ÖTÖDIK KÖNYV KÖTELMI JOG
VII. fejezet A lízingszerzõdés
5:359. § [A lízingszerzõdés]
(1) Lízingszerzõdés alapján a lízingbeadó köteles a lízingbevevõ által kiválasztott, vagy a lízingbevevõ által meghatározott feltételeknek megfelelõ vagyontárgy tulajdonjogát megszerezni, illetve vagyontárgyat elõállítani, és azt meghatározott idõtartamra a lízingbevevõ használatába adni. A lízingbeadó a korábban lízingbeadás céljára beszerzett vagy elõállított vagyontárgyat lízingszerzõdéssel – a korábbi vagy más lízingbevevõ számára – ismételten is használatba adhatja. A lízingbevevõ köteles a vagyontárgyat átvenni, és a lízingszerzõdés szerinti díjat megfizetni.
(2) Lízingszerzõdés tárgya lehet minden forgalomképes dolog és jog.
(3) Ha a lízingszerzõdés tárgya forgalomképes jog, a dolgon a jogot, a használatba adás alatt a jog gyakorlásának, hasznot hajtó jog esetén a hasznai szedésének átengedését, a jog átvétele alatt a jog gyakorlását, illetve hasznainak szedését, a tulajdonszerzésen pedig a jog megszerzését kell érteni.
(4) A lízingbevevõ vagy az általa kijelölt harmadik személy a határidõ lejártakor a lízingszerzõdésben meghatározott feltételek szerint jogosult a dolog tulajdonjogának megszerzésére. Ha a felek nem rendelkeztek a tulajdonjog
megszerzésének feltételeirõl, vagy a tulajdonszerzésre jogosult e jogával nem él, a lízingbevevõ a határidõ leteltekor köteles a dolgot a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.
(5) A lízingszerzõdés csak írásban érvényes.
5:360. § [Hasznok, terhek, kárveszélyviselés]
(1) A lízingbevevõ a dolog átvételétõl kezdve szedi annak hasznait, és viseli a dologgal járó terheket, köteles továbbá gondoskodni a dolog fenntartásáról és a rendeltetésszerû használatra alkalmas állapotáról.
(2) Ha a lízingbevevõ vagy az általa kijelölt harmadik személy a dolog tulajdonjogának megszerzésére jogosult, viseli a dologban beállott azt a kárt is, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
5:361. § [A dolog használata]
(1) A lízingbevevõ a dolgot rendeltetésének és a szerzõdésben foglaltaknak meg fele lõen használhatja. Felelõs minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerû vagy egyébként a szerzõdésnek nem megfelelõ használat következménye.
(2) A dolgot a lízingbevevõ csak a lízingbeadó elõ ze tes hozzájárulásával alakíthatja át, dolgozhatja fel, egyesítheti vagy vegyítheti más dolgokkal, építheti be ingatlanba, ideértve az ingatlan átépítését, az ingatlanhoz való hozzáépítést és a ráépítést is. Az eredeti állapot helyreállítása esetén annak költségei a lízingbevevõt terhelik.
(3) A lízingbeadó
a) a lízingbevevõ szükségtelen háborítása nélkül ellenõrizheti a használatot,
b) követelheti a nem rendeltetésszerû vagy egyébként a szerzõdésnek nem megfelelõ használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredõ kárának megtérítését.
5:362. § [A dolog használatának átengedése harmadik személy részére]
(1) A lízingbevevõ a dolog használatának – a lízingszerzõdésben meghatározott idõtartamon belüli – átengedésére csak a lízingbeadó elõ ze tes hozzájárulásával jogosult.
(2) Ha a lízingbevevõ a dolgot a lízingbeadó engedélyével – az (1) bekezdés szerint – más használatába adta, a használó magatartásáért sajátjaként felel.
