Aki sokat markol, keveset fog.
fogadj Isten
Milyen a jó nap, olyan a fogadj Isten — v. a szép Isten-áldjameg-nek szép a fogadj Istene,
fogadkozik
Aki legjobban fogadkozik, az a leghamisabb.
fogamzik
Könnyen fogamzik az egészséges mag.
foglalatos
Sokban foglalatos keveset hajt végre, foglalatoskodik
Ki sokkan foglalatoskodik, keveset hajt végre.
fogy
1. Elfogy a vagyon, ha hozzá nem keresnek.
2. Mikor legszebben ég a fáklya, akkor legjobban fogy.
3. Ott fogy, ahol van. v. ö. döglik 1.
fogyatkozás
Senki sincsen fogyatkozás nélkül.
fohászkodik
Amint fohászkodol, úgy üdvözülsz.
folt
Jobb a folt mint a lyuk.
1. Stundspitzen hilft nichts, eS muß gepfiffen werden. — Bratenwenden ist nicht Brateneffen.
2. Großer Herren Rennen legen Eier mit zwei Sottern. — Große Herren tonnen nicht Unrecht tun.
Wer lang bat, laßt lang hängen.
Oben hui, unten pfui! — Stußen ftbimmert'S, innen wimmeri'S.
1. WaS nützt ein Sogen ohne Pfeile? — Schön Wetter und s leere Stehe, sagte der gischer. — Qnm Sische gehört mehr als ein weißeS Stischluch.
2. atugc um Singe, Zahn um 3abn. II. 2Rof. 21,24. — Wie [bu mir, so ich bir.
Wer zwei Hafen gugieich hebt, fängt gar keinen. — Wer gu uiel unter ben Strm nimmt, muß eS fallen lassen. — Wer überall wohnt, der wohnt nivgendS.
Wie man in ben Walb schreit, so hallt es wieber. — Wie der Gruß, so der S a n i .
Wo bu hörft hohe Schwüre, steht üüge vor der i u r e . Guter Samen geht balb auf.
Wer gu uiel faßt, läßt oiet fallen.
Wer gu viel unternimmt, richtet wenig aus.
1. Smmer nur ein Haar und der Staun wird fahl.
2. Wenn das Spiel am besten ist, kommt der Stob.
3. Wer nichts hat, tann nichts verliereu.
ES ist kein Stenfch ohne Slber. — Kein äifensch ohne gehler.
— SÜemand lebet ohne Stängel, wir find S t e n d e n , keine Engel.
Wie man betet, so wird man erhört.
Keffer ein glitt benn ein Coch. — Seffer schlecht gefleibet als gar nackt. — Unterm Stisch ist auch in der Stube.
foltos
Jobb a foltos, mint a semmi ruha.
folyó
1. A legnagyobb folyónak is kicsiny a kútfeje.
2. Minden folyó végre a tengerbe ömlik.
3. Ritka folyó hal nélkül.
fonal
Ott szakad a fonal, ahol leggyengébb, fontolás
Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak, forgács
1. Amint vágod a fát, úgy hull a forgács, v. ö. harang.
2. Kiki maga lába alá vágja a forgácsot.
3. Nem hull a forgács vágás nélkül.
forgalom
Nagy forgalom — kevés haszon.
forgandó
Forgandó az ember mint a pénz.
forgat
Amint forgatják a nyársat, úgy sütik a pecsenyét, forrás
1. Forrásánál legjobb a víz.
2. Ha forrásod vagyon, ne igyál patakból.
3. Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul felé.
fortély
Fortély űz minden mesterséget.
fő
Sok fő sokat főz.
föld
1. A föld anya, a víz mostoha.
2. Fekete földön terem a jó búza.
3. Földfazékhoz fakalán.
4. Jobb földben j o b b búza terem.
EtróaS ist besser als gor nicht3. — EtwaS schmeeft besser al8 nichtS.
1. Was groß werden will, muß tlein anfangen.
2. Alle8 Waffer fließt ins Meer, kommt barauS auch wieber ber.
3. Kein Garten ohne Unfraut.
3Bo der gaben am schmächfien ist, ba reißt er.
Schweigeu gu rerfiter ßeit übertrifft Serebsamfeit. — S o r der tat balte Stat; nach der S a t weiß auch der Siarr ben ÍRat 1. Wie man'8 treibt, so geht'3.
2. Seber ist sich selbft der S?achste. — Jedermann leitet das Waffer auf feine s3Jfühle. — Seber sucht feinen -Jtuben.
3. Stau beißt keine Kub Släffe, fie fiabe benn einen glecken.
— E8 fallen keine Späne, fie werden benn gefiauen.
Die Stenge muß e3 bringen. — Die Stenge trägt'3. — Klei=
ner S t o ß t und oft ist besser wie großer und feiten. — Wenig und oft füllt die Börse.
SRenschen und Wind andern sich geschwind.
Wie man ben Ofen beigt, so wärmt er. — Wie der Kohl gekocht ist, so schmeckt er.
1. Sin der Ouelle ist ba8 Waffer am reiusten.
2. Wer will Waffer flar und belle, geh' und schöpf e8 au8 der Ouelle.
3. Wer au8 der Ouelle getrauten hat, wendet ihr ben Stücken.
Sorteil treibt'S Handwerk.
