ÖTÖDIK KÖNYV KÖTELMI JOG
II. fejezet A kárbiztosítások
A kárbiztosítások közös szabályai
5:421. § [Belépés a szerzõdésbe]
Ha a szerzõdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzõdõ fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási idõszakban esedékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.
5:422. § [A túlbiztosítás tilalma]
(1) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított érdek (vagyontárgy, követelés) valóságos értékét. A biztosított érdek valóságos értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat meg fele lõen le kell szállítani.
(2) Az (1) bekezdés ellenére is lehet biztosítási szerzõdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
(3) Ha a felek a vagyontárgy értékére vonatkozóan kifejezetten megállapodtak, ez az érték irányadó a valóságos érték szempontjából, hacsak a biztosító nem bizonyítja, hogy a vagyontárgy valóságos értéke a megállapodásban szereplõ értéknél kisebb.
(4) A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási idõszakra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felsõ határa.
5:423. § [A többszörös biztosítás tilalma]
(1) Az a biztosítás, amelyet egy már biztosított érdekre nézve és azonos biztosítási kockázatokra vonatkozóan kötöttek, a biztosítási érdek valóságos értékét meghaladó részében semmis és a biztosítási díjat ebben a részében vissza kell téríteni.
(2) A további biztosítás érvényes azon kockázatok esetében, amelyekre az elsõ biztosítás fedezetet nem nyújt.
5:424. § [A biztosító kötelezettsége alulbiztosítás esetén]
Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek valóságos értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a biztosítási érdek valóságos értékéhez aránylik.
5:425. § [A fedezetfeltöltés szabálya]
(1) Az adott biztosítási idõszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanabban az idõszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerzõdõ fél a díjat meg fele lõen kiegészíti.
(2) E jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésõbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban a biztosított, illetve a szerzõdõ fél figyelmét felhívta és a fedezetfeltöltés díját közölte.
(3) Ha a szerzõdõ fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzõdés a kifizetett kártérítési összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban.
5:426. § [A biztosító teljesítése]
(1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szerzõdésben a teljesítés elõkészítéséhez szükséges idõre tekintettel megállapított határidõn belül köteles szolgáltatását teljesíteni.
(2) Abban az esetben, ha a biztosító a kockázatot fakultatív viszontbiztosítás keretében túlnyomórészt viszontbiztosításba adja, az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül érvényes az a megállapodás, hogy a teljesítésre a viszontbiztosító (a vezetõ viszontbiztosító) állásfoglalását köve tõen és pénzügyi teljesítésétõl függõen kerülhet csak sor.
(3) Érvényes az a megállapodás, amelynek alapján a biztosított biztosítási szolgáltatás iránt a biztosító viszontbiztosítójával szemben közvetlenül igényt érvényesíthet.
5:427. § [Kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség, a kötelezettség megszegésének következménye]
(1) A biztosított a kár megelõzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, abban az esetben is, ha a biztosítási szerzõdés szabályozza a biztosítottnak a kármegelõzés érdekében tanúsítandó magatartását, teendõit, ideértve a kár megelõzését vagy korlátozását célzó eszközöket, berendezéseket, eljárásokat, valamint szakképzettségi követelményeket is.
(2) A biztosított a biztosító elõ írásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható módon köteles a kárt enyhíteni.
(3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
(5) A biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosított vagy valamely vele egy tekintet alá esõ személy a kármegelõzési kötelezettségének nem tett eleget, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be, vagy kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása a bekövetkezett kárt növelte. E jogkövetkezmény azonban csak a biztosított vagy a vele egy tekintet alá esõ személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén alkalmazható. A biztosítottal egy tekintet alá esõ személy a szerzõdõ fél, annak vezetõ beosztású vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott munkavállalója, megbízottja, továbbá a biztosított vállalkozás vezetõ tisztségviselõje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja.
