• Nem Talált Eredményt

Religio, 1899. 2. félév

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Religio, 1899. 2. félév"

Copied!
420
0
0

Teljes szövegt

(1)

"V / .I n »

KATH. EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT

\ \\ \

MDGCCXCIX.

M Á S O D I K F É L É V .

KIADÓ-TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:

B R E Z N A Y B É L A ,

I - E Ő M E G Y E I Á L D O Z O P A P , H I T T U D O E , P A P A Ő S Z E N T S É G E T I T K O S K A M A R Á S A , K . M . T U D . E G Y E T . N Y . R . T A N Á R , AZ E G Y E T E M V O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M AN YI K A R Y O E T D É K Á N J A , A B U D A P E S T I É R S E K I H E E Y N O K S E G

S Z E N T S Z É K É B E N B I R O .

^ S Z T E R G O M -

B U D A P E S T ,

N A G Y S Á N D O R K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L .

1899.

(2)

T A R T A L O M - J E G Y Z É K

a „ R e l i g i o - V a l l á s " 1 8 9 9 . II. f é l é v i f o l y a m á h o z .

Vezéreszmék és tannlmányok.

Reménységek és aggodalmak. Szerk. 1, 2.

A szerzetes rendekről. Weisz Alb. dr német eredetije után.

2, 4, 5.

A Katschthaler-féle Katb. Agazatos Hittan magyar fordí- tásának nyelvezetéről. 3.

Egy magyar kath. főiskola története. (Az egri érseki lyceumról.) Szerit. 4.

Műszók az ág^zatos bittanhoz. 4, 5, 6, 7, 8.

I N F U L A l EZÜST F Ü Z É R . Nm. és ft. Császka György kalocsa-bácsi érsek ur huszonöt éves jubileumára. (Költ.) Eosty K. s. J. 5.

A kerékpározó papoknak. (Költ.) Senior confratertől. 5.

Mihalkovics Géza rector magnifikus koporsójánál. (Költ.) Ponori Thewreivk Emiltől. 5.

f Nogáll János. 6.

Beatus Pompilius Piroti. XIII. LEO költeménye. 6.

Adatok a kassai vértanuk történetéhez. Némethy Lajostól. 6, 7.

f Schuster Konstantin. 7.

A katonai lelkészeiről. Dr Melichár Kálmán egyet, ma- gántanártól. 8, 9, 10, 11.

A b. váczi püspök alapitványai. 8.

Igaz-e, hogy a katholikus államok hanyatlásnak idulnak s hogy a protestánsok által lakott országok mindinkább fejlődnek? Német eredeti után K. F.

Visszaemlékezés a bpesti k. m. tud. egyetem elhunyt rec- torára. Rectori beszédéből részletek. 12, 13, 14. 19, 20, 21, 22, 24.

A katholikus vallás mint a haladás elve. Egger Ág. püs- pök német eredetije után egy növendékpap. 12, 13, 14, 15, 21, 22, 23, 25, 26, 27.

Szentbeszéd, szent István napján, Budavárában dr Csissárik Jánostól. 15.

Egyházi beszéd, szent István napján, a bécsi kapuczinu- soknál, dr Purt Ivántól. 16.

Dr Steiner Fülöp püspök ur védnöki beszéde a kath.

legényegyleti kongresszuson. 17.

Az iskolai év elején. Szerk. 17.

PÁZMÁNY T H E O L O G I ^ J A . Előszó Pázmány Péter Theologia Scholasticájához. Szerk. 17.

Dr Mailáth Gusztáv erdélyi püspök ur emlékbeszéde E R Z S É B E T királynénk felett az E M K E közgyűlésén. 23.

f Palásthy Pál. 25.

Szentséges Atyánk X I I I . LEO Pápa Körlevele Franczia- ország Ersekeihez, Püspökeihez és Papságához. 25, 26, 27, 28, 30.

Palásthy Pál püspök Testamentuma. 29.

SS. D. N. L E O N I S D. P. P. XIII. Epistola ad Archi- episcopos et Episcopos Brasiliae. 31.

Hitoktatasügyi közlemények. Riesz Gáspártól. 32, 33, 34, 36, 37, 40.

Pálffy Miklós a hős nejének testamentuma. Mohi Antal- tól. 32.

Kolos napján. Ima. 35.

A halottak emlékezete. JBreth Gyulától. 35.

Emlékbeszéd dr Nogáll János felett. Dr Karsch Lollion tói. 35, 36.

Az apostoli szentszék utasítása az Olaszország állami egyetemein tanuló világi és szerzetes klérus ügyében. 37.

Emlékbeszéd E R Z S E B E T királyné felett. Mondotta Vaszary Kolos bibornok, hgprimás. 38.

I f j . Zichy János gróf elnöki beszéde a Kath. Körök és Olvasó-Egyesületek nov. 8-iki közgyűlésén. 38.

Társadalmi bajaink és a katholikus körök feladata. Dr Giesswein Sándor beszéde a K. K. és 0 . E . közgyű- lésén. 40.

A XIX. század alkonyán isteni Megváltónknak tartozó ünnepies hódolat módozataira nézve az egri egyházme- gye papságához intézett Főpásztori Utasitás, dr Samassa József érsektől. 41, 42, 43, 44, 45.

Indítvány. Egyházi épületeink képekbe való összegyűjtése iránt. Nemo-tói. 41.

Az esztergomi tanitóképző megalapitása és rövid törté- nete. Keményfi Dánieltől. 41, 42, 44, 45, 47, 48, 49.

X I I I . LEO üdvözlete Zichy Nándor grófhoz. 44.

A veszprémi püspökség római oklevéltára. Szerk. 46.

Főm. és ft. Vaszary Kolos bibornok, hgprimás, eszter- gomi érsek ur főp. levele a nagy római jubileum kez- detéről és e két század éjfélén mondandó szent misé- ről. 46.

Az autonomia ügyének megvilágítása. Szerk. 47.

Valami a görög katholikusokról. -|—tői. 48.

Mi nem világos még a mi kath. autonomiánk ügyében.

Szerk. 49.

Az ige testté lett. (Költ.) Balassy I.-tól 50.

A magyar püspökök jubileumi körlevele. 50.

A sikerrel diktáló protestantizmus és a hiába könyörgő katholiczizmus. Szerk. 51.

Főm. és ft. Vaszary Kolos bibornok főp. levele a pap- sághoz a nagy római jubileum alkalmából. 51.

Jelentés Magyarország pap és világi katholikusaihoz.

Szerk. 52.

Hála az Istennek. JBreth Gy.-tól. 52.

Magyarország kivándorlása Amerikába. Szerk. 52.

Egyházi Okmánytár

De Cultu sacratissimi Cordis Jesu amplificando S. Rit.

Congr. litterae. 16.

Strigoniensis seu Cassoviensis, Beatificationis seu declara- t i o n s Martyrii Y. V. Servorum Dei Marci Crisini Ca- nonici Strigon., Steph Pongrácz et Melchior. Grodecii Sacerdotum e Soc. Jesu. 20.

De Semmarii alumnorum confessionibus per Superiores non excipiendis, s. Officii Decretum. 29.

Indulgentiae concessae iis, qui pro conversione franco- muratorum preces f'undunt 33.

A S. Congr. Episcopor. et Regularium utasitása az állami egyetemeken tanuló világi és szerzetes papok és növen- dékpapok felügyelete ügyében. 37.

Suspensio Indulgentiarum et facultatum vertente Anno Universalis Jubilaei MCM-o. 45.

SS. D. N. Leonis D. P. P. XIII. Constitutio, qua Indul- gentiae Jubilaei A. MDCCCC. conceduntur Monialibus etc. 46.

Decretum Urbis et Orbis de Sacro media nocte diei 31.

Decembris celebrando. 47.

Nekrológok.

Kovács Ferencz praelatus, marosvásárhelyi plébános. 1.

Szabad Ferencz nagyprépost, kassai plébános. 15.

Palásthy Pál püspök. 25.

Riesz Gáspár esperes-plebános, a Religio munkatársa. 25.

Pohl Károly szatmári kanonok. 32.

Paszlavszky S. szerencsi plébános, a Rel. munkatársa. 43.

Findura István cz. kanonok, esperes plébános. 47.

Egyházi Tudósítások.

A) Belföld.

Beszterczebánya. Anniversarium obitus reginae Elisa- beth. 19.

(3)

Budapest. A jóságos érsek jubileuma. 5. — A központi papnevelő-intézet magyar egyházirod. iskolájának kitün- tetése és hálája. 5. — A katholikus vallás kigunyolása Jászberényben. 5. — Püspöki konferenczia. 11. — Püs- pöki értekezlet. 14. — A bét főbb eseményei. "16. — Lrdekes protestáns vallomások. 18. — Erzsébet királyné emléke. 21. — Két gyűlésről. 22. — A magyar kul- tura zászlószentelése. 23. — XIII. Leo pápa levele a íranczia papsághoz. 24. — A magyar katholikus tud.

egyetem a megvalósulás utján. 30. — A magyar pro- testantizmus debreczeni nagy napja. 30. — A budapest- angyalföldi csodaszerű alkotás. 31. — Hegedűs minister debreczeni protestáns beszédének mélységei a keresztény igazság által megvilágositva. 31. — Protestáns jóslat.

34. — Szomoritó és örvendeztető események a kath.

tanügy terén. 36. — Katholikus egyesületeink szövet- ségének nagygyűlése és a püspöki kar. 37. — Mi okozza a kath népnevelésügy országos pangását? 44.—- »Csi- szolatlan gyémántok". 46. — A katholikus e's a nem- katholikus kongrua. 47. — Mire kell az újból meg- induló autonomiai akczióban főleg ügyelni ? 52.

Csanádi egyházmegye. Főp. levél az örökimádás tem- plomára való gyűjtés ügyében. 7. — Hitoktatók érte- kezlete. 26. — A szent-olvasó-ajtatosságról. 57. — Riesz Gáspár utolsó levele a „Religio "-hoz. 30.— Főp. szózat a Péter-fillérek ügyében 33.

Csacza. Az itteni restaurált templom megáldása. 14.

