ÖTÖDIK KÖNYV KÖTELMI JOG
IV. fejezet A szállítmányozás
5:296. § [A szállítmányozási szerzõdés]
Szállítmányozási szerzõdés alapján a szállítmányozó köteles valamely áruküldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerzõdéseket, valamint jognyilatkozatokat a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, illetve megtenni, továbbá az áruküldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendõket, különösen az okmánykezelést, a csomagolást, az egységrakomány-képzést, a rakodást és a raktározást elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.
5:297. § [A megbízás végrehajtása]
A szállítmányozónak a fuvarozó, továbbá az igénybe vett közremûködõ megválasztásában, az útirány és más feltételek meghatározásában, valamint egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és az áruküldemény biztonságának figye lembe véte lével kell eljárnia.
5:298. § [A megbízó utasítási joga]
(1) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha célszerûtlen vagy szakszerûtlen utasítást kap, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni.
(2) Ha a megbízó a célszerûtlen vagy szakszerûtlen utasítást írásban megismétli, a szállítmányozó a szerzõdéstõl elállhat, vagy a megbízó költségére és veszélyére az utasítást végrehajthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
5:299. § [A megbízót terhelõ tájékoztatási kötelezettség]
(1) A megbízó köteles a szállítmányozónak tájékoztatást adni mindazokról az adatokról, tényekrõl és körülményekrõl, amelyek az árutovábbítás megszervezéséhez szükségesek (különösen arról, ha az áruküldemény fuvarozását, csomagolásának módját jogszabály külön feltételhez köti), továbbá köteles a szállítmányozó részére az árutovábbításhoz szükséges okmányokat átadni.
(2) A szállítmányozó köteles tevékenységérõl és az ügy állásáról a megbízónak – kívánságára, szükség esetén e nélkül is – tájékoztatást adni, különösen akkor, ha az áruküldemény gazdaságos és biztonságos továbbítása nehézségekbe ütközik, az áruküldemény károsodásának veszélye áll fenn, vagy az áruküldemény károsodott, vagy a felmerült új körülmények a megbízó utasításainak módosítását teszik indokolttá.
(3) A szállítmányozó köteles a megbízót a szerzõdés teljesítésérõl haladéktalanul értesíteni.
5:300. § [A szállítmányozó igényérvényesítési kötelezettsége]
A megbízó igényeit a fuvarozóval és a szállítmányozó által megbízott közremûködõkkel szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelõs minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri.
Ez a szabály nem érinti a megbízónak azt a jogát, hogy igényét maga érvényesítse.
5:301. § [A szállítmányozási díj meghatározása]
(1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított – a szállítmányozási díjba bele nem foglalt – költségek megtérítését követelheti.
(2) A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közremûködésével továbbított küldemények után neki juttat.
(3) A szállítmányozó az áruküldeményt csak a megbízó utasítására és költségére köteles biztosítani.
5:302. § [A szállítmányozó követelésének biztosítása]
(1) A szállítmányozót díja és költségei erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a szállítmányozási megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetve amelyek felett a birtokában levõ okmányok révén rendelkezik.
A zálogjog a megbízóval kötött más szállítmányozási szerzõdésekbõl származó lejárt és nem vitatott követeléseket is biztosítja.
(2) A szállítmányozó a zálogjogot a többi szállítmányozó elõtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az elõzõ szállítmányozókkal szemben sortartó kezesként felel.
(3) Ha a zálogtárgyat jelzálogjog is terheli, a szállítmányozó a zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból a zálogtárgyat terhelõ jelzálogjog jogosultját megelõzõen elégítheti ki akkor is, ha a jelzálogjogot korábban jegyezték be a zálogjogi nyilvántartásba.
(4) Semmis az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérõ megállapodás, ha a szállítmányozó mikro- vagy kisvállalkozásnak minõsül.
5:303. § [A szállítmányozó felelõssége]
(1) A szállítmányozással összefüggésben okozott károkért a szállítmányozó fuvarozó módjára felel a (2) bekezdésben meghatározott esetekben. Minden más esetben a szállítmányozó az általános szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy az általa igénybe vett fuvarozóért, valamint közremûködõért nem felelõs, ha bizonyítja, hogy kiválasztásuk, utasításokkal való ellátásuk és tevékenységük felügyelete terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) A szállítmányozó akkor felel fuvarozó módjára, ha a) az áruküldeményt maga fuvarozta,
b) fuvarozóként szerzõdött, illetve fuvarozói felelõsséget vállalt,
c) az áruküldeményt mások áruküldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyûjtõforgalomban) továbbíttatta, és a kár ennek során keletkezett, vagy
d) a kár a szállítmányozó birtokában levõ áruküldeményben az annak továbbításával kapcsolatos egyéb teendõk elvégzése során keletkezett.
