HARMADIK KÖNYV CSALÁDJOG
III. fejezet Az anyai jogállás
3:122. § [Az anyai jogállás]
(1) A gyermek anyja az a nõ, aki megszülte.
(2) Ha az anya személye nem állapítható meg, a gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy az anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog a leszármazóját illeti meg.
(3) Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy õ a gyermek anyja.
(4) Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a nõ, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
3:123. § [Negatív megállapítási per]
Mind a gyermek, vagy halála után leszármazója, mind a vér szerinti anya kérheti annak bírósági megállapítását, hogy a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy nem az a nõ, aki a gyermeket megszülte, feltéve, hogy az anyaságra vonatkozó téves bejegyzés közigazgatási úton nem orvosolható.
3:124. § [A perindítás személyessége]
(1) Az anyasági pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.
(2) A korlátozottan cselekvõképes kiskorú személy a pert csak tör vényes képviselõje hozzájárulásával indíthatja meg.
Ha a tör vényes képviselõ a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.
(3) Cselekvõképtelen kiskorú helyett – a gyámhatóság hozzájárulásával – a tör vényes képviselõ léphet fel.
(4) Az a nagykorú személy, akinek cselekvõképességét a bíróság a származás megállapításával kapcsolatos jognyilatkozat tételében korlátozta, a pert a gyámhatóság hozzájárulásával indíthatja meg, vagy nevében az ügyész is eljárhat.
3:125. § [Az anyasági per alperesei]
(1) A pert a gyermeknek vagy leszármazójának az anya vagy a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy ellen, az anyának pedig a gyermek vagy a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy ellen kell megindítania.
(2) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történõ megállapításának azzal a nõvel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
(3) Ha az anyai jogállás megállapítása iránt indított perben az anyai jogállás változása a nõ házassága, nyilvántartással igazolt élettársi kapcsolata folytán az apaság vélelmére is kihat, a pert a férj vagy a nyilvántartással igazolt élettárs ellen is meg kell indítani, akit az apai jogállást keletkeztetõ tények alapján a gyermek apjának kell tekinteni.
(4) Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani már nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(5) Az anyai jogállás változása esetén a nagykorú gyermek névviselésére a 3:110. § (3) bekezdésében, valamint a 3:120. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak meg fele lõen irányadóak.
(6) Az anyasági perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.
3. CÍM
AZ ÖRÖKBEFOGADÁS
I. fejezet
Az örökbefogadás célja és feltételei
3:126. § [Az örökbefogadás célja]
(1) Az örökbefogadás az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott családban történõ nevelkedése érdekében.
(2) Örökbefogadni csak kiskorú gyermeket lehet.
3:127. § [Az örökbefogadás általános feltételei]
(1) Az örökbefogadáshoz az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek tör vényes képviselõjének egyezõ kérelme, valamint a gyermek szüleinek, a házasságban élõ örökbefogadó házastársának a hozzájárulása szükséges.
(2) A tizennegyedik életévét betöltött, korlátozottan cselekvõképes kiskorú csak a beleegyezésével fogadható örökbe.
A tizennegyedik életévét még be nem töltött, de ítélõképessége birtokában lévõ kiskorú véleményét – örökbefogadására vonatkozóan – megfelelõ súllyal figye lembe kell venni.
(3) Az örökbefogadás során figye lembe kell venni a gyermek nevelésében megkívánt folyamatosságot, különös tekintettel a gyermek családi kapcsolataira, nemzetiségére, vallására, anyanyelvére és kulturális gyökereire.
(4) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
(5) A gyámhatóság az örökbefogadást a tör vény ben meghatározott egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor engedélyezi, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll. Ha annak tör vényi feltételei egyébként biztosítottak, elsõsorban a rokoni vagy a gyermeket tartósan nevelõ személy általi vagy a házastársak által, közös gyermekként történõ örökbefogadást kell a kiskorú gyermek érdekében állónak tekinteni.
