• Nem Talált Eredményt

A katholicziznms mint a haladás elve

In document Religio, 1899. 2. félév (Pldal 111-115)

— Mélt. és főt. -E'gger Ágoston püspök úr előadása. Tartotta a szt.-galleni „Katholikus Kör"-ben 1899. márcz. 5-én. —

3. A liberalismus.

A 80-ik tétel második része igy szól : A római pápa megbékülhet s meg is kell békülnie a liberalismussal. — A liberalismus felett, mely számtalan fokozattal bir, nem mondhatunk egyre-másra általános Ítéletet. Igy Lacordaire és Montalembert hires franczia férfiakat szabadelvűeknek mondották ; de ugyané nevezettel illették a tőlük vég-telen távol álló Keller Ágostont és Cavourt is. Mi itt csak a liberalismus általános nézeteit és alaptanait adhatjuk elő. Hogy azután ezek egyes egyénekben vagy pártokban mily fokbau vannak meg, azt minden egyes esetben külön keH kutatni.

A liberalizmus, mint különös észelv, a történelemben messze visszanyúlik ; különösen azonban a vallásujitás ideje óta befolyásolja egyre jobban a nyilvános és tudo-mányos életet. Mai nevét azonban ceak száz év előtt kapta, s reánk s v á j c i a k r a nézve nem érdektelen tudni, hogy éppen hazánk fiai voltak a keresztatyák. A mult század végéig a „liberális" szónak kizárólag az volt az értelme, minővel az a classicus latin nyelvben bir. Ily értelemben beszéltek liberális művészetekről és tudomá-nyokról, liberális nevelésről, mint a szabad ember kivált-ságáról, szemben a rabszolgákkal és a későbbi függő elemekkel. A liberális kifejezéshez továbbá hozzáfuződött a „nemes, szabadelvű, emberszerető, bőkezű" jelentés is.

E jelentésre alapitva az első consulátus idején egy poli-tikai párt vette fel e nevet. Staël asszony, a Svájczban született s itt elhalt Neckernek, az ismert franczia pénz-ügyministernek leánya, szellemdús irónő, a művelt embe-rek egy körére Párisban rendkivüli befolyást gyakorolt.

S ez különösen áll a lausanni eredetű Constant Benjamin, kiváló hírlapíróra nézve. Staël asszony nemcsak nevet

14*

a d o t t a p á r t n a k , banem annak p r o g r a m r a j á t is megálla-p í t o t t a . Ferraz, a liberálismus történetirója, ezt m o n d j a r ó l a : „O megjelölte azt a pályát, melyet a restauráczió korszak rationalismusának és liberalismusának oly féuye-sen kellett b e f u t n i a . " Az ő izgatására indított Constant az első consul despotismusa ellen egy életrevaló hírlapi ellenzéket, mig nem m i n d k e t t ő j ö k e t száműzték. Constant később is úgy a sajtóban, mini a k a m a r á b a n kiváló kép-viselője volt a liberalismusnak. Ezen p á r t n é v gyorsan talált befogadtatást más országokba s vele e g y ü t t az irány is. H a z á n k b a n a liberalismusnak a német egyete-mek, melyeken politikai vezéreink képeztettek ki, a sajtó s nem éppen utolsó helyen egy csomó vessenbergi irányú p a p csináltak p r o p a g a n d á t . A liberálismus mindenfelé figyelemreméltó simulékonysággal t u d o t t a k ö r ü l m é n y e k -hez a l k a l m a z k o d n i ; ezekre való tekintettel egyes változ-t a változ-t á s o k a változ-t engedeváltoz-tváltoz-t meg m a g á n a k , de alapelve mindig és mindenfelé ugyanaz m a r a d t . Staël asszony ezt az elvet már kezdetben kivánatos é r l h e t ő s é g g e l jelölte meg, midőn ezt i r t a : „Sem morális, sem politikai kérdésekben nem szabad úgynevezett tekintélyt m e g t ű r n i . " E m o n d a t o t a liberálismus a nyilvános élet minden terén érvényesítette.

