ÖTÖDIK KÖNYV KÖTELMI JOG
III. fejezet Beszámítás
5:24. § [Pénzkövetelések beszámítása]
(1) A kötelezett pénztartozását – ha jogszabály kivételt nem tesz – úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámított pénzkövetelést a pénztartozás teljesítésére irányadó szabályok szerint kell elszámolni.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszûnnek.
5:25. § [Pénzkövetelések beszámításának korlátai]
(1) A jogosult az elévült pénzkövetelését akkor számíthatja be, ha azt a kötelezett korábban elismerte és a beszámítani kívánt pénzkövetelés a pénztartozás esedékességének idõpontjában még nem évült el.
(2) A végrehajtható határozattal, egyezséggel megállapított vagy közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani.
(3) Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben csak olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered.
5:26. § [A beszámítás kizártsága]
(1) Beszámításnak nincs helye
a) olyan pénzköveteléssel szemben, amelyet meghatározott célra kell fordítani,
b) a tartási, életjáradéki és a jövedelempótló járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve, valamint c) a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.
(2) Törvény a beszámítás lehetõségét az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is kizárhatja vagy korlátozhatja.
5:27. § [A beszámítás szabályainak alkalmazása nem pénzkövetelés esetén]
A beszámítás szabályait meg fele lõen alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemû és lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal a tartozásába beszámítja.
IV. fejezet
A teljesítés egyéb, sajátos esetei
5:28. § [A letét útján való teljesítés]
(1) A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha
a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani, b) a jogosult a teljesítés helyén nem található,
c) a jogosult a kötelezett részérõl meg fele lõen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy
d) jogosulti együttesség esetén a jogosultak nem teszik lehetõvé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.
(2) A kötelezett a letétet mindaddig visszavonhatja, amíg arról a jogosult értesítést nem kapott.
(3) A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha az az õt terhelõ szolgáltatás teljesítését igazolja.
(4) A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbe helyezésrõl szóló értesítés kézhezvételével kezdõdik. Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga megszûnt, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.
(5) A letétbe helyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett székhelye, illetve lakóhelye szerint ille té kes bíróságnál kell történnie. A letétbe helyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli.
(6) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a kötelezett – az (1)–(5) bekezdésben foglaltak megfelelõ alkalmazásával – közjegyzõi bizalmi õrzés vagy ügyvédi letét útján is teljesíthet.
5:29. § [Harmadik személy részérõl történõ teljesítés]
(1) A jogosult a harmadik személy részérõl felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetve nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek jogi érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta vagy nyilván való, hogy idõben nem tud teljesíteni.
(2) A követelés biztosítékai – az (1) bekezdés szerinti esetben – fennmaradnak, ha a követelés az azt teljesítõ harmadik személyre átszáll, vagy a harmadik személy a kötelezettõl megtérítést követelhet.
MÁSODIK RÉSZ
A SZERZÕDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. CÍM
A SZERZÕDÉSI JOG ALAPELVEI. A FOGYASZTÓI SZERZÕDÉS
I. fejezet
A szerzõdési jog alapelvei
5:30. § [A szerzõdési szabadság]
(1) A felek szabadon – az általuk megválasztott féllel és tartalommal – köthetnek szerzõdést. A szerzõdésekre vonatkozó rendelkezésektõl a felek egyezõ akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) Szerzõdés megkötését tör vény vagy tör vény felhatalmazása alapján jogszabály kötelezõvé teheti.
(3) A szerzõdés egyes tartalmi elemeit tör vény vagy tör vény felhatalmazása alapján jogszabály meghatározhatja és kimondhatja, hogy ezek a szerzõdésnek akkor is részei, ha a felek eltérõen rendelkeznek.
(4) Jogaik gyakorlása során a felek a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartásával kötelesek eljárni.
(5) A megkötött szerzõdés tartalmát tör vény kivételesen és csak annyiban változtathatja meg, amennyiben az a nemzetgazdasági viszonyokban vagy a közrendben bekövetkezett elõre nem látható, lényeges változások következtében szükséges.
(6) Ha a szerzõdés (5) bekezdés szerinti okból megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges és jogos érdekét sérti, a fél jogosult a szerzõdés bíróság általi módosításának kezdeményezésére vagy – ha tör vény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdéstõl elállhat, vagy azt felmondhatja.
5:31. § [A felek együttmûködési kötelezettsége]
(1) A felek a szerzõdéskötést megelõzõen, továbbá a szerzõdés megkötése és fennállása során, különösen a szerzõdéssel kapcsolatos jogaik gyakorlásakor és kötelezettségeik teljesítésekor kötelesek együttmûködni. Az együttmûködési kötelezettség keretében a felek kötelesek tájékoztatni egymást a szerzõdést érintõ minden lényeges körülményrõl.
