Budapest, jul. 19. A jóságos érsek jubileuma. — Mikor e sorokat irjuk, az egész kalocsai főegyház-megye visszhangzik harangzúgástól, énektől, hangos fokászoktól. CsássJca György érsek, a jóságos főpásztor negyedszázados jubileumát ünnepelik, — kivánva ezer áldást és hosszú életet annak, a kire szintén igazán ráillenek az édes Üdvözitőről, az ő Mesteréről mondott szavak: „per-transiit benefaciendo."
Es mig az egész országban ezerek és százezerek rebegnek hálás tisztelettel buzgó Ámen-t a jubiláló ka-locsai főmegye imáira, ő maga szerény visszavonultságban fohászkodik a mária-czelli kegyhelyen, hálakönyeket öntve az Ur oltárára e vett jókért, s kérve — a Mindenhatótól már csaknem lehetetlenséget, hogy még nagyobb lelki s testi javára szolgálhasson az emberiségnek.
Valóban, ha valaki, Kalocsa jubiláris főpásztora, egész lelkét belelehelte jelmondatába, melyet püspöki trónra lépésekor magának vezércsillagul választott. „Cru-eis amorea kereszt iránt való szeretetből. Kereszt és szeretet, a világ két legnagyobb hatalma. Az megvál-tatta, ez boldogítja az emberiséget. A jubiláris főpásztor a kereszt szeretetével uralkodik az emberi szivek fölött.
Es ezen uralkodásának nem leszen vége soha. A legké-sőbbi utókor is emlegetni és áldani fogja nevét.
Imádkozzunk, hogy sokáig köztünk maradjon az áld clS, cl béke. a jótékonyság mennyei k ü l d ö t t j e :
DOMINVS C O N S E R V E T EYM E T YIVIP1CET EYM
E T BEATVM FACIAT EYM IN T E R R A E T N O N T R A D A T EVM
' IN ANIMAM INIMICORYM EIYS. *
Budapest. A központi papnevelő magyar egyháziro-dalmi iskolájának kitüntetése és hálája. —
Nagyságos és főtisztelendő kamarás és tanár ur ! Alulírott a budapesti központi növ. pap«ág magy.
egyházirodalmi iskolájának elnöke hálás szívvel érte-sültem a nagyságos egyetemi tanács kegyes határozatáról, melynek értelmében iskolánkat száz frtnyi ajándékkal ki-tüntetni méltóztatik. Siettem e nagylelkű adományért az iskola leghálásabb köszönetét tolmácsolni. De nem késem ezzel nagyságod elől s?m, ki nemes keble sugalmára s nem erőink csekélységét, hanem kitűzött czélunk magasz-tosságát tekintve, ügyüaket oly pártolólagképviselni és előterjeszteni méltóztatott.
Fogadja nagyságod ez önzetlen lépésért, mely csak fokoza bennünk azt a benső tiszteletet, melylyel nagyságod annyi neme3 törekvéseinek s ezektől övezett nevének adózni tanultunk, az iskola szivből jövő köszönetét azzal a kérelemmel, hogy körünket e jóakaratú figyelmében továbbra is megtartani kegyeskedjék !
Leghálásabb köszönetünk ismételt tolmácsolása mel-lett vagyok,
Nagy-Mihályon, az 1899. év julius havának 13-ik napján.
Nagyságodnak alázatos szolgája s volt növendé-keinek l^gszerényebbike :
Kasztell Aladár,
egyetemi hittud. hallgató s az egyházirodalmi iskola elnöke
Budapest, jul. 17. A katholikus vallás kigiinyolása Jászberényben. —
A botrány egy ottani újság előadása szerint igy t ö r t é n t :
A klikk emberei, hogy az uj főispán tiszteletére tervbe vett ünnepségekről a népet lehetőleg elvonják, Péter és P á l üanepére .népünnepély"-t hirdettek. Délelőtt oláhczigányokuak öltözött mesterlegények és inasgyerekek fülsiketitő sipolással, trombitálással és dobszóval vonultak el a kath. templom előtt, hol épen istenilisztelet volt s a honnan megbotránkozva tódultak ki az emberek százai, hogy lássák, kik azok, a kik a szentmisét és prédikácziót hallgató hiveket ájtatoskodásukban ily förtelmes macska-zenével háborgatják ?