Erdélyi egyházmegye. Bérmaut. 1, 2, 3, 4. — A ko- lozsvári Mária-ünnep és a státusgyülés. 34.

Esztergom Kápolna-megáldása Csallóközben. 9 — H u - szonötév áldozári jubileuma. 10. — A kir. városi ple- bánia-templom ablak-üvegfestményei. 12. — Főp. szózat Erzsébet királyné halálának évfordulójára. 16. — Fő- pásztori intézkedés az „örök-imádás" templomának vidéki gyűjtő bizottságai ügyében. 17. — Az iskola és az egészség. 24. — Palásthy Pál püspök utolsó óráiról. 29.

— A kath. legény-egyesületek története és hivatása. 42, 43. — Missio. 44, 49.

GyÖr. Dr Mersich János tanár halála. 16. — A hittan az iskolákban buzgóbban tanítandó. 22. — Szalmatűz. 45.

— Pápai kitüntetés. 49.

Győri egyházmegye. Templom-szentelés Koronczón. 49.

Gyulafehérvár. Erzsébet királyné halálának emléke. 15.

— Főpásztori körlevél a B. Szűz tiszteletéről és a kolozs- vári kegykép okt. 26-iki jubileumáról. 28. — Konver- zió. 52.

Kalocsa. Érsek ur 25 éves püspöki jubileuma alkalmá- ból. 4 — Püspöki jubileum. 6. — Császka érsek jubi- leumi ajándéka a székesegyháznak. 14. — Főp. rende- let a Péter-fillérek évenkint kétszer való gyűjtéséről.

34. — A katholikus tudomány egyetemre adomány. 35.

— A katholikus egyetemre a káptalan alapitványa. 47.

— Az országos kath. tanitó-segélyalap tagsági díjának fölemeléséről. 48. — Magasztos ünnep szerzetesi foga- dalomtevés alkalmából. 48. — A kalocsai főkáptalan alapító levele a kath. egyetemre tett alapítványáról. 50.

Kassa Főp. szózat az országos gyász és az örök-imádás templomának ügyében. 19.

KÍS-Czell. Hollósy Jusztinián apáti jubileuma. 21.

Mező-Keresztes. Templomszentelés. 26.

Munkácsi egyházmegye. Magyar ajkú gör. kath. hittest- véreink római zarándoklatáról. 7. — Egy lépés a nap- tár-egyesítés jelé. 36, 37.

Nagy Hantos, ötvenéves áldozári jubileum. 3.

Nagyvárad. Nogáll János emlékezete. 7. — XIII. Leo részvétele Nogáll püspök elhunyta felett. 11. — Nogáll püspök emléke. 13. — Főp. szózat Nogáll püspök sirja felett. 19. — A kath. legény-egylet a nagyprépostnál. 45.

Nyitrai egyházmegye. Nagylelkű alapítvány. 4.

Nyitra. Főp. szózat az országos gyász és az örökimádás templomának ügyében. 19. — Az egyházmegyei nyugdíj- segélyalap ügyében tartott bizottsági értekezletről. 40.

PÖCS. A székegyház fölszentelésének évfordulója. 1. — Főpásztori felhívás a kath. néptanitó-egyesületek és az o. kath. tanító-segélyalap pártolására. 5. — Püspöki muzeum. 13. — Főp. szózat Erzsébet királyné halálá- nak évfordulója alkalmából. 18. — Utóhang a pécsi papi szent gyakorlatokról. 22. — A hajdani pécsi kath.

egyetem visszaállitása. 25. — A Péter-fillérekről főp.

szózat. 26. — A népiskolai hitoktatás. 27. — Troli Ferencz püspök-helynök nagyprépost beszéde a kath.

egyetem ügyében. 31. — A papság kenyérkérdése. 32.

— A székesvárosi papság felirata a főpásztorhoz a kath.

egyetem ügyében. 33. — A pécsi katb. egyetem. 43. — Lazarista misszió Tolnamegyében. 50.— A holt kéz. 51.

Szatmár. Jandrisích János apát-plebános emlékezete. 27.

— Jótékonyczélu alapítvány. 42. — Missió. 48, 52.

Szatmári egyházmegye. Egy örömnap Királyházán. 20.

Szeged. Oltványi Pál prépost a votiv templom ügyében 33.

Székesfejérvár. Az iskolai év megnyitása. 21. — A papi szent gyakorlatokról. 23. — Katholikus egyesületi ház.

41. — Az Oltáregyesület titkárának jelentése. 48. — Főp. intézkedés a jövő szent év elejére. 49.

S z e p e s i egyházmegye. Főp. bérmakörut Arvamegyében. 6.

Szombathely. A növendékpapság szent Ágoston-egyleté- nek zárógyülése. 2. — A restaurált jaáki templom. 9 . — Requiem Erzsébet királynéért 12. — Iskolai gyász- ünnepélyek Erzsébet napján. 32 — A szent Vincze- egylet közgyűléséből. 49.

Ungvár. A kath. legény-egyesület 10 évi jubileuma. 29.

VáCZ. Schuszter Konstantin püspök halála és temetése. 8.

— Káptalani vikárius választása. 10. — Schuszter Konstantin püspök hagyatéka. 28. — Szent év. 51.

Veszprém. Hitközségi nagygyűlés. 3.

Zsombolya. Beszámolás az I. b. Cziráky grófnéért elvá- lalt requiemekről. 5.

B) Külföld. '

Bécs. TJj templom alapkövének letevése. 34. — A vallási ügy, különös tekintettel a liturgiái nyelvre Dalmácziá- ban, és a zárai érsekség betöltése. 47.

Francziaország. A jövő pápai consistoriumban praeconi- zálandó u j püspökökről és még valami. 46.

Grenoble. Fava püspök temetése és apostoli életének jellemzése Bouvier tarantasiai püspök halotti beszédé- ben. 44.

Innsbruck. Tiltakozás a „Los von Rom" ellen. 11.

Köln. Krementz érsek utódja Simar Theophil páderborni püspök. 37.

Konstantinápoly. U j örmény katholikus patriarka. 11.

Krisztiania. A pápa souverainitása. 13.

Lille. A szerzetes rendek élete ellen indított pusztitó hadjárat. 41.

London. Gordon Gorman könyve az angol megtértekről és megtérésről. 10.

Lyon. Kongresszus Mária tiszteletére 1900. szeptember 5—8-án. 48.

N e i s s e . Valami a német katholikusok nagygyűléséből. 18.

Páris. Nemzetközi kath. egyesületi kongresszus. 34. — à f'ranczia bibornokok válasza a pápa legutóbbi nagy encyklikájára. 37. — Veuillot Lajos szobráról. 52.

Róma. A S. Rituum Congregatio körlevele Jézus szent- séges szivének tiszteletéről. 10. — Az Angelini-Feliziani pör. 11. — A legközelebbi consistorium. 12. — A pápa Olaszország ellen. 14. — A szentséges atyáról. 15. — A Vatikánból. 20. — A szentszék és Oroszország. 21.

— X I I I . Leo pápa levele Coullié lyoni biboros érsek- hez. 27. — Á Vatikánból. 28 — A bécsi Leo-egyesü- let a pápa előtt Az egyházi diplomaczia főiskolája. 36.

— Két consistoriumról. 48. — XIII. Leo pápa allocu- tiója a decz. 14-iki t. consistoriumban. 52.

A „Religio-Vallás" Tárczája.

A szent kereszt, a népszabadság győzelemjele. Alkalmi beszéd a budapesti karmelita-templom tornyának kereszt- feltevése alkalmából, mondotta Kálmán K. pleb., o. k.

.. 6, 7, 8, 9.

^Őszinte kegyelet repkénye, szentelve Schuster Konstantin váczi püspök áldott emlékezetének. Dr Csősz Imrétől.

11, 12.

Katholikus Autonomia.

Főpásztoraink nagy értekezlete szept. 14 és 15-én. 22.

Püspöki meghivó a Státusgyülésre. 26.

Az erdélyi róm. kath. Státus igazgató tanácsának évi jelentéséből. 34.

Az erdélyi róm. kath. Státus közgyűlése. 36.

(4)

A katholikus tanitók orsz. bizottsága. 14, 17, 18, 49.

Az iskolatestvérek Bács-Topolyán. 14.

A székesfővárosi felsőbb leányiskolák és leánygymnasiu- mok u j hittani tananyagbeosztása. 15.

Az orvos és az iskola. 15.

Csak vallásos iskola felel meg a czélnak. Megnyitó beszéd a kalocsa-vidéki tanitó-egyesület közgyűlésén, mondotta Mayer Béla v. püspök. 31, 32, 33.

Az erdélyi r. k. Státus középiskolai tanárainak kongresz- szusa. 38.

»J^agyszombatvidéki kath. tanitó-gyülés. 43.

Irodalmi pályázat a magyar kath. népoktatás 9 százados történetének megirására. 52.

Kath. Egyesületi Élet és tevékenység.

Az erdélyi róm. kath. Státus középiskoláiban működő tanárok egyesületének alapszabályai. 1.

A nyitrai Oltár egyesület közgyűlése és kiállítása. 3. 4.

Az Országos Pázmány-Egyesület. 3, 4, 13, 20.

Az Országos Magyar Czeczilia-Egyesület. 3, 21, 28.

A magyarországi lat. és gör. szert. r. kath. tanitók segély- alapja vagyonáról az egri főkáptalan számadásának ki- vonata. 10.

A pápa a kath. legény-egyesületekről. 11.

Katholikus munkásnők otthona. 13.

A magyarországi kath. legény-egyesületek kongresszusa.

16, 17, 18, 20. :

Egyházzenei kongresszus. 22.

A lat. és gör. sz. r. kath. tanitók segély alapja központi bizottságának üléséről jegyzőkönyv. 23, 24, 25.

A Katholikus Körök és Olvasó-Egyesületek első országos nagygyűlése. 32, 36, 38.

Eucharistikus értekezlet. 33, 36, 38.

Szent-Imre önképző egyesület. 33, 41.

Keresztény szövetkezetek országos kongresszusa. 36, 37, 38.

Szent-István-Társulat. 36, 46.

A Szent-István-Társulat tud. és irod. osztálya. 40.

