ROMÁBÓL Írják : E g y igen fontos kérdés megoldá-sának állunk előestején ; egy oly kérdés az, melynek meg-oldásától öreg, elvénült világrészünk jövendőbeli arczulata f ü g g ; s ezért nem lesz talán érdektelen tudni minő szem-pontból fogják föl e kérdést itt Romában.
A török birodalom köztudomás szerint igen nagy ve-szélyben forog, nem annyira azon nagyhatalom részéről,mely oly régóta elkeseredett ellensége, mint inkább azon szám-talan kishatalmalc részéről, melyeket ama nagyhatalom ellene fölizgat. Oroszország az, moly a hit kötelékei által a helleneket és a dunai hűbéres államokat magához lán-czolja s egyetértve velők már régóta egy közös haditerven dolgozik, melynek tettleges foganatosítása közel jövőben várható. Ezen üzelmek főrugója Konstantin főherezeg, ki a hellenek királyában, a forradalmi szándékú egyptoiui khedi-vében, a dunai fejedelemségek kormányaiban "s Montenegro fejedelmében hü és engedelmes szövetségeseket bir ; míg Poroszország Oroszhonnak titkos terveit azáltal segiti elő, hogy, a hol kell, pénzzel és hadikészlettel szolgál, ugy pél-dául Görögországban és Egyptomban. Ezenkívül még maga a főherezeg is, amit mint az orosz hajóhadnak főparancs-noka könnyen megtehet, mindenféle hadikészlettel látja el az elégületleneket, „értetek mitsem tehetek nyilvánosan" — e szavakat tulajdonítják neki — mert kormányomat nem keverhetem az ily dolgokba, sem Francziaországot meg nem sérthetem ; hanem kéz alatt segitségtekre leszek. —
— h 1 7 3 .
Valahányszor hajóink egyike Páros szigetén kiköt, lesz r a j t a sok mindenféle fölösleges, a mit ti elvehettek, s én majd visszapótolom azt, s igy idővel teljesen el lesztek látva mindennel, a mi a hadviselésre szükséges.
Ezen szavak Oroszország ravasz terveit röviden de teljesen és találóan jellemzik, mely tervek kivitelére eddig Konstantin főherczeg a válogatott eszköz. Hoszadalmas lenne, azon cselszövények fejlődési történetét elmondani, melyek pártfogásának á r n y é k á b a n érlelődtek, bizony os annyi, hogy egy ujolagos forradalomra meg vannak téve
mind az előkészületek, csak egy kell még — a pénz.
Azon érdeksugallta rokonszenv, mely a nyugati hatal-m a k a t ezelőtt tiz esztendővel a Kríhatal-mbe vezette, hogy ott Törökország megmentéseért harczoljanak, lassankint elha-laványult, a suezi földszoros átszúrása másfelé vezérli az érdekeket, máshol központositja azokat, s Konstantinápoly-ban későn kezdik belátni, hogy megengedve e müvet, saját
b u k á s u k a t mozditák elő, s oly államnak felvirágoztatását és^megerősödését segitették elő, mely eddig vazalljuk volt, de most már vetélytársuk, s nemsokára nyilt ellenségük lesz,
— Egyptomét.
Napoleon császár, a ki Lesseps müvét leghathatósban pártolá, épen ez által kelté fel Angliának féltékenységét, mely immár, a voltaképeni Törökországgal csak másodrend-ben törődvén főfigyelmét Egyptom felé forditja. Ausztria gyenge, s belviszályai miatt kifelé irányuló erőkifejtésre képtelen, Spanyolh on elszigetelten áll, Olaszország a forra-dalomnak m a r t a l é k a . — Honnan jöhetne tehát segély Tö-rökország részére, ha léte egy közeljövőben ismét fenyeget-tetnék ? Pedig ezen segélyben központosul minden reménye, de a mint a dolgok eddig fejlődtek épen csak Francziaország, mely a török birodalom fönállása iránt viseltetik némi ér-dekkel, melyet azon egymaga nem képes biztosítani, s ha majd ujabb viszályok t á m a d n á n a k Európában, nagy kér-dés, valljon a szerződéstörések eme korában, mivé lenne a párisi szerződés, s nem volt-e hasztalanul feláldozya ama sok pénz és vér, melybe a krimi háború k e r ü l t ?