A n n a k értelmében a társadalom eddigi szervezete meg-szűnik, minden testület elemeire bomlik s csakis az egye-dek szabadsága marad szilárdan, melyet semmivel sem szabad lekötni vagy korlátozni, csak — s ezt h a l l g a t a g o n oda kell gondolni — a liberális állam által.

Vessünk egy f u t ó pillantást a liberálismus cselekedeteire, bogy e két kérdésre megfelelhessünk : mit t a r t -sunk a liberálismusról, mint a haladás elvéről s hogy az egyház m e g b é k ü l h e t - e vele s kell-e ezt t e n n i e ? A liberá-lismus politikai téren k i b o n t o t t a a szabadság zászlaját az éppen fentebb adott értelemben. A mult század ural-kodói absolutizmusával szemben, mely minden szabadabb m o z g a l m a t elnyomott s melyet a svájczi arisztokrata u r a -lom is hűségesen követett, könnyen m a g y a r á z h a t ó reac-tiót képezett. E tekintetben a k a t h o l i k u s o k r a nézve is bizo-nyos csábitó erővel birt s mindenfelé számos követője akadt, b á r alapelveit sem el nem fogadták, sem nem helyeselték. A szabadelvüség a Parlamentarismus meg-t e r e m meg-t ő j e , s e sysmeg-temával érmeg-te el l e g n a g y o b b diadalaimeg-t.

E l e i n t e a Kant-féle „jogállam" elméletnek hódolt, mely szerint „az állam egyedüli feladata abban áll, hogy a szabadság j o g r e n d j é t visszaállítsa.8 Az állam a r r a való, hogy minden egyesnek szabadságát védelmezze. E felfogás meglehetősen pontosan összevág az 1789. év elveivel, a f r a n c z i a : „emberi j o g o k m a g y a r á z a t á v a l . " E n n e k követ-kezményeképp a liberálismus a keresztény állameszméhez n y ú l t vissza, mely szerint az állam positive is köteles a p o l g á r o k jólétét előmozdítani, de annak liberális t a r t a l m a t a d o t t s igy eljutott az úgynevezett „kulturáltamhoz." Az állam a jogvédelmen kívül a népjólétet is, nevezetesen a „nemzeti k u l t u r á t " is köteles előmozdítani. Ez állam-elmélet első hirdetője az ismert zürichi Bluntschli volt.

H o g y a régi állami rendet minél előbb kiforgathassa sarkaiból, a liberálismus a nemzetiségi elvet, a f ü g g e t l e n -ség elvét s azt az elvet is hirdette, hogy bevégzett tények érvényes jogczimek. A hol a liberálismus biztos uralomra j u t o t t , ott aztán ellankadtak szabadságra törő szárnyai ;

ott n y o m b a n absolutistikus h a j l a m o k a t m u t a t o t t ; a sza-badságról birt fogalmai viszzafelé fejlődtek s a g y e n g é b b elnyomásában, a j o g - és törvénytiprásban legalább is annyit engedett m e g m a g á n a k , mint a fejedelmek és a r i s t o k r a t á k korábbi absolutismusa. De mikor azután elért vivmányain megpihenni a k a r t , szárnyai alatt a k a r a t a ellenére egy u j a b b h a t a l m a t költött ki, mely m e g á l l a p o -dást nem ismer — a democratiát. Hala-dást a politikai életben — b á r m i k é n t is vélekedjünk arról, — a liberálismus természetesen f e l m u t a t o t t , de csak ama pontig, amelynél az egy u j a b b haladó p á r t felváltotta.

