A statisztikai adatgyűjtés folyamata és sajátos helyzete

1. Szekunder kutatómunka.

A szekunder kutatás a tervezés „hagyományos” és „menedzsment szemléletű” értelmezését, folyamatát és módszereit feldolgozó hazai és nemzetközi szakirodalmak feldolgozásával zajlott. Az államháztartási rendszerhez tartoznak, - többek között- az önkormányzatokat szabályozó törvények és rendeletek, egyéb jogszabályi előírások, és a szokásjogból merített megoldások. Kutatásom során fontosnak tartottam a kutatási témához leginkább kapcsolódó főbb jogszabályi háttér átfogó áttekintését is.

A szakirodalom feldolgozás lehetőséget biztosít a fogalmak egyeztetésére és pontosítására, továbbá a tervezés módszertanára illetve eszközeire vonatkozó elméletek és gyakorlati tapasztalatok összehasonlítására és ütköztetésére. A hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek áttanulmányozását a települési önkormányzati szektorban zajló tervezés jellemző vonásainak összesítésére törekvés motiválta, ami kiinduló alapját jelentette a tervezési rendszer továbbfejlesztésére irányuló javaslataim megfogalmazásának.

2. Primer kutatómunka.

A szekunder kutatás során megszerzett elméleti információk kiegészítésére és az előzetesen megfogalmazott feltevéseim igazolása céljából primer kutatómunkát is végeztem. A primer kutatómunkát előre megtervezett kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtésen alapuló empirikus kutatások készítésével hajtottam végre. Az adatgyűjtés interjúkészítéssel és a társadalomkutatás leggyakoribb primer információszerzési technikájának számító kérdőíves vizsgálattal valósult meg.

124

A statisztikai adatgyűjtés során nyert információkat a szakirodalom (Korpás, 1996; Kerékgyártó – Mundruczó - Sugár, 2001) négy ismérv szerint csoportosítja: minőségi, területi, időbeli, és mennyiségi ismérv. A kutatás során nyert adatok legnagyobb hányada minőségi ismérv szerinti csoportosítást tesz lehetővé. Természetesen a vizsgálatba bevont önkormányzatok területi elhelyezkedésére is rendelkezem adatokkal, így lehetőség van, aszerinti vizsgálatra. (I./1.1. A vizsgált önkormányzat típusa) Az adatgyűjtés során minimális számban ugyan, de mennyiségi ismérvek szerinti vizsgálatra is sor került.

Az adatok felvétele a sokaság nem teljes egészére terjedt ki. Hunyadi-Vita szerint (Hunyadi - Vita, 2002) a megfelelően megtervezett részleges felmérés is alkalmas a teljes sokaságra vonatkozó következtetések megfelelő levonására. Ennek előfeltétele a mintavétel megfelelő megtervezése, megszervezése.

11. ábra: Az adatfelvétel típusainak rendszerezése Forrás: saját szerkesztés

Adatfelvétel módja

Teljes körű

felmérés Részleges felmérés

Ellenőrzött

kísérletek Reprezentatív megfigyelés

Véletlen mintavétel

Nem véletlen mintavétel

Egyéb részleges felmérés

125

A mintavételi eljárásoknak természetes velejárója a statisztikai értelemben vett hiba, ami nem feltétlen jelent rosszat, csupán elkerülhetetlen következménye annak, hogy nem a teljes sokaságot vizsgáltuk (Hunyadi -Vita, 2002). Az adatfelvétel során felmerült hibák két nagy csoportba sorolhatóak:

- mintavételi hibák - nemmintavételi hibák.

Utóbbi esetében nem áll rendelkezésre egzakt matematika apparátus, mely kiszűrné annak hatásait, de nagysága nem elhanyagolható (Hunyadi - Vita, 2002). Ilyen hibának minősítem saját kutatásom során a pesszimizmus miatti torzító hatást (a válaszadók hajlamosak alulértékelni saját teljesítményüket), a hiúsági hatást (a válaszadó a közvetlenül általa irányított, felügyelt szervezet teljesítményét – akár személyes indíttatás okán – kedvezőbb színben tűnteti fel a valóságosnál) (Szűcs, 2002).

Előző esetében a mintavétel megfelelő megtervezése, a megkívánt pontosság elérése biztosítja a hatásának csökkentését.

