ÖTÖDIK KÖNYV KÖTELMI JOG
III. fejezet A hibás teljesítés
5:141. § [A hibás teljesítés]
(1) Olyan szerzõdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés idõpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzõdésben meghatározott követelményeknek, illetve tulajdonságoknak, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a jogosult a hibát a szerzõdéskötés idõpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett.
(2) Hibás teljesítésnek minõsül a szolgáltatott dolog szakszerûtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerzõdéses kötelezettség és azt a kötelezett vagy más olyan személy végezte, akinek magatartásáért a kötelezett felelõs.
A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerzõdésnek meg fele lõen a jogosult végezte el, és a szakszerûtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethetõ vissza.
(3) Fogyasztói szerzõdésben semmis az a kikötés, amely e fejezet rendelkezéseitõl a fogyasztó hátrányára tér el.
5:142. § [Vélelem a hibás teljesítés mellett a fogyasztói szerzõdések esetében]
Fogyasztói szerzõdés esetében az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követõ hat hónapon belül – amennyiben a szerzõdés tárgya építmény, egy éven belül – a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés idõpontjában megvolt, kivéve, ha ez a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Kellékszavatosság
5:143. § [Kellékszavatosság]
A kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik.
5:144. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve ha a választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezett számára – a másik szavatossági jog teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figye lembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzõdésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet, vagy
b) az ellenszolgáltatás megfelelõ mértékû csökkentését igényelheti, ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (3) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, illetve, ha a hibás teljesítés miatt a kijavításhoz vagy kicseréléshez fûzõdõ érdeke megszûnt.
(2) A szerzõdés hibás teljesítése esetén a jogosult az ellenszolgáltatás megfelelõ mértékû csökkentése helyett el is állhat a szerzõdéstõl, illetve fel is mondhatja azt. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak, illetve felmondásnak nincs helye.
(3) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságait és a jogosult által elvárható rendeltetését figye lembe véve – megfelelõ határidõn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
(4) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelõ határidõre nem vállalja, nem végzi el, vagy a jogosultnak a kötelezett általi kijavításhoz fûzõdõ érdeke megszûnt, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
5:145. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra]
(1) A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
(2) A jogosult által választott szavatossági jog helyett a bíróság a kötelezettet más szavatossági jog teljesítésére kötelezheti, ha
a) a választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy
b) az a kötelezettnek a másik szavatossági jog teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figye lembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzõdésszegés súlyát, a szavatossági jog teljesítésével és annak idõigényességével a jogosultnak okozott érdeksérelmet.
(3) Nem kötelezhet a bíróság olyan szavatossági jog teljesítésére, amely ellen valamennyi fél tiltakozott.
5:146. § [A kellékszavatossági igény közlése]
(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetõvé tett legrövidebb idõn belül köteles azt kifogásolni, és szavatossági igényét a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerzõdés esetében a hiba felfedezésétõl számított két hónapon belül közölt szavatossági igényt megfelelõ idõben közöltnek kell tekinteni.
(3) A közlés késedelmébõl eredõ kárt a jogosult viseli.
5:147. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(1) A jogosult szavatossági igénye a teljesítés idõpontjától számított három év alatt – az állatra vonatkozó szavatossági idõ hatvan nap elteltével – évül el.
(2) Ha a szerzõdés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési idõben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidõ azonban ebben az esetben sem köthetõ ki.
(3) Ha a szerzõdés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a szavatossági igény a teljesítés idõpontjától számított öt év alatt évül el.
(4) Nem számít bele az elévülési idõbe a kijavítási idõnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerûen nem tudja használni.
(5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdõdik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
5:148. § [Jogvesztõ határidõ a kellékszavatossági igény érvényesítésére]
(1) Ha jogszabály a dolog kötelezõ alkalmassági idejét meghatározza, és azt, vagy az abból hátralévõ idõt a jogosulttal a szerzõdés megkötésekor írásban közölték, a kötelezõ alkalmassági idõ eltelte a kellékszavatossági igény tekintetében jogvesztéssel jár. Ha a dolog kötelezõ alkalmassági ideje két évnél rövidebb, fogyasztói szerzõdés esetén a jogvesztés a teljesítés idõpontjától számított két év elteltével következik be.
(2) Ha jogszabály a dolog kötelezõ alkalmassági idejét nem határozta meg, a kellékszavatossági igény érvényesítésének jogvesztõ határideje a teljesítés idõpontjától számított tíz év.
(3) A szavatossági jogok az ugyanabból a szerzõdésbõl eredõ követeléssel szemben kifogásként az elévülési határidõ letelte után is érvényesíthetõk.