5:428. § [Mentesülés károkozás esetén]
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a kárt a biztosított vagy valamely vele egy tekintet alá esõ személy jogellenesen maga okozta. E jogkövetkezmény azonban csak a biztosított, a vele egy tekintet alá esõ személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén alkalmazható.
5:429. § [Állapotmegõrzési kötelezettség]
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerzõdésben megállapított határidõn belül csak annyira változtathat, amennyire az a kárenyhítéshez szükséges. Ha a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak, kötelezettsége nem áll be.
5:430. § [Az érdekmúlás]
(1) A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzõdõ jogkövetkezmények nem alkalmazandók, ha az érdekmúlás kizárólag vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási védelem is átszáll és a tulajdonjog átszállásának idõpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és az új tulajdonos egyetemlegesen felelõs.
(2) A szerzõdést bármelyik fél a tulajdonváltozást, illetve az arról való tudomásszerzést követõ harminc napon belül írásban, harmincnapos határidõvel felmondhatja.
5:431. § [Rendes felmondás kárbiztosítás esetén]
(1) A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek írásban a biztosítási idõszak végére harmincnapos határidõvel felmondhatják.
(2) A felek a szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.
(3) Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a szerzõdést bármelyik fél felmondhatja.
(4) A szerzõdõ fél felmondása esetében a biztosító követelheti annak a díjengedménynek egészben vagy részben történõ megfizetését, amelyet a szerzõdés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
5:432. § [A részleges díjfizetés jogkövetkezménye]
(1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával eredménytelenül hívta fel a szerzõdõ felet a befizetés megfelelõ kiegészítésére, a szerzõdés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos idõtartamra marad fenn.
(2) Ha a szerzõdés a díj nem fizetése miatt megszûnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény idõarányos részének megfizetését.
5:433. § [Törvényi engedmény kárbiztosítás esetén]
(1) Ha a biztosító a kárt megtérítette, átszállnak rá azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg harmadik személlyel szemben (tör vényi engedmény).
(2) A biztosítót a tör vényi engedmény alapján megilletõ jogának érvényesítéséhez a biztosított, illetve a szerzõdõ fél köteles – nyilatkozatok tételével, okiratok átadásával – támogatni.
(3) A biztosító a tör vényi engedmény alapján megilletõ jogát csak akkor érvényesítheti a biztosítottal közös háztartásban élõ vagy olyan személlyel szemben, akinek magatartásáért a biztosított jogszabály alapján felelõs, ha ezt a személyt a kár okozásáért szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli.
(4) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelõs személy ellen keresetet indít, a biztosított kérésére köteles az õ igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elõlegezésétõl függõvé teheti.
(5) Ha a megtérült összeg nem fedezi a biztosító és a biztosított együttes követelését, a biztosított élvez elsõbbséget.
5:434. § [A biztosított vagyontárgy megkerülése]
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni.
A felelõsségbiztosítás
5:435. § [A felelõsségbiztosítás fogalma]
(1) Felelõsségbiztosítási szerzõdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzõdésben megállapított módon és mértékben mentesítse õt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelõs.
(2) A felelõsségbiztosítási szerzõdés nyújtotta védelem kiterjed a felelõsség kérdésének vizsgálatára és a megalapozott kártérítési követelések kielégítésére. A biztosítás kiterjed a védelem költségeire, ha olyan cselekmény miatt indul büntetõeljárás, amelynek a biztosított harmadik személlyel szemben fennálló felelõssége lehet a következménye, amennyiben e költségek a biztosító útmutatásai nyomán merültek fel. A biztosított követelésére a biztosítónak a költségeket meg kell elõlegeznie.
(3) A biztosítónak az útmutatása nyomán perre vitt jogvita és a (2) bekezdés szerinti védelem költségét, továbbá a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
5:436. § [A biztosító helytállási kötelezettségének kizárása]
Érvényes a biztosítási szerzõdés azon rendelkezése, hogy a biztosító a biztosított szándékos károkozásáért történõ helytállási kötelezettségét kizárja.
5:437. § [A túlbiztosítás és az alulbiztosítás felelõsségbiztosítás esetén]
Ha a felelõsségbiztosítási díj kiszámítása a biztosított valamely pénzügyi adata alapján történik, a valóságostól eltérõ adat szolgáltatása alapot adhat a túlbiztosítási tilalom vagy az alulbiztosítás jogkövetkezményeinek alkalmazására.
5:438. § [A biztosítási esemény bejelentése]
A biztosított öt munkanapon belül a bejelentési kötelezettség megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezmények mellett köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a felelõsségbiztosítási szerzõdésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt jelentenek be, vagy ha olyan körülményrõl szerez tudomást,
amely ilyen kárigénynek okszerûen alapot adhat. A szerzõdés megszûnése után a biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc nap bejelentési idõt kell meghatározni.
5:439. § [A biztosító szolgáltatása]
(1) A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizetheti meg. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez teljesítsen, ha a károsult követelését õ egyenlítette ki.
(2) Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelõsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilván valóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik, ha pedig azokat a biztosító viselte, megtérítését követelheti a biztosítottól.
(3) A biztosítási szerzõdésben a biztosító hozzájárulásával érvényesen kiköthetõ, hogy a biztosított a felelõsségbiztosítási szerzõdésre alapított követelését másra engedményezheti.
5:440. § [A károsult igényének érvényesítése]
(1) A károsult igényét – a kötelezõ felelõsségbiztosítás kivételével – közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.
(2) Ez a szabály nem akadályozza ugyanakkor, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelõsségbiztosítási fedezete a károkozás idõpontjában fennállt.
5:441. § [A biztosított és a károsult egyezsége]
(1) A biztosított a biztosító elõ ze tes hozzájárulása nélkül egészben vagy részben sem ismerhet el, fizethet meg vagy teljesíthet bármilyen egyéb módon kártérítési követelést.
(2) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott.
(3) Nem hivatkozhat azonban a biztosító arra, hogy a harmadik személy követelésének a biztosított által történt elismerése hatálytalan, ha a követelés nyilván valóan megalapozott, és az adott körülmények között a biztosított nyilván valóan nem tagadhatta meg az elismerést.
5:442. § [Törvényi engedmény felelõsségbiztosítás esetén]
A biztosítót a kár megtérítését köve tõen tör vényi engedmény illeti meg. A kifizetett kárt a biztosítottól is visszakövetelheti. E jogait a biztosító csak akkor érvényesítheti a biztosítottal, a vele közös háztartásban élõ vagy olyan személlyel szemben, akinek magatartásáért a biztosított jogszabály alapján felelõs, ha ezt a személyt a kár okozásáért szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli.
III. fejezet
Az összegbiztosítások Az életbiztosítás
5:443. § [Életbiztosítások]
Életbiztosítási szerzõdés alapján a biztosító természetes személy halála, meghatározott életkor, vagy idõpont elérése, esemény bekövetkezése esetére a szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy idõszakos folyósítására vállal kötelezettséget. Az életbiztosítás lehet különösen:
a) kockázati életbiztosítás, amely esetben a biztosító kockázatviselésének megszûnésével maradékjogok nem keletkeznek, vagy
b) maradékjoggal rendelkezõ életbiztosítás, ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, amelynek befektetési kockázatát a szerzõdõ fél viseli.
5:444. § [Az életbiztosítási szerzõdés kedvezményezettje]
(1) Életbiztosítási szerzõdésben kedvezményezett lehet a) a szerzõdésben megnevezett személy,
b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, vagy
c) a biztosított vagy az örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, vagy a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény idõpontjában.
(2) A szerzõdõ fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, a biztosítási esemény bekövetkezéséig azonban bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a késõbbi kedvezményezett jelölés akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki. Ha nem a biztosított a szerzõdõ fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A szerzõdõ fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezettjelölés).
Ebben az esetben a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A visszavonhatatlan kedvezményezettjelölésrõl a biztosítót is tájékoztatni kell.
(4) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elõtt meghal.
5:445. § [Az életbiztosítási szerzõdés megkötése és módosítása]
(1) Az életbiztosítási szerzõdés megkötéséhez és módosításához – ha a szerzõdést nem õ köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(2) A biztosított a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Csoportos életbiztosítási szerzõdés ettõl eltérõen is rendelkezhet. A visszavonás következtében a szerzõdés a biztosítási idõszak végével megszûnik, kivéve ha a biztosított a szerzõdõ fél írásbeli hozzájárulásával a szerzõdésbe belép.
5:446. § [A biztosított belépése életbiztosítás esetén]
(1) A biztosított a szerzõdõ fél írásbeli hozzájárulásával a szerzõdésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Csoportos biztosítási szerzõdés a biztosított belépési jogát korlátozhatja, vagy annak gyakorlását feltételhez kötheti.
(2) A biztosított – mielõtt a szerzõdés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszûnik – a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe léphet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a biztosítási idõszakban esedékes díjakért a biztosított a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs. A szerzõdéses jogviszonyba belépõ biztosított a szerzõdõ félnek a szerzõdésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – köteles megtéríteni.
5:447. § [Többszörös biztosítás életbiztosítás esetén]
A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több életbiztosítást is köthetnek érvényesen.
5:448. § [A díjfizetés elmulasztásának következménye életbiztosítás esetén]
(1) A teljes biztosítási idõszakra járó díjat a biztosító az elsõ évben bírósági úton érvényesítheti; ezt köve tõen csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a biztosított, illetve a szerzõdõ fél a díjfizetést már megkezdte, vagy a felek díjfizetésre halasztásban állapodtak meg.
(2) A díjfizetés elmulasztása esetén a maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerzõdés meg fele lõen csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (díjmentesítés). A biztosított, illetve a szerzõdõ fél azonban e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerzõdés rendes felmondását.
(3) Nem lehet díjmentesíteni a szerzõdést, ha visszavásárlási összeg a szerzõdõ díjmentesítési kérelmének idõpontjában még nem keletkezett, ebben az esetben a szerzõdés kifizetés nélkül szûnik meg.
5:449. § [A közlési kötelezettség megszegésének következménye életbiztosítás esetén]
(1) Ha a biztosító csak késõbb szerez tudomást a szerzõdéskötéskor már fennállott lényeges körülményekrõl, az ebbõl eredõ jogokat a szerzõdés fennállásának csupán az elsõ öt évében gyakorolhatja.
(2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerzõdés megkötésétõl a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
5:450. § [Rendes felmondás életbiztosítás esetén]
(1) A szerzõdõ fél – ha az elsõ évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerzõdést írásban, harminc nap felmondási idõ mellett, a biztosítási idõszak utolsó napjára felmondhatja.
(2) Az életbiztosítási szerzõdést a biztosító – a biztosítási kockázat jelentõs növekedésének esetét kivéve – nem mondhatja fel.
5:451. § [A biztosító mentesülése életbiztosítás esetén]
(1) Ha a maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerzõdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a szerzõdésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.
(2) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
(3) A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy a szerzõdéskötéstõl számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
5:452. § [Mentesség a hagyaték alól]
A biztosított halála esetén fizetendõ szolgáltatás nem része a biztosított hagyatékának.
5:453. § [Csoportos életbiztosítás]
(1) Csoportos életbiztosítás esetén a biztosítottak meghatározása valamely szervezethez való tartozásuk vagy a közöttük és a szerzõdõ fél között fennálló jogviszony alapján történik, a biztosító ugyanakkor a kockázatot a csoport és nem az egyes biztosítottak szempontjából vizsgálja és vállalja el.
(2) A csoportos életbiztosításban biztosított lehet a csoport tagjának hozzátartozója is.
(3) Csoportos életbiztosítás esetén a biztosító tájékoztatási kötelezettségét csak a szerzõdõ fél részére kell hogy teljesítse.
A balesetbiztosítás
5:454. § [Az életbiztosítás alkalmazandó szabályai a balesetbiztosításra]
(1) A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a következõ kérdésekben:
a) a csoportos életbiztosításra,
b) a biztosított részérõl szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerzõdõ fél, c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára, d) a kedvezményezett kijelölésére és jogaira, valamint
e) a biztosító mentesülésére, ha a biztosítási eseményt, különösen a biztosított halálát, a biztosítási összegre jogosult okozta.
(2) A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több balesetbiztosítást is köthetnek érvényesen.
(3) A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg.
(4) A balesetbiztosításra egyébként a kárbiztosítás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosító a balesetért felelõs személlyel szemben a tör vényi engedmény alapján igényt nem támaszthat.
IV. fejezet
A betegségbiztosítás
5:455. § [Az életbiztosítás alkalmazandó szabályai a betegségbiztosításra]
(1) A betegségbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következõ kérdésekben kell alkalmazni:
a) a csoportos biztosításra,
b) a biztosított részérõl szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerzõdõ fél, c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára valamint d) a biztosító kötelezettségei beállására a közlési kötelezettség megsértése esetén.
(2) Abban az esetben, ha a betegségbiztosítást a kárbiztosítás szabályai szerint kötötték, a II. fejezet rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetõ a biztosító mentesülését eredményezõ oknak, ha a biztosított az õt tör vény alapján megilletõ rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá,
b) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a helyszín megváltoztatásának tilalma nem alkalmazható,
c) a tör vényi engedmény alapján igényérvényesítésnek a szerzõdõ féllel szemben is helye van, ha a biztosítási esemény bekövetkezéséért a szerzõdõ fél mint a biztosított munkáltatója felelõs.
5:456. § [Túlbiztosítás betegségbiztosítás esetén]
Abban az esetben, ha a betegségbiztosítást az összegbiztosítás szabályai szerint kötötték, az életbiztosításra irányadó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a túlbiztosítási tilalom annyiban nem érvényesül, hogy a felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra az összegbiztosítás szabályai szerint köthetnek több betegségbiztosítást is érvényesen.
5:457. § [Várakozási idõ]
(1) A felek a biztosítási szerzõdés közös szabályainál meghatározott várakozási idõnél hosszabb, de legfeljebb hároméves várakozási idõben csak ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetében vagy akkor állapodhatnak meg, ha a biztosítottnak a várakozási idõ kikötésére okot adó egészségi állapota a szerzõdéskötéskor mindkét fél által ismert volt.
(2) A várakozási idõbe beszámít az az idõtartam, amelynek során a biztosított a betegségbiztosítás megkötését megelõzõen legkésõbb hatvan napon belül megszûnt korábbi betegségbiztosítási szerzõdés alapján folyamatosan betegségbiztosítási szolgáltatásra jogosult volt. Ezt a rendelkezést arra az esetre is alkalmazni kell, ha a biztosított a harmadik személy által megkötött betegségbiztosításba belép, ideértve azt is, ha a harmadik személy által megkötött csoportos betegségbiztosítás a biztosított belépésével egyéni betegségbiztosítássá válik.
5:458. § [Felmondás betegségbiztosítás esetén]
(1) A betegségbiztosításban nem alkalmazhatók a biztosítási kockázat jelentõs növekedésére vonatkozó szabályok.
A felek azonban a szerzõdésben megállapodhatnak abban, hogy a biztosított egészségi állapotának a biztosítási szolgáltatás tartós igénybevételét eredményezõ megromlása esetén a biztosító arányos pótdíj érvényesítésére vagy a szolgáltatás idõbeli korlátozására jogosult.
(2) A betegségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.
(2) A betegségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.