H a a liberálismus csak politikai téren érvényesült volna, a k k o r közötte és az egyház között mindenesetre beszélhetnénk bizonyos kiengesztelődésről. Mindkettőjök elvei u g y a n külömbözőek s a liberálismus lelkiismeretét nehéz politikai bűnök n y o m j á k , de azért az egyháznak egyrészt nincs oka az absolutismus után k ö n n y e k e t ontani, mig másrészt teljesen szabad mindenféle államberendezés-sel és a l k o t m á n y f o r m á v a l , mint minden elfogultsággal szemben i s ; ő megfér bármelyikkel, a mig a természetes igazságosság törvényeit nem sértik.

Gazdasági téren a liberálismus védelmére kelt a korlátlan szabadságnak az i p a r b a n és kereskedelemben.

Az egyén korlátlan szabadsága a l e g f ő b b elv. Az ember azt várta volna, hogy a gazdasági erőknek eme teljesen szabad j á t é k á b ó l a legszebb gazdasági rendszer fog ki-fejlődni, mely nemcsak általánosságban mozdítja m a j d elő

a népgazdaság kifejlődését, hanem a benne közreműködők érdekeire is a leghasznosabb leszen. — E gazdasági rend-szer követőit Manchester-iskolának nevezték, mivel Man-chesterben egy liga alakult különösen a szabadkereskedelem ü g y é n e k előmozdítására. — A míg arról volt szó, h o g y a gazdasági erőket életre segítsék s azoknak szabad p á l y á t teremtsenek, hogy a produVcziót és a f o r g a l m a t n a g y -szerű a r á n y o k b a n emeljék — e rendszer követőitől a vívmányokat nem lehet elvitatni. A n n á l végzetteljesebbek voltak később a következmények. Mindenkinek teljes s z a b a d s á g o t ! — igen kedvesen hangzó beszéd, de a gazda-sági téren elveszti jóhangzását, mivel általa e téren az erősebb j o g a száműzetnék. N é v l e g szabad a munkás, szabad a középosztály, de szabad a n a g y t ő k e is és elég erős a r r a , hogy m i n d k e t t ő t elnyelje. A l i g lehetett volna a liberálismus gazdasági rendszerénél czélravezetőbb rend-szert kieszelni arra, hogy az állítólag szabad m u n k á s t ú j szolgaság j á r m a alá h a j t s á k , hogy a középosztályt ki-szipolyozhassák, hogy a n a g y t ő k e növekedését kevés kéz-ben előmozditsák s ezáltal a szoczialis kérdést kiélesitsék, mely jelenleg a legtöbb ország égető kérdése.

A fenyegető szoczialis mozgalom terjedése miatt utóbbi időben a manchesterrendszer jelentékenyen m e g -gyöngült, minden k o r m á n y p r o g r a m m j á b a n ott áll a munkásvédelem ; de a milliomosok még mindig manches-teristák, még mindig a pénz u r a l j a a világot és mindig nagy kérdés, vájjon tényleg a k a r j á k - e és meg is f o g j á k - e tenni azt, a mit tenni kellene, ha e végzetteljes kérdést békés uton a k a r j á k megoldani. E tekintetben ne gondol-j u n k Svágondol-jczra, hol a szoczialis seb kevésbé mély s a megillető figyelemben is részesül. De a nagy világban a liberálismus e téren se bizonyult be haladási elvnek.

RELIGIO, 109 Programmját némely dologokban akarata ellenére visszafelé

kénytelen revideálni s a mai gazdasági haladópárt más nevet visel és más programmért küzd. — Hogy az egy-ház szocziális téren a liberalismussal és más pártokkal szemben milyen állást foglal el, világosan ki van fejtve XIII. Leo munkás-körlevelében.

