5. KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.2. A kérdőíves felmérés eredményei
5.2.2. Az önkormányzatok mérete és a tervezési folyamat, módszerek
A statisztikai minta kialakítása és az adatgyűjtés során törekedtem arra, hogy minden településkategória illetve eltérő nagyságrendű önkormányzat véleménye megjelenjen az elemzésben. A vizsgált mintát bemutató 5.1-es fejezetben meghatároztam, hogy a települési önkormányzatok mérete vonatkozásában nem a településkategória vagy a lakosságszám alapján csoportosítom a mintaelemeket, hanem a szervezet nagyságát kifejező
175
átlagos állományi létszám képezi a méretkategóriába sorolás minősítési szempontját.
Előzetes feltevésem szerint nincs összefüggés az önkormányzat mérete és az alkalmazott tervezési rendszer „fejlettsége” illetve jellemzői között, ennélfogva nincs szükség a méret szerinti szegmentálásra. Az állításom igazolására a statisztikai hipotézisvizsgálati módszerek közül a két mintás T-próbát és a varianciaanalízis módszereket alkalmaztam.
Továbbá minőségi ismérvek közötti asszociációs kapcsolat elemzését a Khí-négyzet módszerrel vizsgálom. A stratégiai tervező módszerek vonatkozásában klaszteranalízis alapján azt vizsgálom, hogy az eltérő méretű önkormányzatok milyen klaszterekbe sorolhatók illetve léteznek-e jól elkülönülő klaszterek és ez alapján kimutatható-e eltérés az önkormányzatok között.
A vizsgálat során kiinduló álláspontom szerint a fejlett tervezési rendszer kiterjed a különféle menedzsment módszereket és modernebb költségvetés tervezési módszereket alkalmazó stratégiai és operatív tervdokumentumok elkészítésére és monitoringjára egyaránt.
Elsőként arra voltam kíváncsi, hogy az önkormányzati szervezet nagysága befolyásolja-e a különféle tervfajták illetve tervezési szintek alkalmazásának előfordulását.
Egy összefüggő tervezési rendszerben készülnek stratégiai tervek is és rövid távú tervek egyaránt szervezeti, funkcionális és ágazati szinteken. A hosszú távú tervcélokat taktikai tervek transzformálják konkrétabb megvalósítási akciókká vagy cselekvési programokká, amelyekből kiindulva részletesen megtervezhetők a tárgyévet követő év éves tervében illetve operatív tervében szereplő tervszámok.
176
Ezeket a különféle tervfajtákat sokféle ismérv alapján lehet rendszerezni (lásd 2.2.2.-es alfejezet), a kérdőívben az alábbi kategorizálást alkalmaztam:
hosszú távú tervek (önkormányzat és intézményei szintű összevont stratégiai tervek, ágazati és funkcionális stratégiai tervek)
éves költségvetés mint elsődleges pénzügyi terv
másodlagos pénzügyi tervek (likviditási terv, cash flow)
egyéb tervek (erőforrás tervek, kockázatbecslés, egyéb)
26. táblázat: A tervfajták és az önkormányzati méret közötti két mintás T-próba vizsgálat eredményei
Tervezési tevékenység (tervfajták)
Levene –teszt szerinti vizsgálati eredmények
„F” értéke Sig.
Önkormányzat és intézményei szintű stratégiai tervezés ,125 ,724 Ágazati szintű stratégiai tervezés (részstratégia) 35,639 ,000 Funkcionális stratégiai tervezés (részstratégia) 2,477 ,121
Éves költségvetés tervezés Készítése törvényi
kötelezettség!
Likviditás tervezés ,032 ,859
Cash flow tervezés ,038 ,846
Erőforrás tervezés (készlet, élőmunka, gépi kapacitás stb.) ,929 ,339
Kockázattervezés (becslés) 4,968 ,029
Beszerzési terv készítés 1,147 ,288
Karbantartási terv készítés ,000 ,994
Egyéb tervek ,874 ,353
Forrás: saját szerkesztés az SPSS adatbázis alapján
A vizsgálati eredmények azt tükrözik, hogy tervfajtánként megvizsgálva az összefüggést, kizárólag az ágazati szintű stratégiai tervek és a kockázatbecsléseket tartalmazó kockázattervek készítése kötődik a mérethez 5%-os szignifikancia szinten, a többi tervdokumentum vonatkozásában nem érvényes a szórások azonosságára vonatkozó null hipotézis. Érdekes eredményt tükröz az ágazati szintű stratégiai tervek 0%-os szignifikancia szintje, a különböző méretű önkormányzatok szignifikánsan eltérnek ezen tervfajta készítésének előfordulását illetően. A kockázatbecslési terv esetében a méret szerinti differenciálás magyarázata az lehet, hogy a nagyobb önkormányzatok nagyobb volumenű beruházási és fejlesztési célú EU-s pályázati forrásai megkövetelik a támogatás
177
folyósításának előfeltételeként a beruházás gazdaságossági és megtérülési számításokat illetve kockázat becsléseket tartalmazó kockázati tervek elkészítését. A különféle tervdokumentumok készítésének alacsony aránya is azt a feltevést magyarázza, hogy a tervkészítés hátterében jellemzően egy külső kényszer áll és nem saját motiváció.
A mérettel összefüggésben külön vizsgáltam a hosszú és rövid távú tervezéssel való kapcsolatot:
a méret és a hosszú távú tervezés jellemzői közötti összefüggések
a méret és a rövid távú tervezés jellemzői közötti összefüggések csoportosításban (a részletes eredményeket a 4. melléklet foglalja össze).
27. táblázat: A „méret” szerinti vizsgálatban szereplő tervezési jellemzők
Stratégiai tervezési jellemzők Éves (operatív) tervezési jellemzők a vezetés stratégiai szemlélete
formalizált stratégiai tervezés előfordulása költségvetés tervezési módszerek előfordulása
stratégiai tervező módszerek alkalmazása stratégiai monitoring
Forrás: saját szerkesztés
A vezetés stratégiai szemléletét a vezetés stratégiai jellemzőivel írtam körül és a részletes elemzést az 5.2.1.1.-es alfejezetben ismertetem. Ebben a fejezetben azt vizsgálom, hogy az önkormányzati szervezet nagyságának növekedése együtt jár-e a stratégiai szemléletű menedzsment és menedzserek jelenlétével. Ezt a vizsgálatot a varianciaanalízis módszerével elemeztem, az eredmény (4.1. melléklet) igazolja az előzetes feltevésemet, tehát a minta alapján a komplexebb szervezettel rendelkező nagyobb önkormányzatok vezetőinek a stratégiai hozzáállása nem mutat szignifikáns különbséget a kisebb szervezeteket vezetők menedzsment szemléletétől.
178
A vezetők stratégiai felfogása nem a szervezet méretének függvényében változik, hanem feltehetőleg a vezető személyisége, attitűdje, szakmai tájékozottsága befolyásolja a stratégiai gondolkodás jelenlétét.
A stratégiai tervezés formalizáltságát vizsgálva a válaszadók többsége (57,81%-a) önbevallás alapján folytat formalizált stratégiai tervezést. Ez az arány nagy szórást mutat az eltérő méretű önkormányzatok között, a végrehajtott függetlenségvizsgálat (lásd 4.2. melléklet) 22,1%-os szignifikanciaszinten 4,4 próbafüggvény érték mellett mutat alacsony fokú kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy statisztikailag nincs összefüggés az önkormányzat mérete és a formalizált stratégiai tervezés választása között a gyakorlatban. A tervezés formalizált formában történő végrehajtását nem a méret függvényében választják az érintettek.
Statisztikailag igazolást nyert korábban, hogy a vezetői szemlélet, stratégiai gondolkodás magyarázza a formalizált tervezés jelenlétét. A stratégiai tervezésre irányuló átfogó elemzésnél (5.2.1.2-es fejezet) láthattuk, hogy a stratégiai tervezésre alkalmazására adott igenlő válasz nem volt egyenértékű a stratégai tervezés „valódi”önkormányzati jelenlétével az ellenőrző kérdések eredményei alapján. A következő elemzésnél azt vizsgálom, hogy a vállalkozói szektorban elterjedt és bevált stratégiai tervező – elemző módszerek alkalmazása differenciálható-e az önkormányzati méret szerint.
A kérdőívben azokat a stratégiai tervező-elemző módszereket szerepeltettem, amelyek alkalmazására az önkormányzati szektorban is van lehetőség. Az 5.2.1.2.-es alfejezetben végrehajtott leíró statisztikai vizsgálat eredményei azt tükrözik, hogy a szektor érintett szakemberei egyáltalán nem is hallottak még az adott módszerről vagy hallottak, de még soha sem alkalmazták az önkormányzati tervezési munkában.
179
Klaszteranalízis módszerével további vizsgálatokat végeztem arra vonatkozóan, hogy vajon léteznek-e valódi klaszterek a tervező módszerek alkalmazási tapasztalatai és a méret függvényében. A nem hierarchikus módszer keretében K-közép eljárással alakultak ki a végleges klaszterek.
A klaszterképzés folyamatában a 61.lépésnél hagyta abba az összevonást az elemző program, melynek végeredményeként 3 darab klaszter keletkezett:
28. táblázat: A klaszterek száma és elemszáma
Klaszterek
1. klaszter 5 db
2. klaszter 8 db
3. klaszter 51 db
Összes érvényes minta elemszám: 64 db
Forrás: saját számítás az SPSS adatbázis alapján
A klaszterképzés a különböző méretű önkormányzatokat a stratégiai tervező módszerek alkalmazásának rendszeressége függvényében csoportosította. A mintaelemek többsége (közel 80%-a) önkormányzati mérettől függetlenül a 3-as számú klaszterben tömörül. A klasztercsoportokra vonatkozó részletes eredményeket a 4.3. számú mellékletben bemutatom. Az eredmények alapján a 3-as klaszter eredményei minden tervező módszer tekintetében az átlagos értékeknél illetve a másik két klaszter értékeinél alacsonyabbak, vagyis az önkormányzatok többsége egy csoportba tömörülve egységesen kedvezőtlen eredményeket prezentál a módszerek alkalmazása tekintetében.
A mindössze 5 db önkormányzatot tömörítő 1-es klaszter eredményei bizonyultak a legjobbnak. A legjobbnak számító klaszterben is megtalálható fővárosi kerület, megyei jogú város és város egyaránt.
180
A tervező módszerek közül a legelterjedtebbnek számító „SWOT analízis”
klaszterenkénti értékeit az alábbi ábra szemlélteti:
27. ábra: Klaszter eredmények a „SWOT analízis” alkalmazása során Forrás: saját szerkesztés SPSS adatbázis alapján
A SWOT elemzés klaszterszintű eredményei is megerősítik a korábbi megállapításaimat. A legjobb klaszter „eseti” illetve „rendszeres”
alkalmazást mutat, egy „outlier” város kivételével, ugyanakkor az önkormányzatok többsége e módszer tekintetében is kedvezőtlenebb képet fest, ugyanis a csoport többsége ugyan ismeri, de még nem alkalmazta („2-es érték”) vagy sikertelenül alkalmazta („3-as érték”) ezt a módszert a tervezési folyamatban.
A stratégiai tervezés szempontjából kiemelkedő fontosságú a „BSC”
stratégiai tervező-elemző módszer mint lehetségesen alkalmazható illetve javasolt módszer a tervezési folyamatban, ezért fontosnak tartom bemutatni az ezzel kapcsolatos eredményeket is.