S szemben mindezen égető kérdéssel minő állást foglalt el Roma ?
Roma csendes és nyugodt, rokonszenve természetesen az ősi jog és az igazság felé hajlik. A Gondviselés különös csudálatos működésénél fogva, Roma hajdani legdühösebb ellensége, ma egyike lett legjobb barátainak, a ki a katho-licismus fejlődésének és virágzásának jobban kedvez, mint bármely külsőleg keresztény hatalom. — Meglehet, hogy a török kormány ezt csak saját érdekében teszi, hogy a las-sankint megerősödő katholikus elemet m a j d a n fegyverül használhassa az orosz-görög elemek túlkapásai ellen ; de annyi igaz, hogy, ha Törökország ezen eszközt ezelőtt egy félszázaddal r a g a d j a meg, ma ú j j á a l a k í t v a és erősen áll E u r ó p á n a k hatalmasságai közt.
Innen v a n , hogy a szentszék érdekkel viseltetik a török birodalom fönállása iránt, s ezért egyre bátorítja és serkenti az egyesült szertartású püspököket, arra intvén őket, miszerint minden erkölcsi befolyásukkal oda működ-jenek, hogy a r e á j u k bizott nép közt a forradalmi eszméket
lehetőleg lecsillapítsák, mert minden forradalom csak káros
lehetne azon hatalomra nézve, mely a katholicismusnak je-lenleg oly annyira kedvez.
A politikai légsulymérő jelenleg tehát, ha nem is szép időt, de legalább csendet mutat, és — hogy a hasonlatot folytassuk — a merre csak tekintünk, levél sem mozog a fákon. De e csend álomba ne ringasson bennünket. Kanzler tábornok rövid szabadságot kérvén, azon választ nyerte, hogy egyelőre m a r a d j o n még Romában, miből a tisztek és katonaság azt következtetik, hogy nemsokára ismét alkal-muk leend, a szentatyához való ragaszkodásukat és rendit-hetlen bátorságukat a világ előtt bebizonyitani.
A L G Í R . Msgr Lavigerie, algiri érsek egy felhívást in-tézett a franezia papsághoz, melyben felszólítja, hogy a megyéjében megtelepíteni szándékozott, földmüveléssel fog-lalkozó két jámbor congregationak szervezésében segitse.
A congregatioknak egyike férfi-, a másik nöcongre-gatio leend, mindakettő az algiri megyében, és pedig a férfi-congregatio Bon-Akrounban, a női ellenben Koubaban fogja székhelyét felütni. Jellemét és czélját e két congregationak következő vázolatos jelentésből ismerhetjük inog, melyet az érsek a fentemiitett felhíváshoz mellékelt.
A földmiveléssel és a betegek ápolásával foglalkozó testvérek (vagy nővérek) a tiszteletreméltó Jeromos véd-nöksége alatt állanak, ki, mint született arabs, a 16. szá-zadban Krisztusért vértanúságot szenvedett.
Rendeltetésük a szeretet müveinek gyakorlásában áll, ilyen az árvák- éspogánygyermekeknek a földmüvelésre való tanítása, és a betegeknek, a k á r a háznál, a k á r a minden ház melletti külön intézetben való ápolása. Főfoglalkozásuk azonban a földmüvelés, s mindazon kézi m u n k á k , amelyek a r r a vonatkozással b i r n a k , úgymint a férfiaknál például a bognár-, kovács-, kőműves-, szabó-, sütő- és asztalosmunka.
Ezen m u n k á k a t a testvérek a hit és szeretet szellemében végezendik, s ez lészen számukra a kiváló eszköz, bű-neikért eleget tenni és a keresztény erényeket gyakorolni.