Jogszabály a tájékoztatási kötelezettség lényeges tartalmát meghatározhatja.
(2) Ha a szerzõdés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebbõl származó kárát a szerzõdésszegéssel okozott károkért való felelõsség általános szabályai szerint megtéríteni.
(3) Ha a szerzõdés nem jön létre, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a szerzõdéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebbõl származó kárát a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség általános szabályai szerint megtéríteni. Ez a kötelezettsége azonban csak olyan mértékben áll be, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a kár, mint az együttmûködési kötelezettség megszegésének lehetséges következménye a kötelezettségszegés idõpontjában elõre látható volt.
5:32. § [A visszterhesség vélelme]
A szerzõdéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
II. fejezet
A fogyasztói szerzõdés
5:33. § [A fogyasztói szerzõdés]
(1) Fogyasztói szerzõdés jön létre, ha önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy fogyasztóval köt szerzõdést.
(2) A tör vénynek vagy a tör vény felhatalmazása alapján más jogszabálynak a fogyasztói szerzõdésre irányadó szabályait – a tör vény eltérõ rendelkezése hiányában – alkalmazni kell arra a szerzõdésre is, amelyet a legalább középvállalkozásnak számító vállalkozás köt alapítvánnyal, egyesülettel, társasházzal vagy legfeljebb mikrovállalkozásnak minõsülõ vállalkozással.
5:34. § [Különös tájékoztatási kötelezettség fogyasztói szerzõdésnél]
Ha a fogyasztóval szerzõdõ félnek jogszabály – különösen a távollevõk között, valamint az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdés esetében – külön tájékoztatási kötelezettséget ír elõ, a kötelezettet terheli annak a bizonyítása, hogy e kötelezettségének eleget tett.
5:35. § [A fogyasztó különös elállási joga]
Ha jogszabály – különösen a távollevõk között, valamint az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdés esetén – feljogosítja a fogyasztót, hogy a szerzõdéstõl meghatározott határidõn belül indokolás nélkül elálljon, az elállás jogkövetkezményeit a jogszabály állapítja meg.
2. CÍM
A SZERZÕDÉS MEGKÖTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
I. fejezet
A szerzõdés létrejötte
5:36. § [A szerzõdés létrejötte és tartalma]
(1) A szerzõdés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerzõdés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minõsített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
(3) A szerzõdés tartalmává válik az a szokás és gyakorlat, amelyet a felek korábbi üzleti viszonyukban egymás között kialakítottak és rendszeresen alkalmaztak, kivéve, ha a szokás vagy gyakorlat mellõzésérõl a felek a szerzõdésben kifejezetten rendelkeztek.
5:37. § [Az ajánlati kötöttség]
(1) Aki szerzõdés megkötésére irányuló szándékát egyértelmûen kifejezõ és a lényeges kérdésekre kiterjedõ, határozott kikötéseket tartalmazó jognyilatkozatot tesz (ajánlat), ahhoz kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlattevõ kötöttségének idejét meghatározhatja.
(2) Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.
(3) A jelenlevõk között tett ajánlat nyomban hatályossá válik. Jelenlévõk között tett ajánlatnak minõsül a jognyilatkozat abban az esetben, ha arról a másik fél annak megtételével egyidejûleg tudomást szerez.
(4) A távollevõk között tett ajánlat a címzetthez történõ megérkezéssel válik hatályossá. A jognyilatkozat akkor minõsül megérkezettnek, amikor azt a címzett székhelyére vagy lakóhelyére kézbesítik.
(5) Az elektronikus úton tett ajánlat közlésére vonatkozóan jogszabály a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen rendelkezhet.
5:38. § [Az ajánlati kötöttség megszûnése]
(1) Ha az ajánlattevõ kötöttségének idejét nem határozza meg, jelenlevõk között tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszûnik, ha a másik fél az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevõk között tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az idõnek az elteltével szûnik meg, amelyen belül az ajánlattevõ – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.
(2) Megszûnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevõ ajánlatát a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldését vagy ráutaló magatartás esetén a magatartás tanúsítását megelõzõen a címzetthez intézett nyilatkozatával visszavonja.
A hatályos ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat ezt tartalmazza, vagy az elfogadásra határidõt állapít meg.
5:39. § [Az ajánlat elfogadása]
(1) Az ajánlat címzettjének egyetértést kifejezõ nyilatkozata elfogadásnak minõsül. Az elfogadó nyilatkozat hatályossá válására az ajánlat hatályossá válására vonatkozó szabályok irányadóak.