A „népünnepély" bölcs rendezősége azonban, mely-nek élén egy városi irnok állott, nem elégedett meg azzal, hogy a katholikus istenitiszteletet megzavarja, hanem még továbbb ment ; délután rendezett egy felvonulást, melynek szereplői a városi hatóság emberei előtt, rendőri fedezet alatt az egész városon végig gyalázták a kath.
vallás jelvényeit, gúnyolták papjait és csúfot űztek annak imáiból. A menetben ugyanis bohóczok és czigányok közt ment szamárháton három, kapuczinus barátnak öltözött, kurjongató mesterlegény, egyik kezükben kereszttel, a másikban pedig olvasóval, a melyet krumpliból, dióból, mogyoróból, éretlen almából és egresből fűztek össze. A kereszttel és az olvasókkal verték a szamarakat s a körülöttük incselkedő gyermekeket és leányokat. És mindezt mosolyogva nézte Jászberény polgármestere, ügyésze, rendőrkapitánya és négy rendőre anélkül, hogy a kath.
vallás ilyetén gúnyolása és gyalázás.\ ellen tiltakaztak volna. — E9te aztán a „népünnepély" színhelyén az olvasókat szétszaggatták, annak mogyoróból, dióból, almá-ból való szemeit az imádság megcsúfolása közben szét-hajigálták, a papiruhát meggyalázták s a kath. vallás és a feszület rovására trágár tréfát űztek.
Ez a tény.
Mit jelent ez a tény ?
Azt, hogy Magyarországban nagyon szomorú vallás-ügyi állapotok vannak.
Azt, hogy Magyarországban a róm. kath. vallás, mely a magyar czivilizáczió édes anyja, üldözés tárgya.
Tiszta magyar és katholikus lakosság körében bün-tetlenül lehet szent István honszervező vallását bán-talmazni.
Hja, igy van az. „A ki nincsen én velem", mondá az egyház isteni alapitója, Jézus Krisztus, „az ellenem van." Vannak hű katholikusok, de kevesen. A társadalom maga nem buzog Krisztus vallásáért. Hagyja a kath.
vallást kigúnyolni, mert az egyház ellenségei a gúnyoló-dókat a katholikus egyház tagjai közöl toborzhatják.
PéCS. Főpásztori fellúvás a kath. néptanítói egyesü-leteknek és az országos katholikus tanítói segélyalapnak felkarolására. —
1425/1890 isk. sz. Ismeretes egyházmegyém tiszte-lendő papsága előtt, hogy 1883. évben a II-dik országos tanítói kongresszus alkalmából az addig esperesi kerüle-tenként egyesült kath. tanítók nagyobb r. k. „Néptanító egyleteku-be tömörültek.
Ltenben boldogult püspök elődöm 1883. évi V. sz.
körlevelében közölte a megalakítandó r. k. néptanító egyletek alapszabályait, és ezen egyházmegye kath. ta-nítóit hat néptanító egyletbe osztotta b e : Pécs, Siklós, Mohács, Saásd, Szegzárd, és Tamási központokkal. A pécsi kivételével a többi r. k. néptanító egylet meg is alakult, és megkezdette működését.
Ezen működés tulajdonképen nem volt uj. A papi és világi tanítóknak szakszerű gyűlésben való összejövetele, kitűzött tanügyi tételek megfejtése próbaelőadások tartása, a neveléstudomány legújabb álláspontjainak ismertetése, a püspöki kar által kiadott rendszabályokban (utasítás az egyházmegyei tanfelügyelők számára 9-ik §.) előirt espe-reskerületenként minden évben tartandó tanítói tanács-kozmányoknak is tárgyát és czélját képezte; de az önkéntes tagokból alakuló nagyobb számú tanférfiikat felölelő néptanító egylet nem csak ezen czélokat ígérkezett jobban biztosítani és minden külső kath. tanítói akcziónak nagyobb tekintélyt adni, hanem ezen egyletek alapszabályai értel-mében arra is nyújtott módot, hogy a kath. tanitók önképzése az egylet költségén beszerzendő könyvtár á'tal elősegitte&sék ; a tagok által befizetett tagdijakból pedig a betegek, valamint az elhunyt tagok hozzátartozói segé-lyeztessenek.
Nem lehet azért csodálni, hogy miként országszerte, ugy ezen egyházmegyében is, — mely kath. tan férfi ai és a kath. tanügy lelkes pártfogói után mindég jó hírnévnek örvendett, ezen kath. néptanítói egyletek
RELIGIO. 39 felvirágoztak, felölelték a papság nagy — a tanítói kar
legnagyobb részét.