Feladatom az adatfelvétel megtervezése során az volt, hogy a kétféle hiba hatását egyidejűleg minimálisra csökkentsem. A nemmintavételi hibák esetében a válaszadókkal mélyinterjúk készítésével kívántam a hatást csökkenteni, míg a mintavételi hibák esetében arra törekedtem, hogy az adatgyűjtésem véletlen mintavételi eljárással történjen, valamint a mintanagyság minél nagyobb legyen.

A mintavétel megtervezése alapján az önkitöltős kérdőíveket több csatornán keresztül próbáltam eljuttatni a válaszadókhoz. Felvettem a kapcsolatot több önkormányzati szövetséggel, ezek a TÖOSZ (települési önkormányzatok országos szövetsége), a MJVSZ (megyei jogú városok szövetsége) és a BÖSZ (budapesti önkormányzatok szövetsége). Ezek a szövetségek nagyon segítőkészek voltak és kérésemre kiküldték a kérdőíveket az önkormányzatoknak.

126

A kérdőívek kitöltése és begyűjtése nagyon nehézkesen történt, ezért főiskolai hallgatókat is bevontam a kutatásba, illetve személyesen is felhívtam az érintett önkormányzati munkatársakat, hogy megkérjem őket a kérdőív kitöltésére. A kérdőívfelvétel telefonon, e-mail segítségével és a hallgatói kutatás esetén személyes megkérdezés formájában zajlott. Az adatfelvétel több hónapon át tartott, ugyanis ismételt kérdőív kiküldésére is szükség volt a kitöltött kérdőívek számának –ezáltal a mintanagyságnak- a növelése érdekében. Összességében 600 db kérdőív lett kiküldve, melyből 64 db értékelhető kérdőívet sikerült az empirikus kutatás ezen részéhez felhasználnom.

Az adatgyűjtés során tehát a legnehezebb feladatot a mintanagyság növelése jelentette. A kérdőíveket több alkalommal is eljuttattam a potenciális válaszadóknak, így növelve a kiválasztási arányt. Az alacsony válaszadási aránynak számtalan oka lehet, de saját tapasztalatom alapján az egyik legjellemzőbb az érintettek „hozzáállása” volt, nevezetesen a motiválatlanság és a teljes érdektelenség. A kitöltés visszautasításának leggyakoribb hivatkozási alapja a munkatársak túlterheltsége volt illetve sok kitöltött kérdőív értékelhetetlen volt a hiányos vagy értelmezhetetlen válaszok miatt. A szektor továbbfejlesztésére irányuló célkitűzés egyik legnagyobb akadályát ezért az emberi tényezőben látom, nagy kihívás elé állítva ezáltal a szektort kutató szakembereket.

Az adatgyűjtést a visszaérkezett kérdőívek feldolgozása követte. A feldolgozás első lépése az adatlapok első nagyvonalú ellenőrzése volt.

Ennek keretében megvizsgáltam, hogy a kérdőívet kitöltő az azonosító adatokat megadta-e, a kérdésekre teljes körűen válaszolt-e. Egyes kérdéscsoportokra csak akkor kellett választ adni, ha bizonyos feltételek megléte teljesül. Ennek ellenőrzésénél a feltételül megadott kérdésre kapott válasz alapján ellenőriztem, hogy a válaszadó számára releváns kérdéscsoportokra kiterjedt-e a figyelme.

127

A felmerült hibák kiszűrését követte az adatok számítógépes programban történő rögzítése, azaz a kódolás. Vizsgálataim során a Microsoft ® Office Excel ® 2007 valamint az IBM SPSS Statistics 21 programokat használtam.

Első lépésként egy Excel munkalapon rögzítettem a kérdéseket és az azokra adott válaszokat. A mennyiségi ismérvek esetében az adatrögzítés egyszerűnek tekinthető – bár a válaszokat a kérdőíven előre megadott osztályközök kiválasztásával kellett rögzíteni –, az osztályközepeket tekintettem az elemzés alapjául.

A minőségi és területi ismérvek esetében az ismérvváltozatokhoz egy kódot (számot) rendeltem hozzá, melyet rögzítettem a munkalapon (Ghauri-Grønhaug, 2011).

Az adatok elsődleges (primer) feldolgozását követően az elemző munka döntő hányada az egyik legismertebb és legelterjedtebb statisztikai elemző programmal, az IBM SPSS programjával folytatódott.

4.2. Az empirikus kutatás módszertana