ÖTÖDIK KÖNYV KÖTELMI JOG
IV. fejezet A teljesítés módja
5:105. § [A szolgáltatás minõsége]
(1) A szolgáltatásnak rendelkeznie kell mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a szolgáltatás minõségére vonatkozóan jogszabály vagy a felek szerzõdése meghatároz.
(2) A szolgáltatásnak a teljesítés idõpontjában alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a rendeltetése szerinti célra lehessen felhasználni, így a teljesítés idõpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minõséggel, illetve nyújtania kell mindazt, ami azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amit a jogosult elvárhat, figye lembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselõjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó, különösen kereskedelmi kommunikációban vagy a termék címkéjén megjelenõ nyilvános kijelentését, és
c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerzõdéskötés idõpontjában a kötelezett tudomására hozta és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplõ vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban levõ tulajdonságokkal.
(3) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés b) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy
a) a nyilvános kijelentést nem ismerte és azt nem is kellett ismernie;
b) a nyilvános kijelentést a szerzõdéskötés idõpontjáig már megfelelõ módon helyesbítették; vagy c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerzõdéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.
(4) A szolgáltatásnak a rendeltetés szerinti célra való alkalmassága szempontjából a nem kötelezõ minõségi elõ írásokat is értékelni kell.
(5) Ha a felek a szerzõdés tárgyát fajta és mennyiség szerint határozták meg, a kötelezettnek a forgalomban szokásos jó minõségû dologgal kell teljesíteni.
5:106. § [A kötelezett többletszolgáltatása]
Ha a kötelezett a szerzõdésben elõírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visszautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást átveszi, annak ellenértékét a szerzõdéses ellenérték alapulvételével kell megfizetnie.
5:107. § [A teljesítés elismerése]
A kötelezett a teljesítéskor a teljesítés tényének írásbeli elismerését követelheti. Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott írásbeli elismerést mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, kivéve, ha a körülményekbõl nyilván való, hogy a teljesítés elfogadására nem jogosult.
5:108. § [A szolgáltatás megvizsgálásának sajátos szabályai]
(1) A jogosult a körülmények által lehetõvé tett legrövidebb határidõn belül köteles meggyõzõdni arról, hogy a szolgáltatás minõsége és mennyisége megfelelõ-e.
(2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minõségét tanúsítják vagy amelyekre jótállás vonatkozik.
(3) A felek a minõség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minõségi és mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más elõ írásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, továbbá mintavétellel vagy egyéb részletes leírással.
5:109. § [A teljesítési költségek viselése]
Az átadással járó költségek – ideértve a csomagolásnak és a mennyiség megállapításának költségeit is – a kötelezettet, az átvétellel járó költségek – ideértve a minõség megvizsgálásának költségeit is – a jogosultat terhelik.
V. fejezet
A pénztartozás teljesítésének különös szabályai
5:110. § [A pénztartozás teljesítésének ideje]
(1) Ha a felek a szerzõdésben a teljesítés idejét határnap vagy határidõ tûzésével nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül kell teljesíteni.
(2) A jogosult teljesítésétõl számított tizenöt napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha
a) a számlának vagy azzal egyenértékû más okiratnak a kézhezvétele a jogosult teljesítését megelõzte,
b) a kötelezettnek számla vagy azzal egyenértékû más okirat bevárása nélkül teljesítenie kell a fizetési kötelezettségét, vagy
c) ha a számla vagy azzal egyenértékû más okirat kézhezvételének idõpontja nem állapítható meg.
5:111. § [A pénztartozásnak a teljesítési idõ bekövetkezése elõtti teljesítése]
(1) A jogosult a teljesítési idõ elõtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.