(3) Ha a szállítmányozó fuvarozó módjára felel, felelõsségére a fuvarozó felelõsségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Ha a szállítmányozó külföldi károsultnak tartozik kártérítéssel, felelõsségének mértéke nem lehet magasabb, mint a károsultnak saját nemzeti joga szerint fizethetõ maximális kártérítési összeg.
5:304. § [A megbízó felelõssége]
A megbízó felel azért a kárért, amely a szakszerûtlen vagy célszerûtlen utasításából, az elégtelen csomagolásból, jelölésbõl, a szállítmányozó rendelkezésére bocsátott adatok, okmányok, információk hiányosságából, pontatlanságából, hiányából származik.
5:305. § [A szállítmányozási szerzõdés alapján támasztható igények elévülése]
(1) A szállítmányozási szerzõdés alapján támasztható igény egy év alatt, a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkért viselt kártérítési felelõsség az általános szabályok szerint – öt év alatt – évül el.
(2) Az elévülés kezdõ idõpontja az az idõpont, amikor az áruküldeményt a fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az idõpont, amikor a fuvarozó felelõsségének elévülése megkezdõdött.
5:306. § [Egyéb rendelkezések]
(1) A szállítmányozás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó a megbízója nevében köti meg az áruküldemény továbbításához szükséges szerzõdést, továbbá akkor is, ha a szállítmányozó áruküldemény átvételére kap megbízást; ez utóbbi esetben felel azért is, hogy a címzett érdekei sérelmet ne szenvedjenek.
(2) Ha a szállítmányozó a megbízója nevében kötötte meg az áruküldemény továbbításához szükséges szerzõdést, a megbízó igényeit csak akkor érvényesítheti, ha erre a megbízó kifejezetten feljogosította.
(3) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a szállítmányozó szerzõdéseire és más jogcselekményeire a bizomány, az áruküldemény kezelésére, megóvására és továbbítására pedig a fuvarozás szabályait kell meg fele lõen alkalmazni.
4. CÍM
HASZNÁLATI SZERZÕDÉSEK
I. fejezet
Bérleti szerzõdés
5:307. § [A bérleti jogviszony]
Bérleti szerzõdés alapján a bérbeadó meghatározott dolog idõleges használatának átengedésére, a bérlõ pedig a dolog átvételére és bér fizetésére köteles.
A felek jogai és kötelezettségei
5:308. § [A bérbeadó szavatossága]
(1) A bérbeadó kellék- és jogszavatosságára az általános szerzõdési jogi szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlõt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet.
(2) Ha lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, a bérlõ a szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja akkor is, ha errõl a tényrõl a szerzõdés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének idõpontjában tudott vagy kellõ gondossággal eljárva tudnia kellett. Errõl a jogról a bérlõ érvényesen nem mondhat le.
5:309. § [A bérelt dolog használata]
(1) A bérlõ a dolgot rendeltetésének és a szerzõdésnek meg fele lõen használhatja. Felelõs minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerû vagy a szerzõdésnek egyébként nem megfelelõ használat következménye.
(2) A bérbeadó
a) a bérlõ szükségtelen háborítása nélkül ellenõrizheti a használatot;
b) követelheti a nem rendeltetésszerû vagy a szerzõdésnek egyébként nem megfelelõ használat megszüntetését és az ilyen használatból eredõ kárának megtérítését;
c) abban az esetben, ha a bérlõ a nem rendeltetésszerû vagy a szerzõdésnek egyébként nem megfelelõ használatot a bérbeadó felszólítása ellenére nem hagyja abba, vagy ha a bérelt dolgot a nem rendeltetésszerû vagy a szerzõdésnek egyébként nem megfelelõ használat következtében súlyos és másképpen el nem hárítható veszély fenyegeti, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja és követelheti kárai megtérítését.
(3) Ha a bérlõ a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó, harmadik személy vagy hatóság engedélye lett volna szükséges, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
(4) Ezeket a jogokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlõ a dolgot akár engedélyével, akár anélkül albérletbe vagy egyébként harmadik személy használatába adta.
5:310. § [A bérelt dolog használatának átengedése harmadik személy részére]
(1) A bérelt dolgot a bérlõ a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy harmadik személy használatába nem adhatja.
(2) Ha a bérlõ a dolgot a bérbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel.
(3) Ha a bérlõ a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelõs azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
5:311. § [A bérelt dolog költségeinek viselése]
(1) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlõ, a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérlõ köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelõ munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel, és köteles megengedni, hogy a bérbeadó a szükséges munkálatokat elvégezze, illetve a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredõ károkért a bérlõ felelõs.
(3) A bérlõ a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti; egyéb költségeinek megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tarthat igényt.
5:312. § [A bérleti díj]
(1) A bérlõ a bért idõszakonként elõre köteles megfizetni. Arra az idõre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.
(2) A bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja a bér, valamint tör vény vagy a szerzõdés alapján a bérlõt terhelõ költségek és közterhek megfizetésének elmulasztása esetén, feltéve, hogy a bérlõt megfelelõ határidõ tûzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlõ e határidõ elteltéig sem fizetett.
5:313. § [A bérbeadó tör vényes zálogjoga]
(1) Ingatlan bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlõnek a bérlemény területén levõ vagyontárgyain zálogjog illeti.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.
(3) Ha a bérlõ írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszûnik.
(4) Ha a bérlõ a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelõ biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlõ költségén történõ visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.
A bérlet megszûnése
5:314. § [A határozott idejû bérlet megszûnése és a dolog elpusztulása]
(1) A szerzõdésben megállapított idõ elteltével vagy a szerzõdésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a bérlet megszûnik.
(2) Határozatlan idõtartamúvá alakul át a határozott idõre kötött bérlet, ha a bérleti idõ lejárta után a bérlõ a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik.
(3) Megszûnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul.
5:315. § [A bérleti jogviszony megszüntetése rendes felmondással]
(1) A határozatlan idõre kötött bérletet bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti a) napi bér kikötése esetén bármikor egyik napról a másikra,
b) heti bér kikötése esetén a hét végére, legkésõbb a hét elsõ napján,
c) havi vagy hosszabb idõszakok szerint meghatározott bér kikötése esetén a hónap végére, legkésõbb a hónap tizenötödik napjáig,
d) a tör vényes felmondási idõ betartásával idõ elõtt gyakorolható felmondási jog esetében a hónap végére, legkésõbb a hónap tizenötödik napjáig.
(2) Ha a felmondás nem az (1) bekezdésben meghatározott határidõ betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követõ bérleti idõszak végére felmondottnak kell tekinteni.
(3) A bérlõ örökösei rendes felmondással a határozott idõre kötött bérletet is megszüntethetik; e jogukat azonban legkésõbb a hagyaték birtokbavételétõl, illetve átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják.
5:316. § [A bérleti jogviszony megszüntetése rendkívüli felmondással]
(1) A bérleti szerzõdést – akár határozott, akár határozatlan idõtartamra jött létre – bármelyik fél a másik fél szerzõdésszegése esetén, tör vény ben vagy a szerzõdésben meghatározott esetekben szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással.
(2) Ha az azonnali hatályú felmondást az a fél, akihez intézték, nyolc napon belül nem veszi tudomásul, az azonnali hatályú felmondás jogát gyakorló fél további tizenöt napos jogvesztõ határidõn belül fordulhat bírósághoz. Ennek elmulasztása esetén a felmondás hatályát veszti.
5:317. § [A bérelt dolog átruházása]
(1) A bérlõ köteles megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja venni, azt megfelelõ idõben és módon megtekinthesse.
(2) Ha a bérbeadó a bérbe adott dolog tulajdonjogát azt köve tõen ruházza át, hogy azt a bérlõ rendelkezésére bocsátotta, a tulajdonos személyében bekövetkezett változással a bérleti szerzõdésen alapuló jogok és kötelezettségek az új tulajdonosra szállnak át. A bérbeadó készfizetõ kezesként felel az új tulajdonost a bérlõvel szemben a bérleti jogviszony átszállása folytán terhelõ kötelezettségek teljesítésért.
(3) A bérbe adott dolog vevõje a határozott idõre kötött bérletet is felmondhatja, ha õt a bérlõ a bérleti viszony fennállásával vagy lényeges feltételeivel kapcsolatban megtévesztette.
(4) A vevõ csak akkor követelheti a bérlõtõl a bér megfizetését arra az idõre, amelyre az a bért a bérelt dolog átruházásáról való értesítését megelõzõen az eladónak elõre megfizette, ha az elõrefizetésrõl az adásvételi szerzõdés megkötésekor nem tudott, és arról kellõ gondossággal eljárva sem kellett tudnia, különösen, ha a bérlõ az elõrefizetéssel kapcsolatban megtévesztette.
5:318. § [A felek jogai és kötelezettségei a bérlet megszûnése során]
(1) A bérlõ a bérlet megszûnése elõtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja venni, azt megfelelõ idõben és módon megtekinthesse.
(2) A bérlet megszûnése után a bérlõ köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. Nem illeti meg a bérlõt a visszatartás joga ingatlan bérlete esetén.
(3) Ha a bérlõ a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, a visszatartás idejére a szerzõdés alapján kikötött bért köteles kártérítésként megfizetni, ezt meghaladóan pedig minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.
(4) A bérlõ mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti.
5:319. § [Utaló szabály a lakásbérleti szerzõdés szabályozására]
A lakásbérleti és a helyiségbérleti szerzõdésre irányadó különös szabályokat külön tör vény állapítja meg.
II. fejezet