításokkal is alátámasztottak és a stratégiai menedzsment egyéb elemeivel összehangolva kerültek kialakításra. Ezzel összefüggésben azt vizsgáltam, hogy mennyire tekinthetőek megalapozottnak a gazdasági programok, illetve milyen egyéb stratégiai dokumentum alapozza meg a program hosszú távú célkitűzéseit.
165
24. ábra: A gazdasági programot alátámasztó stratégiai dokumentumok készítésének aránya (%)
Forrás: saját szerkesztés
Az elemzés eredményeit összefoglaló ábra alapján megállapítható, hogy mindössze két dokumentum esetében haladta meg a készítés aránya az 50%-ot. A pénzügyi terv készítés aránya 70,3%-os, a vezetői összefoglaló alkalmazásának aránya 53,1%-os. Ugyanakkor azonos arányban (48,4%) készülnek a gazdasági program alátámasztása céljából gazdaságossági elemzések és az intézményi diagnosztika. A kérdésben szereplő dokumentumok többségét nagyon alacsony arányban alkalmazzák a gyakorlatban, melynek hátterét is érdemes lenne megvizsgálni.
A következő egyszerű eldöntendő kérdéseknél a tervezéssel foglalkozó szakemberek „gazdasági program stratégiai szerepével” kapcsolatos véleményére voltam kíváncsi. A válaszok részletes eredményeit a 22. számú táblázat foglalja össze. A válaszadók többsége elégedett a gazdasági program költségvetést megalapozó szerepével, hiszen 82,8%-uk véleménye szerint az elkészített gazdasági program megalapozza az éves költségvetések tervszámait.
166
A válaszadók valamivel több mint fele (56,3%-a) úgy vélekedik a programról mint az önkormányzat valódi stratégiai irányítási eszköze és valamivel többen (59,4%) gondolják úgy, hogy a gazdasági program alkalmas betölteni az önkormányzat és intézményei szintű összesített kiinduló – a részstratégiákat alátámasztó- terv szerepét. A válaszadó többség a gazdasági programra mint egy, a részletes stratégiai tervek kiindulópontjának számító bázis tervre tekintenek.
22. táblázat: A gazdasági program stratégiai szerepe az „érintettek„
szemszögéből
Kérdés Válasz Előfordulás
(db)
Megoszlás (%) A gazdasági program megalapozza az
évente készülő költségvetési koncepciót és költségvetéseket?
igen 53 82,8
nem 11 17,2
összesen: 64 100
A gazdasági program valódi stratégiai irányítási eszközként működik az Ön önkormányzatánál?
igen 36 56,3
nem 28 43,7
összesen: 64 100
Véleménye szerint a gazdasági program alkalmas betölteni az Önkormányzat és intézményei szintű összesített bázis (többi részstratégiai tervet alátámasztó) stratégiai
Összességében a vizsgálati eredmények alapján kijelenthető, hogy a gazdasági program nem tekinthető a jövőorientált vezetői döntéshozatalt támogató valódi stratégiai irányítási eszköznek a jelenlegi gyakorlatban. A programok tartalmilag a hatályos önkormányzati törvény előírásának megfelelő –minimális- kötelező tartalommal készülnek, ugyanakkor a válaszadók 66,7%-a egyetért azzal, hogy a vonatkozó törvényben részletesebben kellene szabályozni a gazdasági program tartalmára és formájára vonatkozó, minden önkormányzatra egységes keretjellegű előírásokat. A program készítés során nem alkalmazzák a stratégiai tervezés és menedzsment módszereket sem, ezért a programok nem tekinthetőek kellően megalapozottnak és előkészítettnek.
167
Az önkormányzatok stratégia, és ezen belül gazdasági program alkotási gyakorlatát a legtöbb esetben annak teljes hiánya vagy hiányosságokkal teli megjelenése jellemzi, ami kimerül a törvényi kötelezettségek formális teljesítésében.