(2) Fogyasztói szerzõdésben az eltérõ tartalmú kikötés, és az olyan kikötés, amely ebben az esetben a fogyasztóra további kötelezettséget (kamat, díj, kártalanítás fizetése) ró, semmis.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik annak a lehetõségét, hogy a jogosult – külön tör vény ben meghatározott feltételek szerint – igényelje a teljesítési idõ bekövetkezése elõtti teljesítéshez kapcsolódó költségeinek a megtérítését.
5:112. § [A kikötött kamat mérséklése]
A bíróság a kötelezett kérelmére, a felek által a szerzõdésben túlzott mértékben megállapított kamatot méltányosságból mérsékelheti.
7. CÍM
A SZERZÕDÉSSZEGÉS
I. fejezet
A szerzõdésszegés általános szabályai
5:113. § [A szerzõdésszegés]
A szerzõdés megszegését jelenti bármely szerzõdéses kötelezettség nem szerzõdésszerû teljesítése, a teljesítés lehetetlenné válása vagy megtagadása, függetlenül attól, hogy azt kimentették-e.
5:114. § [A szerzõdésszegés jogkövetkezményei]
(1) Szerzõdésszegés esetén a tör vény ben foglalt feltételek szerint a sérelmet szenvedett fél a) követelheti a szerzõdéses kötelezettség szerzõdésszerû teljesítését;
b) visszatarthatja saját szolgáltatását;
c) a tör vény ben nevesített szerzõdésszegések esetében, az ott meghatározott feltételek meg valósulásakor, egyéb esetekben pedig ha a szerzõdésszegés jellege vagy súlyossága miatt a teljesítés elfogadása nem várható el, a szerzõdéstõl elállhat, vagy azt azonnali hatállyal felmondhatja; vagy
d) követelheti a szerzõdésszegéssel okozott kára megtérítését.
(2) A szerzõdésszegésnek azokat a jogkövetkezményeit, amelyek nem zárják ki egymást, a sérelmet szenvedett fél együttesen is érvényesítheti.
(3) Ha a fél az érdeksérelmét a szerzõdésszegés jogkövetkezményein kívül más jogcímen is orvosolhatja, választhat, hogy mely jogkövetkezményeket kívánja alkalmazni. Ilyen esetben a választott jogcímhez a bíróság is kötve van. A választott jogcímrõl a jogosult másikra térhet át, köteles azonban a kötelezettnek az áttéréssel okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha az áttérés indokolt volt.
A teljesítéshez való jog
5:115. § [A teljesítéshez való jog]
(1) Szerzõdésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a kötelezettség szerzõdésszerû teljesítésének követelésére.
(2) A szerzõdésszerû teljesítés nem követelhetõ, ha a) a teljesítés lehetetlen vagy jogellenes,
b) a teljesítés a kötelezett számára ésszerûtlen nehézséget okozna, vagy aránytalanul költséges lenne, vagy c) a jogosult helyettesítõ ügyletet alkalmazott.
(3) Szerzõdésszegés esetén a jogosult a szerzõdésszerû teljesítésre megfelelõ határidõt tûzhet ki.
Visszatartási jog
5:116. § [A visszatartási jog]
(1) Szerzõdésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása vagy annak arányos része teljesítését visszatarthatja mindaddig, amíg a kötelezett szerzõdésszerûen nem teljesít, vagy a számára megfelelõ biztosítékot nem nyújt.
(2) A teljesítés visszatartása az alapul szolgáló ok fennállásáig vagy addig jogszerû, amíg a másik fél megfelelõ biztosítékot nem nyújt. A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerzõdéstõl, ha megfelelõ határidõt szabott, és ez alatt a másik fél a teljesítés visszatartásának okát nem hárította el, vagy a teljesítésre megfelelõ biztosítékot nem nyújtott.
(3) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a felelõs õrzés szabályai irányadóak.
A szerzõdésen alapuló jogviszony megszüntetése
5:117. § [Az elállás és a felmondás joga]
(1) Ha a szerzõdésszegés jellege vagy súlyossága miatt a teljesítés elfogadása a féltõl többé nem várható el, a tör vény ben meghatározott eseteken kívül is jogosult a szerzõdéstõl elállni, illetve a szerzõdést felmondani.