(2) Elfogadásnak minõsül az ajánlat címzettjének egyetértést kifejezõ magatartása is.
(3) A hallgatás vagy valamely magatartástól történõ tartózkodás csak tör vény rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján minõsül elfogadásnak.
5:40. § [Új ajánlat, módosított elfogadás]
(1) Az ajánlattól lényeges kérdésekben eltérõ tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.
(2) Az ajánlat címzettjének olyan nyilatkozata, amely az ajánlattal való egyetértést fejez ki, elfogadásnak minõsül akkor is, ha olyan kiegészítõ vagy eltérõ feltételeket tartalmaz, amelyek lényegesen nem változtatják meg az ajánlatban foglalt feltételeket. A kiegészítõ vagy eltérõ feltételek ebben az esetben a szerzõdés részévé válnak, kivéve, ha az ajánlat az elfogadás lehetõségét kifejezetten az ajánlatban szereplõ feltételekre korlátozta, vagy az ajánlattevõ késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítõ vagy eltérõ feltételekkel szemben.
(3) Ha a felek a szerzõdést nem foglalták írásba, és az egyik fél a szerzõdés megkötését köve tõen késedelem nélkül olyan írásbeli nyilatkozatot küld a másik félnek, amely a szerzõdés megerõsítését jelenti, de amely lényegesnek nem minõsülõ további vagy eltérõ feltételt tartalmaz, e feltétel a szerzõdés részévé válik, kivéve, ha a címzett a feltétel ellen haladéktalanul tiltakozik.
5:41. § [A késedelmes elfogadás]
(1) Késedelmesen megtett elfogadó nyilatkozat esetén a szerzõdés nem jön létre, és az ajánlati kötöttség megszûnik.
(2) Az elfogadó nyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerzõdés, ha az ajánlattevõ errõl haladéktalanul tájékoztatja az ajánlat címzettjét.
(3) Az elfogadó nyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerzõdés, ha az elkésett elfogadó nyilatkozatot olyan körülmények között tették meg, hogy az rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellõ idõben megérkezett volna az ajánlattevõhöz. Nem jön létre a szerzõdés, ha az ajánlattevõ késedelem nélkül tájékoztatja az ajánlat címzettjét arról, hogy ajánlatát hatályát vesztettnek tekinti.
5:42. § [A szerzõdés létrejöttének idõpontja és helye]
(1) A szerzõdés akkor jön létre, amikor az elfogadó nyilatkozat hatályossá válik. Ráutaló magatartással történõ elfogadás esetén a szerzõdés akkor jön létre, amikor a magatartásról az ajánlattevõ tudomást szerez.
(2) Ha a szerzõdés távollevõk között jön létre, a szerzõdéskötés helye – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – az ajánlattevõ székhelye vagy lakóhelye.
II. fejezet
A szerzõdéskötési kötelezettség
5:43. § [Az elõszerzõdés]
(1) A felek kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy általuk meghatározott, késõbbi idõpontban egymással szerzõdést kötnek. Az elõszerzõdés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minõsített kérdésekben való megállapodása szükséges. Az elõszerzõdést a szerzõdésre elõírt alakban kell megkötni, az elõszerzõdésre az annak alapján megkötendõ szerzõdés szabályai meg fele lõen irányadóak.
(2) Az elõszerzõdés alapján a felek kötelesek a szerzõdést megkötni. A szerzõdés megkötése akkor tagadható meg, ha a fél bizonyítja, hogy az elõszerzõdés megkötését köve tõen beállott, érdekkörén kívüli, elõre nem látható körülmény folytán a szerzõdés teljesítésére nem lenne képes, vagy e körülmény alapján elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
(3) Ha bármelyik fél a késõbbi idõpontban a szerzõdés megkötésétõl – anélkül, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnának – elzárkózik, a bíróság a másik fél kérelmére a szerzõdést a feleknek a lényeges kérdésekben történt megállapodása szerint létrehozza.
5:44. § [Jogszabályon alapuló szerzõdéskötési kötelezettség]
(1) Ha a szerzõdéskötési kötelezettség jogszabályon alapul és a felek a szerzõdést nem kötik meg, a bíróság a szerzõdést létrehozhatja és annak tartalmát a jogszabályban elõírtak figye lembe véte lével megállapítja.
(2) A jogosult – a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével – ajánlattételre felhívhatja azt, akit szerzõdéskötési kötelezettség terhel (kötelezett). A kötelezettnek – ha a jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a felhívás kézhezvételétõl számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie.
(3) Ha a felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a kötelezett – ha a jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a felhívás kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidõ a hiányok pótlásától számít.