Hátra van még, hogy a liberalismus vallási tevé-kenységére is néhány megjegyzést tegyünk. E tevékeny-ség a szellemi életre nem csekély befolyással van s nem könnyű felette minden tekintetben kimerítő Ítéletet mon-dani. A liberalismusnak valamikor, fejlődése első kor-szakában, de részben még manap is, egész sereg olyan követője volt, kik annak vallási elveit nem vallották és nem is helyeselték, de azok megvalósításán mégis közre-működtek. E tekintetben a liberalismusnál valóban irigy-lésreméltó gyengédséget és simulékonysa'got tapasztalha-tunk. Tud a körülményekhez alkalmazkodni ; azok arányá-hoz képest többet vagy kevesebbet követel ; szelíden vagy erőszakosan lép fel, de czél.;a e mellett mindig szeme előtt lebeg s egy alkalmat sem mulaszt el, hogy azt kisebb vagy nagyobb lépéssel megközelítse. E miatt tak-tikája időhöz és körülményekhez képest észrevehetően különböző. Minden országban s nálunk minden kantonban más és más színezettel bír. De e mellett sokféle ellen-mondásokba keveredik, melyeket a közönséges em-beri ész nem képes befogadni. A liberalismus pl. a rendszerető pártokhoz simítja magát s a jogállamot vallja elvileg, melynek kötelessége az egyének és társulatok tulajdonát védelmezni. De ez nem hátráltatja őt, hogy a legszentebb jogczimeket lábbal tapodja, s azok meg-rablását megkísértse, ha az a tulajdon esetleg valamely szerzetesrendé vagy az egyházé. Vallásszabadságának védelme alatt minden istentagadónak meg van engedve a munkásoknak az atheismust hirdetni, de a jezsuitáknak nem engedik meg, hogy azoknak az evangéliumot hirdes-sek. Katholikus szüzeknek nem szabad szerzetesi jelleggel egyesülniök, hogy aztán jámbor életet éljenek, de bordély-házakat még elég sok helyen tűrnek meg. A liberális harsonák duzzadozva toleranc?iát és vallásszabadságot hirdetnek, de azért időről-időre mégis kulturharczot indí-tanak, hogy a katholikusoknak megmutassák, milyennek gondoljak ők ezt a tolerancziát és szabadságot.

Ezek, mint már megjegyeztük ellenmondások, melye-ket közönséges jogismeretekkel meg nem világithatunk.

Hogy azokat valamiképp megértsük, szemügyre kell ven-nünk a liberalismus vallási elveit, melyeknek praktikus folyományai. A liberalismus teljes vallás- és kultursza-badságot, valamint türelmet is hirdet minden vélemény iránt. Minden vallási meggyőződés legyen szent, sérthetetlen és ennek helyes következményeképp, bár a prakszisban kevésbé helyesen, egyenjogú és egyenlőképpen tiszteletre-méltó. De ezt a vallásszabadságot a liberalismus egészen

másként érti, mint mi katholikusok. Mi azt hiszszük, hogy e szabadság tartalmazza azt is, hogy szabad katho-likusnak lenni, azaz a kath. egyháznak hinni és neki engedelmeskedni, valamint szolgálatát mindabban, a mi a vallásra és leki üdvösségre vonatkozik szabadon és minden békó nélkül elfogadni. Mi mint élő tagok oly szorosan vagyunk egyházunkkal egyesülve, hogy nem

lehetünk szabadok, ha egyházunk nem szabad. E g y -házszabadíág nélkül reánk nézve nincs vallásszabadság.

(Folytatjuk.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Budapest, aug. 15. Akatholikus püspöki értekezlet, — melynek Szent-István napja után leendő megtartásáról lapunk aug. 9-iki számában adtunk hirt, bizonytalan időre halasztást szenvedett. Vaszary Kolos herczegprimás, mint ismeretes, külön kísérőlevél kapcsán küldte meg a főpász-toroknak a kath. autonomiai kongresszus 27-es bizottsága által kidolgozott önkormányzati szabályzat-tervezetet és egyúttal értekezletre hivta meg őket. A püspökök közül azonban többen, kivált az öregebbek, okul adva egészségi állapotukat, mely őket fürdők látogatására kényszeri-tette, arra kérték a herczegprimást, halasztaná el az ér-tekezletet, nehogy a gyógyfolyamatot félbe kelljen szaki-taniok ; viszont a fiatalabbak közül némelyek a közbeeső időt elégtelennek tartották a fontos munkálat tanulmá-nyozására és ennek okából csatlakoztak kérelmükkel a többiekhez. Ehhez járult még az a körülmény is, hogy azok a tárgyalások, melyek a szervezendő antonomia egyházi vonatkozásairól folytak, még nem nyertek befejezést ;