(2) Ha bármelyik szolgáltatás természetbeni visszatérítésére nincs mód, a fél – a tör vény ben biztosított elállási joga helyett – a szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja, és az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítését kérheti.
(3) A sérelmet szenvedett fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelõs.
Ha pedig a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha õ maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, amennyiben bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethetõ vissza, amelyért a másik fél felelõs.
Felelõsség a szerzõdésszegéssel okozott károkért
5:118. § [Felelõsség szerzõdésszegéssel okozott károkért]
Aki a szerzõdés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a szerzõdésszegést az ellenõrzési körén kívül esõ, olyan körülmény okozta, amellyel a szerzõdéskötés idõpontjában nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
5:119. § [A kártérítés mértéke]
(1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárt.
(2) A szerzõdésszegés következményeként a károsult vagyonában keletkezett egyéb károkat (következménykár) és az elmaradt vagyoni elõnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a kár mint a szerzõdésszegés lehetséges következménye a szerzõdés megkötésének idõpontjában elõrelátható volt.
(3) Szándékos vagy súlyosan gondatlan szerzõdésszegés esetében meg kell téríteni a károsultnak azt a kárát is, amelyet a szerzõdésszegõ fél csak a szerzõdésszegés idõpontjában láthatott elõre.
5:120. § [A szolgáltatást helyettesítõ ügylet]
(1) A jogosult jogszerû elállása esetén megfelelõ határidõn belül és az adott piaci lehetõségek között elfogadható ellenérték mellett helyettesítõ ügylet kötésére jogosult, egyben követelheti a szerzõdésben és a helyettesítõ ügyletben kikötött ellenérték közötti különbség, továbbá a helyettesítõ ügylet megkötésébõl fakadó költségek kártérítés címén való megtérítését.
(2) Helyettesítõ ügylet hiányában is követelheti a jogosult a szerzõdési ár és az elállás idején irányadó piaci ár közötti különbség megtérítését, ha a szerzõdésben meghatározott szolgáltatásnak piaci ára van.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott esetekben a károsultnak nem kell bizonyítania, hogy a kár a szerzõdés megkötésének idõpontjában elõrelátható volt.
5:121. § [A károsulti közrehatás és kárenyhítési kötelezettség]
(1) Nem kell megtéríteni a szerzõdésszegéssel okozott kárt annyiban, amennyiben a károsult fél a kár bekövetkezésében közrehatott.
(2) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét sem, amely abból származott, hogy a károsult a kárenyhítési kötelezettségének felróható módon nem tett eleget.
5:122. § [A szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályainak alkalmazása]
A kár megtérítésének mértékére, módjára egyebekben a szerzõdésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye.
A közremûködõért való felelõsség
5:123. § [A közremûködõért való felelõsség]
(1) Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közremûködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért felelõs.
(2) Közremûködõnek minõsül az a személy, akit a fél már létrejött szerzõdés teljesítése érdekében vesz igénybe, továbbá az is, akinek a közremûködése – a szerzõdés létrejöttét megelõzõen is – hozzájárult ahhoz, hogy a kötelezett valamely szerzõdésben vállalt szolgáltatását teljesítse, feltéve, hogy a kötelezettel közvetlen szerzõdéses jogviszonyban állott.
5:124. § [A kötelezett megtérítési és kártérítési igénye]
(1) Ha a kötelezett a jogosulttal szemben olyan szerzõdésszegésért áll helyt, amelyért a közremûködõ felelõs, az e miatt felmerült kárának megtérítését – felelõssége arányában – a vele szerzõdõ közremûködõjétõl követelheti.
(2) A kötelezett megtérítési igénye a jogosulttal szembeni helytállásától számított egy év alatt évül el.