5:149. § [Az érvényesített szavatossági igény terjedelme]
A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidõben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt elõidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét a dolognak – a megjelölt hiba szempontjából – elkülöníthetõ része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minõsül érvényesítettnek.
5:150. § [A szavatossági kötelezettség költségei, a kötelezett megtérítési és kártérítési igényének feltétele]
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
(2) Ha a hibás teljesítésért helytálló kötelezettet a minõség megvizsgálásának kötelezettsége terhelte, a hibás teljesítéssel összefüggõ megtérítési és kártérítési igényt a közremûködõvel szemben csak akkor érvényesíthet, ha e kötelezettségének eleget tett.
5:151. § [A kötelezett gazdagodási igénye]
Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerû használat következménye. Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelõ karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult viselni köteles, feltéve, hogy a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkeznie kellett.
5:152. § [Kárigény a szavatossági jog érvényesítése mellett]
Szavatossági jogainak érvényesítésén túl a jogosult a hibás teljesítésbõl eredõ kárának megtérítését is követelheti a szerzõdésszegésért való felelõsség szabályai szerint. A hibás teljesítésbõl eredõen a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárának megtérítését azonban csak a kellékszavatosságra meghatározott sorrend figye lembe véte lével és a kellékszavatosságra meghatározott határidõn belül érvényesítheti.
Termékszavatosság
5:153. § [A termékszavatosság fogalma, érvényesítésének feltételei]
(1) Az üzletszerûen forgalomba hozott ingó dolog (termék) hibája esetén a termék mindenkori fogyasztó tulajdonosa követelheti, hogy a gyártó a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelõ határidõn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki.
(2) A gyártó mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a) a terméket nem hozta forgalomba,
b) a terméket nem üzletszerû forgalmazás céljából állította elõ, vagy azt nem üzletszerû gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta,
c) a termék az általa történt forgalomba hozatal idõpontjában hibátlan volt és a hiba oka késõbb keletkezett, d) a termék általa történõ forgalomba hozatala idõpontjában a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt
felismerhetõ, vagy
e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelezõ hatósági elõ írás alkalmazása okozta.
(3) A jogosult a termékszavatossági igényét hároméves elévülési határidõ alatt érvényesítheti. Az elévülési határidõ akkor kezdõdik, amikor a jogosult tudomást szerzett vagy az adott helyzetben elvárható gondosság mellett tudomást szerezhetett volna a termék hibájáról és ezzel összefüggésben a hiba okáról, a kár bekövetkeztérõl, valamint a gyártó (importáló) személyérõl. A termékszavatossági igény érvényesítésének jogvesztõ határideje a termék forgalomba hozatalától számított tíz év.
(4) Importtermék esetén a gyártóra vonatkozó rendelkezéseket meg fele lõen alkalmazni kell az importálóra.
(5) Termékszavatossági igény – külön tör vény rendelkezései szerint – a csoportos perlésre irányadó szabályokat alkalmazva is érvényesíthetõ.
A jótállás
5:154. § [A jótállás fogalma]
(1) Aki a szerzõdés hibátlan teljesítéséért jótállást vállal, a jótállás idõtartama alatt a helytállás alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
(2) A jótállás a jogosultnak a tör vénybõl eredõ szavatossági jogait nem érinti.
(3) Jogszabály a jótállás vállalását kötelezõvé teheti.
5:155. § [A jótállás tartalma és formája]
(1) A jótállás a kötelezettet a jótállást keletkeztetõ jognyilatkozatban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó kereskedelmi kommunikációban foglalt jótállási feltételek szerint terheli.
(2) Fogyasztói szerzõdés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, idõtartamát, területi hatályát és a belõle eredõ jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a tör vénybõl eredõ jogait nem érinti.
(3) A jótállás kötelezettjének gondoskodnia kell a jótállási nyilatkozat írásbeli vagy a nyilatkozat más módon való maradandó rögzítésérõl és annak a fogyasztó rendelkezésére bocsátásáról.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
5:156. § [A jótállásból eredõ jogok érvényesítése]
(1) A jótállásból eredõ jogokat a dolog átruházása esetén az új tulajdonos – tör vényi engedményesként – érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. A jótállásból eredõ kötelezettségeket a jótállást vállalóval kötött megállapodás alapján a jótállási nyilatkozatban megjelölt más személy is teljesítheti.
(2) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetõvé tett legrövidebb idõn belül köteles azt kifogásolni, és jótállási igényét a kötelezettel közölni. A közlés késedelmébõl eredõ kárért a jogosult felelõs.
(3) A jótállási idõn belül nem kifogásolt hibákra a jótállási igény a jótállási idõ elteltével megszûnik. A jótállási idõn belül kifogásolt hibákra a jótállási igény az általános szabályok szerint évül el.
