A helyi önkormányzatok nemzetgazdasági szerepe

Az Alaptörvény 31. cikke alapján Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését. A helyi önkormányzatok az alábbi gazdasági funkciók ellátásának teljesítéséért felelősök:

 társadalmi közös szükségletet elégítenek ki,

 a közösségi feladatellátás érdekében megszervezik a feladatellátás feltételeit, formáit és körülményeit,

 gondoskodnak az ellátandó közfeladatok finanszírozásáról,

 befolyásolják a helyi közösség életszínvonalát és a település gazdasági fejlődését, versenyképességét.

Magyarország unitárius berendezkedésű állam, ami azt jelenti, hogy két kétszintű kormányzati rendszerrel rendelkezik. Az első szintet az államháztartás központi alrendszere alkotja, melybe beletartoznak az állam, a központi költségvetési szerv, a központi alrendszerbe sorolt köztestületek és a köztestületek által irányított köztestületi költségvetési szervek. A helyi önkormányzatok az államháztartás helyi - vagy másodlagos- szintjét alkotják.

12

Az Áhtv. értelmében az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik

 a helyi önkormányzat,

 a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (együtt nemzetiségi önkormányzat),

 a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás,

 a térségi fejlesztési tanács, és

 az előzőek által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.

A helyi önkormányzatokat tovább differenciálja a Mötv., ugyanis megkülönbözteti a települési és a területi önkormányzatokat. Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A fővárosi önkormányzat besorolása sajátos, hiszen egyaránt betölti a települési és területi önkormányzat szerepét.

A helyi önkormányzatok nemzetgazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen, amelyet néhány nagyságendi mutató és pénzügyi jellemző alapján szeretnék a továbbiakban érzékeltetni.

Az 1. táblázat az önkormányzatok számát mutatja önkormányzati típusonként. A MÁK és az NGM 2012-es évi adatai alapján Magyarországon összesen 3 196 db helyhatóság működik. A lakosság szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az összes önkormányzat 88%-át az alacsonyabb lélekszámú (az összes lakosság 31%-a) községi és nagyközségi önkormányzatok képviselik. Ha a megoszlást a népességszám alapján vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy az összes lakosság 37%-a él valamelyik fővárosi kerület vagy megyei jogú város területén, ami az összes önkormányzat mindössze 1,44%-a.

13

Ez a magyarázata annak, hogy az egyik legfontosabb problémaként a hazai önkormányzatok elaprózottságát szokták említeni.

1. táblázat: Önkormányzattípusok és a lakosság megoszlása (2012)

Önkormányzattípus

Forrás: saját szerkesztés a MÁK és NGM adatai alapján

Érdekes összehasonlítás végezhető el, ha az egy önkormányzatra jutó lakosság száma az összehasonlítás alapja. A „Visegrádi négyek”

viszonylatában az egy önkormányzatra jutó lakosok száma Magyarországon a kiugróan magasnak számító lengyel adatokhoz (15 390 ezer fő) képest alacsonynak számít, ugyanakkor a másik két országhoz képest majdnem kétszerese az egy önkormányzatra jutó lakosság száma.

2. táblázat: Önkormányzatok száma, átlagos lakosságszám és egy önkormányzatra jutó lakosság a „visegrádi négyek” országaiban

Ország Önkormányzatok

száma (db) Lakosságszám

millió fő Egy önkormányzatra jutó lakosság ezer fő

Magyarország 3 196 10,09 3 160

Csehország 6 249 10,23 1 640

Szlovákia 2 891 5,39 1 870

Lengyelország 2 478 38,16 15 390

Forrás: saját szerkesztés a DEXIA (2008) és NGM adatai alapján

Az Európai Unióban az önkormányzatiság szerepe az elmúlt évtizedekben egyre inkább növekedett. A 3. és 4. táblázatokban szereplő adatok is bizonyítják, hogy az önkormányzatiság szerepe hazánkban is egyre nő.

14

Ennél fogva egyúttal a nemzetgazdaság versenyképességét meghatározó tényezőként is számolni kell vele. A teljes államháztartás és azon belül a központi alrendszer kormányzati kibocsátása az EU27-ek átlagát a teljes vizsgált időszakban meghaladta. Ez a megállapítás - a 2012-es év kivételével- a helyi önkormányzatokra is érvényes. A 2012-es évben az önkormányzati kibocsátás GDP arányos összege 8% volt.

3. táblázat: Kormányzati kibocsátás⁵ a GDP %-ában

Ország/Év 2001 2005 2009 2010 2011 2012

Forrás: saját szerkesztés Eurostat adatbázis alapján

5A kormányzat kibocsátása (ESA ’95) azon termékek és szolgáltatások értékét tartalmazza, amelyeket az államháztartáshoz tartozó intézményi egységek (vagyis a központi költségvetésen, az államigazgatáson, a helyi önkormányzatokon vagy társadalombiztosításon belüli egységek) hoztak létre.

15

4. táblázat: A helyi önkormányzatok kiadásai és bevételei a GDP és a kormányzati szektor %-ában

Megnevezés A GDP százalékában A kormányzati szektor

százalékában

2000.év 2010.év 2000.év 2010.év

Helyi önkormányzatok

kiadásai 11,5 13,6 25,5 27,0

ebből beruházási

kiadások 1,5 1,6 65,0 62,1

Helyi önkormányzatok

bevételei 11,5 13,0 25,3 29,5

Helyi önkormányzatok

adóssága 5,6 6,7 9,6 8,4

Forrás: DEXIA (2011)

Az önkormányzatok nemzetgazdasági szerepét leginkább a GDP arányos bevétel és kiadás képes visszatükrözni. A helyi önkormányzatok összes kiadása a bruttó hazai termék 13,6%-a volt a 2010-es évben, a bevételek tekintetében ez az arányszám 13%. A teljes kormányzati szektoron belül is meghatározó a helyi szint tevékenysége, amelyet a 27%-os kiadási arány és a 29,5%-os bevételi arány határozottan alátámaszt.

Az önkormányzatok a kormányzati szektor legnagyobb foglalkoztatói.

A közszférában foglalkoztatottak létszáma 1998. évben meghaladta a 780 ezer főt, ezt követően – a 2003-2005. közötti növekedési szakasz után – fokozatosan csökkent. A létszám csökkenése kiemelten jelentkezett a közigazgatási ágazatban, illetve az egészségügyi ágazatban (meg kell jegyezni, hogy itt egyes intézmények kiszervezése is létszámcsökkenésként jelenik meg). Ezzel szemben enyhe a növekedés az oktatásban és a szociális ellátás területén. A költségvetési szférában foglalkoztatottak száma 2011.

évben mintegy 674 ezer fő (közfoglalkozatással együtt 735 ezer fő) volt. A 674 ezer fős létszám alig több mint egyharmada (254 ezer fő) a központi költségvetési szerveknél, míg mintegy kétharmada (420 ezer fő) az önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott (2013. évi központi költségvetés indoklása alapján).

16

A 420 ezer fő önkormányzati szektorban foglalkoztatott aránya az összes hazai foglalkoztatotthoz (3800 ezer fő foglalkoztatott 2011.évi értéke) viszonyítva 11%.

2.1.2. A helyi önkormányzatok jogi szabályozása és feladatellátása