(3) A kötelezett a közremûködõvel szemben érvényesítheti a szerzõdésszegési kárigénynek a megtérítési igénnyel nem fedezett részét.
5:125. § [A jogosultat megilletõ választás joga]
Ha többen különbözõ jogviszony alapján egyidejûleg kötelesek helytállni ugyanazon szerzõdésszegéssel okozott kárért és felelõsségük a jogosulttal szemben nem egyetemleges, a jogosult választhat, hogy a teljesítést melyiküktõl követeli. A választás joga a jogosultat a bírósági kereset benyújtásáig illeti meg.
A részleges szerzõdésszegés
5:126. § [A részleges szerzõdésszegés]
Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerzõdésszegés esetén a szerzõdésszegés jogkövetkezményei csak erre a részre következnek be, kivéve, ha a szerzõdésszegés olyan súlyos, hogy a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges érdekét sértené.
A közbensõ és az elõ ze tes szerzõdésszegés
5:127. § [A közbensõ szerzõdésszegés]
(1) A fél szerzõdésszegést követ el, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerzõdésbõl eredõ kötelezettségeit meg fele lõen teljesíthesse.
(2) Az egyik felet terhelõ közbensõ intézkedés elmulasztása kizárja, hogy a másik fél olyan kötelezettségére nézve kövessen el szerzõdésszegést, amely kötelezettségének teljesítését a közbensõ intézkedés elmulasztása megakadályozza.
5:128. § [Az elõ ze tes szerzõdésszegés]
Ha a teljesítési idõ lejárta elõtt nyilván valóvá válik, hogy a másik fél a szolgáltatását az esedékességkor szerzõdésszerûen teljesíteni nem tudja, a jogosult a szerzõdésszegésbõl eredõ jogait a teljesítést megelõzõen is gyakorolhatja.
A szerzõdésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása
5:129. § [A szerzõdésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása]
(1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bûncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerzõdésszegésért való felelõsséget érvényesen nem lehet kizárni vagy korlátozni.
(2) Fogyasztói szerzõdésben – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is – semmis a szerzõdésszegésért való felelõsség kizárása vagy korlátozása, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelõ csökkentése vagy egyéb elõny kiegyenlíti.
II. fejezet
A szerzõdésszegés egyes esetei A kötelezett késedelme
5:130. § [A kötelezett késedelme]
A kötelezett késedelembe esik, ha a teljesítési idõ eredménytelenül eltelt.
5:131. § [A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei]
(1) A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett a késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy, ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerzõdéstõl.
(2) Nincs szükség az elálláshoz a teljesítéshez fûzõdõ érdek megszûnésének bizonyítására, ha
a) a szerzõdést – a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhetõ rendeltetésénél fogva – meghatározott teljesítési idõben kellett volna teljesíteni; vagy
b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelõ póthatáridõt szabott, és az is eredménytelenül telt el.
(3) A jogosult kikötheti, hogy a póthatáridõ eredménytelen eltelte esetén a szerzõdés külön elállás nélkül megszûnik.
(4) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett kárért felelõs, kivéve, ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
A jogosult átvételi késedelme
5:132. § [Az átvételi késedelem]
(1) A jogosult késedelembe esik, ha a szerzõdésszerûen felajánlott teljesítést nem fogadja el.
(2) Átvételi késedelem esetén – függetlenül attól, hogy a jogosult késedelmét kimentette-e – a kötelezett a dolog õrzésére a felelõs õrzés szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át.
A fizetési késedelem külön szabályai
5:133. § [A késedelmi kamat]
(1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés idõpontjától kezdõdõen a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelõ mértékû késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a tartozás egyébként kamatmentes volt.
A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
(2) Az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelõ fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat tekintetében is alkalmazni kell a kamatfizetés mellõzésére vagy a tör vényesnél alacsonyabb mértékû kamatfizetésre irányuló szerzõdési kikötés semmisségére vonatkozó rendelkezést.
(3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés idõpontjáig jogszabály vagy szerzõdés alapján kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés idõpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyezõ késedelmi kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.
(4) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.
(5) Semmis az a kikötés, amely szerint a késedelmi kamat a tõketartozás részévé válik és maga is kamatozik.
5:134. § [A késedelmi kamatot meghaladó kár]
Ha a kötelezett a késedelemért felelõs, a jogosult követelheti a szerzõdésszegéssel okozott, a késedelmi kamatot meghaladó kárának megtérítését.
5:135. § [A késedelmi kamat mértéke vállalkozások között]
Olyan szerzõdés esetén, amelyben mindkét fél vállalkozás, a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt értéke. Jogszabály e rendelkezéstõl érvényesen csak a jogosult javára térhet el.
5:136. § [A késedelmikamat-kikötés megtámadása és bíróság általi megváltoztatása]
(1) Olyan szerzõdés esetén, amelyben mindkét fél vállalkozás, a késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a jóhiszemûség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerzõdési feltételt a jogosult megtámadhatja.
(2) Olyan szerzõdés esetén, amelyben mindkét fél vállalkozás, az általános szerzõdési feltételként a szerzõdés részévé váló, az (1) bekezdés szerinti szerzõdési feltételt a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó köztestület, társadalmi szervezet (egyesület) és alapítvány is megtámadhatja a bíróság elõtt. Ha a megtámadás megalapozott, a bíróság a szerzõdési feltétel érvénytelenségét – a kikötés alkalmazójával szerzõdõ valamennyi félre kiterjedõ hatállyal – megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerzõdéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.
(3) A kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó köztestület, társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány kérheti továbbá az olyan, az (1) bekezdés szerinti általános szerzõdési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerzõdéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetõvé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerzõdési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítõjének kérelmére elrendelheti, hogy a szerzõdési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, vagy alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerzõdési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételérõl.
A közlemény szövegérõl és a közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerzõdési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint a megállapítás indokait.
Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történõ nyilvánosságra hozatalt.
(5) Olyan szerzõdés esetén, amelyben mindkét fél vállalkozás, a felek által túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat kezdõ idõpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve ha a tör vény rendelkezéseitõl eltérõ kikötéseket a szerzõdéskötéskor fennálló körülmények indokolták.
A szerzõdés teljesítésének lehetetlenné válása
5:137. § [A szerzõdés teljesítésének lehetetlenné válása]
(1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelõs, a szerzõdés megszûnik. A megszûnés elõtt már nyújtott szolgáltatás szerzõdésszerû pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, ha pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelõ ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért az egyik fél felelõs, a másik fél szabadul a szerzõdésbõl eredõ teljesítési kötelezettsége alól, és a szerzõdésszegéssel okozott károkért való felelõsség általános szabályai szerint kártérítést követelhet.
(3) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelõs, a szerzõdés megszûnik, és a felek a lehetetlenné válásából eredõ kárukat a közrehatás arányában követelhetik a másik féltõl.
(4) A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerzõ fél köteles errõl a másik felet haladéktalanul értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredõ kárért a mulasztó fél felelõs.
(5) Ha a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén a dolog maradványa a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett mástól a dolog helyébe lépõ értéket kapott vagy igényelhet, a jogosult ennek átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.
5:138. § [Vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása]
(1) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerzõdés a többi szolgáltatásra korlátozódik.
(2) Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél a felelõs, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a szolgáltatás lehetetlenné válásának következményei között.
A teljesítés megtagadása
5:139. § [A teljesítés megtagadása]
Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választhat a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válása jogkövetkezményeinek alkalmazása között.
A jognyilatkozat megtételének elmulasztása
5:140. § [A jognyilatkozat bírói ítélettel történõ pótlása]
Ha a fél a szerzõdésben jognyilatkozat tételére kötelezi magát, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.
III. fejezet