fejezet A haszonkölcsön

5:327. § [A haszonkölcsön-szerzõdés]

(1) Haszonkölcsön-szerzõdés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerzõdésben meghatározott idõre ingyenesen a kölcsönvevõ használatába adni, a kölcsönvevõ pedig köteles azt átvenni és a szerzõdés megszûntekor visszaadni.

(2) A szerzõdés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerzõdés megkötése után akár az õ, akár a kölcsönvevõ körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerzõdés teljesítése tõle el nem várható, továbbá ha a szerzõdés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

5:328. § [A haszonkölcsönbe adott dolog használata, hasznainak szedése]

(1) A kölcsönvevõ a dolgot rendeltetésének meg fele lõen használhatja. Felelõs minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerû vagy a szerzõdésnek egyébként nem megfelelõ használat következménye.

(2) A kölcsönvevõ a dolgot a kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személy használatába nem adhatja. E rendelkezés megszegése esetében azokért a károkért is felelõs, amelyek enélkül nem következtek volna be.

(3) A dolog szaporulata a kölcsönadót illeti.

(4) A dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevõt terhelik. A dologra fordított egyéb költségeit a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti.

5:329. § [A haszonkölcsön megszûnte]

(1) A haszonkölcsön megszûnik

a) a kikötött vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idõ elteltével, b) felmondással,

c) a dolog visszaadásával, vagy d) a kölcsönvevõ halálával.

(2) Ha a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg, a kölcsönadó a szerzõdést tizenöt napra mondhatja fel. A kölcsönadó halála esetén örököse a felmondás jogát akkor is gyakorolhatja, ha felmondásnak egyébként nem volna helye.

(3) A kölcsönvevõ a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja; a kölcsönadó a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.

(4) A kölcsönadó azonnali hatállyal felmondhatja a szerzõdést, ha a) a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált,

b) a kölcsönvevõ a dolgot rongálja, nem rendeltetésszerûen vagy egyébként nem a szerzõdésnek meg fele lõen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevõ nem fogja épségben visszaadni,

c) a felek között a viszony a kölcsönvevõ magatartása következtében megromlott, vagy d) a szerzõdéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.

5. CÍM

LETÉTI SZERZÕDÉSEK

I. fejezet

A letét közös szabályai

5:330. § [A letéti szerzõdés]

(1) Letéti szerzõdés alapján a letevõ köteles a szerzõdésben meghatározott dolgot a letéteményesnek idõleges megõrzésre átadni, a letéteményes köteles azt átvenni, megõrizni és a szerzõdés megszûntekor visszaadni.

(2) A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva a már letétbe helyezett dolog visszavételét követelhetné.

5:331. § [A letett dolog használata, alletétbe adása, hasznainak szedése, kezelése]

(1) A letéteményes a letett dolgot nem használhatja és azt más személy õrizetébe (alletétbe) sem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevõ beleegyezett, vagy ez a letevõnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E tilalom megszegése esetében felelõs minden kárért, amely enélkül nem következett volna be.

(2) A letéteményes a letett dolgot nem hasznosíthatja, köteles azonban a letett dolog hasznainak szedésére, ha az természeténél fogva hasznot hajt. A letéteményes a beszedett hasznokat köteles a letevõnek kiadni.

(3) A letéteményes kötelezettsége a letett dolog kezelésére csak akkor terjed ki, ha azt kikötik, vagy a letett dolog természete szükségessé teszi. Ilyen esetben a letevõ köteles tájékoztatni a letéteményest arról, hogy a letett dolog

milyen kezelést igényel. A tájékoztatás elmulasztásából eredõ kárért a letéteményes a letevõvel szemben felelõsséggel nem tartozik. Egyebekben a kezelés vonatkozásában a megbízás szabályait kell alkalmazni.

5:332. § [A letéteményes felelõssége ingyenes letét esetén]

Ingyenes letét esetén a letéteményes a szerzõdésen kívüli károkozásért való felelõsség szabályai szerint felel azért a kárért, amelyet a letevõ a letett dolog elveszése, elpusztulása vagy megrongálódása folytán szenved.

5:333. § [A letéteményes felelõssége az alletéteményes magatartásáért]

A letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot õ maga õrizte volna. Ha azonban a harmadik személy igénybevételét a letevõnek károsodástól való megóvása tette szükségessé, az igénybe vett személyért a letéteményes nem felelõs, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenõrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

5:334. § [A letéteményes díja és költségei]

(1) A letevõ díj fizetésére köteles, kivéve, ha a körülményekbõl, különösen a felek viszonyából arra lehet következtetni, hogy a letéteményes a megõrzést ingyen vállalta. Ha a felek a díj mértékét nem határozták meg, a letevõ a szokásos díj fizetésére köteles.

(2) A díj magában foglalja a megõrzéssel rendszerint együttjáró költségeket. A letéteményes egyéb szükséges költségei megtérítését is követelheti.

(3) A szükséges költségek megtérítését a letéteményes akkor is követelheti, ha a letét egyébként ingyenes.

(4) A letéteményest díjkövetelése és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevõnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába.

5:335. § [A letevõ felelõssége a letéteményesnek okozott károkért]

A letevõ felelõs azért a kárért, amelyet a letett dolog a letéteményesnek okozott, kivéve, ha a letett dolog károkozásra alkalmas minõségét a letétbe helyezéskor nem ismerte és azt kellõ gondossággal sem kellett ismernie, vagy ha arról a letétbe helyezéskor a letéteményest tájékoztatta vagy arról a letéteményes tájékoztatás nélkül is tudott.

5:336. § [A letét megszûnése]

(1) A letevõ a dolgot bármikor visszakövetelheti, abban az esetben is, ha az õrizet idõtartamát meghatározták.

(2) Ha a szerzõdésbõl a letét idõtartama nem állapítható meg, a letéteményes a letéti szerzõdést tizenöt napi felmondással bármikor megszüntetheti.

(3) Ha a szerzõdésbõl a letét idõtartama megállapítható, a letéteményes a dolgot ennek az idõnek az elteltével köteles visszaadni, a letevõ pedig visszavenni. Ezt megelõzõen a letéteményes csak akkor követelheti a dolog visszavételét, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog õrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerzõdéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további õrizetét számára nagymértékben megnehezítik.

(4) Ha az ellenérték fejében vállalt letét a szerzõdésbõl megállapítható idõ eltelte elõtt szûnik meg, a letevõ a díj arányos részét köteles megfizetni. Ha a letétet a letéteményes szüntette meg, a letevõ a díjból levonhatja azt a kárt, amely õt a dolog idõ elõtti visszaadásából érte. Ha a letétet a letevõ szüntette meg, a letéteményes a díj arányos részén túl követelheti az õt a dolog idõ elõtti visszaadásából ért kár megtérítését is.

(5) A letéteményes a letett dolgot azon a helyen köteles visszaadni, ahol õriznie kellett. Ha a letevõ a dolog visszavételét megtagadja, a felelõs õrzés szabályait kell alkalmazni.

II. fejezet

A gyûjtõ és a rendhagyó letét

5:337. § [A gyûjtõ letét]

(1) A letevõ kifejezett eltérõ rendelkezése hiányában a letéteményes jogosult több letevõ azonos fajtájú és minõségû, helyettesíthetõ dolgát együtt õrizni, anélkül, hogy azokat letevõk szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné. Ebben az esetben a letevõknek közös tulajdonjoga keletkezik az azonos fajtájú és minõségû, helyettesíthetõ dolgokon és tulajdoni hányaduknak megfelelõ mennyiségû, a letett dologgal azonos fajtájú és minõségû dolog kiadását követelhetik.

(2) A letéteményes jogosult bármely tulajdonostársnak a tulajdoni hányada szerinti mennyiséget a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül is kiadni.

(3) A letéteményes köteles a gyûjtõ letét tárgyait saját vagyonától elkülönítve õrizni és nyilvántartani.

(4) A gyûjtõ letétben lévõ értékpapírokról a letéteményes minden letevõ számára külön számlát köteles vezetni. A gyûjtõ letétben lévõ értékpapír átruházására a dematerializált értékpapír átruházására vonatkozó szabályokat kell meg fele lõen alkalmazni.

5:338. § [A rendhagyó letét]

(1) Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthetõ dolog, és a felek abban állapodnak meg, hogy a letét tárgyának tulajdonjoga a letéteményesre száll át, és a letéteményes késõbb ugyanolyan fajtájú és minõségû dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles visszaadni, a kölcsönre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a visszaadás helyére és idejére a letét szabályai irányadóak, és

b) a letevõ követelésébe csak a letéttel kapcsolatos ellenkövetelést lehet beszámítani.

(2) Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthetõ dolog és a felek abban állapodnak meg, hogy a letéteményes a letett dolgot elhasználhatja, vagy azzal egyébként rendelkezhet, az (1) bekezdés szabálya attól az idõponttól kezdve alkalmazandó, hogy a letéteményes a dolgot elhasználta, vagy azzal rendelkezett.

III. fejezet