Az esztergomi Kath. Legény-egyesület. 41.

Az örökimádás templomának ügye Veszprémben. 42.

Az Erdélyi R. K. Irodalmi Társulat. 42, 47.

Felhivás az A. Sz. Tamás-Társaság pártolására. 45.

Budapesti Kath. Népkör. 47.

A vasvármegyei Kath. Kör közgyűlése. 50.

Irodalom.

Sziklay J . dr, Negyven év a katholiczizmus történetéből. 3.

U j magyar munka a spiritizmusról. 7.

Babura L. dr, Az örökkévalóság az időben. 9.

U j kath. hetilap. 9.

Spillmann-Patzner, Bátran és hiven. Egy gárdatiszt em- lékiratai XVI. Lajos svájczi ezredéből. Tört. regény.

13, 21.

Kiss-Kersch, Énekeljetek az Urnák. Ima- és énekes könyv. 16.

Weiss-Szabó, Világtörténelem. 16.

Piszter Imre dr, Szent Bernát clairvauxi apát élete és művei. A rend alapítása nyolczszázados ünnepévének emlékére közzé teszi Vajda Ödön apát. 19, 26.

Wolkenberg Al. dr, A spiritizmus. 19, 24, 43.

Könyv Nogáll Jánosról. Szerk. Vucskics Gy. dr és Sas Ede, több egyházi és világi iró, köztük Némethy Gy.

dr közreműködésével. 20.

A »Kath. Szemlédről. 20.

Spirago, Katekizmus felnőttek számára. 21.

Kiss E., Az okszerű gazdálkodás alapvonalai. 22.

Demény D., Erkölcstan a középiskolák felsőbb osztályai számára. 24, 27.

„Szent Gellért" ifjúsági hitszónoklati folyóirat. 24, 43.

Vercruysse-Tóth Mike s. J . Elmélkedések. 24.

Pintér Kálmán, Magyar drámai mesék. 25.

Mócsy-Petrovácz- Walter dr, Ötödik olvasókönyv az osztott kath. elemi fiu-iskolák 5. és 6. oszt. számára. 26.

Ember K., Olvasó- és tankönyv az osztatlan kath. nép- iskolák I I I — VI. oszt. számára. 26.

Olvasókönyv a gazdasági általános ismétlő-iskolák haszná- latára. 26.

Bartha Józs. dr, A Toldi-monda. 26.

Németh Gy., A ker. kath. anyaszentegyház rövid törté- nete. 26.

Schlőr-Nögáll L., Elmélkedések könyve. 26.

Bodnár G., A mi népünk. Egyszerű történetek. 27.

Zelliger-Papánek, Üdvösség útja. Oktató és imakönyv iskolát elhagyó leányok számára. 27.

Nagy A , Kath. hitoktatók kézikönyve. 30

Novak L., A bérmálás szentsége. Előkészítő oktatások. 33.

Vincze-Szentes dr, Ker. kath. egyháztörténelem. 33.

Szemelvények a munkács egyházmegyei növendékpapság egyházirodalmi munkálataiból. 34.

Répák Jenő, Az újszövetségi Szentiratok igaz eredete, el- terjedése és hittani épsége. 34.

A nyitrai nagyobb papnevelő intézet m. e. i. Emlék- könyve. 34.

Dr Verus, A szocziális kérdés hajdan és most. 35.

Dr Knauz N. püspök könyvtára. 41.

Karácson I., Szent Imre herczeg. 41.

Prónai A., Kis barátaimnak, 41.

Kisfaludy Z. L., Misszió-könyv. 41.

B. Büttner L., Juliánka. Elbeszélés. 41.

Aster, „Castitas." Felhivás előf. 41.

Bálás Andr. dr, História ecclesiastica, 2-ik köt. 43.

Horváth Győző dr, Római uti emlékek. 43.

Riedl-Kovács, Elmélkedések a mi U. J . Kr. szenvedéséről és haláláról. 43.

Bodnár G., A magyar nemzet története, 2 kötet. 44.

A Sz.-I. T. népiratkái. 44, 47.

Szent Skapuláré. Imakönyv. 45.

Horváth J., Méhészkedjünk. 45.

Horváth K., Vőfélkönyv. 45.

Schlauch L. bibornok, Beszédei és dolgozatai, 2. kiad. 4- köt. 46

Dudek J . dr, Autonomiánk. 46.

Répássy J , U j és eredeti egyházi énekek. 47.

Nagyasszonyunk Szűz Mária. Imakönyv. 47.

Schneider-Adjutus Secundus, A század alkonyán. 47.

A Budapesti Növendékpapság MEII-nak irod. jelentése Madaune abbé „A katholiczizmus újjászületése Angol- országban" cz. munkájának fordításáról. 48.

Goyau-Pératé-Fabre, Der Vatikan. 49.

Abbé Féret, La faculté de Théologie de Paris et ses Docteurs les plus célèbres, 5-ik köt. 50.

Prohászka O. dr, Gondolatok a századvégi hódolatnak és a magyar katholiczizmus 900. jubileumának ünnepére. 52.

Hivatalosak.

Irod. pályatétel a Lackenbacher-féle alapítvány jutalom- díjára. 4.

Jelentés a Horváth-féle alapból 1899. okt. 1-i határidő- vel kitűzve volt pályatételre beérkezett két pályamun- káról. 32.

V e g y e s e k .

(5)

(

Megjelenik e lap heten- ként kétszer : I szerdán és szombaton.

i Előfizetési dij :

I

* félévre helyben s posta- küldéssel 5 frt.

Szerkesztő lakása:

Í

Vï„ Bajza-utcza 14. sz., Budapest.

hova a lap szellemi l részét ' illető minden : küldemény czimzendő.

Előfizethetni minden kir., postahivatalnál : ludapesten a szerkesz-

;őnél, es Nagy Sándor könyvnyomdájában, V., Papnövelde-utcza i. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,

bérmentes nyitott levélben, intézendők.

MINIHHIUMII

K A T H O L I K O S E G Y H Á Z I , T A R S A

Ô T Y E N N Y O L O Z A

Budapesten, julius 5.

1.

D A L M I ÉS I R O D A L M I F0LY0IRAT,

D I K É V F O L Y A M .

SZ.

II. Félév. 1899.

„Perge alacriter in coepto tuo : praeliare praelia Domini, caritatem incende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendae adlabora... Nos interim grati animi Nostri pignus, tibi et iis, qui operi tuo suffragantur, Apostolicam Benedictionem peramanter imper-

timusIX. Pius a Religio szerk. 1871. márcz. 27-én.

TARTALOM. Vezêreszmek es Tanulmányok. Felhivás előfizetésre ! — Reménységek és aggodalmak. — Egyházi Tudósitások.

f Kovács Ferencz praelatus. — E r d é l y i e g y h á z m e g y e : Bérmaut. — P é c s : Székesegyházunk felszentelésének évfordulója. — Kath. Köztevékenység és Egyesületi Élet. — Vegyesek.

FELHÍVÁS e l o f i z e t e s r e .

Üldözés idején nem szokás elhagyni a küzdő- tért. Paptársaink és lelkes világi liiveink pártolá- sára támaszkodunk. Istenbe vetett reménynyel a

„Religiou 116-ik félévére nyitunk előfizetést. Gyors megrendelés ebben az időben nagy segitség.

A szerkesztő.

Reménységek és aggodalmak.

„Veritas Domini manet in a°ternum."

I.

A „Religio" 116-ik félévének kezdetén egy pillantást kell vetni h á t r a és e l ő r e : h á t r a , hogy lássuk mi t ö r t é n t ; előre, hogy m i t s hogyan kell tenni.

Mult és jövő e g y a r á n t telve van r e m é n y e k e t és aggodalmakat tápláló nagy okokkal. Legna- gyob ok valamennyi közt a legkomolyabb aggo- dalom t á p l á l á s á r a az, hogy az ország fölött az a szellemi v i l á g á r a m l a t az uralkodó áramlat, mely az I s t e n t ő l és Krisztustól, következőleg t e h á t az ő egyházától való elpártolásnak, vagyis a keresztény vallástól való apostasiának szabad- ságát meghozta és m e g h o n o s í t o t t a népünk ós társadalmunk körében.

Ne altassa m a g á t senki. Az egyház a kinyi- l a t k o z t a t o t t igazságok dolgában nem csalatkoz- hatik, nem is csalatkozott soha. És az egyháznak

a k i n y i l a t k o z t a t o t t igazságokra vonatkozó t é v e - déstől való mentessége, a ki d o g m a t i k á t t a n u l t , tudja, hogy k i t e r j e d az u. n. dogmai t é n y e k r e is, vagyis, hogy ezeknek meg- és elitélésében a t a n i t ó egyház szintén csalhatatlan, az ő Ítéletei tiszta igazságok és n e m változnak soha.

Hogy mik ezek a dogmai vagyis d o g m á k r a vonatkozó, d o g m á k a t érintő, d o g m á k k a l elvá- l a s z t h a t a t l a n összeköttetésben levő tények, azt is világosan és k é t s é g b e v o n h a t a t l a n bizonyosság- gal m e g m o n d j a a dogmatikai t u d o m á n y és az élő keresztény hit. „ F a c t u m dogmaticum est, m o n d j a legnagyobb apologetáink egyike, de Groot „Summa Apologetica de Ecclesia Catholica"

czimű m u n k á j á n a k 282. lapján, factum in quo

exprimitur doctrina, seu factum connexum cum iure doctrinaeu, oly tény, eljárás, nyilatkozat, maga-

viselet, a mely t a n t , elvet fejezvén ki, az egyház I s t e n t ő l felállitott t a n i t ó j o g h a t ó s á g á n a k körébe esik. Például, van-e L u t h e r n e k , J a n s e n i u s n a k , . . . . Schellnek ebben vagy abban a könyvében vagy tételében isteni k i n y i l a t k o z t a t á s b a ütköző állítás vagy t a g a d á s ? A szabadelvüségnek eljárásában a keresztény vallással s Krisztus egyházával szem- ben van-e valami, a mi a kinyilatkoztatás t a n í - t á s a szerint Isten szent fölségét, a Krisztus U r u n k a t megillető egyéni ós t á r s a d a l m i hódola- t o t , az anyaszentegyházat, m i n t Istentől felállí- t o t t t a n i t ó és vezető hatóságot megillető tiszte-

1

(6)

letet és engedelmességet érinti és sérti? í m e ezek s ezekhez hasonlók azok a dogmai tények, a melyeknek megitélésében Isten egyháza tévedés- től mentesen jár el, vagyis a mit róluk mond, azt köteles keresztény hittel kell elfogadni és követni mindenkinek, a ki katholikus akar lenni és maradni.