A testvérek nem t a r t h a t n a k igényt semmiféle eltar-tásra vagy évi fizetésre, s el nem is fogadhatják bárhonnan kináltassanak is vele, hanem arezuk verejtékében keresvén mindennapi kenyerük et, s mindazt, amire a szegények számára szükségük van, m u n k á j u k után fognak élni; mi, tekintetbe vévén a földnek termékeny voltát, főképen Algír-ban, némi szorgalom, rend és takarékosság mellett könnyű dolog leend.
A rendnek szabályai a testvérektől a földmivelésen kivül egyéb nehéz vagy önsanyargató cselekvést nem kö-vetelnek, a böjtök u g y a n a z o k , mint a többi hiveknél; ruhá-z a t j u k fehér, köruhá-zépfajtaju vásruhá-zonból késruhá-zült, élelmük ugyan-az, melylyel az illető vidéken a földmivelők osztálya élni szokott.
A munka folytonos, kivévén az istenitisztelet és a szükséges pihenés idejét ; és tökéletes csendben végeztetik, mely csendet azonban a szükség esetében félbeszakítani szabad, valamint a munkaüres órákban sem kötelez.
A belépni szándékozók három hónapig mint kérők és egy esztendeig mint ujonezok két jézustársasági atya igaz-gatása alait állanak, (a női congregatioban e tisztet két nővér a naneyi sz. Károlyról nevezett ájtatos társaságból
— « 174 »
végzi); ezen utóbbi év letelte után 5 esztendeig kötelező fogadalmat tesznek, mely fogadalom ezen 5 esztendő letelte után utóhbi 10 esztendőre megújítható, csak ezen második időszak lefolyta után következvén az örök-fogadalmak.
A befogadás egyedüli feltétele jó hirnév, egészséges testalkat, valódi hivatás és szintetlen erény ; más, bármi-nemű anyagi hozomány nem k í v á n t a t i k .
A férfi-congregatioban papok is vehetők fel, kikre aztán ugyanazon szabályok alkalmaztatnak, mint a többi laicus testvérekre, amennyiben ők is hasonlólag kötelesek, minden a papi teendőktől szabad idejüket földmüveléssel tölteni.
A congregationak külön généralisa van ; társházakat mindenütt alapithat az egész világon, hol kedvező körül-ményekkel és az illető főpapok helyeslésével találkozik ; az egyes testvéreket azonban, kivévén az önkényt jelentkező-ket, nem lehet egyik házból a másikba áttenni.
A congregationak szabályaiból még a kővetkező pon-tokat emeljük ki :
A f ö l d m i v e l é s i m u n k á r ó l : A testvérek teen-dői közt legelső helyen áll a földmüvelés. Az igazgató test-vér az idevonatkozó m u n k á k a t a k k é n t fogja felosztani, a művelendő térségek nagysága és berendezése iránt a k k é n t fog intézkedni, hogy a testvérek tartózkodásuk helyén mindazt termeszthessék és készíthessék, mire saját fentar-t á s u k r a és munkáik czélszerü elvégzésére szükségük van.
A testvérek eszerint maguk termesztik gabonájukat, maguk müvelik szőlőiket, gondoskodnak jól elhelyezett legelőkről, t a r t a n a k és tenyésztenek mindenféle háziállatokat, sőt még a haltenyésztéssel is foglalkoznak, ha a helyi viszonyok a viz tekintetében erre nézve kedvezők.
Az igazgató testvér arról fog gondoskodni, hogy szem előtt tartva az ellátandó egyének számát, ideértve nemcsak a r e n d t á r s a k a t , hanem az á r v á k a t , öregeket, vendégeket és betegeket is, jó esztendőkben legalább egy harmaddal több termesztessék, mint a mennyi ezeknek ellátására elkel. A fölösleg vagy természetben, vagy eladatván, értékében félre fog tétetni, hogy ebből a rosz esztendők okozta hiányok pótoltassanak.