miért is a halasztás mindenképpen szükségessé vált. Ez azonban a kath. autonomia ügyére éppenséggel nem lesz hátrá'tató befolyással, ellenkezőleg még siettetni fogja az ügy kifejlését, a mennyiben az emiitett 27-es bizottság azonnal a szeptember dereka táján tartandó püspöki konferenczia után össze fog gyűlni, hogy a függőben maradt kérdéseket vagy a szükségeseknek mutatkozó módosításokat elintézze, mire a kongresszust az elnökség a korábbi megállapodáshoz képest október végére vagy november elejére egybehívja.

Csacza, aug. 8. A csaczai restaurált templom meg-áldása. —

Julius hó 30-án történt az újonnan restaurált csaczai róm. kath. plébánia templom ünnepélyes megáldatása. E fényes egyházi tisztet nagys. és főt. Podivinszky Ferencz zsolnai apát-piebános ur, a környékbeli papság segédleté-vel végezte. Már kora reggel a hivők ezrei siettek Csa-czára, hogy a diszesen ékített templomban hálálkodjanak az Urnák, ki az elterülő irtványokon is kegyelmével a szegény sziveket megelégedéssel és boldogsággal tölti el.

Az ember szive elfogódik, ha látja a nép ezreit, körül-állva a templomot, valahánynak közös szentházat, csók-kal behintve falait, a romlatlan vallásos szív könyeivel öntözve körülfutó tereit. Igen, e nyomorgó szegény nép volt az, mely megtakarított filléreit összetéve, lehetővé tette a csaczai plebánia-templom olyatén restaurálását, mely nem csak a hívőknek, de, merem kimondani, egyház-megyénknek is diszére válik. Első sorban e szegény nép előtt kellett a tisztelet adóját lerónunk, mert a többi nemes szívű adományozó neveit leírhatjuk, holott a legtöbbet adományozó név : a csaczai hivők, értem a köznépet. A csaczai plebánia-templom 1734-ben épült. Azóta a temp-lom nagyobb mérvű restaurálása csakis 1892-ben

kezdő-dott meg, Benyács István helybeli káplán szorgalmazására és Tvrdy Ignácz helybeli prépost-plébános ur áldozat-készségével. től a mai napig beszereztetett: 1892-ben 2 uj harang 3000 frt, 1893-ban 2 oltár, Jézus Szent Szive és a Lourdesi Szent Szűz oltára 520 frt, 1894-ben tabernákulam 250 frt, 1895-ben három uj zászló 180 frt, 1896-ban u j padló 1200 frt, 1898-ban u j keresztút (relief) 1600 frt, három uj szines ablak a szentélyben 1200 frt, legújabban 1899-ben a templom nagy terét befutó öntött vasból való diszes rácsozat és vert vasból való két diszes kapu 3200 frt, a szentély Ízléses rácsozata 320 frt, két stílszerű gyónószék 90 frt, s mindezen beszerzések koro-nájául a templom kifestése 2500 frtért. A templom restaurálására fordított összeg 14260 frt, manap 28520 korona. Ily összeg hallatára önkéntelenül is felmerült a kérdés, honnan ez összeg, s ha támadt, ki volt ez összeg buzgó létrehozója ? Feleletül e kérdésre a nemesszivü adomá-nyozók neveit említem föl. Harangokra adományoztak a b. e.

nagynevű Roskoványi püspök ur nagyméltósága 300 frt, Tvrdy Ignácz prépost ur ő nagysága 200 forintot, a többit a hivek. 2 oltár: a hivek adománya, nemkülöm-ben a diszes tabernákulum. A zászlók egyikét a Jézus Szent Szive Társulata, 2 a budapesti oltáregylet adott. A padlóra hozzájárultak Bende Imre püspök ur ő méltósága 200 frt, Tvrdy Ignácz prépost-plébános ur ő nagysága 300 forinttal. A többit a hivek és egyes adakozó szivek.

A három szines ablak a nagys. prépost ur kegyes ado-mánya. A domborműves keresztutra adakoztak: a csaczai Jézus Szent Szive Társulata 120 frt, Valkó János hivő 120 frt, a vasúti kassa—oderbergi munkások 120 frt, a Kadlibecz-család 120 frt, Krkoska és neje 120 frt, a csaczai fiatalság 120 frt, más csoportja a kassa —oderbergi munkásoknak 120 frt, Benyács István helybeli káplán

120 frt, mely összeghez, az igazság kedvéért irom, a nagyságos princzipális ur is valamivel hozzájárult. A templom kifestésére Tvrdy Ignácz prépost ur 500 forintot adományozott, a többi a hivek adománya.

Még három előkelő adományozó nevét kell megemlíte-nünk : báró Popper Ármin 350 frt, Hahn kegyúr lovag 150 frt, rutkai Ráth Péter országgy. képviselő és a kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója 150 frt, a kinek nemes gondolkozását jelzi az a kegyes ténye, hogy a templomi állványokhoz szükséges kovácsmunkát ingyen szolgáltatta.

Ezzel az adakozók neveit korántsem soroltuk fel mind, bejegyezvék azok az élet könyvébe, különösen Csacza község biráját, Laczkó urat és a t. polgárságot, kik mind-annyian jóakarólag támogatták a szent czélt, hálás szívvel kell felemlítenünk. A templom kifejtését és belső ékité-seit H. Luschner bécsi czég végezte, a boltozati ivek közti helyeit dekoratív képek foglalják el, melyeket Gärtner bécsi akadémiai festő ügyes kézzel falra festett.

E szép szinvegyületü k é p e k : Jézus Szent Szive, Mária Szent Szive a hivek adománya; Szent József a prépost ur adománya; Sz. István király Gärtner festő adománya;

Szent Antal (paduai) Adamica Antonia és Anna nővérek adománya; Szent Katalin (szienai) Benyács István, Csef-falvay Aladár, Missik Károly, Kempny János, Laczkó Amália, Schmid Géza és Ilonka közös adományai. Az alakok embernagyságban vannak festve olyképp, hogy

lábuk térden alól rózsaözönbe fut. Az alakokat besze-gélyző keretek, a modern festészeti szintecbnika remek példa'nyai. Az oltárok és a szószék márványozása mesteri kéz müve. A restaurála's költségei közel 15000 forint, s igy nem is csoda, hogy a csaczai róm. katb. templom egyházmegyénk egyik legszebb és legcsinosabb temploma.

Ez összeg legnagyobb része a szegény csaczai hivek ado-mánya. De a míg az összeg egybegyűlt, sokat kellett megteremtésén fáradni, minden fillért hálával fogadni.

E fáradozás nehéz útjait megjárta Benyács István hely-beli káplán, kit buzgóságáért méltán tisztelet illet meg, kinek a templom restaurálása körül elévülhetlen érdemei vannak. „Ny. Sz." —S.

