KÉSEI FORRÁSOK: A GÖRÖG RÓZSATOPIKA ÖSSZEFOGLALÁSA Ugyan a görög hatásokat korán befogadta a római mentalitás, de mindezek csupán a

…Bár számos orvos akad, aki a tapasztalatot mellôzve csak arra kíváncsi, hogy a rózsa piros-e, és illatos-e, és nem tapasztalja ki, vajon fejére helyezett rózsako-szorúval vagy a rózsa nedvével, vagy éppen rózsaolajjal kezelje-e magát, ha más-napos, vagyis hogy tapasztalatból tudja meg, mint áll a dolog. Jóllehet ha felmelegítik a rózsát, meleget, ha pedig lehûtik, hideget áraszt, és teljesen mindegy, hogy egyébként hûtô hatása van az emberi szervezetre. Pedig a tapasztalat, akár rózsákról van szó, akár pedig más orvosságról, könnyedén megszerezhetô. A rózsát ugyanis ugyanúgy lehet koszorú alakban, mint összezúzva használni, de lehet az égô gyomrú ember gyomorszájára kenni vagy kipréselt nedvét alkalmazni, illetve olajjal vagy vízzel keverve valamelyik testrészbe dörgölni. De mit sorolom mindezt, mikor akadnak, akik az opobalzsamhoz [Balsamodendron gileadense ágaiból kifôzött sziru-pos gyantához]kevert rózsanedvet kánikulában a testükre kenik, amire nyilvánvalóan tapasztalat tanította ôket, hiszen a rózsa erôsen hûtô hatású.²⁰⁸

A rózsaillatú olaj is bekerült a gyógyhatású készítmények közé. Készítéséhez az összezú-zott szirmokat finom faolajba keverték, s a leszûrt folyadékba ismét virágokat raktak. A hét-szer elvégzett illóolaj-kivonás eredménye volt a rózsaolaj – s ezt használták fel a mediciná-ban. A rózsa (egészségügyi szempontból) hûsítô hatására Theophrasztosz és Dioszkoridész is hivatkozott –, de ilyen szerep jutott a borivászatkor alkalmazott rózsakoszorúnak is.

14. KÉSEI FORRÁSOK: A GÖRÖG RÓZSATOPIKA ÖSSZEFOGLALÁSA

A szín az isteni, az isteni védelem alatt álló, illetve az emberi alakok testjellemzésére és minôsítésére, így fertilitásának hangsúlyozására is tovább szolgált. Aphroditéra ugyan mind-végig fennmaradnak az utalások, de legnagyobb mértékben Erószra, a rózsát a nevével is fölidézô alakra hivatkoztak, mintegy párhuzamosan azzal, hogy a görög–latin pantheon alak-jai megfakultak, míg a velük történô, a gyakorlati tevékenységre utaló allegorizálás fenn-maradt. Nonnosz (5. század) és Iulianosz (6. század) Erósz-hivatkozásai már-már a többi istent is feledtették.

Füzért kötözve leltem rózsák között Erószra, s elcsípve röpke szárnyát boroskupámba dobtam, majd fogtam és kiittam – s azóta jaj, a torkom csiklandja egyre szárnya!²¹⁰

Muszaiosz (5. század vége) a Khariszokat, de Rhuphinosz embert, mégpedig nôt,²¹¹ Nonnosz mûvében, a Dionüszosz életét elmondó Dionüsziaka-eposzban ugyancsak nôt, de egy férfit is értékelt rózsás jelképpel. Nonnosz a szeretett lány kerek arcát ábrázolta rózsásként, de a lány fiúszeretôjét is – míg máshol a virággal megjegyzettnek mondta a szeretett lény bôrét, tagjait, a keblét, orcáját, továbbá a vadászfiú íjat feszítô ujjait.²¹² Muszaiosz is a szerelemben égô lány bôrét és keblét jellemezte e növény kínálta színnel.²¹³ A rózsa tenyészhelyének továbbra is a nyílt teret, a rétet tartották. Nonnosz és Kollut-hosz (5. század) véleménye sem különbözött ettôl.

Fák suttogtak a jó évszakban, kétszinû rózsák nôttek a réten szirmaikat nyitogatva…²¹⁴

Ösmeri jól ama dombokat ô, meg a gyors folyam árját, ösmeri jól ama ösvényt rétre ki, rózsalugasba.²¹⁵

A rózsára hivatkozásnál gazdagabb marad a rózsával hivatkozás. Muszaiosz kisepo-sza, a Héró és Leandroszhalálukban egymásé lett szeretôkrôl szól. Héró érzéseit Aphro-dité szelleme hatja át, az ô szentélyében várja a tengert átúszó, hozzá vakmerôen igyek-vô szerelmét. Érthetô, ha az ifjú testén is fölfedezhetô a vágytól izgatott szerelemistennô tüzes virága.

210 NONNOSZ:Anthologia Graeca.16, 388, 1–7. Ford. Horváth I. K.

211 RHUPHINOSZAnthologia Graeca.5, 36. Ford. Orbán O.

212 NONNOSZDionüsziaka.15, 169–369. In Nonni Panopolitani Dionysiaca.I–II. Ed. KEYFELL, R.

Ford. Jánosy I. Berlin, 1959.

213 MUSAEUS:Hero und Leander.Ed. FÄRBER, A. Ford. Trencsényi-Waldapfel I. München, 1961.

214 NONNOSZ:Dionüsziaka.47, 177–178. In Nonni Panopolitani Dionysiaca,I–II. Ed. KEYFELL, R.

Ford. Jánosy I. Berlin, 1959.

215 KOLLUTHOSZ:Harpaga Helenész.328–388. In Oppian – Colluthus – Tryphiodorus. With an English translation by Mair, A. W. Ford. Majtényi Z. Loeb Classical Library 219. Cambridge, Massachusetts – London, 1963.

Itten, az istennô szentélyében maga Héró jár-kel, szûz papnô, kedves fényben ragyog arca, mint amikor hószínnel a Hold felbukkan az égen, arca akár a bibor, de fehéren csillog a széle, így, két színnel, feslik a rózsakehelyben a bimbó – Héró keble felett igazán kicsi rózsaliget nyílt, bôrén gyengéd pír s mint páros rózsa, ha lépett, úgy csillant ki fehér khitónja alól a bokája.²¹⁶

Egy szakrálisan meghatározott medicinai-higiéniai használat is jelen volt a szeretôk egymásra találásában: a fizikailag kimerült szerelmes ifjút (miként a menyasszonyt szo-kás az esküvô elôtt) rózsaolajjal keni meg a leány.

Aztán – mint a menyasszonyt felkészítik a nászra – meghitt lányszoba mélyén megkeni rózsaolajjal, végig egész testén…²¹⁷

A rózsahasználat okai e forrás tanúsága szerint is összeolvadtak. Hiszen a kenekedés Aphrodité tiszteletét, a szerelemre, sôt a szeretkezésre készülôdést éppúgy jelzi, ahogy felfrissíti a vízben kihûlt, elcsigázott testet. S persze az illatos anyag a tengervíz bôrbe ivódott szagát is elnyomta, dezodorált.

Mindezeken túl a rózsa botanikai sajátosságain alapuló szimbólumrendszer is kiala-kult, mint a fehér-piros színnel történt ellentétezés, avagy a virágzás-elnyíltság, illetve a szép virág és rút tüske értéket, illetve értékvesztést hivatkozása,

a szirmok éke nélkül szedjek rút tövist, s csak bajt arassak egyre, szépséget sosem?²¹⁸

A kappadókiai egyházatyák egyike, Nazianoszi Szent Gergely (329–389) ugyanazt a dualitást s ugyanúgy említette, mint pogány kortársai. Rhuphinosz így sóhajtott fel egyik epigrammája végén:

Nem nyílt rózsa nekem: rút tövisét ne kínáld!²¹⁹ Az ismeretlen szerzô pedig:

Pár napig ékes a rózsa virága: ha napja elillant, Míg báját kutatod, csak tövisekre találsz.²²⁰

216 MUSAEUS:Hero und Leander.Ed. FÄRBER, A. Ford. Trencsényi-Waldapfel I. München, 1961

217 MUSAEUS:Hero und Leander.Ed. FÄRBER, A. Ford. Trencsényi-Waldapfel I. München, 1961

218 MIGNE, J. P.:Patrologiae cursus completus. Series Graeca. In GREGORIOSZNAZIANZÉNOSZ, 37, II/1, 11, 439–485. Ford. Maticskó J.

219 RHUPHINOSZ:Anthologia Graeca.5, 28. Ford. Franyó Z.

220 Anthologia Graeca.11, 53. Ford. Horváth I. K.

Nazianoszi Szent Gergely halott fivérét siratva a harmat és a rózsaszirom hullását összevethetônek találta. Ámbár ha a szimbólum elôtörténetére tekintünk, tudhatjuk, a lehulló rózsa a testi élet elmúltán pergeti szirmait, a megtermékenyítô harmat pedig az új élet kezdetét jelezte. A rózsa – tradicionálisan – a létezés, a lét egy-egy szépnek ítélt dolgának a megtisztelésére használt, s mindezek elmúlását példázó szimbólum egyben.

A halálhoz, sírhoz társítása mitológiailag indokolt, de a tematizálása sem ismeretlen (például Sztratónnál).

Kaiszariosz szépségéhez, mondd, volt-e hasonló?

Szelleme fényének párja akadt valaha?

Senki a föld kerekén. S tovatûnt. Így perdül a földre harmatcsepp, ha lehull, rózsaszirom, ha fakul.²²¹

Theokritosz egyik utánzója szerezte Bión gyászdalát. A versben a rózsa Adónisz-növény-ként tûnik fel, de azért, mert a szerzô általa gyászolhatta legillôbb módon azt a Biónt, aki egykor Adónisz elvesztésén kesergett. A rózsa egyértelmûen gyászvirág szerepben jelent-kezett.

Most keseregjen fû-fa, zokogjatok érte, ti berkek, gyászt lehelôn hajtsátok a fürtötöket le, virágok;

bánattól pirosodjon a rózsa s a réti kökörcsin, szirmaidon, jácint, most szólaljon meg az írás

jajszava sokszorosan: meghalt a csodásszavu dalnok.²²²

Nem rózsahervadással, hanem a rózsa egyik tulajdonságának, a színének hivatko-zásával, a pirosodással vált kifejezhetôvé a bánat. Ugyanígy megtörténhet ez akár annak halványodásával vagy az illatváltozásokkal is.

Másrészt a rózsa megmaradt a mámor – avagy a mámort idézés – jelképének is. Pal-ladasz (4–5. század fordulója) egy agg nô vigaszait adta elô (s majd erre sokat hivatko-zik a reneszánsz emblematika), így inkább a bor, az illatszer s a virágos koszorú emlé-keztetô szerepét hangsúlyozta.

Bort nekem, illatszert s koszorút, levelest, lila szirmost, Szûnjön a szívszorító gond, te segíts, Bromiosz!²²³