A m ű h e l y e k r ő l . Tekintetbe véve, hogy a testvé-rek szegénységet fogadtak, és hogy a szabály azt rendeli, miszerint minden egyes házban mindaz termesztessék és készíttessék, ami az ottlévők eltartására és m u n k á i k czél-szerü elvégzésére szükséges ; arról is fog az igazgató test-vér gondoskodni, hogy minden házban bizonyos műhelyek rendeztessenek be, melyekben a testvérek vagy állandóan, vagy csak ideiglenesen a l k a l m a z t a t v á n , mindazon kézi m u n k á k a t végzik, melyeknek készítményei a ház körül szükségeltetnek, ilyenek a kovácsi, asztalosi, ácsi, kőmüvesi és kővágói, fazekasi és téglavetési, czipészi, takácsi, mol-nári és sütői m u n k á k , ezeken felül, ott, ahol kell, mészár-szék is lesz. Mely műhelyekben nem szabad más, a házon kivüli munkásokat alkalmazni, még a munka siettetésének tekintetéből sem ; hanem minden testvérnek kötelessége leend, az njonczi év alatt egyikét azon mesterségeknek megtanulni, melyet aztán a közös gazdasági munkán kivül gyakorland, s pedig egyátalán az a r r a kijelölt időben és órában, esetről esetre pedig akkor, midőn vagy eső vagy
túlságos hőség miatt nem lehetend a mezőn dolgozni. R e n d -kívüli szükség, sürgős épitések vagy javítások esetében a testvérek mind alkalmazhatók, rendesen pedig ezekre oly időszak választandó, melyben a mezei m u n k a szünetel.
A f e l e b a r á t i s z e r e t e t é s a k ö n y ö r ü l e t a z o n m ü v e i r ő l , m e l y e k a z i n t é z e t b e n g y a -k o r o l t a t n a -k : — eze-kre egész terjedésü-kben vagy egyes részleteiben a k k o r kezd vállalkozni egyik vagy másik ház, ha az ott tartozkodó testvérek immár azon helyzetben van-n a k , hogy övan-nmuvan-nkájuk u t á a elélhetvan-névan-nek; — ezevan-n müvek pedig a következők :
1) A z á r v a h á z a k : oda nem csak keresztény, ha-nem pogány gyermekek is vétetnek b e ; a testvéreknek kö-telességévé tétetvén, hogy gondosan őrködjenek a fölött, miszerint azon veszélyek, melyek a különféle vallású gyer-mekek ilyetén együttlétéből netán származhatnának, elhá-r i t t a s s a n a k .
Ezen gyermekek ingyen vétetnek be, a nélkül azon-ban, hogy a testvérek netáni ezen üdvös czélja önkényt be-folyó adományokat visszautasítani kötelesek volnának. A gyermekek a m u n k a és az erény szeretetében fognak nevel-tetni, a testvérek által n y e r n é k a szükséges oktatást a keresztény hittanban, mig ezenkívül az írás-, olvasásra,szám-tan- s valamelyik, tetszés szerint választható mesterségre is t a n í t t a t n a k , minderre oly testvérek által, kik az otthoni éa a mezőn való tanitásra képesek ; ha a testvérek közt pa-pok is vannak, akkor e vallástanítás s az írás, olvasás és s z á m t a n gyakorlása ezekre fog bízatni.
2) A n y i l v á n o s i s k o l á k . Az árvaházakon kivüi a testvérek lehetőség szerint nyilvános iskolákat is fognak megalapítani, melyeket keresztény és pogány gyermekek különbség nélkül látogathatnak. A tanitás itt is ingyen lesz, önkénytes ajándékok azonban elfogadhatók. Az iskolás gyer-mekek vagy a házban l a k h a t n a k , vagy kívülről jöhetnek be az iskolát látogatni ; — a házban lakókra ugyanazon szabályok állnak fönn, melyek az árvaházakban is alkal-m a z t a t n a k .