(3) Ha a lízingbevevõ a dolgot a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelõs azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
5:363. § [A hibás teljesítésbõl eredõ jogok gyakorlása]
(1) A lízingbeadót a dologgal vagy a dolog használatának átengedésével összefüggésben a hibás teljesítésért felelõsség nem terheli, kivéve, ha
a) a dolgot maga állította elõ;
b) a felek a lízingszerzõdésben kifejezetten ebben állapodtak meg; vagy
c) ha a lízingbeadó a dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzõdés hibás teljesítésébõl eredõ jogairól a lízingbevevõ hozzájárulása nélkül lemondott.
(2) A dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló – a dolog eladójával, illetve gyártójával kötött – szerzõdés hibás teljesítésébõl eredõ jogok – az elállás kivételével – a lízingszerzõdés, vagy ha a dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzõdés késõbbi, úgy ennek megkötésével, a lízingbevevõre szállnak át azzal, hogy a dolog kicserélése esetén átvett új dolgon a lízingbeadó szerez tulajdonjogot.
(3) A lízingbevevõ a (2) bekezdés szerint õt megilletõ jogokat a körülmények által lehetõvé tett legrövidebb idõn belül saját költségére köteles gyakorolni. A lízingbevevõ felelõs azért a kárért, amely e kötelezettsége elmulasztásából ered.
(4) A lízingbevevõ a hibás teljesítésbõl eredõ jogok gyakorlását harmadik személynek csak a lízingbeadó elõ ze tes hozzájárulásával engedheti át.
5:364. § [Lízingdíj]
(1) A lízingbevevõ a díjat a szerzõdésben meghatározott idõszakonként és módon, elõre köteles megfizetni.
(2) A rendeltetésszerû használat lízingbeadónak fel nem róható akadálya vagy korlátozása a lízingbevevõ szerzõdés szerinti díjfizetési kötelezettségét nem érinti.
5:365. § [A lízingszerzõdés megszûnése]
(1) A lízingszerzõdés rendes felmondással nem szüntethetõ meg.
(2) A lízingbeadó a lízingbevevõ súlyos szerzõdésszegése esetén a lízingszerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja különösen, ha
a) a lízingbevevõ a lízingdíj, valamint a tör vény, illetve a szerzõdés alapján a lízingbevevõt terhelõ költségek és közterhek megfizetését elmulasztja, feltéve, hogy a lízingbeadó a lízingbevevõt határidõ tûzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére felszólította, és e határidõ elteltéig a lízingbevevõ fizetési kötelezettségének nem tett eleget;
b) a lízingbevevõ a lízingbeadót a szolgáltatásának meghatározásánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, ha ez a szolgáltatás meghatározását befolyásolta;
c) a lízingbevevõ a dolog nem rendeltetésszerû vagy a szerzõdésnek egyébként nem megfelelõ használatát a lízingbeadó felszólítása ellenére tovább folytatja, vagy – felszólítás nélkül is – ha a dolgot a nem rendeltetésszerû vagy a szerzõdésnek egyébként nem megfelelõ használat következtében súlyos és másképpen el nem hárítható veszély fenyegeti;
d) a lízingbevevõ a dolog használatát jogosulatlanul harmadik személynek átengedi, és ezt az állapotot a lízingbeadó felszólítása ellenére sem szünteti meg;
e) a lízingbevevõ a fizetõképességére vonatkozó, valamint a biztosítékokkal kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza;
f) a dolog értéke – a szerzõdésben elõre tervezett, illetve a dolog rendeltetésszerû használatával szükség szerint együtt járó, szokásos értékcsökkenéshez képest – jelentõsen csökken, és a lízingbevevõ a lízingbeadó felszólítása ellenére nem ad megfelelõ biztosítékot.
(3) A lízingszerzõdés azonnali hatályú felmondása esetén a lízingbevevõ a dolgot a lízingszerzõdésbõl keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig még annak használata nélkül sem tarthatja vissza.