Nos, a mi a szabadelvű szellemi világáram- latot illeti, a mely a rationalizmus és naturaliz- mus, az emberi ész és lényiség absolut, független és teljes önelégségének elvét vallja és követi az anyaszentegyház a vatikáni zsinaton (Const, de fide cap. 3.) igen világosan és határozottan nyi- latkozott, nagy és megrenditő vonásokkal leraj- zolva az emberiség lelke elé azt a borzasztó ellen- tétet, mely az Isten és az ő egy igaz tisz- telete közt egyfelől, más felől pedig a rationa- lizmus és naturalizmus által v o n t a t o t t közönséges szabadelvüség közt létezik, midőn ezt mondja erről az önimádó szabadelvüségről, hogy annak konzekvencziája, végeredménye ós fejleménye, a keresztény vallástól való elszakadás, a népek hűtlensége Krisztushoz és az ő egyházához, a társadalmi életnek elvallástalanitása és istentele- nitése.

Érdemes dolog a vatikáni zsinatnak evvel a nyilatkozatával komolyan foglalkozni. Az egyház, Isten nevében tanítva, a nevezett zsinaton szóról- szóra igy jellemezte az uralkodó szellemi áram- l a t o t : „Tum nata est et late nimis per orbem vagata illa rationalism! seu naturalismi doctrina, quae religioni christianae utpote supernaturali instituto per omnia adversans, summo studio molitur, ut Christo, qui solus Dominus et Salva- t o r est, a mentïbus humanis, a vita et rnoribus populorum excluso, merae quoa vocant rationis vel naturae regnum stabiliatur. Relicta autem proiectaque Christiana religione, negato vero Deo et Christo eins, prolapsa tandem est multorum mens in pantheismi, materialism!, atheismi ba- r a t h r u m , ut iam ipsam rationalem naturam, omnemque iusti rectique normám negantes, ima liumanae societatis fundamenta diruere conni- tantur."

A factum, dogmaticum, a dogmai tény a szabadelvüségre vonatkozólag t e h á t az, hogy az a népeket és társadalmakat a keresztény vallás- tól való elszakadásra csábitja, felekezetlenségbe, vallástalanságba, istentelenségbe sodorja s oly állapotokat teremt, a midőn a hajdan r e n d t a r t ó társadalomból bábeli bonyodalom válik, a hol

semmiféle kormányformával nem lehet többé kormányozni, mert megszűnik minden engedel- messég, m e r t mindenben és mindenütt az egyéni önkény veszi át az uralmat. Ni Dieu, ni maître, se Isten, se feljebb való. Evvel a jelszóval döngeti a belgiumi socializmus, szövetkezve édes apjával a szabadelvüséggel, az Isten hajlékait és az állami hatóságok lakóhelyeit és palotáit. És Európa bámulva nézi. Bámul, mert nem tudja, hogy a szabadelvüség fegyvere hátul sül el. Nem Istent lövi le, a hogy czélozza, az örök trónról, hanem a társadalmak békéjét, az emberek lelki es anyagi vilagának boldogságát te- r í t i porba.

Quare f r e m u e r u n t gentes et populi meditati sunt inania? Miért agyarkodnak a pogányok*) s gondolnak a népek hiúságokat? {2. Zsolt. 1, 1.) A mennyekben Lakó kineveti őket, és az Ur ki- gúnyolja őket. (U. o. 4. v.) Fogadjátok el a fegyelmet, nehogy valamikor megharagudjék az

Ur, ós elvesszetek az igaz útról. (U. o. 12. v.) Sajátságos látvány, midőn a protestantiz- mus a felekezetlenség ós vallástalanság, s a nép- csábitó socializmus terjedése fölött pityereg.

P á t e r e legem, quam tulisti. Viseld elvednek kö- vetkezményeit panasz nélkül. Tu l'a voulu Dandin !

(Folytatjuk.)

EGYHÁEI TUD0SITA30K

I

N mi I I I I I I I I I ilium Y Y A W — B B I I W Y I H R I M R ^ F F L M ^ — R G

K o v á c s F e r e n c z

_ B B n B H B B H B H n H D H B B B H H i l Dicsértessék a Jézus Krisztus !

A marosi esperesi kerület róm. katholikus papsága fájdalmas szivvel jelenti, hogy méltóságos és főtisztelendő Kovács Ferencz pápai praelatus, harmadik osztályú vasko- ronarend lovagja, bártfai czimzetes apát, főesperes. szent- széki ülnök, Marosvásárhely szabad királyi város plébánosa, városi törvényhatósági tag, az erdélyi róm. kath. státus igazgató-tanács tagja, a marosi római katholikus esperesi kerület egyházi tanfelügyelője, a marosvásárhelyi római katholikus főgymnasium püspöki biztosa, a székely ipar- múzeum vidéki választmányának elnöke, az Emke alapító s több kultur egylet tagja folyó évi julius hó 2 án délelőtt 11 órakor életének 62-ik-, papságának 39-ik-, marosvásárhelyi plebánosságának 25-ik évében a szentségek

*) Krisztusnak és a keresztény vallásnak ellenségei, még ha mégis vannak keresztelve, pogányok. „A ki az egyházat nem hallgatja, monda Krisztus Urunk, legyen neked mint pogány és publikánus". (Máté 18, 17.)

(7)

RELIGIO. 3 ájtatos és példás felvétele után az Urban elhunyt. Teme-

tése folyó évi julius hó 4-én délelőtt 10 órakor fog megtörténni s e/:en alkalommal az engesztelő szert mise- áldozat az egek Urának bemutattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Kelt Maros-Vásárhelyt, 1899. évi julius hó 2-án. A kerületi papság.

Erdélyi egyházmegye. Bérmaút. —

Ő méltósága a kegyes főpásztor junius 6 án Nyújtó- don bérmált. 300 hivőt részeltetett itt a Szentlélek meg- erősítő malasztjában; szertartás végeztével pedig kedves alkalmi beszéd kiséretében a szentatya áldását adta a bűnbánókra. Ezután ő méltósága itt is az iskolát kereste föl ; türelemmel, szeretettel hallgatta kérdezgette a kis ártatlanokat; mindenikhez volt egy nyájas szava, mindenik megkapta a kedves emlékképet.

D. u. 3 órakor a kegyes főpásztor a szomszéd Sár- falva felé vette útját. A filiális Szászfalu végén felállított díszkapunál már várakoztak a sár- és szászfalvi hivek.

Incze Balázs körjegyző köszöntötte e helyen ő méltóságát.

A szivből jövő üdvözletre kedves volt a viszonzás is, minek végén a főpásztor kocsijáról leszállva, betért a szászfalvi iskolába. Érdeklődéssel examinálta, kérdezgette a kicsinyeket a hittanból, majd az emlékképeket nyújtotta át az örvendező apróságnak, őket Isten szeretetére, val- lásosságra, imádságra és a bűn kerülésére buzdítva. Iskolá- ból kijövet folytatta útját ő méltósága a templom felé. A helybeli lelkész, Jankó Antal köszöntötte itt az apostolok utódját ; a kegyes főpásztori válasz elhangzása után betért ő méltósága a kedves kis templomba, miután a templom- ban szorongó hivek a bűnbánatra szólitó alkalmi beszédet meghallgatták, íopásztorunk a temetőbe ment, hogy necsak az élőket, hanem a megholtakat is részeltesse a püspöki látogatás kegyelmében. Temetőből visszajövete Jézus leg- szentebb Szive tiszteletére szentségkitétellel vecsernyét végzett. Ezután pedig a templomot vizsgálta meg és kíséretével együtt a hivek gyónását hallgatta.

Következő nap, jun. 7-én 234 hivőt bérmált ő méltósága ; ezután pedig gyönyörű alkalmi beszéd kiséreté- ben a bérmáltakra az utolsó áldást, a bűbánókra pedig a teljes búcsúval egybekötött pápai áldást adta. A fárasztó ténykedés után sem pihent meg ő méltósága. Még a dél- előtt folyamán fölkereste az iskolát, meggyőződött minden gyermek vallásos oktatásáról s leereszkedő nyájassággal oktató, buzdító alkalmi megjegyzések között kiosztotta a főpásztori iskolalátogatás emlékeit, a várvavárt képecské- ket. Alig egy órai pihenő után búcsút mondott ő méltó- sága Sárfalvának. Perzselő melegben, fojtó poros úton indult Osdola felé. Hiába volt ez is. A sárfalvi jó hivek nem tudtak megválni ő méltóságától ; kereszt alatt töme- gesen átmentek Osdolára, a többiek : ki szekeren, ki meg gyalog kisérték a feledhetetlen főpásztort.

D. u. 4 óra lehetett, mikor ő méltósága először állott az osdolai határon. Itt Szőcs Áron körjegyző mon- dott „Isten hozott"-at, mire ő méltósága a nyirgalyakkal diszitett mezőn folytatta útját Osdola felé. A kegyes fő- pásztor számos kocsi kiséretében érkezett a diszkapuhoz, hol Zsögön István községi biró köszöntötte a várvavárt egy háznagyot. Kigyült ide a község apraja-nagyja, hogy

őt, a szeretett főpásztort, kit fárasztó bérmautjában a jó székely nép önzetlen szeretete környez, szinről-szinre láthassák. Nagy sokaság élén, lassú menetben érkezett ő méltósága a templom elé, melynek bejárójánál a plébános Tamás Dávid üdvözölte maga és hivei nevében. Pár perez alatt szorongásig betelt hívővel a Ur hajlék ; a jó hivek nem fáradtak hiába, mert lelkes beszédet hallottak arról, hogy bűnbánat és töredelem által hogyan fordítsák hasznukra a kegyes főpásztori látogatást. 0 méltósága szentbeszéd után halotti vecsernyét végzett a temetőben, onnan visszajövet pedig a legméltóságo^abb Oltáriszentség kitételével megtartotta Jézus Szent Szive tiszteletére a litániát. Majd szólásra nyitotta ajkait s azzal a kenet- teljességgel és közvetlenséggel, mi lebilincseli a hallgatót, szólott a hívekhez. Ezután megkezdődött a bérmálandók és bűnösök gyóntatása s ő méltósága kíséretével együtt csak a késő esti órákban hagyta el a gyóntatószéket.

