ÖTÖDIK KÖNYV KÖTELMI JOG
I. fejezet Közös szabályok
5:398. § [A biztosítási szerzõdés]
Biztosítási szerzõdés alapján a biztosító a szerzõdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére és a biztosítási eseménynek a kockázatviselés kezdõ idõpontja utáni bekövetkezése esetén a szerzõdésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére, a szerzõdõ fél, illetve a biztosított pedig díj fizetésére kötelezi magát.
5:399. § [A biztosítások fajtái]
A biztosító szolgáltatása – a biztosítási esemény bekövetkezésétõl függõen – a biztosított kárának a szerzõdésben meghatározott módon és mértékben történõ megtérítésében vagy a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében (kárbiztosítás), vagy pedig a szerzõdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.
5:400. § [A biztosítási érdek]
(1) Biztosítási szerzõdést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzõdõ jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében – életkor elérésére, születésre vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetében a biztosítási esemény bekövetkezésében – érdekelt, vagy aki a szerzõdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére megkötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerzõdés semmis.
(2) Ha a csoportos összegbiztosítási szerzõdés úgy rendelkezik, a biztosítási fedezetet a biztosított és a szerzõdõ fél között fennálló jogviszony megszûnése (érdekmúlás) nem érinti.
(3) Összegbiztosítás esetén a szerzõdés létrejöttéhez és módosításához – ha a szerzõdést nem õ köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerzõdést nem a tör vényes képviseletet gyakorló szülõje köti meg, a szerzõdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerzõdésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegbõl a szerzõdõ félnek a szerzõdésre fordított költségeit – beleértve a kifizetett biztosítási díjakat – köteles megtéríteni, a csoportos biztosítás esetét kivéve.
5:401. § [A biztosított személyek és vagyontárgyak csoportos biztosítás esetén]
Abban az esetben, ha a szerzõdésben a biztosított személyeket valamely csoporthoz történõ tartozásuk alapján, vagy a biztosított vagyontárgyakat valamely csoportképzõ ismérv szerint határozták meg, azokat a személyeket,
vagyontárgyakat kell biztosítottaknak tekinteni, akik, illetve amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában a csoporthoz tartoztak, illetve a csoportképzõ ismérvvel rendelkeztek.
5:402. § [Az együttbiztosítás]
(1) Abban az esetben, ha – elõre rögzített arányok szerint – a biztosítási kockázatokat több biztosító közösen viseli és a biztosítási szolgáltatást közösen teljesíti (együttbiztosítás), a biztosítási szerzõdésben az együttbiztosításban részt vevõ valamennyi biztosítót és kockázatvállalása mértékét is fel kell tüntetni. Együttbiztosítás esetén a biztosítók szolgáltatási kötelezettsége csak a saját kockázatvállalásuk mértékéig terjed.
(2) A biztosítókat a biztosítottal, illetve a szerzõdõ féllel szemben a szerzõdésben megnevezett vezetõ biztosító képviseli.
Ha a szerzõdésben nem nevezték meg a vezetõ biztosítót, a biztosított, illetve a szerzõdõ fél – választása szerint – bármelyik biztosítóhoz joghatályosan teljesíthet, vagy intézhet nyilatkozatot.
5:403. § [Az általános szerzõdési feltételek módosulása]
(1) Az általános szerzõdési feltételek tartalmazhatnak olyan rendelkezést, amely szerint a biztosító jogosult a szerzõdés fennállása alatt az általános biztosítási feltételeket a következõ biztosítási idõszak elsõ napjától kezdõdõ hatállyal egyoldalú nyilatkozattal módosítani. A kikötés érvényességének feltétele a (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések meg valósulása.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti módosításról, a változások pontos megjelölése mellett, a (3) bekezdésben meghatározott következményekre történõ figyelmeztetéssel egyidejûleg a következõ biztosítási idõszak kezdete elõtt legalább hatvan nappal köteles a szerzõdõ felet írásban értesíteni. Az elõírt figyelmezetés elmaradása esetén a szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban.
(3) Ha a szerzõdõ fél a módosítást nem fogadja el, az arról szóló értesítést köve tõen – a biztosítási idõszak végére (utolsó napjára) legalább harminc nappal azt megelõzõen – a szerzõdést írásban felmondhatja. Ha a szerzõdõ fél nem él a felmondási jogával, a szerzõdés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.