3) M o n e d é k h e l y e k s z e g é n y a g g a s t y á n o k s z á m á r a . Ezen menedékhelyek oly házakban rendezhetők be, melyekben árvaház nem létezik. Az aggastyánok val-láskülönbség nélkül és ingyen fogadtatnak be azon egy feltétel alatt, kogy becsületesen és békében éljenek ; s halá-lukig m a r a d h a t n a k ott, ha csak önkényt nem h a g y j á k el az intézetet, mely esetben többé vissza nem térhetnek oda. — Két testvér fog gondot viselni r e á j u k , s mindennel el lesznek látva, a mennyiben a h á z n a k anyagi körülményei ezt lehe-tővé teszik, ezenkívül kellő szellemi vezetésről is gondos-kodva lesz.
4) B e t e g á p o l d á k . Minden klastrom mellett egy betegápolda is lesz, hol a szükségesebb gyógyszereken ki-vül székek és padok is lesznek a jelentkező betegek számára^
k i k minden héten háromszor össze fognak oda gyülekezni, hogy tanácsokat és gyógyszereket k a p j a n a k .
A betegek keresztényi szeretettel fogadtatnak, főké-pen a hitetlenekre fog kiváló gond fordíttatni, minthogy ők kétszeresen boldogtalanok. H a fekélyes betegek jelentnek, akkor a szolgálatukra kirendelt testvérek azzal kez-dendik működésűket, hogy a betegek előtt letérdelvén,
megcsókolják lábaikat, mutatván ezáltal, hogyha szegények-és betegekben is tisztelik az Istennek képmását. Azután gyengéden kötözgetendik sebhelyeiket, m u n k a közben vi-gasztaló szavakat intézvén hozzájuk.
Az egész betegápolda két különösen e czélból kiren-delt testvérek vezetése alatt áll, kik némi oktatást nyervén a gyógytan elemeiben érvényesitendik azt oly bajok irányá-ban, melyeket ismernek, de soha az olyanok iránt, melyek ismeretlenek előttük. Taníttatásuk alkalmával azon b a j o k r a fordítandó a főfigyelem, melyek azon vidéken, hol a r e n d h á z fekszik a leggyakoriabbak. E két testvér, az elöljárónak engedelmével ki is rándulhat a vidékre, hogy a körüllakókat tehetségűkhez képest orvosi segélyben részesítsék.
A testvérek arról lesznek meggyőződve, hogy ez a legliathatósb szer az emberi szivek megnyerésére, a mennyire Krisztus u r u n k is sok szivet hódított meg az által, hogy hallgatóinak testi fogyatkozásain segitett. Mi ugyan nem művelhetjük, hasonlólag mint ő a hatalom csudáit, de mű-velhetjük az önfeláldozás-és szeretetéit, s erről fognak
meg-ismerni bennünket, hogy tanítványai v a g y u n k .
Azon testvérek is, a k i k közvetlenül ugyan nem szol-gálják a betegeket, még is közvetve legalább azon eszközök és szerek előteremtéséről fognának gondoskodni, melyek azoknak gyógyitására szükségesek.
5) A v e n d é g h á z a k. Minden oly rendház mellett, mely nem fekszik lakott vidéken avagy valami caravanse-r a i n a k közelében, vendégház caravanse-rendeztetik be, ha ez a caravanse-rendház anyagi körülményeinél fogva lehetséges. Ezen vendégháznak belső berendezése olyan lesz, hogy a befogadandó utazóknak némi kényelmet nyújtson, ezért az európaiak számára á g y a k lesznek o t t a n , a benszülöttek számára pedig szőnyegek, mindenütt pedig a nők szigorúan elválasztandók a fér-fiaktól.
Az utazók ily vendégházakban egy éjszakán át tar-tózkodhatnak ; befogadásukkor a testvérek szegénységük miatt elnézésre kérendik őket, befogadtatik mindenki kivé-tel nélkül, ha azonban észrevétetnék, hogy bizonyos egyének g y a k r a b b a n jönnének, mintegy azon czélból, hogy a rend-nek költségén" éljerend-nek, ezekrend-nek szeretettel tudtul adandó, hogy ily körülmények közt többé be nem fogadhatók.