3:128. § [Az örökbefogadó személye]
(1) Örökbefogadó az a
a) huszonötödik életévét betöltött, b) cselekvõképes személy lehet,
c) aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel idõsebb, d) aki a gyermeknél legfeljebb negyvenöt évvel idõsebb,
e) személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek megfelelõ tartására, gondozására és nevelésére, és
f) részt vett az örökbefogadásra felkészítõ tanfolyamon és tanácsadáson.
(2) A gyermek érdekében rokoni, házastársi vagy a gyermeket tartósan nevelõ személy által történõ örökbefogadás esetén a gyámhatóság eltekinthet a tör vény ben elõírt mértékû korkülönbségtõl és a felkészítõ tanfolyamon való részvételtõl.
(3) A gyámhatóság a gyermek érdekében, különös méltánylást érdemlõ esetben eltekinthet az (1) bekezdés d) pontja szerinti korkülönbség feltételétõl.
(4) Közös gyermekként történõ örökbefogadás esetén az (1) bekezdésben meghatározott életkornak és korkülönbségnek csak az egyik örökbefogadónál kell fennállnia. Ha testvérek örökbefogadására kerül sor, az idõsebb gyermek életkorát kell alapul venni. A gyámhatóság különös méltánylást érdemlõ esetben eltekinthet közös gyermekként történõ örökbefogadásnál a teljes cselekvõképesség személyi feltételétõl az egyik örökbefogadó szülõ esetén.
(5) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülõi felügyelet megszüntetését vagy a közügyektõl való eltiltást kimondó jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll, továbbá az, akinek gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van.
3:129. § [Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása]
(1) Az örökbefogadásra való alkalmasságot az örökbefogadó személyére vonatkozó feltételek fennállása esetén – ideértve a gyámhatóságnak a feltétel fennállásának követelményétõl eltekintõ döntését is – a jogszabályban meghatározott elõ ze tes eljárás és felkészítés lefolytatását köve tõen, a gyámhatóság állapítja meg.
(2) A gyámhatóság a rokonok, a szülõ házastársa, a gyermeket a szülõ hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelõ örökbe fogadni szándékozó személy, nemzetközi örökbefogadás esetén pedig az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.
(3) A gyámhatóság alkalmasságot megállapító határozatának érvényességével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.
3:130. § [Az örökbefogadható gyermek]
(1) Örökbefogadni – a házastárs kiskorú gyermekének örökbefogadása kivételével – csak olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei meg fele lõen nevelni nem képesek.
(2) A gyámhatóság az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is a szülõ életében engedélyezi az élettársi kapcsolatban élõ személy kiskorú gyermekének a gyermeket vele tartósan együtt nevelõ élettársa által történõ örökbefogadását, ha ahhoz az örökbefogadó élettársa hozzájárul, a tör vény ben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek és az örökbefogadás a gyermek érdekében áll.
(3) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa – valamint a (2) bekezdés szerinti esetben élettársa – fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Ha a gyermeket az örökbefogadó halála után nem az örökbefogadó volt házastársa fogadja örökbe, a korábbi örökbefogadás megszûnik.
3:131. § [Az örökbefogadhatónak nyilvánítás]
(1) A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilváníthatja, ha a szülõ önhibájából a) gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, vagy fél éven át semmilyen formában nem tart
kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat és e miatt az átmeneti nevelés nem szüntethetõ meg;
erre a jogkövetkezményre a szülõt az átmeneti nevelést elrendelõ határozatban figyelmeztetni kell, vagy b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak
felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre.
(2) A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejûleg a szülõ kapcsolattartási jogát is korlátozhatja vagy szüneteltetheti.
(3) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az átmeneti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.
3:132. § [Szülõi hozzájárulás nyílt és titkos örökbefogadáshoz]
(1) Nyílt az örökbefogadás ha a vérszerinti szülõ meghatározott, általa ismert örökbefogadó számára járul hozzá az örökbefogadáshoz.