5:404. § [A biztosítási szerzõdés létrejötte]
(1) A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2) Az írásbeliséget pótolja, ha a biztosító a szerzõdésrõl kötvényt (fedezetigazolást) állít ki, vagy a fedezet fennállását más egyértelmû módon – így különösen biztosítási bélyeg, igazolójegy útján – igazolja. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerzõdõ fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre – az eltérés pontos megjelölésével – a szerzõdõ fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha az elõírt felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának meg fele lõen jön létre.
(3) Az ajánlattevõ ajánlatához tizenöt napig – abban az esetben, ha az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálatra van szükség, hatvan napig – van kötve.
5:405. § [A biztosító ráutaló magatartása fogyasztói szerzõdésben és az ajánlat visszautasítása]
(1) Ha a szerzõdõ fél fogyasztó, aki a jogviszony tartalmára vonatkozó, a tör vény ben elõírt tájékoztatás birtokában az ajánlatot a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg fele lõen tette, a szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon, ha az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálatra van szükség, hatvan napon belül (kockázatelbírálási idõ) nem nyilatkozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szerzõdés – az ajánlat szerinti tartalommal – a kockázatelbírálási idõ kezdõ napjára visszamenõ hatályú kockázatvállalással, a kockázatelbírálási idõt követõ nappal jön létre.
(3) Ha a kockázatelbírálási idõ alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetõségét az ajánlati lapon figyelemfelhívásra alkalmas módon megjelölte, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilván való, hogy az ajánlat elfogadásához vagy elutasításához a kockázat egyedi elbírálására van szükség.
5:406. § [A biztosító kockázatviselésének kezdete, várakozási idõ]
(1) A biztosító kockázatviselése a felek által a szerzõdésben meghatározott idõpontban, ennek hiányában a szerzõdés létrejöttének idõpontjában kezdõdik.
(2) A szerzõdõ fél kezdeményezésére a biztosító írásban vállalhatja, hogy a biztosítási kockázatot már olyan idõponttól kezdõdõen viseli, amikor a felek között a biztosítási szerzõdés – a szerzõdés valamely lényeges elemében történõ megállapodás hiánya miatt – még nem jött létre (elõ ze tes fedezetvállalás).
(3) Az elõ ze tes fedezetvállalásban meg kell határozni a biztosító által vállalt biztosítási kockázatokat, és a felek megállapodhatnak az elõ ze tes fedezetvállalás idõszakára járó biztosítási díj összegérõl. Az elõ ze tes fedezetvállalás a biztosítási szerzõdés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.
(4) Ha a biztosítási szerzõdés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díjba az elõ ze tes fedezetvállalás idõszakára fizetett összeg beszámít. A biztosítási szerzõdés megkötésének meghiúsulása esetén a szerzõdõ fél az elõ ze tes fedezetvállalás idõszakára a biztosító által – a kockázatvállalás elõ ze tesen meghatározott módszerei alapján – megállapított méltányos díjat tartozik megfizetni.
(5) A biztosítási szerzõdésben kiköthetõ, hogy a biztosító a szerzõdésben vagy az általános szerzõdési feltételeiben meghatározott okból bekövetkezõ biztosítási esemény kockázatát csak a biztosítási szerzõdés létrejöttétõl számított késõbbi idõponttól vállalja (várakozási idõ). A várakozási idõ tartama legfeljebb hat hónap.
5:407. § [A biztosítási kockázat jelentõs növekedése]
(1) Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, vagy ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentõs megnövekedését eredményezik, a tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, vagy a szerzõdést harmincnapos határidõvel írásban felmondhatja.
(2) Ha a biztosított, illetve a szerzõdõ fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõ fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor fel kell hívni.
(3) Ha a biztosítási szerzõdés egyidejûleg több egyedileg meghatározott vagyontárgyra, több vagyoncsoportra, vagy több személyre vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentõs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy, vagyoncsoport, vagy személy esetében nem gyakorolhatja.
(4) A biztosító az (1)–(2) bekezdések szerint javasolhatja a szerzõdés megfelelõ módosítását, vagy azt felmondhatja azon biztosítási kockázatokra, amelyekre viszontbiztosítási fedezete a szerzõdéskötést köve tõen az érdekkörén kívül esõ okból lényegesen csökkent, vagy megszûnt és e miatt e kockázatok további vállalására nem képes.
5:408. § [A díjfizetési kötelezettség]
(1) Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli.
(2) A biztosítás elsõ díjrészlete a felek által a szerzõdésben meghatározott idõpontban, ennek hiányában a szerzõdés létrejöttekor, folytatólagos díja pedig annak a biztosítási idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(3) Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.