181
28. ábra: Klaszter eredmények a „BSC” alkalmazása során Forrás: saját szerkesztés SPSS adatbázis alapján
Érdekes módon a közepes méretű klaszter bizonyul ennél a módszernél a legjobbnak, hiszen egyedül ez a csoport alkalmazta már a gyakorlatban ezt a módszert, igaz többségében sikertelenül vagy eseti jelleggel. A legjobb csoport egyöntetűen ismeri a módszert, de még nem alkalmazta (egy megyei jogú város ismét kiugróan rossz értékkel rendelkezik) és a többség ennél a módszernél is az átlagnál rosszabb eredményekkel rendelkezik, habár itt is szerepelnek „outliernek” számító önkormányzatok a kimagaslóan jó eredményeiknek köszönhetően.
A következő elemzéssel a „méret” és a „stratégiai tervezés monitoringja”
közötti összefüggésre voltam kíváncsi.
A végrehajtott statisztikai függetlenségvizsgálat során a feltételezett eredményeket kaptam. A stratégiai tervcélok teljesülésének teljes stratégiai időtávon belüli nyomonkövetésének (monitoringjának) alkalmazása és az önkormányzat nagysága között nem mutatkozik statisztikai összefüggés. A vizsgálat eredményei (lásd 4.4. melléklet) azt mutatják, hogy 28,5%-os szignifikanciaszinten és 3,792-es próbafüggvény érték mellett jelentkezik kapcsolat.
182
Véleményem szerint a tervcélok mutatószámok alkalmazásán keresztül végrehajtott folyamatos nyomonkövetésének megjelenése a formalizált stratégiai tervezés alkalmazásához kötődik és nem a méret függvényében várható a megjelenése. Ez azt jelenti, hogy amelyik szervezetnél működik valódi formalizált stratégiai tervezési tevékenység, ott a monitor tevékenység is megfigyelhető. Ezt a megállapítást statisztikailag is igazoltam az 5.2.1.2-es alfejezetben. A valódi stratégiai tervezés ugyanis nem korlátozódik a stratégiai tervdokumentumok elkészítésére, a tervezési folyamatnak szerves részét képezi a tervezés monitoring tevékenysége is és a beszámolás, visszacsatolás egyaránt.
A mérettel összefüggésben a rövid távú tervkészítés technikáinak alkalmazása közötti különbségeket is vizsgálat alá vontam. Az 5.2.1.4.-es alfejezetben kapott eredmények alapján az inkrementális költségvetés tervezés dominálja az éves költségvetés készítést. A Mötv. szerinti kötelező önkormányzati feladatonként elvégeztem a varianciaanalízis módszerével a kiinduló hipotézisem ellenőrzését. A statisztikai eredmények (részletes eredményeket a 4.5. melléklet tartalmazza) a feladatok többségénél elutasítják a nullhipotézist, tehát nincs szignifikáns kapcsolat az önkormányzatok mérete és alkalmazott költségvetés tervezési eljárás között.
Néhány önkormányzati feladat tekintetében mutatkozott szignifikáns kapcsolat, ezek a településüzemeltetés, honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem és település közbiztonság biztosítása. Az elvégzett F-próba segítségével azt láthatjuk, hogy mely feladatoknál mutatkozik szignifikáns különbség az önkormányzat mérete és a tervezési eljárás között.
A csoport átlagok közötti eltéréseket, azaz a költségvetés tervezési technikák közötti konkrét különbségeket a Bonferroni teszt segítségével számszerűsítettem, melynek eredményeit szintén a 4.5. melléklet közli.
183
Végezetül a kapott statisztikai eredményeket a következő táblázat foglalja össze:
29. táblázat: A méret függvényében végzett elemzések végeredményei
Vizsgált összefüggések Statisztikai összefüggés kimutatható?
IGEN NEM
* a településüzemeltetés, honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem és település közbiztonság biztosítása kivételével