(4) A jótállási jogok gyakorlására egyebekben a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell meg fele lõen alkalmazni.
A hibás teljesítés különös szabályai
5:157. § [A hibás teljesítés szabályai eredmény létrehozására irányuló szerzõdéseknél]
(1) Ha a kötelezett valamely eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó általános szabályokat meg fele lõen alkalmazni kell azzal, hogy
a) a kicserélésen a szerzõdés szerinti eredmény részben vagy egészben történõ újbóli létrehozását kell érteni, b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése – a jogosult szerzõdésszerû
teljesítéshez fûzõdõ érdekei figye lembe véte lével – az eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérõ módjával is meg valósulhat; az ebbõl eredõ többletköltségek a kötelezettet terhelik.
(2) A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára,
b) adat hiányosságára vagy hibájára, vagy
c) utasítás célszerûtlenségére vagy szakszerûtlenségére
vezethetõ vissza, és e körülményekre a kötelezett a jogosultat meg fele lõen figyelmeztette.
(3) A figyelmeztetés ellenére sem mentesül a kötelezett, ha az eredmény elõállítása jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezet.
5:158. § [A hibás teljesítés szabályai használatra irányuló szerzõdéseknél]
Ha a jogosult más tulajdonában lévõ dolog idõleges használatára vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerzõdés teljes tartama alatt a hibás teljesítés általános szabályainak megfelelõ alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy tulajdona a szerzõdésszerû használatra vagy hasznosításra alkalmas.
A jogszavatosság
5:159. § [Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt]
(1) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetében a jog megszerzését vagy a követelés érvényesítését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult elállhat a szerzõdéstõl és kártérítést követelhet a szerzõdésszegéssel okozott károkért való felelõsség általános szabályai szerint.
(2) Ha a kötelezett jóhiszemû volt, csak a szerzõdés megkötésébõl eredõ károkat köteles megfizetni.
(3) Jogszavatossági jogainak gyakorlása elõtt a jogosult köteles a kötelezettet megfelelõ határidõ tûzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el, vagy adjon megfelelõ biztosítékot.
5:160. § [Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt]
(1) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetében a jog gyakorlását vagy a követelés érvényesítését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét csökkenti, a jogosult megfelelõ határidõ tûzésével tehermentesítést követelhet.
(2) A határidõ eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégezheti.
(3) Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a jogosult a szerzõdéstõl elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelõ csökkentését követelheti. Ezek a jogok a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidõ eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a dolog tehermentesítését.
(4) Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerzõdés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a jog vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten felelõsséget vállalt.
5:161. § [Jogszavatosság használati és hasznosítási szerzõdéseknél]
Ha a jogosult más tulajdonában lévõ dolog vagy jog idõleges használatára vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerzõdés teljes tartama alatt a jogszavatosság szabályainak megfelelõ alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy jog szerzõdésszerû használatát vagy hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza és nem korlátozza.
8. CÍM
A SZERZÕDÉS MEGERÕSÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA
I. fejezet
A szerzõdés megerõsítése A foglaló
5:162. § [A foglaló]
(1) Ha a fél a kötelezettségvállalás megerõsítéseként meghatározott pénzösszeget ad át vagy utal át a másik félnek, ezt csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerzõdésbõl egyértelmûen kitûnik.
(2) Ha a szerzõdést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Ha pedig a szerzõdés olyan okból szûnik meg, amelyért egyik fél sem felelõs, vagy mindkét fél felelõs, a foglaló visszajár.
(3) Ha a szerzõdésen alapuló jogviszony a fél kötelemszerû teljesítésének elmaradása miatt megszüntetésre kerül, a szerzõdés teljesítésének meghiúsulásáért felelõs fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.
(4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerzõdésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbérbe és a kártérítésbe a foglaló összege beszámít.
A kötbér
5:163. § [A kötbér]
(1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelõs, nem, vagy nem szerzõdésszerûen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni.
(2) Kötbér után kamat kikötése semmis, az esedékessé vált kötbér után azonban a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
(3) Ha a kötbér kikötése pénzkövetelésre vonatkozó szerzõdés megerõsítéséül szolgál, a kötbér meghatározására a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
5:164. § [A kötbér és az egyéb szerzõdésszegési igények viszonya]
(1) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését és a nem szerzõdésszerû teljesítés esetére kikötött kötbér követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
(2) A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.
(3) A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerzõdésszegésbõl eredõ egyéb jogait.
(4) A jogosult a szerzõdésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti akkor is, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
A jogvesztés kikötése
5:165. § [Jogvesztés kikötése szerzõdésszegés esetére]
A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerzõdésszegésért felelõs fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely õt a szerzõdés alapján egyébként megilletné. Jogvesztést csak írásban lehet érvényesen kikötni.