(2) Titkos az örökbefogadás, ha a vérszerinti szülõ olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, továbbá akkor is, ha a szülõ hozzájárulására a tör vény értelmében nincs szükség. A hozzájáruló nyilatkozat megtételére a gyermek születése elõtt is sor kerülhet.
(3) A szülõ a hozzájáruló nyilatkozatot nyílt és titkos örökbefogadás esetén egyaránt a gyermek hathetes korának betöltéséig vonhatja vissza. A visszavonás lehetõségére a szülõt figyelmeztetni kell.
(4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a szülõi hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(5) A szülõ felügyeleti joga, ha nyilatkozata hathetesnél idõsebb gyermekre vonatkozik, a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szûnik meg. A szülõi felügyeleti jog megszûnését a gyámhatóság határozata állapítja meg.
(6) Titkos örökbefogadás esetén a szülõ az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozat ellen fellebbezéssel nem élhet, az örökbefogadó és a gyermek személyes adatait nem ismerheti meg.
3:133. § [Örökbefogadás szülõi hozzájárulás nélkül]
(1) Nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülõnek a hozzájárulására, a) aki a szülõi felügyeletet megszüntetõ jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll,
b) akinek átmeneti nevelésbe vett gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította, c) aki ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy
d) aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – az egészségügyi intézményben hagyja vagy az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik.
(2) Nincs szükség az örökbefogadáshoz az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a) ismeretlen helyen tartózkodik,
b) a házastársak között az életközösség megszûnt.
3:134. § [Az örökbefogadás elõtti gondozás]
(1) Az örökbefogadás iránti kérelem elõ ter jesz tését, és az érdekeltek hozzájárulását köve tõen az örökbe fogadni szándékozó személynek a gyermeket legalább egy hónapig a saját háztartásában kell gondoznia. Az örökbefogadás csak a gondozási idõ eredményes eltelte után engedélyezhetõ.
(2) Az örökbefogadás az (1) bekezdés szerinti gondozási idõ mellõzésével engedélyezhetõ, ha a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülõ házastársak,
b) az örökbefogadó a vér szerinti szülõ hozzájárulásával a gyermeket már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
c) a nevelésbe vett gyermeket a nevelõszülõje fogadja örökbe, aki a gyermek gondozásáról és nevelésérõl legalább egy éve gondoskodik.
3:135. § [A nemzetközi örökbeadás]
(1) Nemzetközi örökbeadásnak minõsül, ha az örökbefogadás következtében a gyermek más országba kerül, függetlenül az örökbefogadó állampolgárságától és attól, hogy a gyermek állampolgársága megváltozik-e.
(2) A gyermek nemzetközi örökbeadása – a rokonok és a szülõ házastársa által történõ örökbefogadás kivételével – csak örökbefogadhatóvá nyilvánított, átmeneti nevelésbe vett vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében engedélyezhetõ, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására a tartós nevelésbe vételt vagy az örökbefogadhatóvá nyilvánítást köve tõen belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, vagy az örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.
(3) A nemzetközi örökbefogadás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
3:136. § [A haszonszerzés tilalma]
(1) Az örökbefogadást az elõzõ rendelkezésekben megszabott feltételek fennállása esetében sem lehet engedélyezni, ha az akár a felek, akár az örökbefogadásban közremûködõ személyek vagy szervek részére külön jogszabályban meghatározott költségeiket meghaladó vagyoni elõnnyel jár.
(2) Nyílt örökbefogadás – a rokonok és a szülõ házastársa által történõ örökbefogadás kivételével – csak a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy mûködési engedéllyel rendelkezõ örökbefogadást elõsegítõ szervezet közremûködésével jöhet létre.
3:137. § [Az örökbefogadás létrejötte és az örökbefogadást követõ gondozás]
(1) Az örökbefogadás az engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – annak engedélyezése esetében – már az örökbefogadó halálával beállnak.
(2) Az örökbefogadást köve tõen a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását az örökbefogadást elõsegítõ szervezet, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított legfeljebb öt évig a külön jogszabályban foglaltak szerint figyelemmel kíséri és segíti.
II. fejezet
Az örökbefogadás joghatásai
3:138. § [Gyermeki jogállás az örökbefogadó családjában]
(1) Az örökbefogadott mind az örökbefogadó, mind annak rokonai tekintetében az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
(2) Azt, akit mindkét házastárs – akár együttesen, akár külön-külön – örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe.
(3) Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is.
3:139. § [Joghatás a leszármazásból eredõ jogokra és kötelezettségekre]
(1) Az örökbefogadás folytán a leszármazáson alapuló rokonságból származó szülõi felügyeleti és rokontartási jogok, valamint kötelezettségek megszûnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülõnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.
(2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelybõl a gyermek származik, a házastárs halála folytán szûnt meg, az örökbefogadás a meghalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát nem érinti.
(3) Ha a házastársak halála esetén azok közös gyermekét az egyik meghalt házastárs rokona fogadja örökbe, az örökbefogadás a másik meghalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát nem érinti.
(4) Kivételesen indokolt esetben a gyámhatóság nyílt örökbefogadás esetén azt a vér szerinti szülõt, illetve annak rokonait is feljogosíthatja a kapcsolattartásra, aki hozzájárult gyermekének a másik szülõ házastársa által történõ örökbefogadásához.
(5) Ha az egyik élettárs a másik élettárs gyermekét fogadja örökbe, a leszármazásból eredõ jogokra és kötelezettségekre az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit meg fele lõen alkalmazni kell.
3:140. § [Az örökbefogadott neve]
(1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó házassági neveként akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül házastársa, volt házastársa nevét vagy kettõjük összekapcsolt családi nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve – az örökbefogadó választása szerint – a házastárs, volt házastárs családi neve, az összekapcsolt családi név vagy az örökbefogadó születési neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet.
(2) Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadóknak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó családi nevét viselje. Az örökbefogadók megállapodása alapján az örökbefogadott az örökbefogadók családi nevét együtt viselheti abban az esetben is, ha az örökbefogadók a családi nevüket nem kapcsolták össze. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.
(3) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.
(4) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is.
Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg.
(5) Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejûleg kell megállapítani.
(6) Ha a születési anyakönyvbe – az örökbefogadók kifejezett kérésére – az örökbefogadásnak csak a tényét jegyezték be, az örökbefogadó szülõk halála vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott tör vényes képviselõje vagy a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti a gyámhatóságtól, hogy a születési anyakönyvbe az örökbefogadó szülõk vér szerinti szülõkként való bejegyzését engedélyezze.
3:141. § [A vérségi származás megismeréséhez fûzõdõ jog]
(1) Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy õt örökbefogadták-e és – ha a tizennegyedik életévét már betöltötte – kérheti vér szerinti szülõjének természetes személyazonosító adatait is. A tizennegyedik
életévét betöltött gyermek a kérelmet tör vényes képviselõje hozzájárulása nélkül is elõterjesztheti. Errõl az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
(2) A felvilágosítás megadásához a vér szerinti szülõ meghallgatása, továbbá, ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más tör vényes képviselõ meghallgatása is szükséges.
(3) Nincs szükség sem a vér szerinti szülõ, sem az örökbefogadó vagy más tör vényes képviselõ meghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt esetben, valamint akkor, ha a vér szerinti szülõ a meghallgatás során úgy nyilatkozik, hogy természetes személyazonosító adatai közléséhez nem járul hozzá, gyermekével nem kíván kapcsolatba lépni, a bíróság – külön tör vény ben foglaltak szerint – a gyermek érdekének figye lembe véte lével dönt a vér szerinti szülõ természetes személyazonosító adatainak az örökbefogadott gyermekkel való közlésérõl vagy az adatok közlésének megtagadásáról.
(5) A vér szerinti szülõ adatairól való tájékoztatást az elõzõ rendelkezésekben meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülõ felügyeleti jogát a bíróság azért szüntette meg, mert a szülõ felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlõdését súlyosan sértette vagy veszélyeztette.
III. fejezet
Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása
3:142. § [Az örökbefogadás hatálytalanná válása]
(1) Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerõs bírósági ítélet következtében az örökbefogadott apjának vagy anyjának kell tekinteni.
(2) Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadásra nem került volna sor.
3:143. § [Az örökbefogadás felbontása kölcsönös kérelemre]
(1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja.
(2) Ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás csak a kiskorú érdekében bontható fel. Az eljárás során a gyámhatóság – elháríthatatlan akadály kivételével – az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja.
(3) Az örökbefogadás a gyámhatósági határozat jogerõre emelkedésével szûnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – a felbontás engedélyezése esetében – a kérelem beadásának napjára visszamenõ hatállyal szûnnek meg.
(4) A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is.
3:144. § [Az örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre]
(1) Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik fél számára elviselhetetlenné vált. Ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás felbontására az örökbefogadó kérelmére csak kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében kerülhet sor.
(2) Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott leszármazáson alapuló családi jogállását visszanyerje.
(3) Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Ha az örökbefogadó az eljárás során meghal, ez a már megindított eljárás folytatását nem akadályozza. Ilyen esetben a pert a bíróság által kirendelt ügygondnokkal szemben kell folytatni.
(4) Ha több örökbefogadó közül a kereset benyújtásakor már csak az egyik örökbefogadó él, az nem akadálya annak, hogy az örökbefogadás felbontását a még élõ örökbefogadó a meghalt örökbefogadó vonatkozásában is kérje az örökbefogadott örökbefogadókkal szemben tanúsított elviselhetetlen magatartása miatt.
(5) Kiskorú örökbefogadott esetében a bíróság a vér szerinti szülõket is meghallgatja, kivéve, ha az elháríthatatlan akadályba ütközik.
3:145. § [A felbontó ítélet hatálya]
(1) Az örökbefogadás az azt felbontó ítélet jogerõre emelkedésének napján szûnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – felbontás esetében – a keresetlevél beadásának napjára visszamenõ hatállyal szûnnek meg.
(2) Az örökbefogadást felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira.
(3) Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.
3:146. § [Az örökbefogadás felbontása az egyik örökbefogadóra nézve]
Ha az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadóra vonatkozóan bontották fel – a gyámhatóság vagy a bíróság eltérõ rendelkezése hiányában – az örökbefogadás is csak az õ és az õ rokonai vonatkozásában szûnik meg.
3:147. § [Névviselés az örökbefogadás felbontása esetén]
Az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi nevet általában nem viselhetik. A gyámhatóság és a bíróság azonban indokolt esetben – kérelemre – feljogosíthatja az érintetteket az örökbefogadással felvett név további viselésére.
3:148. § [A meghalt örökbefogadó után megszerzett jogok védelme]
Az örökbefogadás megszûnése nem érinti a gyámhatósági eljárás vagy a per megindítása elõtt meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállt örökséget ilyen esetben visszakövetelni nem lehet.
3:149. § [Az örökbefogadás megszûnésének jogi hatásai]
Az örökbefogadás megszûnésével felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek az örökbefogadással megszûntek.
IV. fejezet
Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok
3:150. § [Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok]
(1) Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel csak személyesen lehet megtenni. Személyesen, tör vényes képviselõje hozzájárulása nélkül teheti meg a jognyilatkozatát a korlátozottan cselekvõképes kiskorú gyermek is.
(1) Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel csak személyesen lehet megtenni. Személyesen, tör vényes képviselõje hozzájárulása nélkül teheti meg a jognyilatkozatát a korlátozottan cselekvõképes kiskorú gyermek is.