(4) A szerzõdés megkötése akkor tagadható meg, ha a fél bizonyítja, hogy a szerzõdés teljesítésére nem lenne képes, vagy a szerzõdéstõl történõ elállásnak vagy felmondásnak volna helye.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérõ szerzõdéses kikötés semmis.
5:45. § [Elzárkózás szerzõdéskötéstõl gazdasági erõfölénnyel visszaélve]
Azzal a vállalkozással szemben, aki gazdasági erõfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik az ügylet jellegének megfelelõ szerzõdés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél külön tör vény ben meghatározott esetben követelheti, hogy a szerzõdést közöttük a bíróság a jogszabályon alapuló szerzõdéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre.
III. fejezet
A szerzõdéskötés általános szerzõdési feltételekkel
5:46. § [Az általános szerzõdési feltétel fogalma]
(1) Általános szerzõdési feltételnek minõsül az a szerzõdési feltétel, amelyet alkalmazója több szerzõdés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közremûködése nélkül elõre meghatározott, és amelyet a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg.
(2) Fogyasztói szerzõdés esetében az általános szerzõdési feltétel alkalmazóját terheli annak bizonyítása, hogy az általa egyoldalúan, a fogyasztó közremûködése nélkül elõre meghatározott szerzõdési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
5:47. § [Az általános szerzõdési feltétel szerzõdéses tartalommá válása]
(1) Fogyasztói szerzõdésben általános szerzõdési feltétel alkalmazására – ha tör vény eltérõen nem rendelkezik – csak azt köve tõen kerülhet sor, hogy azt a feltételt kialakító fél a honlapján – a kezdõlapon önálló menüpont alatt, jól felismerhetõ módon – közzétette. Az általános szerzõdési feltétel alkalmazásának idõtartama alatt az általános szerzõdési feltétel alkalmazója köteles honlapján az általános szerzõdési feltétel megismerésének lehetõségét folyamatosan biztosítani. Az általános szerzõdési feltétel alkalmazója az általános szerzõdési feltétel papír alapú változatának megismerhetõségét – így különösen annak kifüggesztésével – is köteles biztosítani.
(2) Az általános szerzõdési feltétel csak akkor válik a szerzõdés részévé, ha az azt alkalmazó fél lehetõvé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerzõdéskötést megelõzõen – az (1) bekezdés szerinti módon – megismerje, annak lényeges tartalmi elemeire vonatkozóan – ha a szerzõdés megkötésének módja, körülményei azt lehetõvé teszik – elõ ze tesen tájékoztatást kapjon, és ha azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
(3) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerzõdési feltételrõl, amely lényegesen eltér a szokásos szerzõdési gyakorlattól, vagy eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtõl. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerzõdés részévé, ha azt a másik fél – a külön tájékoztatást köve tõen – kifejezetten elfogadja.
5:48. § [A szerzõdési feltételek ütközése]
Ha az általános szerzõdési feltétel és a szerzõdés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerzõdés részévé.
5:49. § [Az általános szerzõdési feltételek ütközése]
(1) Ha az általános szerzõdési feltételekre utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerzõdési feltételeivel fogadja el, és az általános szerzõdési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkettõ a szerzõdés részévé válik.
(2) Ha az általános szerzõdési feltételek – akár részlegesen – eltérnek egymástól, és az eltérés nem lényeges feltételre vonatkozik, a szerzõdés létrejön, az általános szerzõdési feltételek pedig annyiban képezik a szerzõdés részét, amennyiben nem mondanak egymásnak ellent.
(3) Ha az egymásnak ellentmondó általános szerzõdési feltételek a szerzõdés lényeges kérdéseire vonatkoznak, a szerzõdés nem jön létre.
5:50. § [Az általános szerzõdési feltételekre vonatkozó rendelkezések kötelezõ alkalmazása]
Az 5:46–49. §-ban foglaltaktól eltérõ szerzõdéses kikötés semmis.
IV. fejezet
Szerzõdéskötés versenyeztetési eljárás alapján
5:51. § [Felhívás ajánlattételre versenyeztetési eljárásban]
A fél ajánlati felhívást tehet közzé, amelyben több személytõl kéri ajánlatok benyújtását azzal, hogy a felhívásban foglaltaknak megfelelõ, legkedvezõbb ajánlatot benyújtó ajánlattevõvel köti meg a szerzõdést. A fél a felhívásban megjelölt határidõ lejártáig felhívását visszavonhatja.
5:52. § [Ajánlati kötöttség versenyeztetési eljárásban]
(1) Az ajánlati kötöttség a felhívásban megjelölt ajánlattételi határidõ lejártával kezdõdik. Az ajánlattevõ ajánlatát e határidõ lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja.