Sbrer Siele wiffen uiel. — Saufend Köpfe, taufend Sinne.
— Siel Köpf, uiel Sinn.
1. Lobe die See und bleib auf dem Lande.
2. Schtoarge Erbe trägt gute grucht. — Stuf schwarzem Acker wächft der Weigen waefer.
3. Stuf einen fokhen Topf gebört ein folcher Sectel.
4. Gut Stefii, gut Brot.
5. Ki a földön ül, nem nagyot esik.
6. Ki messze földről jön, sokat tud beszélni.
földcsupor
Földcsuporhoz fakalán.
földfazék
Földfazékhoz fakalán.
fösvény
1. A fösvény kétszer költ, a rest kétszer jár.
2. A fösvény többet költ, a rest többet fárad.
3. A fösvénynek amié van, az sincs. (A fösvény anélkül is szűkölködik, amié van).
4. A fösvénynek semmié sincsen.
5. Fösvénynek, disznónak, holtuk után hasznuk.
6. Fösvénynek fia tékozló.
7. Sohasem elég a fösvénynek.
főz
1. Aki főzte, egye meg.
2. Amint főzöd, úgy eszed v. amint főztél úgy egyél.
friss
Minél kisebb annál frissebb.
fú
1. Fú és havaz, úgy lesz tavasz.
2. Fú, esik, havaz, úgy lesz tavasz, fulánk
Ki fulánkját könnyen bocsátja, nyilakat várhat helyébe. . fut
Sokan futnak, de csak egy nyeri el a pálmát.
futás
1. A futás szemérem, de hasznos.
2. Szégyen a futás, de hasznos.
futó
Jó futót is utoléri a halál.
fű
Rossz fű nagyra nő, jó alig terem.
5. Wer auf der Erbe bleibt, der fällt nicht doch.
6. Wenn Jemand eine Steife tut, so kann er was ergäblen.
Sluf einen folchen Sopf gebort ein folcher Sedel.
Grobe Säde nábt man nicht mit Seibe. — Sin einen groben Sad gebört ein grobes Bändet.
1. Geizhals und Serschwender babén beibe nichts.
2. Der Geigige gehrt boppelt. — Wenn der Geigige fröhlich ist, so tauget ein Kamel.
3 . Qe mebr der Geigige bat, je mehr geht U)m ab.
4. Der Geigige ist ein reichet Bettler. — Einem GeizhalS ist feine eigene Seele feil.
5. Sen GeizhalS und ein fettes Schwein, fiebt man im Tod erft nürjlich fein.
6. Sluf ben Sparer folgt der gebrer.
7. Der Geigige ist ein reicher Bettler.
1. Was bu bir eingebrodt baft, mußt bu auch ausfressen.
2. Wie der Kohl gefocht ist, so schmeckt er. — Wie das Korn, so gibt es Mehl.
Qe älter, je schlimmer, je größer, je bümmer. — Klein, burtig und ted flößt ben Großen in Dred.
1. Es muß doch grübling werden.
2. Kein grübling obne Winter.
S e m Spötter rinnet der Spott in feinen eigenen 33ufeu. — Slm Spötter rächt sich die Kunft.
Biele spielen, Einer gewinnt.
1. Es ist besser ftieben, als die Schlacht verlieren.
2. Wer flieht macht feine Mutter nicht meinen. — Der das Saufen erbacht bat, der ist kein Narr gewesen.
Gegen ben Tod ist iein Kraut gemachten.
llnfraut verbirbt nicht. — Narren wachfen undegoffen.
118 fül
1. Akinek vagyon füle a hallásra, hallja. Máté 11,15.
2. Nappalnak szeme, éjjelnek füle.
3. Nem fülén, hanem hátán tanul a rossz szolga.
4. Szamarat füléről.
5. Többet hisznek a szemnek mint a fülnek.
füst
1. Füst nem megy tűz nélkül.
2. Hol füst van, ott tűznek is kell lenni.
3. Nagyobb a füstje mint lángja.
4. Nincsen tűz füst nélkül, fűszer
Legjobb fűszer az éhség.
fűt
1. Ki ifjanta jól gyűjt, vénségére jól fűt.
2. Ki nyárban nem gyűjt, télben nem igen fűt.
fűtő
Ki fűtőben hál, mást is ott keres.
fütyülés
Szájhegyezés nem fütyülés galagonya
Egyik kökény, másik galagonya, galamb
1. Senkinek sem repül a sült galamb a szájába.
2. Szelid a galamb, mégis van epéje.
galambház
Szegény úrnak galambház a mészárszéke.
galambkosár
Nem galambkosár a világ.
galiba
Egy galibát sokszor, sarkán ér más is.
ganaj (ganéj)
1. Az ó ganajt ne piszkáld.
2. Ne piszkáld a ganéjt, ha mindjárt régi is.
1. Wer Obren bat gu boren, der bőre. Mattb. 11,15.
2. Der Walb bat Obren, das gelb bat Stugen.
3. Wer nicht hören will, muß fühlen.