Kalocsa, aug. 12. Császka érsek jubileumi ajándéka a székesegyháznak. — A székesegyház rozoga orgonáját ő exczellencziája 3000 forintnyi költséggel kijavíttatja, illetve újra építteti. A 24 éves orgona zörgős gépezete ugyanis több javításra szorult, a homlokzati siplábak összerogytak, a fujtató és szivattyúk bőrözete elkopott, elszakadozott, a manualék ujakkal való kicserélése is egyre szükségesebbnek mutatkozott. Az orgona szétsze-dendő, kitisztítandó. Ezen munkálatokkal kapcsolatban ő exja nagy áldozatkészsége lehetővé tette azt is, hogy a javítás után az orgona ne csak jó, hanem a legmodernebb orgonákkal is egyenrangúvá legyen, a mennyiben nem C3ak az emiitett javításokat végezteti rajta, hanem egyúttal a régi gépezetes rendszer helyett az orgona technika legújabb vivmánya, a pneumaticus csőrendszer szerint át is építteti a hatalmas instrumentumot. A pneumaticus csőrendszer lényege abban áll, hogy a billentyű benyomása által irányított levegő hosszú csövön keresztül vezettetik a sip szelepéhe/, mig a régi rend-szernél a lenyomott billentyű sodronyok, illetve szijjak mozgatása által nyitotta meg a sípokat a befujtatott levegő számára A pneumaticus rendszer mellett az orgona megszólaltatása könnyebb, mert közvetetlenül a levegő vezetésétől f ü g g ; egyszerűbb a szerkezet, mert feleslegessé válnak az összekötő szíjak és hurok ; továbbá kiváló előnye az, hogy az időjárás, a levegő szárító vagy dagasztó hatása keve?ebb befolyást gyakorolhat magára a szerkezetre, a mely csak csÖ7ekbőJ, fujtatókból áll. A registrálás is sokkal könnyebb és gyorsabb, mint a régi reudszernél. A registerek legbámulatosabb combiná-tiói egy-egy gombocska megnyomása által működésbe hozhatók, illetve elnémíthatok. Szép lesz a crescendo és decrescendo szabályozója, mely a régi orgonán szintén nem bírt oly hatásosan érvényesülni. Két ily szabályozó lesz rajta. Mig az egyik szabályozó ugyanazon változat hangját erősiti, vagy gyöngíti, addig a másik az orgona összes 45 változatát egymásután képes megnyitni vagy bevárni, tehát az összes registereket felöleli. Mivel pedig az uj orgona játékasztala három manuale-vel (billentyű-sorozattal) fog bírni, — nem lesz tehát két külön játék-asztala, mint volt eddig, — s igy az összes 45 változatot egyszerre lesz képes megszólaltatni, azért a javított, illetve átalakított orgona hangja nem csak a különféle változatok szép, u j combinátiói által válik kellemesebbé, hanem azok egyesítése folytán erősebben is fog

érvénye-RELIGIO. I l l

sülhetni. Az egész javítást és átépítést Angster pécsi orgona gyáros vállalta magára, kinek a munkával f. évi decz. 15-ig kell elkészülnie.

Róma. Â pápa Olaszország ellen. — Azt a szen-zácziós hirt bocsátották világgá, hogy XIII. Leo pápa O Szentsége felhagy az eddigi passzivitással s a jubileumi szent év alkalmával a Rómába sereglö katholikus hivők előtt élő S'óval fog tiltakozni Olaszországnak a Vatikán iránt tanúsított magatartása ellen s egyúttal követelni fogja a pápa világi hatalmának visszaállítását. A pápa eme ma-gatartásának oka az olasz diplomácziának ama brüszk magatartása, melylyel a többi összes hatalmak kívánsága ellenére is megakadályozta, hogy a pápa miut szuverén képviselve legyen a hágai békekonferenczián. Ebben az eléggé el nem Ítélhető perfidiában a pápa az olasz parlament által elfogadott 1871-iki garancziális törvéuy legdurvább megsértését látja. Eme törvény szerint ugyanis a pápa szuverénnek tekintendő s mint ilyennek joga volt a hágai békekonferenczián képviseltetni magát. Olaszor-szág azonban magatartásával ezt nem akarta elismerni.

A pápa ezért nagyon felháborodott s a legelszántabb harczra határozta el magát. Ez a hir liberális forrásból

A pápa ezért nagyon felháborodott s a legelszántabb harczra határozta el magát. Ez a hir liberális forrásból

In document Religio, 1899. 2. félév (Pldal 111-115)