(2) Az ajánlattevõ a felhívásban meghatározott eredményhirdetési idõpontot követõ harminc napig marad kötve ajánlatához.
(3) Ha az ajánlattevõ ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.
5:53. § [A szerzõdéskötés elmaradása versenyeztetési eljárásban]
(1) A felhívást közzétevõ fél a felhívásban foglaltaknak megfelelõ, legkedvezõbb ajánlatot benyújtó ajánlattevõvel szemben a szerzõdés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte.
(2) A felhívást közzétevõ fél a kiválasztott ajánlattevõvel való szerzõdéskötést akkor is megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az idõközben beállott, általa elõre nem látható és érdekkörén kívül esõ okból a szerzõdés teljesítésére nem képes, vagy elállásra, illetve felmondásra lenne jogosult.
5:54. § [Keretmegállapodás alkalmazása versenyeztetési eljárásban]
(1) A felhívást közzétevõ fél egy vagy több az eljárásban kiválasztott ajánlattevõvel olyan keretmegállapodást is köthet, amelynek alapján a keretmegállapodásban meghatározott idõtartamon belül a szolgáltatásnak vagy a szolgáltatás meghatározott részének teljesítését a kiválasztott ajánlattevõtõl – több ajánlattevõ esetén azok bármelyikétõl – a hozzá intézett egyoldalú nyilatkozattal követelheti. A keretmegállapodásban meg kell határozni a szolgáltatást vagy annak önállóan is teljesíthetõ részét (részszolgáltatás), azt az idõszakot, amelyben a teljesítés követelhetõ, a fizetendõ ellenszolgáltatást, illetve ennek olyan számítási módját, amelynek alapján a teljesített szolgáltatás (részszolgáltatás) ellenértéke megállapítható, továbbá minden más olyan feltételt, amely a szolgáltatás (részszolgáltatás) szerzõdésszerû teljesítéséhez szükséges. A felhívásban utalni kell a keretmegállapodás kötésére és annak feltételeire.
(2) A több ajánlattevõvel kötött keretmegállapodásban a felek árlejtési eljárás alkalmazását is kiköthetik. Ebben az esetben a felhívást közzétevõ fél arra vállal kötelezettséget, hogy a keretmegállapodásban meghatározott idõszakonként vagy idõpontokban olyan eljárást folytat le, amelynek eredményeként a teljesítésre a legalacsonyabb ellenszolgáltatás ellenében kötelezettséget vállaló ajánlattevõt jogosítja és kötelezi. Az ilyen keretmegállapodásnak az ellenszolgáltatás mértékét vagy számítási módját nem kell tartalmaznia. A keretmegállapodás az árlejtési eljárás elektronikus úton való lefolytatását is elõírhatja.
5:55. § [Az árverés]
(1) Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik (árverés), az árverés eredményeként a szerzõdés a nyertes kihirdetésével létrejön.
(2) Az árverési ajánlat hatálya megszûnik, ha más árverezõ kedvezõbb árat ajánl, vagy ha az árverés nyertes kihirdetése nélkül fejezõdik be.
5:56. § [A versenyeztetési szabályok alkalmazhatósága]
Az 5:51–55. §-okban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a versenyeztetési eljárásra külön tör vény meghatározott szabályok kötelezõ alkalmazását írja elõ.
V. fejezet
A jognyilatkozatok megtétele
5:57. § [A jognyilatkozat megtételének módja]
Jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehetõ.
5:58. § [A szerzõdés írásba foglalása]
(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerzõdésre írásbeli alakot rendel, legalább a szerzõdés lényeges tartalmát írásba kell foglalni.
(2) Jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában a szerzõdés akkor minõsül írásba foglaltnak, ha a szerzõdési nyilatkozatát mindegyik szerzõdõ fél aláírta. A szerzõdés érvényességét nem érinti, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél szerzõdési nyilatkozatát, hanem a szerzõdõ felek külön okiratba foglalt nyilatkozatai együttesen tartalmazzák az egybehangzó akaratnyilvánítást. A szerzõdés akkor is érvényes, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.
(2) Jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában a szerzõdés akkor minõsül írásba foglaltnak, ha a szerzõdési nyilatkozatát mindegyik szerzõdõ fél aláírta. A szerzõdés érvényességét nem érinti, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél szerzõdési nyilatkozatát, hanem a szerzõdõ felek külön okiratba foglalt nyilatkozatai együttesen tartalmazzák az egybehangzó akaratnyilvánítást. A szerzõdés akkor is érvényes, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.