(4) A biztosítási idõszak egy év.
5:409. § [Díjfizetési kötelezettség a szerzõdés megszûnése esetén]
(1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és ezzel a biztosítási szerzõdés is megszûnik, a biztosító a biztosítási idõszakra járó díj megfizetését követelheti, kivéve ha a szerzõdésben meghatározott biztosítási idõszak egy évnél rövidebb.
(2) A szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Abban az esetben, ha az idõarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.
5:410. § [A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei]
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történõ figyelmeztetés mellett – a szerzõdõ felet a teljesítésre a felszólítás elküldésétõl számított harmincnapos póthatáridõvel írásban felhívja.
A póthatáridõ eredménytelen elteltével a szerzõdés az esedékesség napjára visszamenõ hatállyal megszûnik, kivéve ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A fentiek elmaradása esetén a biztosítási szerzõdés díjfizetés hiányában a biztosítási idõszak végén megszûnik.
(2) Abban az esetben, ha a biztosítási szerzõdés az (1) bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a biztosított, illetve a szerzõdõ fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül
írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzõdés feltételei szerint a jövõre nézve helyreállíthatja, feltéve, hogy a szerzõdés megszûnéséig esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
5:411. § [A jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok a biztosított javára kötött szerzõdés esetén]
(1) Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a jognyilatkozatokat e harmadik személyhez kell intézni, és õ köteles a megfelelõ jognyilatkozatok megtételére.
(2) A szerzõdõ fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerzõdésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kérésére tájékoztatni tartozik.
5:412. § [A fél közlési kötelezettsége]
A biztosított, illetve a szerzõdõ fél a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy megfelelõ gondosság mellett ismernie kellett.
A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelõ válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
5:413. § [A fél változásbejelentési kötelezettsége]
A biztosított és a szerzõdõ fél köteles a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását a szerzõdésben megállapított határidõn belül a biztosítónak írásban bejelenteni. Lényeges körülménynek minõsül a szerzõdõ fél (biztosított) lakcímének megváltozása is.
5:414. § [A közlési és a változásbejelentési kötelezettség szabályai]
A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzõdõ felet és a biztosítottat;
egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
5:415. § [A közlési és a változásbejelentési kötelezettség megszegésének következményei]
(1) A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzõdõ fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
(2) Ha a biztosítási szerzõdés egyidejûleg több egyedileg meghatározott vagyontárgyra, vagyoncsoportra vagy több személyre vonatkozik és a közlésre, valamint a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy, vagyoncsoport vagy személy esetében nem hivatkozhat.
5:416. § [A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége]
(1) A biztosítási esemény bekövetkezését a szerzõdésben megállapított határidõben a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.
(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az (1) bekezdésben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti, és e miatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
5:417. § [A szerzõdés lehetetlenülése]
(1) Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elõtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés vagy annak megfelelõ része megszûnik.
(2) Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés vagy annak megfelelõ része megszûnik.
5:418. § [A szerzõdés automatikus meghosszabbítása]
Érvényes a határozott idõre létrejött biztosítási szerzõdés azon rendelkezése, hogy a szerzõdés a következõ biztosítási idõszakra automatikusan meghosszabbodik, ha a lejárat elõtt, a szerzõdésben meghatározott idõn belül egyik fél sem közli a másikkal, hogy a szerzõdés további folytatását nem kívánja.
5:419. § [A biztosítási szerzõdés eltérést nem engedõ rendelkezései]
(1) Ha a szerzõdõ fél fogyasztó, a szerzõdés csak a biztosított, illetve a szerzõdõ fél javára térhet el a biztosító ráutaló magatartásával történõ szerzõdéskötésre, a díjfizetés elmaradásának következményeire, a biztosított és a károsult egyezségére, a jelen címnek a szerzõdés megszûnése esetén fennálló díjfizetési kötelezettségre, a fedezetfeltöltésre, a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettségre, a biztosítási esemény elõidézésére, továbbá a tör vényi engedményre, valamint az élet-, baleset- és betegségbiztosításra vonatkozó rendelkezésektõl.
(2) A kötelezõ és a nem piacképes biztosítást jogszabály eltérõen szabályozhatja.
5:420. § [A biztosítási szerzõdések cím rendelkezéseinek kiterjesztése]
E cím rendelkezéseit alkalmazni kell az egyesületi tagsági viszonyon alapuló biztosítási jogviszonyra is.
II. fejezet