NEGYEDIK KÖNYV DOLOGI JOG
II. fejezet A birtokvédelem
1. CÍM
A BIRTOK ÉS A BIRTOKVÉDELEM
I. fejezet
A birtok; a birtok megszerzése és elvesztése
4:1. § [A birtokos]
(1) Birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja.
(2) Olyan birtokos mellett, aki a dolgot – annak idõleges birtokára jogosító jogcím alapján – tényleges hatalmában tartja (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitõl a dolog felett tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (fõbirtokos).
(3) Birtokos az is, akitõl a dolog jogalap nélkül idõlegesen más személy tényleges hatalmába került.
(4) A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.
4:2. § [Birtokátruházás]
(1) A birtokátruházás az erre irányuló megállapodás alapján a dolognak vagy azoknak az eszközöknek az átadásával valósul meg, amelyekkel a dolog feletti tényleges hatalom gyakorolható.
(2) A birtokátruházás a birtokos és a birtok megszerzõjének erre irányuló megállapodásával meg valósul, ha a) a birtokot megszerzõ fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja, vagy
b) az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja.
(3) A birtokátruházás a birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével meg valósul, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzõje megállapodnak.
(4) Ha a dolog harmadik személy birtokában van, a birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerzõ félre való átruházásával meg valósul, ha ebben a birtokos és a birtokot szerzõ fél megállapodnak.
4:3. § [A birtok elvesztése]
(1) A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg.
(2) A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásával idõlegesen felhagy vagy a tényleges hatalom gyakorlásában idõlegesen akadályoztatva van.
(3) A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszûnésével a dolog birtoka a hagyaték megnyíltával vagy a jogutódlással az örökösre vagy a jogutódra száll át. Az örökös vagy a jogutód birtokosi helyzetét az örökhagyó vagy a jogelõd birtokláshoz való jogcíme határozza meg.
II. fejezet A birtokvédelem
4:4. § [A birtokost megilletõ birtokvédelem]
(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitõl a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
(3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a fõbirtokossal szemben.
(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.
(5) A közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
4:5. § [A birtokost megilletõ önhatalom]
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal csak akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó idõveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
4:6. § [Jegyzõ elõtti birtokvédelmi eljárás]
(1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzõtõl egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2) A jegyzõ elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását, és a birtoksértõt a birtoksértõ magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilván való, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tûrni volt köteles. A jegyzõ határozhat a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is.
(3) A jegyzõ határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyzõ birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétõl számított harminc napon belül, az ellenérdekû fél ellen indított keresettel, a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.
(4) A jegyzõnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított.
(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyzõ által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye ha az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében keresetet indított.
(6) A jegyzõ elõtti birtokvédelmi eljárás részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg; az ilyen eljárásban a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyzõ valónak fogadja el.
4:7. § [A birtokper]
(1) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését a bíróságtól kérheti egy év eltelte után vagy ezt megelõzõen, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
(2) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
2. CÍM
JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS
4:8. § [A jogalap nélküli birtokos helyzete és kiadási kötelezettsége]
(1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan õt megilletõ igényeket ki nem elégítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bûncselekménnyel vagy egyébként erõszakosan, vagy csalárd módon szerezte meg.
(3) A jogalap nélküli birtokos jogállására a felelõs õrzés szabályai irányadóak.
4:9. § [A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga]
(1) A jogalap nélküli birtokos – a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével – követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését, elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A jogalap nélküli birtokos jóhiszemûsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszemûsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
(3) A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.
4:10. § [A dolog hasznainak kiadása és a jogalap nélküli birtokos felelõssége]
(1) A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevõ hasznait, valamint a dolog helyébe lépõ értéket, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemû volt.
(2) A jóhiszemû jogalap nélküli birtokos az addig terjedõ idõre, amíg a dolgot tõle a jegyzõ vagy a bíróság elõtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelõs. A dolog visszakövetelésétõl kezdve – ha nem vált nyilván valóan rosszhiszemûvé – a használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára a felelõs õrzés, felelõsségére pedig a kártérítési felelõsség általános szabályai az irányadók.
(3) A rosszhiszemû jogalap nélküli birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.
3. CÍM
A FELELÕS ÕRZÉS
4:11. § [A felelõs õrzés fogalma]
Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog õrizetérõl a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg a jogosult a dolgot át nem veszi. A felelõs õrzõ a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.
4:12. § [Jogok és kötelezettségek a felelõs õrzés során]
(1) A felelõs õrzés tartama alatt a felelõs õrzõ a dolgot nem használhatja, kivéve ha a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot a tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.
(2) A felelõs õrzõ köteles a dolog meglevõ hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét – az õrzésbõl folyó igényei beszámításával – megtéríteni.
(3) Ha a jogosult a dolgot megfelelõ határidõ alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek elõlegezésével járna, a felelõs õrzõ a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja. A gyorsan romló vagy az olyan dolgot, amely esetében a késedelem jelentõs értékveszteséggel járna – ha lehetséges – értékesíteni kell, vagy fel kell használni.
(4) Az értékesítésbõl befolyt összeg valamint a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
MÁSODIK RÉSZ A TULAJDONJOG
1. CÍM
A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
I. fejezet
A tulajdonjog általában
4:13. § [A tulajdonjog]
(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – a tör vény ben meghatározott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi uralom illeti meg, amelybõl fakadóan joga van bárki más jogosulatlan behatásának kizárására.
(2) A tulajdonost – tör vény, bírósági, hatósági határozat, vagy szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznok szedése, valamint a rendelkezés joga.
II. fejezet
A tulajdonjog tárgyai
4:14. § [A tulajdonjog tárgyai]
(1) Minden birtokba vehetõ dolog tulajdonjog tárgya lehet.
(2) Dolognak minõsül a pénz, az értékpapír, a pénzpiaci eszköz, a társasági részesedés, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erõ.
(3) A tulajdonjog szabályai az állatokra a természetüknek megfelelõ eltéréseket megállapító tör vényi rendelkezések figye lembe véte lével alkalmazhatók.
4:15. § [Az alkotórész]
Ha tör vény eltérõen nem rendelkezik, a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, vagy az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevõen csökkenne.
4:16. § [A tartozék]
A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerû használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elõsegíti.
4:17. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]
(1) Az épület tulajdonjoga – ha tör vény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás eltérõen nem rendelkezik – a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.
4:18. § [A földhasználat szerzõdéses szabályozásának lehetõsége a föld és az épület tulajdonosa között]
(1) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerzõdésben szabályozhatják.
(2) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa közötti szerzõdés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha az épület tulajdonosát megilletõ földhasználati jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(3) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület tulajdonjogáról rendelkezõ szerzõdésben megállapodhatnak abban, hogy az épület tulajdonosa az épületet csak a földtulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg. Az épület tulajdonosa a föld tulajdonosától a hozzájárulás megadását követelheti, ha az elidegenítés vagy a terhelés az épület tulajdonosát terhelõ kötelezettségek teljesítését vagy az épület szerzõdésben rögzített célját nem veszélyezteti.
4:19. § [Elõvásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén]
Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elõvásárlási jog illeti meg.
III. fejezet