Nem szolgált azonban örömömre egyházmegyei tan-felügyelőségemnek azon jelentése, hogy épen most, midőn a vallásos nevelés szükségességét a kath. tanügy körén kivül álló egyének is belátják, sőt hangsúlyozzák is, ezen néptanító egyletek működése és tevékenysége tetemesen alább szállott, a mit már a m u ' i t évben kitűzött t a n ü c y i
tételekre beérkezett dolgozatok csekély számából is szo-morúan kellett tapasztalnom, és hogy különösen egyház-megyéin papsága ezen egyleteket nem részesiti kellő figyelemben, — legtöbben azoknak nem is tagjai, ezen egyletek gyűléseiben tevékeny részt nem vesznek.
Bizalommal hívom fel ennél fogva a tiszt, lelkész és segédlelkész urakat, hogy az 1883. évi V. számú kör-levelet áttanulmányozzák, és az ott kifejtett okokból a ker. néptanítói egyletekbe, mint rendes tagok lépjenek be, valamint plébániájuk területén működő azon tanítókat, kik ezen egyletnek nem tagjai, az egyletbe való belépésre felhívják.
A r. k, néptanító egyletek megalakulásakor 1883.
évben az iránt is induit meg mozgalom, hogy a tanítók gyermekeinek adandó ösztöndijakra, gyermekeiknek, sőt maguknak a tanítóknak is segélyezésére, nem különben a kath. tanitók árvái részére emelendő országos árvaház czéljára „országos r. k. tanitói segély-alap" létesíttessék, ezen országos r. k. tanitói segély-alap a nm. magyarországi püspöki kar határozata alapján kultuszministeri jóvá-hagyással életbe is lépett, alapszabályai az 1884. évi VIII. sz. püspöki körlevélben az egyhm. papsággal közölve is lettek.
A lelkes főpásztori szózatra pécs egyházmegye pap-sága vetélykedve állott a r. k. tanítói segélyalap tagjai közé, a pécsi székeskáptalan akkori tagjai, valamint a külső papság közül is néhányan 50 frttal alapító tagjai lettek az alapnak, többen a papságból egyszer mindenkorra 10 frttal örökös páitoló tagokká — még a papság jelen-tékeny része évi 1 frttal pártoló tagokká lett, az egyház-megyei tanitói közül is az első években több százan lettek évi 50 krral az alapnak rendes tagjai.
Ha valaki az egyházmegyei tanfelügyelő által a kath. tanitói segély-alap pécs egyházmegyei tagjairól vezetett törzskönyvet lapozgatja, fájdalommal kénytelen látni, miként lohadt le ezen első lelkesedés, mint ritkulnak ujabban a törzskönyvnek lapjai, mint veszti el ezen alap tagjait nem csak elhalálozás folytán, de önkéntes kilépé? — és a tagdíjnak ismételt felszólítása daczára két éven át va]ó be nem küldése által, mint kevesbedik folyton, és megy ritkaság számba egy-egy u j rendes tanitó — még inkább egy pártoló (pap) tagnak be-lépése.
A pécsi, mohácsi, kéméndi, németbólyi és bonyhádi esperesi kerületekből már nincs ezen kath. tanitói segély-alapnak rendes tanitó tagja, a többi esperesi kerületekből összesen csak 186 rendes tagja van, az egész egyházmegyei papság közül már csak 66 részben alapító, részben pártoló részben örökös pártoló 49 ideiglenes pártoló tagja van az alapnak, — eszerint egyházmegyémben még 200-on télül van pap, ki ezen — igazi szükséget pótoló alapot
pártolásban nem részesiti, van még 300-on felül kath.
tanitó, ki ezen alapnak nem tagja, ki a valóban csekély 50 krnyi tagsági dij befizetése által nem siet gyermekei-nek, árváinak évi segélyt — 50 frt ösztöndijat — men-házat — magának 20 frt segélyt szerezni, biztosítani ezen kiválóan kath. alapból.
Felhívom azért másodsorban arra is a tiszt, lelkész és segédlelkész urakat, hogy az 1884. VIII. sz. püspöki körlevélben közzétett „kath. tanitói segély-alap" alap-szabályait is, nem különben a püspöki körlevelekben évenként közölt számadási kivonatokat figyelmükre mél-tassák, és azokból ezen alapnak már is elég tekintélyes pénzerejéről, tanítóinkra való hasznáról és előnyéről meg-győződvén, az országos kath. tanitói segély-alapnak pár-toló tagjai közé beiratkozzanak, és tanítóikat is- ezen alap rendes tagjai közé való belépésre felszólítsák.