(4) Ha a lízingszerzõdés a szerzõdésben meghatározott idõtartam lejárta elõtt szûnik meg, a felek kötelesek egymással elszámolni. Az elszámolás során a lízingbeadó érvényesítheti a szerzõdés megszûnéséig esedékessé vált követeléseit, a hátralévõ idõre fennmaradó díját. Köteles azonban ezeket – a lízingszerzõdésben meghatározott módon – csökkenteni a dolog késõbbi hasznosításából, értékesítésébõl származó vagy a dologgal kapcsolatosan más jogcímen megtérülõ összeggel, ha a lízingbevevõ vagy az általa kijelölt személy a lízingszerzõdés alapján a dolog tulajdonjogát nem szerzi meg.
5:366. § [Az allízing]
A lízingbeadó elõ ze tes engedélyével a lízingbevevõ a dolgot allízingbe adhatja. Ilyen esetben a lízingbeadót a dolog használatával, és annak ellenõrzésével kapcsolatos jogok az allízingbe vevõvel szemben is megilletik, az allízingbe adó pedig az allízingbe vevõ magatartásáért a lízingbeadóval szemben a harmadik személy részére átengedett használatra vonatkozó szabályok szerint felel.
VIII. fejezet
A faktoring szerzõdés
5:367. § [A faktoring szerzõdés]
Faktoring szerzõdés alapján a faktorvállalkozással (faktor) szerzõdõ fél (jogosult) arra vállal kötelezettséget, hogy – egy vagy több kötelezettel szemben fennálló vagy jövõbeli – követelését, illetve követelései egy részét részben vagy egészben a faktorra ruházza át, amely azt díjazás ellenében
a) köteles a jogosultnak részben vagy egészben finanszírozni vagy a kötelezett fizetésképtelenségének kockázatát tõle átvállalni, és a jogosulttal elszámolni,
b) jogosult nyilvántartani, illetve – annak esedékessé válását köve tõen – érvényesíteni.
5:368. § [A faktoring szerzõdés érvényessége]
(1) A faktoring szerzõdés csak írásban érvényes.
(2) Semmis az olyan megállapodás, amely a követelésnek a faktorra történõ átruházását kizárja.
5:369. § [A faktoring keretszerzõdés]
A faktoring szerzõdés meghatározhatja azt a keretösszeget is, amelynek erejéig a faktor a rá átruházott követelések vonatkozásában az 5:367. § a) pontjában foglalt szolgáltatásokat nyújtja (faktoring keretszerzõdés).
5:370. § [Helytállás a kötelezett teljesítéséért]
(1) A jogosult a faktorral szemben kezesként felel a kötelezett teljesítéséért, kivéve a (2) bekezdés szerinti eseteket, valamint ha a jogosult a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át.
(2) A faktor külön díj ellenében átvállalhatja a kötelezett teljesítése elmaradásának kockázatát, ideértve a követelés behajthatatlanná válásának esetét is; a faktor e felelõssége azonban nem érinti a jogosultnak a jogszavatosság szabályai szerint fennálló helytállási kötelezettségét.
5:371. § [A kötelezett értesítése és beszámítási jogának terjedelme]
(1) Faktoring szerzõdés esetében a kötelezett írásbeli értesítése aláírás hiányában is hatályos, ha azonosíthatóan megjelöli azt a személyt, aki azt küldte, vagy akinek nevében azt küldték, az átruházott követelést (jövõbeli követelés esetén az erre történõ utalást), továbbá a faktort, amelynek számlájára a követelést teljesíteni kell.
(2) Ha a faktoring szerzõdés a jogosultat megilletõ – a követelés teljesítését biztosító, járulékos mellékkötelezettségekbõl eredõ jogokon kívüli további – jogoknak a faktorra történõ átszállásáról rendelkezik, e rendelkezés a kötelezettel szemben csak annyiban hatályos, amennyiben õt e jogok átszállásáról is írásban értesítették.
(3) Faktoring keretszerzõdés esetén a kötelezettel fennálló szerzõdéses viszonyában a jogosult úgy is rendelkezhet, hogy az e szerzõdéses viszonyból õt megilletõ követeléseket a kötelezett az átruházásról szóló külön értesítés nélkül a faktor javára teljesítse.
(4) A kötelezett a faktorral szemben nem számíthatja be az érvényes értesítéskor már fennállt jogalapon keletkezett azokat az ellenköveteléseket, amelyek a beszámítással érintett követelést köve tõen jöttek létre.
5:372. § [A faktoring szerzõdés megszûnése]
(1) A faktoring szerzõdést harmincnapos felmondási határidõvel bármelyik fél felmondhatja, faktoring keretszerzõdés esetén a felmondás meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelésekre is vonatkozhat.
(2) A faktor a faktoring szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja mindazon esetben, amikor a kölcsönszerzõdés – hitelezõ által történõ – azonnali hatályú felmondásának volna helye. Faktoring keretszerzõdés esetén az azonnali hatályú felmondás joga a faktort meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében is megilleti.
5:373. § [Az engedményezés szabályainak alkalmazása]
A követelésnek faktoring szerzõdés alapján való átruházására e fejezet eltérõ rendelkezése hiányában az ellenérték fejében történõ engedményezés szabályait kell alkalmazni.
7. CÍM
BIZTOSÍTÉKI SZERZÕDÉSEK
I. fejezet
A kezességi szerzõdés
5:374. § [A kezességi szerzõdés]
A kezességi szerzõdéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
5:375. § [A kezességvállalás formája]
Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
5:376. § [A kezességgel biztosítható kötelezettség]
(1) Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövõbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegû pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhetõ értékkel rendelkezõ egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.
(2) Kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló, illetve a jövõben keletkezõ valamennyi kötelezettségéért vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló, illetve a jövõben keletkezõ valamennyi kötelezettségéért is vállalható.
5:377. § [A kezesség járulékossága]
(1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért csak akkor felel, ha a keresetindítás elõtt a jogosult a teljesítésre felszólította.
(2) A kötelezett a kezes kötelezettségét a kezesség elvállalása után nem terjesztheti ki. A kezességgel biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a kezességbõl eredõ jogok is átszállnak a követelés új jogosultjára.
(3) A kezes érvényesítheti az õt saját személyében megilletõ kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezes nem veszti el e jogát azzal, hogy a kötelezett a kezesség elvállalása után lemondott a kifogásról.
(4) Bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
5:378. § [A jogosultat terhelõ tájékoztatási kötelezettség]
(1) A jogosult köteles haladéktalanul tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, illetve a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének módosításáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás idõpontjában fennálló mértékére.
(2) A jogosult nem köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásra, ha a kötelezett teljesítésének elmaradása csak a mellékkövetelésekre terjed ki, kivéve, ha a nem teljesített mellékkövetelések mértéke eléri a fõkövetelés tíz százalékát.
(3) Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles haladéktalanul tájékoztatni a kezest, ha
a) a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakori mértékéhez képest húsz százalékkal nõtt, vagy b) a biztosított kötelezettség mértéke az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nõtt.
(4) Nem terheli a jogosultat tájékoztatási kötelezettség a kezes irányában, ha a kezes legalább többségi befolyással rendelkezik a kötelezett jogi személyben.
(5) A jogosult felelõs az (1)–(4) bekezdések szerinti tájékoztatás elmulasztásából vagy késedelmébõl eredõ, a kezest ért kárért.
5:379. § [A sortartás kifogása]
(1) A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogosult nem igazolja, hogy a követelés behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem gátolja a kötelezett és a kezes együttes perlését.
(3) A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása (készfizetõ kezesség), ha a) kifejezetten készfizetõ kezességet vállalt,
b) a jogosult igazolja, hogy a kötelezettel szembeni egyéb követelések behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, vagy
c) a kötelezett csõdeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
5:380. § [A kártalanító kezesség]
Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettõl be nem hajtható részéért vállalt felelõsséget, a jogosult csak akkor követelheti a kezestõl a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
5:381. § [A határozott idõre vállalt kezesség]
(1) Határozott idõre vállalt készfizetõ kezesség esetében a határozott idõ lejárta után a kezes szabadul a kötelezettség alól, kivéve ha a jogosult a biztosított követelés esedékessé válása után, de még a határozott idõ lejárta elõtt felszólította a teljesítésre.
(2) Határozott idõre vállalt sortartásos kezesség esetében a határozott idõ lejárta után a kezes szabadul, kivéve, ha a jogosult a biztosított követelés esedékessé válása után, de még a határozott idõ lejárta elõtt
a) tájékoztatta arról, hogy végrehajtást kezdeményez a kötelezett vagyonára, és b) a végrehajtás folyamatáról háromhavonta tájékoztatja, amennyiben ezt a kezes kéri.
(3) Ha a kezességgel biztosított követelés a határozott idõ lejártakor vagy az azt megelõzõ tizenöt napon belül válik esedékessé, az (1) bekezdés szerinti felszólítás, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás megtehetõ a biztosított követelés esedékessé válása elõtt is, de legfeljebb a határozott idõ lejárta elõtti tizenötödik napon.
5:382. § [A határozatlan idõre vállalt kezesség felmondása]
Ha a határozatlan idõre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövõben keletkezõ valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idõvel megszüntetheti a kezességi szerzõdést.
5:383. § [A kezes teljesítése]
(1) A teljesítés elõtt a kezes köteles értesíteni a kötelezettet és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékérõl és a kötelezettet a jogosulttal szemben megilletõ kifogásokról és követelésekrõl.
(2) Ha a kezes a jogosult követelését kielégíti, a kielégítés erejéig a követelés az azt biztosító jogokkal együtt reá száll.
(3) A kezes teljesítését köve tõen a jogosult köteles haladéktalanul átadni a kezesnek mindazokat az okiratokat, valamint megadni azt a tájékoztatást, amelyek a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükségesek.
5:384. § [Az alkezes teljesítése]
Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy (alkezes) kielégíti a jogosult követelését, a kielégítés erejéig mindazokat a jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti.
5:385. § [A kezes szabadulása a kötelembõl]
(1) Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelés átszállása következtében a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna.
(2) A kezes szabadul, ha a követelés a jogosult hibájából a kötelezettel szemben behajthatatlanná vált.
5:386. § [Több kezes ugyanazért a kötelezettségért]
(1) Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen felelnek a jogosulttal szemben.
(2) Ha a kezesek egymásra tekintet nélkül vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség egyedül azt terheli, aki korábban vállalta a kezességet. A jogosult követelését kielégítõ kezesre a jogosultnak az elõzõ kezesek elleni jogai is átszállnak. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítõ kezessel szemben is élhet.
(3) Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni.
5:387. § [Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog]
Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettõl eltérõ személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett egyetemlegesen felelnek, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni. A zálogkötelezett kockázatvállalásának mértékét a zálogtárgy értéke határozza meg.
5:388. § [Jogszabály alapján fennálló kezesség]
Ha a kezesség jogszabály alapján áll fenn, a jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a kezességi szerzõdés szabályait kell meg fele lõen alkalmazni.
5:389. § [Fogyasztói kezességi szerzõdés]
(1) Fogyasztó által vállalt kezesség esetében a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerzõdés létrejöttét megelõzõen tájékoztatni
a) a kezes jogairól és kötelezettségeirõl, és
b) a kötelezett helyzetébõl fakadó, a hitelezõ elõtt ismert különleges kockázatokról.
(2) Ha a jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, a kezes határidõ nélkül visszavonhatja ajánlatát vagy elállhat a szerzõdéstõl.
(3) Ha a fogyasztó a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló, vagy a jövõben keletkezõ valamennyi kötelezettségéért vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló, vagy a jövõben keletkezõ
valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet, a kezesség csak akkor érvényes, ha a kezességi szerzõdésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért.
(4) Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest haladéktalanul értesíteni, ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelembõl eredõ kárért és késedelmi kamatért.
II. fejezet
A garanciaszerzõdés
5:390. § [A garanciaszerzõdés]
(1) A garanciaszerzõdéssel a garantõr kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben arra, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult fizetési felszólításának (lehívás) kézhezvétele, illetve a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén a jogosultnak fizetést fog teljesíteni.
(2) Garanciát csak írásban lehet érvényesen vállalni.
5:391. § [A járulékosság hiánya]
(1) A garantõr kötelezettsége független attól a kötelezettségtõl, amelyért garanciát vállalt, nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
(2) A garanciavállaló nyilatkozatban vagy a garanciaszerzõdésben foglalt, a biztosított kötelezettségre történõ általános jellegû utalás nem érinti a garantõr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtõl való függetlenségét.
5:392. § [A garancia érvényesítése]
(1) A jogosult a lehívás jogát nem ruházhatja át, de kijelölheti azt a személyt, akinek a garantõr a fizetést teljesíteni köteles.
(2) A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult tör vényes jogutódjára.
5:393. § [A garantõr teljesítése]
(1) A garantõr csak abban az esetben jogosult és köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott formai követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre.
(2) A garantõr köteles haladéktalanul értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételérõl.
(3) A garantõr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek õt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik.
(4) A garantõr haladéktalanul, de legkésõbb a fizetési felszólítás kézhezvételétõl számított három napon belül köteles a) a jogosultnak teljesíteni és a teljesítés megtörténtérõl a kötelezettet haladéktalanul értesíteni, vagy
b) a teljesítést megtagadni és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát megjelölve – a kötelezettet és a jogosultat haladéktalanul értesíteni.
(5) Ha a garantõr a jogosult követelését kielégíti, a kötelezettel szemben megtérítési igényt érvényesíthet.
5:394. § [Nyilván valóan visszaélésszerû vagy rosszhiszemû fizetési felszólítás]
(1) Ha a jogosult nyilván valóan visszaélésszerûen vagy rosszhiszemûen él a lehívás jogával, a) a garantõr nem köteles fizetést teljesíteni, illetve a már teljesített fizetést visszakövetelheti, b) a kötelezett kérheti a bíróságtól, hogy az tiltsa meg a garantõrnek a teljesítést.
(2) A jogosult akkor jár el nyilván valóan visszaélésszerûen vagy rosszhiszemûen, ha a) a garantõrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított,
b) a garancia lehívásának feltételei minden kétséget kizáróan nem teljesültek,
c) a kötelezett minden kétséget kizáróan teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantõr garanciát vállalt, d) minden kétséget kizáróan a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek
a teljesítését, amelyért a garantõr garanciát vállalt, vagy
e) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantõr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.
5:395. § [Határozatlan idõre vállalt garancia felmondása]
A garantõr a határozatlan idõre kötött garanciaszerzõdést öt év elteltét köve tõen legalább egyéves felmondási idõvel megszüntetheti.
5:396. § [A fogyasztói garanciavállalás jogi minõsítése]
Ha a garantõr fogyasztó, a garanciaszerzõdés készfizetõ kezességi szerzõdésként érvényes.
III. fejezet
Vételi jog biztosítéki célú kikötése
5:397. § [Vételi jog biztosítékként való kikötésének feltételei]
(1) A tulajdonos a pénzfizetésre vonatkozó kötelezettségvállalása biztosítékaként vételi jogot engedhet a dolgon a jogosult számára arra az esetre, ha nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesít.
(2) A vételi jog (1) bekezdés szerinti célból történõ érvényes létrejöttének feltétele, hogy
a) az erre irányuló megállapodás legalább a vételi jog jogosultját és kötelezettjét, a vételi joggal biztosított követelést és a biztosítékul engedett dolgot, a vételárat vagy a vételár – a követelés esedékessé válását köve tõen történõ – meghatározása módját, valamint a vételi jog gyakorlására nyitva álló idõtartamot megjelölje, továbbá b) a megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, valamint
hogy
c) a vételi jogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó dolog, jog és követelés esetén pedig a zálogjogi nyilvántartásba bejegyezzék.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõ szerzõdéses kikötés semmis.
8. CÍM
BIZTOSÍTÁSI SZERZÕDÉSEK
I. fejezet