Junius 8-án a kegyes főpásztor 812 hivőt bérmált. Szer- tartás végeztével újból szólott a megbérmáltakhoz s aggódó gondosgodással kötötte szívökre, hogy kövessék az Ur Szentlélekének sugalmait, s már ezután, mint Krisztus fölkent katonái, a legjobb hadvezérnek bátor harezosai legyenek.

Délután Jézus Szive tiszteletére vecsernyét végzett a fáradhatlan főpásztor, mely alkalommal az egyház- községet, annak lelkipásztorát és biveit a Szentsziv oltalmába ajánlotta. Vecsernye után újból kezdetét vette a gyóntatás.

Junius 9-ét, Jézus legszentebb Szivérek ünnepét szintén Osdolán ülte meg főpásztorunk. Lelkes szavakkal

buzdította övéit annak a szerető Szivnek igaz tisztele- tére, melyből a világra annyi áldás árad. Ennek a szent Szivnek tiszteletét demonstrálták junius 8-án este az iskolásgyermekek is, kik kezeikben a szent Sziv tiszteletét hirdető lampionokkal köszöntötték ő méltóságát.

A főpásztor jun. 9-én sorra járta az iskolákat. Fáradhat- lanul, örömmel kérdezgette szent hitünk igazaiból a kicsinye- ket, s mikor mindannyiját megexaminálta, kiosztotta a kedves emlékképeket.

0 méltósága junus 9-én d. u. 3 órakor távozott Osdoláról. Mezei uton haladott Szentkatolna felé. 4 órakor érkezett a nevezett község határához, hol diszes kiséret élén Bánfi Benedek közs. biró üdvözölte az óhajtva várt egybázfejedelmet. A kegyes főpásztor köszönetet mondva a szíves fogadtatásért, folytatta útját, s nemsokára beért a kereszttel dekorált diszkapuhoz, hol Pakó Mátyás üdvöz- letét fogadta. Innen a templom elé érve, a helybeli lelkész Ráduly Lajos üdvözlete, s az arra adott kegyes válasz után betért a ragyogótiszta, kedves kis templomba; majd a temetőt kereste föl. Imádkozott a meghaltakért s vissza- jövet szívhez szóló szép beszéd után Jézus Szive tisztele- tére vecsernyét tartott s az egyházközséget, annak pász- torát és híveit a szent Sziv oltalmába ajánlotta. Este a gyermekek lobogó fáklyafénynél énekkel tisztelték a főpásztort, kit ez alkalommal Bardocz Mihály kántortanító üdvözölt.

Másnap, junius 10 én 300-nál több hivőt bérmált itt a kegyes főpásztor. Bérmálás után itt is a szentatyának

1,

(8)

teljes búcsúval összekötött áldását adta a hivekre. Ezek után onnan az oltárról szivet-lelket megindító szép beszédet intézett ő méltósága a hívekhez a hitbeli szilárdságról, mely egyetlen eszköz ama sok ellenséggel szemben, mi az embert legdrágább kincsétől, hitétől tö- rekszik megfosztani. Főpásztorunknak ezzel Szentkatolnán meg voltak perczei számlálva. Mindazonáltal nem mulasz- totta el meglátogatni az iskolát, hogy a kicsinyek vallásos oktatásáról meggyőződést szerezzen s hogy bámulatos leereszkedésével és nagy szeretetével szivéhez kapcsolja az ártatlan sziveket. Meglátogatta, kikérdezte s valóban meg is örvendeztette őket. Iskolalátogatás után kocsira ült, hogy szomorú tisztet teljesítsen, hogy Háromszék megye alispánjának, bold. Gábor Péternek hült tetemét Szárazpa- takon a Pótsa-család sírboltjában beszentelje. Útközben Markaly A. k.-szentléleki plébánosnál megebédelt, s aztán elkísérte utolsó útjára azt a kifogástalan kath. jellemű férfiút, ki éppen egy évvel ezelőtt a lelkesedés hangján őszinte szívvel tolmácsolta Háromszékmegye igaz örömét, mikor Erdély lángbuzgalmu főpásztora, a mi jó atyánk, a Katrosánál először állott e megye földjén. E szomorú funkczió miatt csak d. u. 6 órakor érkezhetett ő méltósága Gelenczére. Nagykiterjedésű, népes községe ez felső Há- romszéknek. Fojtó poros uton érkezett ide a főpásztor, kit a diszkapunál László Imre közs. biró fogadott, a tem- plom előtt pedig a plébános Csiby Tamás üdvözölte, u méltósága meghallgatva és viszonozva a plébános köszön- tését, betért a szük és rozoga templomba, hol ember ember hátán szorongott. A fojtó gőz és meleg, mely a templomot betöltötte nem tarthatta vissza ő méltóságát attól, hogy szószékre álljon. Erczes hangon, megrázó erővel ostorozta ekkor a nép legszokottabb bűneit, végül pedig látogatásának czélját tárta hallgatóinak szemei elé.

Majd halotti vec3ernyét tartott az Urban kimúltak lelki- üdvéért, minek végeztével a legszentebb Sziv megkérle- lésére litániát mondott. Ájtatosság után kezdetét vette a eryóntatás. 0 méltósága is késő estig halgatta ki a fér- fiakat. 0 méltóságának gelenczei tartózkodása alatt az idő nagyon szeszélyes volt, folyton esett s a nagyfokú hide-

get alig lehetett elviselni. (Folytatjuk.)

P é c s . Székesegyházunk fölszentelésének évfordulója. — Méltó fénynyel s ünnepséggel ültük meg jun. 18-án stílszerűen restaurált székesegyházunk fölszentelésének év- forduló ünnepét. Hetyey Sámuel megyés püspök ő mîga, nagy segédlettel, mondta e napon az ünnepi szentmisét, melynek végeztével Schultz Károly német- mároki esperes-plebános a következő egyházi szónoklatot tartotta :

„Ma lett üdvössége e háznak."

(Luk. 19, 9.) Egy ezeréves nemzet imát és hálát rebegő sarjadé- kai jámbor áhítattal eltelve állanak ma fölséges csarnokaid- ban és a mnlt emlékeitől áthatott kegyeletes lélekkel köszöntenek ma téged : nagy idők tanuja, Istennek fölkent hajléka, holt kövekből, de élő hittel ide varázsolt földi mennyország !

Hosszú évszázadok lefolyása alatt nagy részese és bizonysága vagy vallásos és nemzeti életünk fejlődésének,

haladásának. Midőn nemzetünk Mózese : Szt. István király őseinket kivezette a sötétség rabságából és bevezette e népet az áldások igéretföldjére, az üdv és világosság hónába: a mi Urunk Jézus Krisztus által alapított anya- szentegyházba, — te ős tanuként már itt állottál a magyar nemzet áttérése bölcsőjénél és örömmel szemlélted a nagy király apostoli munkáját — amint e drága haza földjébe elhintette Jézus szent evangéliumának magvát, amint ala- pította és szervezte ez országban, az első tiz püspökséget és egyházmegyét — közöttük ezen ős pécsi püspöki széket és a mi szép pécsi egyházmegyénket is.

Azóta hosszú 9 század merült el a mulandóság tengerében. E hosszú idő alatt te sok, igen sok öröm- és dicsőségnek áldás- és boldogságnak voltál élvezője, de — fájdalom ! — részese voltál egyszersmind sok balsorsnak, gyásznak és súlyos megpróbáltatásnak is, melyeket az igazságos Isten büntetéskép mért e drága haza népére.

Ma — hála és dicsőség legyen érte az isteni Gondviselés- nek — itt állsz előttünk fölujitott ékes alakban, oly fenséges diszköntösben, mely ritkítja párját az országban;

itt állsz előttünk mint nemzeti nagy létünk és vallásos buzgalmunk élő tanuja, mint kulturális és művészi hala- dásunk nagyságos szt. monumentuma, örökszépségü fényes emléke.

Mintha sz. János apostollal látnám „a sz. várost, az u j Jeruzsálemet Istentől leszállani az égből, fölkészülve mint a jegyesének fölékesített menyasszonyt" (Titk. jel.

21. 2.) Mintha hallanám a titkos szózatot a kir. székből:

„íme az Isten hajléka az emberekkel és ő velők fog lakni ; ők az ő népe lesznek és Isten velők az ő Istenök leszen." (U. o. 3.) Kinek szive nem dobogna a vallásos örömtől, midőn az élő hit és isten iránti szeretet e nagyszerű műalkotását szemléli?! Ki nem lelkesednék az Isten dicsőségeért, midőn itt még a kövek is az ő szentségét és nagyságát hirdetik!? Ki nem szeretné azon sz. vallást, melyért a mi dicső őseink 9 századon át annyit küzdöttek, annyit fáradoztak, annyit szen- vedtek ? !

íme ma van a lelki öröm, a vallásos lelkesedés, a hit, remény és szeretet fölélesztésének ünnepnapja! — mert ma ünnepeljük ezen ősrégi pécsi bazilika fölszente- lésének évi fordulóját, mely másként egyháznapjának, bucsuünnepnek is neveztetik, mivel az egyház jámbor híveit, ha eleget tesznek az előirt föltételeknek, e

napon teljes búcsúban is részesiti. Mi más pedig ezen ünnep czélja, mint az, hogy fontolóra véve ama számtalan jótéteményeket és áldásokat, melyek az Isten házából egyesekre ugy, mint az egész társadalomra, élőkre és holtakra egyaránt kiáradnak, — szivünket hálára ger- jeszsze a jó Isten iránt, kitől jön minden jó adomány és tökéletes ajándék ; ezáltal pedig a hit, remény- és szere- tetben gyarapodjunk. íme ! mai sz. beszédem tárgya ! Előadom rövid vonásokban, hogy a katholikus templom — főleg pedig a székesegyház — mily kimondhatatlan sok öröm és lelki vigasztalásnak képezi kiapadhatlan forrását. Az Isten sz. kegyelme legyen velünk, míg e fölött elmélkedünk.

Kérlek figyeljetek !

*

* *

(9)

5 RELIGIO.

Mily boldog vala — a mai sz. evangelium előadása sze- rint — Zakeus, a bűnös vámos, midőn az isteni Üdvözítőt há- zában fogadhatta és midőn szent ajkáról ama sokat jelentő szavak hangzottak felé : „Ma lett üdvössége e háznak !" Lás- sátok, kedves keresztények, ily boldogoknak kell magunkat is éreznünk itt a templomban, mert minden templom, mely az egyház által előirt módon fölszenteltetik, Isten házává, Isten földi lakóhelyévé avattatik, melyre ráillenek az édes Megváltó előbb idézett szavai : „Ma lett üdvössége e ház- nak." I g e n ! Minden templom az egyházi fölavatás által a mi részünkre az isteni kegyelem kiapadhatlan k u t f o r r á - sává, a lelki öröm és vigasztalás gazdag tárházává leszen, ahol naponta teljesedésbe megy az isteni kinyilatkoztatás szózata : „Nincsen nép, melyhez oly közel járulnának az istenek, mint a mi Istenünk jelen van minden könyörgé- sünknél !" (Móz. V. 4. 7.), vagy mint sz. János evangelista mondja : „íme az Ur hajléka az emberekkel, itt az Ur lakik velők!" S mindazok, kik megismerik és föl- fogják e hely sz. voltát és örömest is időznek abban

„az ő népe lesznek és ő, az Isten, velők lesz és letöröl minden könyet az ő szemeikről" (Titk. jel.

21. 3.)

— Ó mily vigasztaló, mily édes szavak ! Tehát a templom Isten háza, ahol ő együtt lakik az emberekkel és letörli arczaikról a fáradság verejtékét, szemeikről a fájdalom könnyeit . . . 0 mily jól esik e tudat a föld szenvedő vándorának ! . . . Szenvedés, fájdalom, búbánat ! — ki ne ismerné ezeket? — Nyissuk föl a sziveket, te- kintsünk a lelkekbe és látni fogjuk, hogy a szenvedés, fájdalom közös sorsa az emberiségnek! Es kérdem, hová forduljon az üldözött a megpróbáltatás n a p j a i b a n ? Hol keressen enyhet és vigasztalást a bánatos, a szerencsétlen

— ha nem itt a templom falai között ! ? A templom az imádság háza; az itt végzett imádságunk kedvesebb és hathatósabb az Ur Isten előtt, mint a magányban rebegett ima. Hisz Krisztus U r u n k maga m o n d j a : »hogy ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében, ott ő is közöttük van." (Mát. 18. 20.) — Ti jobb lelkek, kik min- denek fölött szeretitek a jó Istent, rátok hivatkozom, mondjátok meg, nem tapasztaltátok-e az imádság csodálatos erejét és h a t a l m á t ? nem tapasztaltátok-e. hogy midőn itt buzgó imába merülve és Istennel társalogva lelketek a földi gondok nyűgei közül kibontakozik és az áhitat ga- lambszárnyain égbe száll — nem tapasztaltátok-e a mennyei boldogság előizét ? nem éreztétek-e magatokat ugy, mintha ujjá születtetek volna, — mintha az égi lakók, az Isten angyalai és a dicsőült szentek társaságában élvez- nétek a boldogság édes perczeit ? !

Igen ! az imádságnak csodálatos ereje van. Jótékony balzsam az a mi szivünk fájó sebeire, mennyei harmat a mi elfásult kedélyünkre az örökkévalóság zenéje és köl- tészete a mi szegény lelkünkre nézve. Az imádság az Ur haragjának villámhárítója, az embernek legmagasztosabb foglalkozása, legfőbb dicsősége ; igazi aranyláncz, mely bennünket szorosan összefűz. „ízleljétek és lássátok, mily édes az U r ! " Es tudjátok-e, miért van főleg napjainkban annyi magával meghasonlott, elégedetlen és boldogtalan ember? azért, mivel oly sokan kerülik a templomot, mivel oly sokan nem szeretnek vagy nem tudnak imádkozni.

De a templom nemcsak az imádság és lelki vigasz- talás hajléka, hanem egyszersmind a Krisztusi tudomány tanszéke, a felnőttek iskolája is. Mig az ember e földön él, folyton tanulnia, előrehaladnia kell ; mert aki nem halad, az elmarad ! Ezen általános tapasztalati igazság áll a lelki életre nézve is ! — Nincsen pedig fontosabb és hasznosabb tudomány a világon annál, mely megtanit arra : miként kelljen élnünk itt e földön, hogy az örök boldogságot egykoron elérjük ? Es e nagy tudomány itt hirdettetik a templomban. Hirdettetik pedig isteni te- kintély, isteni fölhatalmazás, isteni küldetés alapján. „El- menvén tanitsatok minden nemzeteket, tanitván őket megtartani mindazt, mit parancsoltam nektek." (Mát. 28.

19—20.) igy hangzott az isteni parancs az édes Meg- váltó ajkáról. „Ki titeket hallgat, engem h a l l g a t ; ki titeket megvet, engem vet m e g ! " (Luk. 10. 16.) Es ezen isteni küldetés tudatával birt is mindenkor az egyház.

Az apostolok és azok utódjai : a püspökök és papok a szó fegyverével indultak ki a világ meghódítására.

Ennél nagyobb erő és hatalom nincs. „Mindenható a te igéd Uram ! fohászkodott föl bölcs Salamon (Bölcs. 18.

15.) Ez vala azon erő, melylyel Józsue megállította a napot, Mózes forrást fakasztott a kősziklából, Illés elzárta és megnyitotta az egek csatornáit, és melylyel maga Jézus is lecsillapította a háborgó t e n g e r t ! Ily csodákat művelt az ige a természet országában. De még nagyobbakat művelt a kegyelem vagy malaszt rendjében, az erkölcsi világban ! Itt 12 szegény halász által megtérítette az egész világot, halomra döntötte a régi pogány népek oltárait elnémította és bámulatra ragadta a világ bölcseit, fölrázta a bűnösöket és megalázta a fejedelmeket, vagyis — mint a sz. irás mondja — összetörte a Libanon czédrusait"

(Zs. 28. 5.)

És napjainkban ki volna képes előszámlálni ama sok millió és millió szivet, melyeket az Isten igéje vonz az édes Jézushoz ! Olvassátok csak a távoli sötét világré- szekben az evangelium terjesztésében fáradozó misszioná- riusok időszaki jelentéseit és bámulva fogjátok hallani, mit mivel az Isten igéje az emberi szivekben ! — A gö- rögök meséje szerint Orpheus oly csodálatosan kezelte a lantot, hogy annak édes hangjára még a kövek is meg- indultak, a vad állatok megszelídültek és a halottak u j életre támadtak. í m e Orpheus meséjét megvalósítja manap az egyház; ő kezeli ama bűvös lantot itt a templomban, az isteni ige hirdetése- és ennek csodálatos erejű fogana- tosítása által.

Szeressétek azért az Isten igéjét, mint lelketek h a t - hatós táplálékát és jöjjetek szorgalmasan tanulni ide a felnőttek iskolájába! Lám a világ fiai hogy törik magukat, hogy izzadnak és fáradoznak a világi tudományok és ismeretek minél tökéletesebb elsajátításáért és mi Jézus hívei sajnálnánk hetenként egy rövid órát az örök üdvösség tanának hallgatására fordítani !? — A világi tudományok és művészetek terjesztésére mindig ujabb és szebbnél szebb műcsarnokok és tanszékek emelkednek és mi gyáván visszavonulnánk és szükkeblüek lennénk, ha az Isten háza díszítéséről és Isten dicsőségének terjesztéséről van a s z ó ! ? Tudjátok meg, hogy nem az Isten az, ki ezen

(10)

külsőségekre rászorul, hanem igenis mi soha nem tudjuk azt eléggé ébesiteni, hogy a mi hódolatunknak méltó ki- fejezése legyen. De menjünk tovább !

Órákig kellene beszélnem, ha mindama jótétemé- nyeket és áldásokat elősorolni óhajtanám, melyekben itt az Isten házában részesülünk. Rövideden még csak a leg- nagyobb jótéteményre, a legnagyobb áldásra irányítom szíves figyelmöket és ez a legméltóságosabb Oltáriszent- ségben folytonosan jelenlevő édes Jézusra. Az egész min- denségnek központja. Jézus szerető szive, itt dobog a mi oltárainkon. Ez a legnagyobb áldás és jótétemény az emberi nemre nézve. Ez a katholikus templom legfőbb ékessége és dicsősége. Olyannyira nagy ez a jótétemény, hogy erről is elmondható, amit sz. Pál ap. ir a mennyei boldogságról: „hogy t. i. szem nem látta, fül nem hallotta és az ember szivébe soha föl nem hatott, amit Isten azoknak készített, kik őt szeretik." (I. Kor. 2. 9.)

— Azok, kik évenként a világ minden tájáról a Szent- földre zarándokolnak, hogy ama nevezetes sz. helyeket meglátogassák, melyeket Krisztus Urunk szentséges éle- tével, halálával és a halál a pokol fölötti győzelmével megdicsőített, a legnagyobb elragadtatással beszélik el vagy irják le a keleten tett utazásaikat. Nem régen ma- gam is olvastam egy ilyen zarándok (világi férfiú) mun- káját, melyben kimondhatatlan lelki gyönyörrel irja le a Szentföldre való bevonulását, ahol — úgymond — min- den fa, minden fűszál a Megváltó szeretetét hirdeti. „Es midőn fölértem a magaslatra, ahonnan szemeim elé tárult a szt. város (Jerzsálem) látképe, szivem egész mélyében meg voltam indulva és egyszerre csak azt vettem és>re, hogy lovam mellett ott térdelek a földön. Csak Isten maga tudja, mi ment ekkor szivemben végbe ; — én csak annyit tudok, hogy midőn sz. elragadtatásomból magamhoz tértem, ajkaim önkénytelenül is e szavakat r e b e g t é k : „Az Ige testté lőn és közöttünk lakozék !"

Ájtatos Keresztények ! Nem tudom, hányan voltak vagy lesznek közülünk oly boldogok, hogy a sz. földre zarándokolhassunk, de lássátok, ha e szerencsében nem is részesülhetünk mindannyian, szellemileg mégis gyönyör- ködhetünk mindabban, amit Krisztus Urunk egykoron a sz. földön mivelt, a mi tamplomainkban. Minden templom az igéret földje, ahol Jézus titokteljes módon tovább él a legméltóságosabb Oltáriszentségben és ahol az ő megtes- tesülésének titka naponta megujul a sz. miseáldozatban.

Itt fölkiálthatunk mi is a jámbor zarándokkal: „Az Ige testté lőn és közöttünk lakozék." Az oltár a második Bethlehemje, ahol ő naponta újjászületik a miséző pap kezei között; a szentségház második Nazarethje, hol folyton közöttünk lakozik, hogy megvigasztalja a szomo- rúakat, erőt adjon a gyöngéknek. — Onnét szüntelenül felénk hangzanak az ő biztató, édes szavai : „Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradtok és terhelve vagytok és én megenyhitlek titeket." (Máté 11. 28.) Itt van a Cöena- culum, ama örökké nevezetes nagy étterem, melyben Jézus az Urvacsorát szerezte ; itt van az 5 tornáczczal biró Bethszáida tava, melynek csodálatos erejű vizétől annyi beteg meggyógyult; itt van a fénylő Tábor hegye, a hol az Ur naponta elváltozik a kenyér és bor szine alatf. Nem kell iehát Palesztinába utaznunk ; itt is meg-

találjuk az Üdvözítőt az ő sz. kegyelmével és áldásával ; itt is föltekinthetünk Jézusra, a mi hitünk szerzőjére és bevégzőjére; itt trónol ő mint sziveink és az egész min- denség királya, hogy imádásunkat és mély hódolatunkat elfogadhassa. „íme az Isten hajléka az emberekkel!" —

„és ő letöröl minden könyhullatást az ő szemeikről és halál többé nem leszen sem bánat, sem fájdalom. (Titk.

jel. 21. 3 - 4 . )

Milliók és milliók tapasztalták az édes Jézus sze- rető szivének áldásait! Es ami igazán szép, nagyszerű és fényes, uemes és jó létezik e világon, az mind a mennyei forrásból ered — az mind a legmélt. Oltáriszentségtől árad szét ! — EJ a mi édes szüleink, a mi dicső őseink, kik most a magas égből tekintenek le ránk, hol leltek egykoron kegyelmet, békét és megnyugvást, mint éppen itt az Ur hajlékában ?! Es a tisztító helyen szenvedő szegény lelkek, kikkel oly bensőleg egyesülve vagyunk, — honnan várják kínjaik megrövidítését és az örök boldogságba vaió mielőbbi fölvételöket, — mint ismét a mi templomainkból, a mi imánkból, az u j szö- vetség azon legszentségesebb áldozatától, mely a mi oltárainkon naponta élők- és holtakért bemutattatik. íme tehát az Isten hajléka az emberekkel ! „Valóban az U r vagyon e helyen ! Nem egyéb ez, mint az Isten háza és a menny k a p u j a ! " (Móz. I. 28. 16—17.;

Igen ! a templom a menny kapujává lesz mindazon jámbor hivők számára, kik itt minden vasár-és ünnepnapon közös istenitiszteletre egybegyűlve Istennek megadják, ami az Istené és ájtatos magukviseletök által egymásnak kölcsönös vallásos épülésére szolgálnak. Ily értelemben véve a templom véghetetlen sok áldás és kegyelem kút- feje, — mind földi, mind földöntúli boldogságunknak eszköze. Nem b a r á t j a az emberiségnek, ki ellensége a templomnak. Romboljátok le a templomokat és szün- tessétek be a közös istenitiszteletet és az emberi sziv féken tartott szenvedélyei csakhamar fölszabadulnak s romboló viharként dúlják föl az emberi társadalom édes békéjét !

Midőn azonban ma a templomok magasztos rendel- tetését és üdvös hasznát dicsőíteném : szent kegyelettel kell, hogy — bárcsak néhány szóval is — megemlékezzem azon kiváltságos méltóságról, melylyel a székesegyház a többi templomok sorában bir. A székesegyház ugyanis nem egy község, nem egy város hiveinek lelki gyúpontja, hanem az egész egyházmegye centruma, középpontja.

Méltóságra nézve tehát a többi templomokat mind fölül- múlja. I t t székel az egyházmegye főpásztora és feje a püspök, kit a szentlélek rendelt a mi leikeink kormány- zására ! Oldala mellett ott állanak a székeskáptalan tagjai, azon érdemes egyházi férfiak, kik jámborságuk, tudomá- nyuk és tapasztalásuk által a többi megyei papok sorából kitűnnek. Valamint az egész világon élő püspökök, és a katholikus hivek milliói, a római pápa szentséges szemé- lyében tisztelik az egész egyház látható fejét és Krisztus földi helytartóját és vele a legbensőbben egyesülnek : épen igy csoportosulnak az egész egyházmegye papjai és hivei is a püspökfejedelmi székhelyek és székesegyházak köré a szeretet hűségében és az engedelmesség egységé- bea. Es épen ezen szervesen kialakult egységben, ezen

(11)

7 RELIGIO.

fönséges összhangban rejlik azon isteni erő és hatalom, mely egyházunkat oly csodálatosan jellemzi és mely azt 19 hosszú évszázad bősz viharai között sértetlenül fön- tartotta. Mig hatalmas trónusok porba dőltek, belátha- tatlan óriási birodalmak nyom nélkül elenyésztek a világ nagy szinteréről : az egyház sziklája rendületlenül áll a világtörténelem változatos eseményei között, hirdetve Sz.

Cyprián örök szép szavainak igazságát: „Egy test és egy lélek, egy reménye hivatásunknak, egy Ur, egy hit, egy keresztség, egy Isten !" Es ezen egységnek kézzelfogható kifejezője és hirdetője maga a székes- egyház is.

De befejezem immár beszédemet. Adjunk hálát a Mindenhatónak, ki e mai szép napot megérnünk engedte, adjunk hálát neki ama megszámlálhatatlan jótétemények és kegyelmekért, melyekben itt a templomban részesül- tünk. Zárjuk hő imáinkba ma mindazokat, kik 8 év előtt, midőn ezen ősrégi bazilika u j fenséges diszében fölszen- teltetett — e fényes ünneplésben résztvettek; zárjuk imánkba azokat is, kik e nagyszerű mű létesítésén fára- doztak vagy bármely módon közreműködtek. Imádkozzunk különösen a mi fenkölt lelkületű jámbor püspökatyánkért, hogy a jó Isten tartsa meg őt sokáig a mi szeretett egyházmegyénk javára és diszére, minden hű alattvalóinak legbensőbb örömére és vigasztalására; imádkozzunk a pécsi egyházmegye és Pécs városa minden rendű és rangú lakosaiért, hogy a Mindenható áldja meg őket, áldja meg családjaikat és áldja meg mindennapi fáradozásaikat. S most áldjon meg mindnyátokat a teljes Szentháromságu egy Isten, a teremtő Atya, a megváltó Fiu és a vigasz- taló' Szentlélek ! Amen.

KATH. KÖZTEVÉKENYSÉG

és

Egyesületi Élet.

Az erdélyi róm. kath. Státus középiskoláiban működő tanárok e g y e s ü l e t é n e k

A L A P S Z A B Á L Y A I . I. Az egyesület czime és czélja.

1. §. Az egyesület czime: „Az erd. róm. kath. Stá*

tus tanárainak egyesülete.

2. §. Czélja az egyesületnek :

a) a középiskolai oktatás, nevelés és közigazgatás ügyét figyelemmel kisérni,

b) a vallásos eszméknek a nevelésben való követke- zetes keresztülvitelére ajánlkozó utakat és módokat meg- beszélni, hogy ifjuságunk igaz katholikus meggyőződést és Önérzetet vigyen magával a gondozásunk alatt lévő intézetekből az életbe,

c) a Státus intézeteinek állapotáról, berendezéséről, életéről a helyi szemlélet alapján közvetetlen tapasztalatot szérezni, azt a tanügy javára értékesíteni és a tanárokban a kollegiális érzetet ápolni.

II. Az egyesület tagjai:

3. §. Az egyesület tagjai alapitó, tiszteletbeli és ren- des tagok.

a) alapitó tagok, a kik az egyesület pénztárába egy- fizersmindenkorra 50 koronát fizetnek,

b) tiszteletbeli tagok azok, kiket az egyesület köz- gyűlése a választmánynak szótöbbséggel hozott ajánlatára a tanitás és nevelés ügye körül kifejtett munkálkodásuk vagy érdemeik alapján megválaszt,

c) rendes tagok 1. az erd. r. k. Státus gymnasiu- mainak tanárai ; 2. a kik a Státus gymnasiumaiban mint tanárok működtek, ha az egyesületbe való belépés iránti szándékukat kinyilvánítják. Ez utóbbiak kötelezettsége csak három évre terjed.

4. §. Az egyesület vagyonát képezheti mindennemű segély és adomány. Ezeknek s az alapitótag dijak kama- tainak bováforditásáról időről-időre a közgyűlés intéz- kedik.

III. A tagok jogai és kötelességei.

5. §. Minden tag indítványozó, szavazó és választói joggal bír.

Választható minden működő tanár

6. §. Az egyesület rendes tagjai tagsági dijat nem fizetnek.

7. § Az egyesületi év szept. 1-től, aug. 31-ig tart.

8. §. A 2. pont alatti rendes tagok, ha a három év leteltével ki akarnak lépni, ez iránti szándékukat kötele- sek a harmadik tagsági év jun. 30-ig a választmánynak bejelenteni.

IV. Az egyesület szervezete.

9. § Az egyesület ügyeit intézik: a) az egyes tanár- testületek, b) a választmány, c) a közgyűlés.

10. §. Minden taaártestület a maga körében önállóan megtesz mindent a 2. §-ban körülirt czél elérésére ; neve- zetesen:

felolvasásokat rendez ; az általános ugy, mint a napi- renden levő tan- és nevelésügyi kérdéseket megvitatja; a közgyűlés tárgysorozatának megállapításához hozzájárul ; kebeléből oda tagokat küld s az ott teendő indítványok iránt intézkedik s az előkészítő gyűlésen működéséről jelentést tesz.

11. §. A választmány. Tagjai a választmánynak:

a) az egyesület elnöke ; b) a titkár és pénztáros ; c) az elnök székhelyen kívül eső gymnasiumok tanártes- tületének esetről-esetre megválasztott egy-egy tagja.

Elnököt, titkárt, pénztárost a közgyűlés egy és ugyanazon testületéből évről-évre választ.

A közgyűlés az elnök székhelyén levő testület kebe- léből póttagokat választ azon esetre, ha netán a gymna- siumok kiküldött képviselői a választmányi gyűlésen meg nem jelenhetnének.

12. §. A választmány a) intézi az egyesület ügyeit, b) a szükséghez képest gyűlést tart, melyben az egyes tanártestületek véleményét megvitatja és elintézi ; c) el- intézi a közgyűlést, megvitatandó kérdéseket tűz ki, gon- doskodik a tiszti karban évközben beállott üresedések

betöltéséről. /

13. § Az elnök vezeti az egyesület ügyeit, képvi- seli az egyesületet egyesek és hatóságokkal szemben : az egyesület pénztárát megvizsgálja; a közgyűlést összehívja és azt vezeti ; a választmány és közgyűlés határozatait végrehajtja.

14. A titkár végezi az egyesület irodai teendőit, az irományokat az elnökkel együtt állítja ki, a közgyűlés

(12)

jegyzőkönyvét vezeti, s az egyesület működéséről a köz- gyűlésen jelentést tesz.

15. §. A pénztáros nyilvántartja a tagok számát átveszi az elnöktől a tagsági dijakat, az elnök által aláirt utalványokat kifizeti, a választmánynak számot ad a pénz- tár állásáról ; gondoskodik, hogy az egyesület pénze a választmány határozata szerint gyümölcsözzék ; az egye- gyületi év végén az elnöknek benyújtja az évi számadást.

16. §. Az egyesület tiszti kara fizetésre nem tart igényt.

17. §. A közgyűlésnek tagja az egyesületnek minden tagja.

18. §. A következő közgyűlés idejét és helyét min- dig maga a közgyűlés határozza meg.

19. §. A közgyűlésen az elnök, titkár és pénztáros az egyesület évi működéséről jelentést tesznek.

20. §. A közgyűlésen az egyesület munkaköréből a tagok felolvasást tartanak, mely a közgyűlésen megvitatás tárgyát képezi.

21. §. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítéséről és egy példánynak a főtanhatósághoz való felterjesztéséről az elnök gondoskodik.

22. §. A közgyűlést megelőző napon az egyesület a gyűlés helyén előkészítő gyűlést tart. A közgyűlés által tárgyalandó indítványokat ezen előkészítő gyűlésen az indítványozó köteles bejelenteni.

23. §. Az egyesület hivatalos közlönye a Gyulafehér- várt megjelenő s az erd. róm. kath. irod. társ. tulajdonát képező „Közművelődés" czimű hetilap, melyben az egye- sület jegyzőkönyveit, esetleg felolvasásait közli, egyszóval működését nyilvánosságra hozza.

24. §. Ezen szabályzat a főtanhatóságnak bemutat- tatik.

V. Hivatalos záradéit.

25. §. Ha az egyesület az alapszabályokban megha- tározott czélt és eljárást illetve hatáskörét meg nem tartja, a mennyiben további működése által az állam vagy az egyesület tagjainak vagyoni érdeke veszélyeztetnék, a ma- gyar királyi kormány által haladéktalanul felfüggeszthető s a felfüggesztés után elrendelő szabályos vizsgálat ered- ményéhez képest végleg fel is oszlatható, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására való feloszlatás terhe alatt kötelezhető.

Az erd. róm. kath. Státus középiskoláiban alkalma- zott tanároknak 1898. ápr. 12-iki kongresszus határoza- tából.

Kelt Kolozsvárt, 1898. ápr. 12.

Erdélyi Károly dr s. Tc. Vincze József dr s. Jc.

főgymn. igazg., a kongresszus elnöke. jegyző.

87129 szám. Jóváhagyom.

Budapesten, 1898. deczember hó 24-én.

P . H. Wlassics s. Jc.

A másolat hiteléül :

Kolozsvárt, 1889. január 6.

Erdélyi Károly, dr s. Jc. Vincze József', dr s. Jc.

igazgató, mint elnök. jegyző.

V E G Y E S E K .

— A latin fajok forrongásáról vezérczikkezett minap a „Magyarország." Az okok kutatásában arra az eredményre jutott t. lapta'rsunk, hogy a latin, olasz, franczia, spanyol, belga fajok életében mutatkozó forron- gásnak az oka abban rejlik, mert „éppen a latin népeknél van legjobban kifejlődve az egyéniség érzete." Nagybecsű vallo- más ez. Fel is jegyeztük azonnal. Eddig egyik író a másik után váltig azt szokta szajkózni, hogy a latin fajok, a kath. egyház befolyása alatt állván, legkevesebb érzékkel birnak az egyéniség és szabadság igényei iráni. T e s s é k : most az ellenkezőt hallottuk végre szabadelvű, tehát nem gyanús ajakról.

— Zalka püspök jótékonysága. ZalJca János dr püspök ur ő nméltósága ismét tanújelét adta kegyes bőkezű- ségének. A győri egyházmegyei papság nyugdij alapjának gyarapítására regále-kötvényekben 9000 frt, — az Isteni Megváltóról nevezett apáczák soproni anyaházának építési czéljaira e napokban ismét 500 frtot adott.

— üj tanár a nagyváradi jogakadémián. Kedves meglepetés hire jutott hozzánk : uj tanárt kapott a nagy- váradi jogakadémia. A művelődés történet tanszékére dr Némethy Gyula, theologiai tanárt, a Muzeum-egylet tit- kárát, az ismert, kedvelt tollú, nagy képzettségű és sok oldalú műveltségű irót nevezte ki a minister. Azt mond- hatjuk, irja a „Tiszántúl", alig találhattak volna alkal- masabb embert arra a kathedrára. Őszinte örvendünk rajta, hogy u j szép tér nyilt az ő nagy tehetségeinek, örvendünk rajta, hogy neki jutott a feladat, megismertetni a jogász ifjúsággal, — melynek eddig JiitszónoJca volt — a művelődés történetét s fejleszteni annak műizlését. Hisz- szük, hogy disze lesz a tanári testületnek és tovább is szorgalmas munkása a magyar irodalomnak. Melegen gra- tulálunk. í g y kell a kath. alapítványok iskoláit rekatho- lizálni. Nem ugyan mindig pappal, de föltétlenül mindig meg- bízható kath. tudósokat nevezve ki.

— Szent László ünnepének tiszteletben tartására vonatkozólag Győrből panasz emelkedett az országhoz.

Ottani egyik katholikus laptársunk, a „D. H." elpana- szolja, hogy „valóságos kocsizajban, piszokban kellett körülhordozni a hős magyar király ereklyéjét." Jó] mondja nevezett l a p t á r s u n k : „Ha a vallásosságot nem is említjük, de köze van ehhez az ünnephez a hazaszeretetnek istt . . . In tő jel, hogy a szabadelvű hazafiságban mennyire lehet bízni !

— Nagylelkű adomány. Szabó György veszprémi apátkanonok a szent-békállai plébániatemplom kifestésére 2839 frtot adományozott. E bőkezű adományával ismétel- ten fényes tanújelét adta, ama hálás kegyeletének, a melylyel szülőföldje iránt viseltetik. E szép tett önmagát dicséri.

Á szerkesztő telefonja.

Többfelé. Mindazon intézeteknek, melyek értesitőjuket bé- kül dötték, szives köszönetet mondunk, avval az Ígérettel, hogy a jeles intézetek ismertetését kedves kötelességünknek fogjuk tartani.

Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.

Budapest, 1899. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

ügyének féríiai a kor követelő igényeinek megfelelőleg a mesterek fáradságait sikerrel koronázó és a haladást ezt'lzó tan-segédeszközöket használni fölbuzdulva,

Az épület, melyben jelenleg szállásol a colle- gium, az úgy nevezett Pantheon (S. Maria rotonda) és a romai collegium között fekszik. A collegium jézus-tarsa- ságiakra

a bánat méltó gyümölcseivel eleget tettek volna, azoknak lelkei a halál után purgatoriumi bünteté- sekkel tisztulnak ; és ezen büntetések enyhítésére hasznos az élő

Mindennek meg van a maga ideje, s mértéke. Mi által azonban nem azt akarom mondani, hogy mesterembereink ne ol- vassanak újságokat, v a g y más könyveket: nem; sőt azt mondom,

Mi az Isten? Sokak előtt csak üres szó; legtöb- bekre nézve pedig egy trónvesztett fejedelem, kit büntetlenül el lehet feledni, v a g y megsérteni. Mi a társadalom ?

telkedni. Igy vagyunk az emiitett hitnyomozás dolgában is, főkép azóta, hogy az egyház- és hazaáruló L1 o- r e n t e e folyó század második évtizedében „Histoire critique

Nyomatott Kozma Vazulnál ("hal-piacz és aldunasor sarkán, 9.. Előfizethetni minden cs. A közelebb leforgott viszontagságteljes időszak alatt egyházi életünk üdvös

tek a máglyára, mint a menyegzőre, ,care nate ! coelum aspice, ez a természeti érzelem minden önzésein az isteni ma- laszt által diadalmaskodó anyának harczi szózata fiaihoz a