Ezen orsz. kath. tanitói segély-alap ügyének fel-karolásával egyházmegyém tiszt, papsága nem csak emberbaráti szeretetéről teend tanúságot, hanem megmu-tatja a kath. tanügy iránt való érdeklődését, a kath, tan-ügy nagy jelentőségéről való meggyőződését is mely meg-győződés ha élni fog tiszt, papságomban, akkor abban is biztos vagyok, hogy a kath. nevelés tudomány elméleti és gyakorlati művelése kedves foglalatossága leend, az iskola nem lfsz idegen terület, és a tanitói kart nem fogja más felé huzó és a papsággal szemben ellenséges érzületű testületnek tartani ; — viszont egyházmegyém tanítói kara a tiszt, lelkészi karban elöljáróját, jóakaró és a vallásos nevelésügy előmozdításában vele együtt működő társát fogja ismerni, és kellő tiszteletben része-isteni.
A kath. tanitó egyletek ilyen ftlvirágozása által lesz azután majd keresztülvihető egyházmegyém területén működő összes kath. tanítóknak egy „egyházmegyei tanitó testületté" való egyesülése, mely az egyházmegye köz-pontján tartandó üléseiben az 1868. 38. t. 147. §. alapján a községi és állami tanítókból megalakult megyei tanitói testületekkel szemben tekintélyesen fogja felemelhetni szavát mindeu — a kath. iskolák érdekét és létezését fenyegető kezdeményezés ellen, — és fogja az orsz. kath.
tanitói alap kezelésénél alapszabályilag biztosított azon jogát gyakorolni, hogy, midőn a pécsi egyházmegye ezen alap központi bizottságába képviselőjének kiküldésére fog
felszóllittalni, — képviselőjét megválaszsza, és általa a segély-alap pécsegyházmegyei tagjai részéről kért ösztön-dijat vagy segélyt számarányuknak megfelelő figyelembe vételével a központi bizottságnál nyomatékosan követelje.
Kelt Püspök-Szentlászlón 1899. évi julius hó 10.
f Sámuel püspök.
Zsombolya, jul. 14. Beszámolás. — 429/1899.
A zsombolyai r. 1c. Plébánia-Hivataltól.
Nagyságos f's főtisztelendő uram !
A „Religio-Vallás" f. é. 47. számában Magyarország mindkét szertartású katholikus papságához, a megb. özv.
CziráJcy Jánosné grófné — az Oltáregylet egykori elnö-keért,'évente junius 6-án halálából bemutatandó szt.
mise-áldozatra vonatkozó felhívásomat — die non impediti — a következő főt. urak fogadták el :
1. Kőváry Gergely gr. kath. lelkész Jánosfalván.
2. Rezy Vilmos esp.-plébános Magyar-Csernyán.
3. Káplár Mihály plébános Német-Csernyán.
4. Hőnig P é t e r plébános Csőszteleken.
5. Maróczy József plébános Nagy-Jécsán.
6. Csicsáky Imre kamarás pleb. Zsombolyán.
7. Springer xav. Ferencz pleb. Kis*Komlóson.
8. Scheffer Ferencz plébános Szent-Huberten.
9. Ambrus József plébános Kis-Oroszon.
10. Rákosi János lelkész Tóbán.
Vivant sequentes ! Csicsálcy Imre, kamarás pleb.
H I V A T A L O S . Pályázat.
A Laclcerbacher-féle alapítvány alapszabályainak 5. §-a értelmében a pályatételek ügyében működő bizott-ság f. hó 13-án tartott ülésének határozata szerint az 1899/1900-iki tanévre következő pályatételt tűzött k i :
„Conspectus geographiae et ethnographiae pro inter-pretandis libris III. et IV. Begum eruatur e textu
biblico et monumentis históriás coaevis.u
A pályaműhöz a használt irodalmi segédeszközök tüzetes lajstroma és abc-rendben irott tárgymutató csato-landó. A benyújtás határidejéül 1900-ik év julius l - e tüzetett ki.
A bécsi cs. k. tudomány-egyetem hittudományi kara dékáni hivatalának f. hó 15-én 90 sz. a. kelt jelentése alapján.
Kelt Budapesten, 1899. jul. 16-án.
Br Breznciy Béla, e. i. dékán.
V E G Y E S E K .
*** XIII. Leo pápa legújabb költeménye, pársoros versekben, négy strófában, boldog Pompilius Pirotti em-lékét énekeli meg. A pápa saját emlékeit é3 boldog Pompilius erényeit és érdemeit örökíti meg legújabb költeményében. Örökifjú lélek !
— Legfelsőbb kitüntetés. Ő csász. és ap. kir.
felsége, a biboros hgprimás előterjesztésére, dr Kereszty Viktor esztergomi theol. tanár és Dedeh Crescens Lajos egyet, könyvtárőrt, esztergomfőmegyei áldozópapokat czász. és kir. udvari káplánokká nevezte ki. Gratulálunk !
— Az Országos Pázmány Egyesület választmánya tegnap délután Cziklay Lajos világi alelnök elnöklete alatt ülést tartott, melyen a katholikus hírlapírók és irók
or-szágos értekezletének részletesebb előkészítését tárgyalták, maid megbízták Kiss János dr és Cziklay Lajos alelnö-köket, továbbá Bonitz Ferenczet, Sziklay János drt, Cen-ner Lajost és Kaposi Józsefet, mint igazgató tanácsot, a katholikus hirlapirók segély-egyesületének végleges szer-vezésével.
— Uj t. e g y e t e m Ausztriában. Az olmützi theolo-giai kar kérvényt intézett az osztrák közoktatásügyi mi-nisterhez az iránt, hogy a többi karok felállítása által a theol. kart teljes egyetemmé egészítse ki.
f A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Tanácsa fájdalomtól lesújtva szomorúan jelenti, hogy Rector Magnificusa Mihalkovics Géza orvos- és sebész-doktor, szemész- és szülészmester, az anatómia és fejlődés-tan nyilv. rendes fejlődés-tanára, az I-ső számú anatómiai intézet, gyűjteménytár és az anatómiai épület igazgatója, a III.
oszt. vaskoronarend lovagja, a M. Tud. Akadémia rendes, a budapesti kir. orvos- és a közegészségügyi egyesület alapító-, a természettudományi társulat örökítő és választ-mányi-, a magy. orvosi könyvkiadó társulat igazgatósági-, a budapesti fogász-egyesület tiszteletbeli tagja, az orvos-tud. karnak volt dékánja, a strassburgi egyetem volt magántanára, számos külföldi tud. egyesület tagja, stb. f.
hó 12-én hajnali 3 órakor életének 55-ik és egyetemi tanárságának 25-ik évében hosszú, gyötrő betegség át-szenvedése után gyászosan az Urban elhunyt. A meg-boldogult földi maradványai szombaton, f. hó 15-én d. u.
5 órakor fognak az egyetem templomában a róm. kath.
anyaszentegyház szertartásai szerint beszenteltetni és a kerepesi-uti temetőben örök nyugalomra helyeztetni.
Lelkeért az engesztelő szent mise-áldozat hétfőü, f. hó 17-én d. e. 9 órakor fog az egyetem templomában az Urnák bemutattatni. Budapest, 1899. évi julius hó 13-án. Az örök világosság fényeskedjék néki !
— A szent Collegium jelenleg 64 tagból áll, köz-tük 6 suburbicarius püspök. 51 áldozár-bibornok, 7 szer-pap-bibornok. Nemzetek szerint 37 ola«z, 27 külföldi és pedig 7 franczia, 6 ausztria-magyarországi, 5 spanyol, 2 német, 1 belga, 1 angol, 1 irhoni, 1 lengyel, 1 portugáli, 1 éjszak-amerikai. 1 ausztráliai. A Curiaban rezideál 28 bibornok. Maga XIII. Leo eddig 128 bibornokot kreált, kik közöl 69 halt meg. A mostani pápa alatt összesen 127 bibornok hunyt el, a kik közöl 4 XVI. Gergely, 54 IX, Pius creaturája volt, a többit XIII. Leo kreálta.
— A budapesti központi Oltáregyesület uj elnöke.
Ozv. Cziráky Jánosné grófné elhalálozása következtében meg-üresedett a közp. Oltáregyesület elnöki tisztsége. Az egye-sület legutóbbi választmányi ülésén egyhangúlag Pallavi-cini Edéné grófnét szül. Majláth Etelka grófnőt válasz-totta meg elnöknek. Az egyesület védnöke ft. Vaszary Kolos biboros herczegprimás ő eminencziája a választást azonnal jóváhagyta.
TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok. Infulai ezüst füzér. Nmélt. és főt. Csáazka György kalocsa-bácsi érsek ur püspöki huszonöt éves jubileumára. — A szerzetes rendekről. — Műszók az ágazatos hittanhoz. — A kerékpározó papoknak. — Mihalkovics Géza koporsójánál. — Egyházi Tudósítások. B u d a p e s t : A jóságos érsek jubileuma. — B u d a p e s t : A központi papnevelő magyar egyházirodalmi iskolájának kitüntetése és hálája. — B u d a p e s t : A katholikus vallás kigunyolása Jászberényben. — P é c s : Főpásztori
felhivás. — Z s o m b o l y a : Beszámolás. — Hivatalos. — Vegyesek.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1899. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
4
E
Megjelenik e lap heten-. ként kétszer:g szerdán és szombaton.
Előfizetési dij : félévre helyben s
posta-küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása :