Budapest, szept. 20. A magyar kultúra zászló-szentelése. —
Igy lehet nevezni azt a hatalmas fellépését az erdélyi püspök ur ő méltóságának, a melylyel az EMKE köré-ben, a magyar kultúra társadalmi tevékenységének élén, a halhatatlan emlékű , Erzsébet királyné fölött emlék-beszédet mondva az őt megillető helyet elfoglalta. Dicső és áldott székfoglalás ^volt ez. O, a kire a vakbuzgó felekezeti agyarkodás remrég még kigyót-békát mert Erdélyben kiáltani, úgy foglalta el az erdélyi magyar kultúr-mozgalom élén az erdélyi püspököt történeti jogon is megillető helyet, hogy egyúttal egész Magyarország számára is, magasabb ihlet alatt állva, megadta, bátor és világos fellépéssel, az üdvözitő ujj mutatást, hirdetve, hogy csak Jézus Krisztus hite, vallása és tanainak követése lehet legmagasabb helyen felirva arra a zászlóra, mely alatt egyedül lehet a magyar kultúra és az országot vesze-delmektől megóvni és a boldogulás utján fenntartani.
*) Igy e z kezdet óta. A szerzetes életről kezdetében sem szabad azt gondolni, mintha ez a munkátlanság menedéke lett volna. Cassianus az egyiptomi ős szerzetesek ruháinak leírásában emlit egy ruhadarabot (rebrachiatorium), a melynek jelentősége és rendeltetése az volt, hogy a régi szerzetesek „ita constrictis brachiis,
impigri ad omne opus expeditique reddantur." Szerlc.
Erdély lángszellemü püspöke, rendkívül szerencsés ihlet-tel, Erzsébet, az imádságig szeretett és feledhetetlen királyné átdöfött szivén mutatta meg a magyar nemzetnek, hogy mi lesz belőle, ha nem gondolja meg, mit tesz a hitetlen tudo-mány, midőn az életet Istentől és a keresztény vallástól el-szakítja, és ha nem tér vissza a nemzet szent István örök-ségéhez, mely a keresztény szelidség, és rendszeretet ural-mát honosította meg a magyar nép lelkében. Ezt a fő-papi beszédet, mely hatalmas erővel újra feltűzte a keresz-tet a magyar kultura lobogójára, a legszebb magyar emlékbeszédek sorában kell, hogy fejtegessék irodalom-tanáraink az ifjúság előtt, mint a nagyszerű beszédmód mintaképét. Valóban, sokat olvastam, de ily hatásos szó-noki rábeszéléssel kevéssel találkoztam, mint a milyen ennek a beszédnek tetemre-hivása, végtelen sokat szenve-dett Erzsébet királynénk átdöfött szive fölött. „Ki is volt az a gyilkos? . . . . Levonom egyszerű követ-keztetésemet . . . . Nem a gyilkos anarchistát, hanem az anarchizmus apját és anyját, az elániitokat, kik az anarchistának kezébe adták a tőrt, a modern filozó-fiát és a szocziál-demokratizmust hívom tetemre a ki-rályné koporsójához . . . Az ártatlan seb felett vallják meg bűneiket és tévedéseiket! . . . Ezen istentelen mű-veltséggel szemben, engedjék meg, hogy felemeljem a valódi, az istenes műveltség lobogóját . . . Midőn a mo-dern műveltség ilyen véres áldozata előtt állunk, nem kell-e felbuzdulnunk annak romboló hatalma ellen? . . . Ne vethesse szemünkre a nagy világ, hogy „immár más alapot készülünk vetni nemzetünk boldogulásának, mint a melyet már 900 év előtt vetett első szent királyunk, a mely a l a p : a mi Urunk Jézus Krisztus."
Apostoli szónoklat ez, és magyar szépségeiben vetekedik Demosthenes rábeszélő erejével. Áldott legyen E r -dély püspökének ihletett lelke. Bebizonyította újra diadal-masan, hogy a magyar nemzet szellemének irányítására csak katholikus vallású elmék képesitvék, fensőbb inspi-rácziójuk s apostoli küldetésük erejénél fogva. ? ?
S z é k e s f e j é r v á r . A papi szentgyakorlatokról. — A XIV. számú főpásztori körlevélben a következő emlékezetes sorok foglaltatnak :
Sacra exercitia spiritualia in Circularibus meis lit-teris die 31. Julii a. c. nro 1693. ad Ven. Clerum dimis-sis annuntiata hora 6-a vespertina diei 28-ae Augusti in Ecclesia Seminarii inchoata sunt, et hora 8-a matutina diei 1-ae Septembris generali sacra communione termi-nata sunt. Sacris his exercitiis interfuere :
Illustrissimus ac Reverendissimus Dominus Praesul, Revmi DD. Joannes Károly Praepositus -Maior, Carolus Huszár et Martiuus Kuti t. Praepositi et Canonici, Caro-lus Komáromy et CaroCaro-lus Mayer t. Abbates et Canonici, Eugenius Szuborics et Ignatius Krencz Canonici, Stepha-nus Gremsperger t. Abbas et Canonicus, porro Guillelmus Tamás, Stephanus Sterbeczky, Alexander Horváth, Aloy-sius Kovács, Franciscus Fodor, Carolus Krécsy, Stephanus Horváth, Joannes Konop, Antonius Scheirich, Georgius Keresztes, Georgius Klaucz, Josephus Schier, Stephanus Dittrich, Josephus Miller, Julius Peék, Carolus Szentivá-nyi, Julius Szórády, Antonius Toman, Carolus Nagy,
Franciscus Neumayer, Franciscus Streit, Victor Felber, Antonius Jelinek, Stephanus Lauchs, Adalbertus Ásványi, Josephus Szalay, Stephanus Dornis, Antonius Gönczöl, Franciscus Kostyelik, Franciscus Kéri, Franciscus Bilkei, Julius Kapitány, Augustinus Holeksy, Franciscus Bohnen-stingl, Franciscus Grósz, Stephanus Mészáros, Aloysius Viszota, Stephanus Angeli, Stephanus Csúcs, Stephanus Knittelhoffer, Friderikus Lakatos, Franciscus Mihalecz, Antonius Venez, Georgius Sumlicz, Honorius Stephanus Horváth, Thomas Reichardt.
In exordio sacri tridui Illu9trissimus ac Reverendis-simus Dominus Praesul sacra exercitia inchoaturos se-quenti salutabat allocutione.
Laudetur Jesus Christus !
Venerabiles Fratres et Dilectissimi Filii !
Benevolentissimo charitatis meae paternae affectu in Domino Vos saluto VV. F F . et F F . DD. una mecum sanetam renovandi mentes nostras renovandi corda nostra solitudinem ingressuros. Non est, cur multis coram Vobis, VV. F F . et DD. F F . sacri tridui pressius exponam vel finem vel grande momentum, solummodo quae nota Vobis in hac Sacerdo-talis animae saneta causa sunt, in memóriám revocare lubet alteque cordibus Vestris imprimere, paterno Vos omnes in Domino o r a n d o : ut tempus hoc aeeeptabile diesque salutis in propriae animarumque Vobis credita-rum aeternam salutem, pie et devote aeternas, quae pro-p o n e n t s veritates meditando, devotissimarum pro-precum fre-quenti u9u sanetae Dei gratiae munera a misericordiarum P a t r e flagitando, quo maiori cum fruetu transigamus.
T e r g a n t u r itaque, quae insederint animae mundani pulve-ris etsi minimae maculae ; renoventur saneta proposita,
quae solemni in illa hora, cum manus episcopi nobis imponerentur, tanto in sanetitatis tramite proficiendi ardore in cordibus nostris elicita sunt ; accendatur amplius inque flammam erumpat ignis ille, quem venit Christus mittere voluitque ut accendatur2). F i g a t u r acies mentis in Jesum Christum summum et aeternum Sacerdotem, cumque sanetae Dei gratiae adiutorio formetur perfectius cordis sacerdotalis cum Sanctissimo Corde Jesu similitudo ; ut qui Dei adiutores sumus3), qui constituti sumus ut aedifi-cemus et plantemus4), uberrimam Domino adferamus mes-sem, copiosa aedificemus ornemusque Spiritus Sancti viva templa, tot inter inimici hominis technas et assultus, qui-bus et nos et agricultura Dei, aedificatio D e i5) , hac tem-porum iniquitate circumdatur.
Supplex itaque Patrem luminum oro : effundat super nos spiritum gratiae et p r e c u m6) ; supplex oro pacis no-strae sequestram B. V. Mariam, supplex Sanctum Regem
Stephanum, cuius haereditas colenda, aedificanda nobis crédita est, suo potenti interventu adsint nobis in hac saneta eremo, uberrima nobis impetrando sanetae Dei gratiae dona. Saneta Maria Patrona Nostra ora pro nobis ! Sancte Rex Stephane patroné Noster intercede pro nobis ! Amen ! —
0 2 Cor. 6, 2.
2) Luc. 12, 49.
3) I. Cor. 3, 9.
4) Jerem. 1, 10.
4 1. Cor. 3, 9.
6) Zach. 12, 10.
Terminatis sacris exercitiis Illustrissimus ac Reveren-dissimus Dominus Episcopus sequenti sermone valedixit e sacra hac egredientes solitudine :
Venerabiles Fratres et Dilectissimi Filii !
Meas Vestris iungens piissimis preeibus, devotissimas Patri luminum ago gratias pro cunctis sanetae suae g r a -tiae donis, quae hoc sacro triduo Nobis in Sua miseri-cordia elargiri dignatus est. Sed et Charitas Christi urget me, ') ut ante Vestrum ex hac sacra solitudine discessum pro grandi, quod me asperrimis his temporibus gerere Spiritus Sanctus voluit munere, episcopalis mei cordis paterna Vobis pandam vota, charitateque plena ad Vos dirigam monita.
Promeritas fratris sui Caesarii texens S. Gregorius Nazianzenus laudes, aiebat de illo: Ad dignitatem hoc primum erat, quod Christianus esset et nominaretur8). Sit hoc VV. F F . et DD. F F . ad dignitatem Vestram primum, quod ad sacerdotalis ordinis suscepti dignitatem et munus, tantaeque dignitati adusque conformantes vitam, ampliori adhuc cum Sanctissimo Corde Jesu in hac saneta solitu-dine ornati similitusolitu-dine, quemadmodum impresso indelebili charactere, ita vita Vestra, zelo Vestro semper sacer-dotes Dei sitis et nominemini. Haec est summa luminum, quae manuducente nos Christi sacerdote in hac sacra eremo aeeepistis, quaeque cum gratiae Dei adiutorio Ve-stris impressistis cordibus, sequendaque promisistis. Haec fideles et perseverantes tenete. Ictemerata itaque in con-stitutum a Christo Domino Magisterium et Regimen fide, filialique obedientia, crédité et annuntiate quod docet Saneta Mater Ecclesia, paratissimoque obsequio eius aeeipite sequiminique mandata et consilia, et zelo fatigari nescio pergite salvare animas Christi pretiosissimo san-guine redemtas. In vita autem Vestra inveniantur verba Vestra, in factis Vestris cognoscantur labia V e s t r a ;9) cunctique Vestri sancti labores reniteant, in omni actu, sacerdotalis sanetitatis pietate.
Augeat zelum Vestrum et vitae sacerdotalis saneti-tati, et grandi Vestro muneri dicatum, tristium, quae vivimus, temporum in lumine Christi considerata ratio.
U t autem alia taceam, quae fidelem Christi sacerdotem hac temporum iniquitate atro premunt dolore, conside-rate : et nostris diebus miserandum illud inveniri homi-num genus, de quibus maghomi-num Pictaviensium lumen fideique catholicae strenuus athleta moeslus c o n q u e r i t u r : quod essent sibi arbitri religionis, dum religionis opus obedientiae esset officium,1 0) et sibi fidem potius consti-tuunt, quam aeeipiunt.xl)
Nostis VV. F F . et DD. F F . hoc hominum genus, qui immemores initi cum Christo in saneto baptismate foederis, deploranda cum ignorantia, deplorando cum animi frigore, deplorando cum ausu arbitros se consti-t u u n consti-t saneconsti-tae Caconsti-tholicae Ecclesiae docconsti-trinae, alia e san-etae fidei nostrae thesauro tenenda, alia reiieienda asse-rentes et in vulgus spargentes, quaenam viro catholico
t) 2. Cor. 5, 14.
8) S. Greg. Naz. in laudem Caesarii. Or. 7.
9) S. Aug. Enatr. in ps. 57. n. 4.
10) S. Hil. de Trin. I. 1. c. 15.
») S. Hil. de Trin. 1. 8. c. 1.
RELIGIO. 183
officia, quae non, ipsi eodem deplorando ausu decernen-tes et in vulgus spargendecernen-tes.
Hoc hominum genus est, contra quorum triste exemplum Hipponensis Ecclesiae insigne decus, vigilan-tissimus episcopus suos sollicitus communiebat fideles inquiens: Quia ergo membra Christi facti estis, admoneo vos, timeo Yobis, non tantum a paganis, non tantum a Judaeis, non tantum ab haereticis, quantum a malis Catholicis.12) Vigilate et orate YY. F F . et DD. F F . et orate.
Augete Yestrum zelum, augete multiplici prece, singularem salvandis his animabus impendite curam ; adaucta cum sollicitudine arcete fideles ab horum conta-giis. In hoc autem arduo sancto labore necesse est, ut Sacerdotes Dei sitis et nominemini.
Hoc fulgentes nitore, Vestrisque supplicibus fusis precibus, ad humile Christi reducetis obsequium misere aberrantes. E t Yos Dilectissimi Filii, qui aetate iuniores in vinea Domini fertis diei pondus et aestus,1 3) non vos angat in hoc sancto certamine inventus Vestra. Presby•
teri, seniores estis Vestra sancta dignitate, Vestro sancto munere, sitis Vestra sancta sacerdotali vita cani — quod magnus ille iam allegatus Cappadox in fratre Caesario laudabat — cani etiam ante canitiem, u) — Est et aliud illudque summum, quod Vos VY. F F . et DD. F F . omni, quo in Yos sum paterno affectu, etiam atque etiam oro et exbortor.
Orabat summus et aeternus Sacerdos pro suis : ut sint Unum.i5) Unum nos sentire oportet et agere, mo-nebat Leo Magnus.1 6) Unum sitis, VV. F F . et DD. FF., unum in sensu, unum in actione cum Yestro episcopo, quem posuit Spiritus Sanctus regere hanc sanctam Eccle-siam ; unum in fidelissimo sentiendi agendique more in spiritu Sanctae Matris Ecclesiae, in paratissimo obsequio in Visibile Caput Ecclesiae, quemadmodum hactenus. Haec est voluntas Christi, huius voluntatis interprete facundis-simo et frequentisfacundis-simo Jesu Christi in terris Vicario, Leone P P . XIII. Non inveniantur in Yobis nec in futurum, et confido inventum non iri, quos ullus, iuste contristatus, Eliae ardore inflammatus argueret et interpellaret : Quo usque claudicatis in duas p a r t e s ?1 7)
Nec Vos terreant tristium temporum angustiae. Igne, quem Christus misit, accensi mementote Yestri solemnis, quod ad aram Christi ordinati edidistis, promissi. Chri-stoque dediti ex toto corde servate datam fidem.
Mementote verbi S. Carthaginensium episcopi mar-tyris : Hoc est confessorem Dei esse, hoc est martyrem Christi, servare vocis suae inviolatam circa omnia firmita-tem.1 8) Mementote Vos causam Christi agere, pro Christo, cum Christo ; mementote grande remedium esse solatium habere de Christo.19)
») S. A u g . S e r m . 229.
13) M a t t h . 20, 12.
u) S. G r e g . N a z . Or. 48.
15) J o a n . 17, 11.
16) E p . acl D i o s c u r u m .
17) 3. R e g . 18, 21.
18) S. C y p r e p 25.
19) S. A m b r . D e off 1. 2.
Mementote verbi Domini : In mundo pressuram habe-bitis; sed confidite, ego vici mundum.2 0)
Mementote verbi Pictaviensium S. Antistitis : Hoc enim Ecclesiae proprium est, ut tunc vincat, cum laedi-tur, tunc intelligat, cum arguilaedi-tur, tunc obtineat, cum deseritur.2 1)
Mementote me, maiorum participem, Yestrarum angu-stiarum, Yestrorum moerorum grato animo testem et memorem, meis Yos füleire precibus, et consolari in Yobis per earn, quae invicem est, fidem Yestram atque meam.2 2) Haec VV. F F . et DD. F F . paternae meae charitatis vota et monita Vobis ad Vestra sancta munera digres-suris memoriale dare avebat animus quam vehementer.
Sed ed memor verborum Apostoli : grati estote,2 3) una Yobiscum piissimas refero nostro in hac sancta eremo Duci grates pro cunctis sacerdotalis sui zeli sanetis fati-giis aeternae nostrae saluti impensis, Yos omnes paterne orans, ut una mecum pia ad aram memoria exoretis Pa-trem luminum, uberrima ei rétribuât sanctae suae gratiae dona.
E t nunc gratus et laetus de Yestra YV. F F . et DD.
F F . in hoc sacro triduo frequentia, commendo Yos Deo et Yerbo gratiae ipsius. qui potens est aedificare et dare haereditatem in Sanctificatis omnibus.2 4) Amen.
Teés, die 10. Septembris 1899.
Philippus m. p.
E p i s c o p u s .
KATH. NEVELÉS- és TANITÁSÜGY.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Budapesten, a magyarországi latin és görög szertartású róm. Ttath. tamtok segély-alapja központi bi~
zottságának 1899. évi augusztus hó 24-én a központi pap-nevelő-intézet dísztermében tartott 15. közgyűléséről.
I. A gyűlést az egyetemi templomban 9 órakor tar-tott csendes sz. mise előzte meg, melyen a bizottság tagjai testületileg vettek részt.
II. Jelen voltak a közgyűlésen:
a) A bizottság elnöke : Dr Walter Gyula, esztergom-főszékesegyházi apát-kanonok, főtanfelügyelő.
b) A bizottság alelnöke : Major János, esztergom-városi igazgató-tanitó.
c) Az alap vagyonát kezelő egri főkáptalan kép-viselője : Begovcsevich Róbert, v. püspök, egri kanonok.
d) A nagyméltóságú püspöki kar képviseletében : Vézinger Károly, esztergomfőszékesegyházi apát-kanonok, és a váczi egyházmegye részéről : Csávo^szky József, apát-kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő.
e) Az alap tagjainak képviselői g y a n á n t : Kozora Endre, kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő (Kassa-egy-házmegye), Döbrössy Alajos, cz. kanonok, tanítóképző intézeti igazgató (Pécs-egyházmegye), Jankovics János, igazgató-tanitó, képezdei tanár (Szatmár-egyházmegye),
20) J o a n . 16. 38.
21) S. H i l . D e T r i n . 1. 7, c. 4.
2ä) R o m . 1. 12.
23) Coloss. 3, 15.
A c t . 20, 32.
184 RELIGIO.
id. Szélig Ferencz, bajai tanitó (Kalocsa-főegyházmegye), Magdics Károly, várad velenczei tanitó (Nagyvárad lat.
szert, egyházmegye), Kelecsényi Antal, mocsonoki kántor-tanító (Nyitra-egyházmegye), Laszczik Gyula, előszállási tanitó (Székesfehérvár-egyházmegye), Greschik Viktor, lőcsei tanitó (Szepes-egyházmegye).
A felhívott Nagyvárad gör. szert.- és Szamosujvár-egyházmegye képviselőt nem küldött.
III. Dr Walter Gyula elnök meleg szavakkal üdvö-zölte a bizottság tagjait és különösen hangsúlyozta, mily kívánatos lenne az alapszabályok módosítása. A folya-matba veendő átdolgozásnál tekintettel kellene lenni a kántorok nyugdijsérelmeire és azok lehető orvoslására törekedni. Végül köszönetét nyilvánítja az alapkezelő egri főkáptalannak és különösen Begovcsevich Róbert cz. püs-pöknek, ki az alap vagyonának gondozása körül a leg-nagyobb buzgalommal fáradozik.
A központi bizottság zajos éljenzéssel ad kifejezést elismerésének az elhangzott szép beszédért.
IV. Elnök felszólítja a bizottságot, hogy a gyűlés tartamára a jegyzői teendők végzésére saját kebeléből jegyzőt válaszszon.
Egyhangúlag Jankovics János szatmári igazgató-tanító kéretett fel.
Elnök jelenti, hogy Gulyás Béla volt alelnök lemondását ő emenencziája magas tudomására adta és u j alelnök kinevezését kérelmezte. 0 eminencziája kegyelme-sen elfogadván a lemondást, alelnökké Major János esztergomi elemi isk. igazgató urat méltóztatott kinevezni, a mint az ő eminencziájának Balatonfüreden, 1899. 'évi augusztus hó 10-én, 3893. szám alatt kelt leirata mutatja.
Kéri a jegyzőt, hogy azt, egész terjedelmében olvassa fel.
„Főtisztelendő apát-kanonok és elnök ur !
Az országos kath. tanítói segély-alap központi bizott-ságának nevében mult 1898. évi augusztus 25-én beter-jesztett jelentéséből értesülvén, hogy Gidyás Béla, ny.
képezdei igazgató ur a központi bizottság kebelében viselt alelnöki tisztéről lemondott: tudomására hozom ezennel, hogy a lemondást elfogadtam és a központi bizottság al-elnökévé a kath. tanügy évek hosszú sora óta buzgó munkását, Major János, esztergomi elemi iskola igazgatót neveztem ki. Midőn ezen intézkedésemről a t. központi bizottságot értesíttetni kérem, állandó jóindulattal maradok.
Balatonfüred, stb. Kolos m. p.
b i b o r n o k - é r s e k . "
A központi bizottság örömmel üdvözli az u j alelnö-köt, mire Major János kinevezett alelnök hódolattal mond köszönetet az őt kitüntető kinevezésért és egyúttal ki-jelenti, hogy mindenben igyekezni fog a segély-alap ügyeinek előmozdításában közreműködni.
( F o l y t a t j u k . )
V E G Y E S E K .
-J- SulyOS nyilatkozat. Magyarország ezidőszerint magyar jogtudósainak egyik legelseje, dr Günther Antal czikksorozatban fejtegeti egyidő óta a „Veszprémi Hírlap"
hasábjain a katholikus anyaszentegyház jogállását
Ma-gyarországban. Legújabb czikkében, mely az 1790—1.
26. t.-czikkel foglalkozik, kijelenti azt, hogy mennyire illő volna a protestánsoknak, és a protestánsul gondolkodó névleges katholikusoknak tudomásul venni azt, hogy „a római szentszék politikai tekintetben soha sem gyakorolt Magyarországon oly befolyást, mint a minő, nem egyszer irányító és döntő hatást gyakorolt és gyakorol éppen politikai irányban Magyarországon annak a közösségnek tudata és hatalma, mely a magyar és külföldi protestán-sok egész egyetemében összekötő kapocsként él és érvénye-sül." Vallási törvényeink a német protestantizmus viselt dolgainak egyszerű beczikkelyezé:ei, különösen a 17-ik század óta.
— A p é c s i e g y h á z z e n e i k o n g r e s s z u s . Az Orszá-gos Magyar Cecília-egyesület elnöksége ezúton is közli, hogy akik a folyó hó 26. és 27-én tartandó pécsi egyház-zenei kongresszuson résztvenni óhajtanak, ebbeli szándé-kukat legkésőbb a hó 23-ig jelentsék be Budapesten, Kut-schera József igazgatónál, (Lipót-utcza. 7 sz. II. em.) hogy a kedvezményes vasúti és hajózási menetjegyek kellő idő-ben szétküldhetők legyenek, nemkülönidő-ben az elszállásolás-ról is kellőkép gondoskodni lehessen. A résztvevők szál-lásuk czimét az érkezés napján a pécsi katkolikus kör helyiségében tudhatják meg.
— B o s s u e t SZObra. Bossuet-nak a hires franczia szónoknak és bölcsésznek emlékét szoborművel örökítik meg hazájában. A Dubois Ernő szobrász által készitett tervezet már közel van a befejezéshez. A „Meauxi sas"
magas piedesztálon, álló helyzetben van megörökitve és lábainál négy történelmi alak csoportosul ; igy Turenne-é (gondolkozó helyzetben), kit Bossuet megtérített a katho-liczizmusnak ; Lavalliére-é egy térdepelő és imádkozó apácza képében ; a fiatal Dauphin-é, kinek Bossuet taní-tója volt és végül egy gyászoló női alak, kinek vonásai-ban Henrietta angol királynő van megörökítve mint
„Oraisons funèbres". A piedestál főoldalán az 1627—1704 számok és egy szárnyait lebocsátó sas gyönyörű reliefje látható. A hátoldal Bossuet barátjának, a nagy Condé-nak mellképet mutatja. Az emlékmű felállítása csak körülbelül három év múlva fog megtörténni.
— Bérmálási körút. Ft. Hetyey Sámuel pécsi me-gyés püspök ő méltósága még e hó folyamán főpásztori körútra indult, hogy egyházmegyéjének két esperesi kerü-letében, a mágocsi és dombovári kerületekben s a gödrei kerülethez tartozó magyarszéki plébánián kiossza a bér-málás szentségét. A püspöki látogatás és szent funkezió a következő sorrendben megy végbe : I. A mágocsi kerü-letbeu : Szeptember 25-én (hétfőn) Kárász; 26-án Szász-vár ; 27-én Köblény (ide eljönnek a szalatnaki bérmálan-dók is); 28-án Bikal ; 29-én Mocsolád (itt bérmáltatnak a vaszariak is); 30-án Mágocs. — Október 1-én Magyar-Szék, hova a bérmálandó hivek Jánosi plébániáról is át-jönnek. — II. A dombvári kerületben : Október 5-én (csütörtökön) Szakái; 6-án O K u r d ; 7-én Döbrököz, 9 én (hétfőn) Gyula-Jováncza, 10-én Kocsola ; 11-én Szakcs, 12-én Nakk és 13-án Dombovár.
K i a d ó t u l a j d o n o s és f e l e l ő s s z e r k e s z t ő : B r e z n a y B é l a , h i t t u d o r , k . m. t u d . e g y e t e m i n y . r. t a n á r .
Budapest, 1899. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
Megjelenik e lap heten- j ként kétszer : izerdán és szombaton. \
Előfizetési dij : { félévre helyben s posta- l
küldéssel 6 frt.
Szerkesztő lakása : |