Bírósági mérséklés
5:166. § [A szerzõdés megerõsítésébõl eredõ joghátrány bíróság általi mérséklése]
A bíróság a szerzõdés megerõsítésébõl eredõ joghátrányt a kötelezett kérelmére kivételesen mérsékelheti, ha az a szerzõdésszegéssel okozott érdeksérelemhez képest túlzott.
II. fejezet
A szerzõdés módosítása
5:167. § [A felek szerzõdésmódosítása]
(1) A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerzõdés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A szerzõdés módosítása harmadik személynek a módosítást megelõzõen megszerzett jogait – a harmadik személy beleegyezése hiányában – nem érinti.
(2) A megváltoztatott szerzõdésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé.
(3) A szerzõdés módosítására a szerzõdés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell meg fele lõen alkalmazni.
(4) A szerzõdés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerzõdésben elõ ze tesen kikötötték vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.
5:168. § [A bírósági szerzõdésmódosítás]
(1) A fél a szerzõdés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban, a szerzõdés megkötését köve tõen bekövetkezett körülmény következtében a szerzõdés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, feltéve, hogy
a) a körülmények megváltozásának lehetõségével a szerzõdés megkötésének idõpontjában nem lehetett számolni, b) azt nem a fél maga idézte elõ, és
c) a körülmények változása nem tartozik a fél rendes üzleti kockázatának körébe.
(2) A bíróság a szerzõdést az általa meghatározott idõponttól, legkorábban a szerzõdésmódosításra irányuló igény bíróság elõtti érvényesítésének idõpontjától kezdõdõen úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.
9. CÍM
AZ ENGEDMÉNYEZÉS ÉS A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS
I. fejezet
Az engedményezés
5:169. § [Az engedményezés]
(1) A jogosult (engedményezõ) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra (engedményes) átruházhatja.
A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerzõdés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges.
(2) Az engedményezés az engedményezõ és az engedményes szerzõdése, amellyel az engedményes az engedményezõ helyébe lép.
(3) Az engedményezést köve tõen esedékessé váló kamatra vonatkozó követelés az engedményezéssel az engedményesre száll át.
5:170. § [Az engedményezhetõ követelések]
(1) Az engedményezés tárgya jövõbeli vagy feltételes követelés is lehet.
(2) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése.
(3) A követelés engedményezésének kizárása vagy korlátozása – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – harmadik személlyel szemben hatálytalan. Az engedményezést kizáró vagy korlátozó kikötés az engedményes jogait nem érinti, az engedményes követelésébe a kikötés megszegésébõl eredõ követelés nem számítható be. Ezt a követelést a bíróság az engedményezõvel szemben is mérsékelheti vagy elengedheti, ha a kikötés az engedményezõ számára a javára teljesítendõ szolgáltatással arányban nem álló terhet jelent.
(4) Az engedményezett követeléseket a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb módon úgy kell meghatározni, hogy azok az engedményezés idõpontjában, jövõbeli követelések esetén legkésõbb a követelés létrejöttekor azonosíthatók legyenek.
5:171. § [Tájékoztatás és az okiratok kiállítása és átadása]
(1) Az engedményezõ köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévõ, a követelést bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.
(2) Az engedményezõ köteles az engedményes választásának meg fele lõen a kötelezettet az engedményezésrõl – az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve – írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is feltüntetõ engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.
5:172. § [Értesítés az engedményezésrõl]
(1) A kötelezett értesítése után a kötelezett és az engedményezõ szerzõdésének módosítása nem érinti az engedményesnek a kötelezettel szemben fennálló jogait. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és – ha errõl a jogáról nem mondott le – azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezõvel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.
(2) Az engedményezésrõl szóló értesítés a fenti joghatást akkor váltja ki, ha az az engedményezõtõl származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlõ módon igazolja az engedményezés megtörténtét.
5:173. § [Teljesítési utasítás]
(1) A kötelezett mindaddig az engedményezõnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét és címét vagy bankszámlaszámát meghatározza. Ezt köve tõen a kötelezett csak a teljesítési utasításnak meg fele lõen teljesíthet.
(2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki a fenti joghatást, ha az utasítás az engedményezõtõl származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlõ módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat.
(3) Ha a kötelezett az engedményezésrõl szóló értesítést köve tõen teljesítési utasítás hiányában az engedményezõ részére teljesít, az engedményezõ köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére haladéktalanul kiadni. Az engedményezõ hitelezõi az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.
5:174. § [Többszöri és utólagos engedményezés]
(1) Ha az engedményezõ azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsõként kapott teljesítési utasításnak meg fele lõen teljesít.
(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési
(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési