ÖTÖDIK KÖNYV KÖTELMI JOG
VI. fejezet A képviselet
5:59. § [A képviseleti jog]
(1) Szerzõdéskötésre irányuló vagy más jognyilatkozatot tenni és meghatározott cselekményt végezni más személy (képviselõ) útján is lehet, kivéve, ha tör vény elõírja, hogy a jognyilatkozat csak személyesen tehetõ meg.
Cselekvõképes személyt korlátozottan cselekvõképes személy is képviselhet.
(2) Képviseleti jog erre irányuló megállapodáson (ügyleti képviselet), valamint tör vényen, bírósági, hatósági határozaton és létesítõ okirat rendelkezésén alapulhat.
(3) A megállapodáson alapuló képviseleti jogot a képviseltnek a képviselõhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett, erre irányuló jognyilatkozata tanúsítja (meghatalmazás).
(4) A meghatalmazáshoz olyan alakszerûségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendõ szerzõdésre vagy megtételre kerülõ jognyilatkozatra elõír. A meghatalmazás alakszerûségi hibáját – tör vény eltérõ rendelkezése hiányában – a képviselt utólag, alakszerûen tett jóváhagyása pótolja.
5:60. § [Az általános meghatalmazás]
(1) Ügyek elõre meg nem határozott körére, határozott vagy határozatlan idõre képviseleti jog (általános meghatalmazás) adható. Az általános meghatalmazás csak akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejû magánokiratba vagy közokiratba foglalták.
(2) Az általános meghatalmazás az általános meghatalmazásokról szóló külön tör vény szerint vezetett elektronikus nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.
(3) Az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása csak a visszavonás vagy felmondás tényének az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásába való bejegyzésével válik érvényessé.
5:61. § [A képviselõ eljárása]
(1) Ha a képviselõ a képviselt nevében jár el, cselekménye által közvetlenül a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté.
(2) A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.
(3) A képviselõ nem járhat el, ha az ellenérdekû fél õ maga vagy az általa képviselt személy. Ha a képviselõ jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.
(4) Kétség esetén a másik fél vagy az érdekelt hatóság a képviselttõl a meghatalmazás írásbeli megerõsítését kérheti.
Ha a képviselt a körülmények által indokolt megfelelõ határidõn belül nem kifogásolja a képviselõ eljárását, azt meghatalmazáson alapulónak kell tekinteni.
(5) A képviselõ a személyes természetû feladatok kivételével, tör vény eltérõ rendelkezése hiányában, jogosult a képviselet ellátását másra bízni (alképviselet); a képviselt azonban az alképviselõ igénybevételét kizárhatja.
5:62. § [A vélelmezett képviselet]
(1) A termék adásvételével vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkozó vállalkozás azon alkalmazottját vagy tagját, akirõl munkakörénél fogva alappal feltételezhetõ, hogy az ezzel összefüggõ jognyilatkozatok megtételére is jogosultsággal rendelkezik, képviselõnek kell tekinteni.
(2) Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik vagy a körülményekbõl más nem következik, az (1) bekezdés meg fele lõen alkalmazandó a természetes vagy jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottjára vagy tagjára az ott szokásos szerzõdések megkötésével és lebonyolításával kapcsolatban.
5:63. § [A képviseleti jog korlátozása és megszûnése]
(1) A megállapodáson vagy létesítõ okirat rendelkezésén alapuló képviseleti jogot a képviselt egyoldalú nyilatkozattal korlátozhatja vagy visszavonhatja.
(2) A képviseleti jog korlátozása vagy megszûnése harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha arról tudott vagy kellõ gondosság mellett tudnia kellett volna.
5:64. § [Az álképviselet]
(1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz (álképviselõ), nyilatkozatával a képviseltre csak annak jóváhagyásával vált ki joghatást.
(2) Ha a képviselt a nevében kötött szerzõdést nem hagyja jóvá,
a) a jóhiszemû álképviselõ a harmadik személynek a szerzõdés megkötésébõl eredõ kárát, b) a rosszhiszemû álképviselõ a harmadik személy teljes kárát
megtéríteni köteles.
5:65. § [A közvetett képviselet]
Ha a képviselõ a saját nevében jár el a képviselt javára, cselekménye által a harmadik személlyel szemben kizárólag õ válik jogosítottá és kötelezetté.
5:66. § [Az eseti gondnokság és az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete]
(1) Ha a szülõ, a gyám vagy a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel.
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürgõsen kell intézkedni és a korlátozottan cselekvõképes személynek nincs tör vényes képviselõje vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá
b) ha az ismeretlen, távol levõ vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.
(3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám vagy a gondnok.
(4) A szülõi felügyeletet gyakorló szülõ, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyek ellátására eseti gondnokot rendeltek.
(5) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van.
(6) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvõképességét nem érinti.
(7) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távol levõ gondnoka ezenfelül – a gyámhatóság elõ ze tes hozzájárulásával – minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgõs intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges; errõl azonban – mihelyt lehet – a gyámhatóságnak be kell számolni.
VII. fejezet
A szerzõdés értelmezése
5:67. § [A szerzõdés értelmezése]
(1) A szerzõdési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehetõ akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Az egyes szerzõdési feltételeket és nyilatkozatokat a szerzõdés egészével összhangban kell értelmezni. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a szerzõdés vagy a szerzõdési nyilatkozat valamely részének nyelvtani értelmezéssel megállapított jelentése a szerzõdés egésze szerinti céllal ellentétes.
(3) Vita esetén elsõbbséget élvez az az értelmezés, amely a szerzõdési feltétel, illetve nyilatkozat jogszabálynak való megfelelését biztosítja és alkalmazását elõsegíti.
(4) Ha az általános szerzõdési feltétel tartalma, valamint a szerzõdés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének vagy a fogyasztói szerzõdés bármely feltételének tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelmûen, a feltétel alkalmazójával szerzõdõ fél számára legkedvezõbb értelmezést kell elfogadni. Ez a szabály nem alkalmazható a közérdekû kereset alapján, a fogyasztóra hátrányos vagy tisztességtelen szerzõdési feltétel megállapítása iránt indult eljárásban.
(5) Jogról lemondani vagy abból engedni csak kifejezett nyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztõen értelmezni.
5:68. § [A teljességi záradék]
(1) Ha az írásbeli szerzõdés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerzõdésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.
(2) A felek korábbi nyilatkozatai a szerzõdés értelmezésénél figye lembe vehetõek.
3. CÍM
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG
I. fejezet
A semmisség és a megtámadhatóság
5:69. § [A semmisség]
(1) A semmis szerzõdés a tör vény erejénél fogva megkötésének idõpontjától érvénytelen.
(2) Ha valamely semmis szerzõdés más szerzõdés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehetõ szándékával ellentétes.
(3) A semmis szerzõdés érvénytelenségére – ha tör vény kivételt nem tesz – bárki határidõ nélkül hivatkozhat.
A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerzõdés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
(4) A szerzõdés semmisségének megállapítása iránt peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fûzõdik, vagy akit erre jogszabály feljogosít.
(5) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész, valamint az, akit külön tör vény erre feljogosít, keresetet indíthat a szerzõdés semmisségének megállapítása, illetve a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
5:70. § [A megtámadhatóság]
(1) A megtámadható szerzõdés az eredményes megtámadás következtében megkötésének idõpontjától kezdõdõ hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fûzõdik.
(2) A megtámadást két éven belül, írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság elõtt érvényesíteni.
(3) A megtámadásra nyitva álló határidõ a szerzõdés megkötésével kezdõdik, a határidõ számítása során az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai meg fele lõen irányadóak. A megtámadásra jogosult a szerzõdésbõl eredõ követeléssel szemben megtámadási igényét kifogás útján akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidõ már eltelt.
(4) A megtámadás joga megszûnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidõ megnyílta után – a megtámadási ok ismeretében – a szerzõdést írásban megerõsíti vagy a megtámadás jogáról írásban lemond.
A szerzõdési akarat hibái
5:71. § [A tévedés]
(1) Aki a szerzõdés megkötésekor valamely lényeges körülményt illetõen tévedésben volt, a szerzõdési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
(2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerzõdési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és az eljáró jogi szakértõ a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilván valóan téves tájékoztatást.
A fogyasztói szerzõdést jogi kérdésben való tévedés címén a fogyasztó az (1) bekezdésben írt feltételek szerint támadhatja meg.
(3) A fél nem támadhatja meg a szerzõdést, ha a tévedését kellõ gondosság mellett felismerhette volna vagy a tévedés kockázatát vállalta.
(4) Ha a felek a szerzõdéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerzõdést bármelyikük megtámadhatja.
5:72. § [A megtévesztés, a fenyegetés és a kényszer hatása alatt tett jognyilatkozat]
(1) Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerzõdési nyilatkozatát megtámadhatja.
(2) Akit a másik fél fenyegetéssel vett rá a szerzõdés megkötésére, a szerzõdési nyilatkozatát megtámadhatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részérõl történt, és errõl a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(4) A kényszer hatása alatt tett jognyilatkozat semmis.
5:73. § [Titkos fenntartás, színlelt szerzõdés]
(1) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerzõdés érvényessége szempontjából közömbös.
(2) A színlelt szerzõdés semmis; ha pedig az más szerzõdést leplez, a szerzõdést a leplezett szerzõdés alapján kell megítélni.
(3) Ha a vállalkozás tagjai, részvényesei a nyilvános létesítõ okiratban szabályozott kérdésrõl nem nyilvános, külön szerzõdésükben eltérõ tartalommal rendelkeznek, a külön megállapodás ezen rendelkezése semmis.
5:74. § [Akarathiba ingyenes szerzõdés esetén]
Ingyenes szerzõdés esetében tévedés, téves feltevés vagy harmadik személy részérõl történõ megtévesztés, fenyegetés címén a szerzõdést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.
A szerzõdési nyilatkozat hibái
5:75. § [A szerzõdés alakja]
(1) Jogszabály a szerzõdésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerzõdés – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – semmis.
(2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerzõdés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg.
(3) A teljesítés elfogadásával – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdés a teljesített rész erejéig akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellõzték. Ha jogszabály közokiratba, ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalást ír elõ, vagy a szerzõdés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés az alakiság mellõzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
(4) A szerzõdésnek az alakiság mellõzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelõ tényleges állapot a felek egyezõ akaratából létrejött.
A szerzõdés tartalmi hibái
5:76. § [A tilos szerzõdés]
(1) Semmis az a szerzõdés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fûz. Más jogkövetkezmény elõ írása mellett is semmis a szerzõdés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a tilos szerzõdéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
(2) Ha jogszabály a szerzõdés egyes tartalmi elemeit kötelezõen meghatározza vagy tiltja annak egyes kikötéseit, a szerzõdés a jogszabály által elõírt tartalommal, illetve a tiltott kikötések nélkül érvényes. Ez a rendelkezés akkor is irányadó, ha a jogszabály a vállalkozás létesítõ okiratának egyes kötelezõ tartalmi elemeit határozza meg, vagy annak egyes kikötéseit tiltja.
(3) Nem semmis a szerzõdés a miatt, hogy a fél a szerzõdés megkötésének idõpontjában nem jogosult azzal a dologgal, joggal vagy követeléssel rendelkezni, illetve azt a szolgáltatást teljesíteni, amelyre nézve a szerzõdést megkötötték, ha a dolog, jog vagy követelés feletti rendelkezési jog megszerzését, illetve a szolgáltatás teljesítését egyébként jogszabály nem zárja ki.
5:77. § [A jóerkölcsbe ütközõ szerzõdés]
Semmis az a szerzõdés, amely nyilván valóan a jóerkölcsbe ütközik.
5:78. § [Az uzsorás szerzõdés]
Semmis a szerzõdés, ha az egyik szerzõdõ fél a szerzõdés megkötésekor – a másik fél helyzetének kihasználásával – feltûnõen aránytalan elõnyt kötött ki. A fél helyzete kihasználásának minõsül különösen, ha az, akivel szemben a feltûnõen aránytalan elõnyt kikötötték, a szerzõdés megkötésekor a másik féltõl függõ viszonyban vagy kiszolgáltatott helyzetben volt, vagy kellõ üzletkötési jártassággal nem rendelkezett.
5:79. § [A feltûnõ értékaránytalanság]
(1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között – anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné – a szerzõdés megkötésének idõpontjában, a szerzõdéskötés egyéb körülményeire is figyelemmel, feltûnõen nagy az értékaránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerzõdést megtámadhatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a hitelezõnek a szerzõdésben meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között feltûnõen nagy az értékaránytalanság.
5:80. § [A fogyasztóra hátrányos szerzõdési feltétel]
(1) Fogyasztói szerzõdésben semmis az a szerzõdési feltétel, amely a fogyasztó jogait megállapító jogszabályi rendelkezésektõl a fogyasztó hátrányára eltér.
(2) Semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogairól lemondó nyilatkozata.
5:81. § [A tisztességtelen szerzõdési feltétel]
(1) Tisztességtelen az általános szerzõdési feltétel és a fogyasztói szerzõdésben a fogyasztóval szerzõdõ fél által egyoldalúan, elõre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerzõdési feltétel, ha a szerzõdésbõl eredõ jogokat és kötelezettségeket a jóhiszemûség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerzõdési feltétel alkalmazójával szerzõdõ fél hátrányára állapítja meg.
(2) Az általános szerzõdési feltétel, és a fogyasztói szerzõdésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthetõ.
(3) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerzõdéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerzõdés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerzõdés más feltételeivel vagy más szerzõdésekkel való kapcsolatát.
(4) A tisztességtelen szerzõdési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a fõszolgáltatást megállapító, valamint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerzõdési kikötésekre, feltéve, hogy ezek a feltételek világosak és érthetõek.
(5) Nem minõsülhet tisztességtelennek a szerzõdési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály elõ írásának meg fele lõen határozzák meg.
5:82. § [Egyes tisztességtelen szerzõdési feltételek]
(1) A fogyasztói szerzõdésben tisztességtelennek minõsül különösen az a szerzõdési feltétel, amely a) a szerzõdés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerzõdõ felet egyoldalúan jogosítja;
b) kizárólagosan a fogyasztóval szerzõdõ felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerzõdésszerû-e;
c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a fogyasztóval szerzõdõ fél nem teljesíti a szerzõdést;
d) lehetõvé teszi, hogy a fogyasztóval szerzõdõ fél a szerzõdéstõl bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerzõdés megszûnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerzõdés megszûnésére szerzõdésszegés következtében kerül sor;
f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetõségét arra, hogy szerzõdéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;
g) lehetõvé teszi, hogy a fogyasztóval szerzõdõ fél tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja;
h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztóval szerzõdõ félnek az általa igénybe vett közremûködõért való felelõsségét;
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetõségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti;
j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
(2) A fogyasztói szerzõdésben az ellenkezõ bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerzõdési feltételt, amely
a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerzõdési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minõsíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidõ ésszerûtlenül rövid;
b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerûtlen alaki követelményeket támaszt;
c) meghosszabbítja a határozott idõre kötött szerzõdést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidõ ésszerûtlenül rövid;
d) lehetõvé teszi, hogy a fogyasztóval szerzõdõ fél a szerzõdést egyoldalúan, a szerzõdésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerzõdésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetõvé teszi, hogy a fogyasztóval szerzõdõ fél a szerzõdést egyoldalúan, a szerzõdésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerzõdéstõl azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;
e) lehetõvé teszi, hogy a fogyasztóval szerzõdõ fél egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerzõdésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérõen teljesítsen;
f) a fogyasztóval szerzõdõ fél teljesítését olyan feltételtõl teszi függõvé, amelynek bekövetkezte kizárólag a fogyasztóval szerzõdõ fél akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerzõdéstõl elállni, vagy azt felmondani;
g) a fogyasztóval szerzõdõ félnek pénztartozás teljesítésére – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – negyvenöt napnál hosszabb határidõt biztosít vagy egyébként nem meg fele lõen meghatározott határidõt ír elõ szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerzõdési nyilatkozatainak elfogadására;
h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a fogyasztóval szerzõdõ fél szerzõdésszegése esetén;
i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerzõdés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerzõdésszerûen teljesít, amennyiben hasonló kikötés a fogyasztóval szerzõdõ felet nem terheli;
j) a fogyasztót túlzott mértékû pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerzõdésszerûen teljesít.
5:83. § [A tisztességtelen szerzõdési feltétel érvénytelensége]
(1) Az általános szerzõdési feltételként a szerzõdés részévé váló tisztességtelen szerzõdési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Semmis a tisztességtelen általános szerzõdési feltétel, ha a fél a feltételt gazdasági erõfölényével visszaélve alkalmazza.
(3) Fogyasztói szerzõdésben a fogyasztóval szerzõdõ fél által egyoldalúan, elõre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerzõdési feltétel semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
5:84. § [A közérdekû kereset indításának feltételei]
(1) A tisztességtelen általános szerzõdési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekû keresetet indíthat a bíróság elõtt
a) az ügyész,
b) a miniszter, továbbá az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, a központi hivatal vezetõje, c) a kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve, a jegyzõ és a fõjegyzõ,
d) a gazdasági, a szakmai kamara, az érdekképviseleti szervezet, valamint e) az általa védett fogyasztói érdekek körében
ea) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet és
eb) az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött minõsített szervezet, feltéve, hogy az általános szerzõdési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.
(2) Gazdasági erõfölényben álló által alkalmazott tisztességtelen általános szerzõdési feltétel esetében a Gazdasági Versenyhivatal is indíthat közérdekû keresetet.
(3) A bíróság a tisztességtelen szerzõdési feltétel érvénytelenségét a szerzõdési feltétel alkalmazójával szerzõdõ valamennyi félre kiterjedõ hatállyal megállapítja, és elrendeli, hogy a szerzõdési feltétel alkalmazója saját költségére az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közlemény közzétételérõl gondoskodjék. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerzõdési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. A közlemény szövegérõl és a közzététel módjáról a bíróság dönt. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történõ nyilvánosságra hozatalt.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetve szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerzõdési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történõ szerzõdéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetõvé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerzõdési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(5) A (4) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történõ szerzõdéskötés céljából meghatározott és megismerhetõvé tett tisztességtelen általános szerzõdési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlja. Ha a bíróság
(5) A (4) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történõ szerzõdéskötés céljából meghatározott és megismerhetõvé tett tisztességtelen általános szerzõdési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlja. Ha a bíróság