A vendégház két testvérnek vezetése alatt áll, a ven-dégek ingyen fogadtatnak be, ha egyik vagy másik önkényt n y ú j t némi kis adományt, akkor azt alázatosan el szabad fogadni, de kérni valamit, avagy csak mellesleg is
figyel-meztetni az utazót, hogy adjon valamjt, nem szabad, mert a vendégszeretet a testvéreknek erényei közé tartozik, me-lyet saját költségükön kell gyakorolniok.
6) A z a l a m i z s n a . Ámbár a koresztény szeretet-nek azon cselekedetei, melyeket eddig jeleztünk, úgyszólván mindannyi alamizsna, mégis a voltaképeni alamizsna is, a szónak szoros értelmében a testvérek kötelességei közé tartozik, kik ezen kötelességet szivesen fogják gyakorolni mindazok iránt, k i k ily könyöradományt kérnek. Pénzbeli a j á n d é k o k azonban nem adatnak soha, minthogy a rendnek
nincsen pénzbeli jövedelme, hanem az ajándékok termé-szetben osztatnak, például egy darab kenyér, vagy ebéd
után annak maradványai.
A könyöradományok könnyebb és czélszerübb
oszto-gatásának czéljából a távoli vidékeken fekvő rendházakban egyes a hitetlenek közül választott férfiaknak segítsége is vehető igénybe, oly módon, hogy azok a segítségre legmél-tóbb öregeket és számos gyermekkel terhelt a n y á k a t felke-ressék és a testvéreknek bejelentsék. Az adományoknak mikénti osztogatása egy különösen e czélból kirendelt test-vérnek vezetése alatt álland.
7) A z i s t e n i t i s z t e l e t . Olyan vidéken, hol nincs templom, szabad a híveket a rendház kápolnájában beeresz-teni, hogy ott az istenitiszteletben résztvegyenek és a szent-ségekhez j á r u l j a n a k . Ily esetben a testvérek egy külön el-rekesztett helyen üljenek.
Ez az u j congregatio szabályainak vázlata : a kézi munka, a szeretetnek cselekedetei és a missioknak anyagi f ö n t a r t á s a képezik azoknak alapelveit. Meglehet, hogy eme kivonatunk tán a kelletinél hosszabb lett, de úgy látszott, hogy emez üdvös és mindenesetre figyelemre méltó szabá-lyoknak kellő, kimeritő ismertetésére a legalkalmatosabb eljárás, ha, amennyire lehet, az egész rendszert az olvasó-nak lelki szemei elé t á r j u k .
IRODALOM.
„Juris ecclesiastici Graecorum história et monumonta, jussu Pii I X . Pont. Max. Curante J . — B. P i t r a S. R. G. Card.
Tom. I I . Romae 1868."
(Folytatás.)
Ezek után még csak egy volt hátra, hogy a konstan-tinápolyi püspökök n a g y r a v á g y á s á n a k kielégítése tökéletes legyen. Nectariusnak s Anatolnak eljárása némileg igazol-tatott azáltal, hogy a konstantinápolyi s chalcedoni zsinatok érdekükben határozatokat hoztak. Nem igy volt Acatiussal s böjtölő Jánossal. Iparkodni kellett tehát, hogy az utódok ezeknek működései számára is m e g n y e r j é k némileg a tör-vényes sanctiot. S ezt is elérték a t r u llanumi zsinat által.
Második Justinian császár parancsára összejött 692-ik év-ben Konstantinápolyban a császári palota egyik tereméév-ben körülbelül két száz és néhány püspök Keletnek minden zugából. Kimondott czélja e számos tagból álló gyülekezet-nek az volt, hogy az egyházi fegyelem helyreállítása tár-gyában fognak tanácskozni ; titkos czélja azonban az volt, hogy a konstantinápolyi patriarcha n a g y r a v á g y á s á n a k elég tétessék s az általa eddig kieszközölt vívmányok helyben-hagyattassanak s törvényileg sanctionáltassanak. A zsinat nagyszámú határozatokat hozott, melyek közt vannak igen hasznos s igen bölcs rendeletek ; de vannak közöttük olya-nok is, melyek a r é g i hagyományokkal s őseredeti intéz-ményekkel homlokegyenest ellenkeznek s ezeket sarkaik-ból kiforgatják. Igy például, a papi nőtlenség törvénye, mely eddig a görög egyházban is^megtartatott, most u g y a n
nem törültetett el egészen, de nagyban megváltoztattatott ; a püspöki székek méltósága a császári városok rangfoko-zatát fogja követni , s igy az egyházi hierarchia a politikai változásoknak alárendeltetett. A konstantinápolyi szék méltóságban egyenjogunak jelentetett ki a római szent székkel s ezentúl a konstantinápolyi] ujrómai p a t r i a r c h á k ugyanazon jogokkal s kiváltságokkal f o g n a k élni, melyek-kel éltek eddig az órómai p á p á k .
— « 176 «
I g y a trullanumi zsinat megoldotta feladatát, leját-szotta szerepe't, midőn a konstantinápolyi patriarchának n a g y r a v á g y á s á t zsinatilag sanctionálta. A múltra nézve megerősítette a jogbitorlást ; a jövőre nézve pedig hasonló eljárásra tágas u t a t nyitott. Más oldalról pedig a konstan-tinápolyi p a t r i a r c h á k e zsinatot az egyetemes zsinatok közé számították, a n n a k határozatait az egész görög
egy-házra nézve kötelezőknek hirdették, s mindenkitől köve-telték, hogy azokhoz szorosan ragaszkodjanak s az ő fen-hatóságukat Keleten mindenki elismerje.
Már pedig mily czim alatt lehet egyetemes zsinatnak nevezni oly gyülekezetet, melyben pusztán Keletnek püspö-kei vesznek részt, még pedig császári felhívásra s rende-letre, s mely gyülekezetet zsinatnak a római szentszék el nem ismeri s határozatait meg nem erősiti? A zsinat hatá-rozatai az egyházi fegyelmet lazulttá teszik, a papok ren-detlenségeinek tág utat nyitnak, az egyházat a világi hata-lom szolgálójává aljasitják. Ahelyett tehát, hogy azon patri-a r c h á k eljárását igpatri-azolnák, k i k tetteikben ezen hpatri-atározpatri-a- határoza-t o k r a hivahatároza-tkoznak, azokahatároza-t inkább k á r h o z határoza-t a határoza-t j á k ezen zsinahatároza-t határozatai. A trullanumi zsinat az egyházjogi évkönyvek-ben mindig fen fog maradni, mint szomorú emléke azon k o r n a k , mely a nagyságból a hanyatlás korábai átmene-tet jelezi.
Amint a trullanumi zsinat határozatait kibocsátotta, a konstantinápolyi p a t r i a r c h á k ezekre támaszkodva, nyil-tan, minden tekintet mellőzésével megkezdették a támadást Roma ellen s itt kezdődik ezen küzdelemnok harmadik időszaka.
(Folyt, köv.)
VEGYESEK.
— Primás ő herczegségének legújabb körlevele de niatriculis szól et summa, quae iis adhibenda est, cura. Nagy jelentőségénél fogva közlendjük.
— V é g h Sándor veszprémi áldozár f. é. kisasszony-h a v a 8-án m u t a t t a be zsenge áldozatját, mely alkalommal a szent beszédet S c h e r n b e k János nagyszombati főgym-nasiumi t a n á r tartotta. Az élvezetes beszéd nyomtatásban is megjelent, és mintegy átlátszó tisztasággal állítja az olvasó elé a papot mint élő világosságot.
— Az egri katholikusok sorakoznak a felekezeti iskola föntartása végett és tiltakoznak a városi tanács s képviselő testület azon határozata ellen, melynél fogva a k a t h . isko-l á k közösekké isko-lőnek kimondva. Ó-Buda szintigy cseisko-lekedett ; Pécsett pedig Grirk Alajos kanonok az iskolaszék szervezéso alkalmakor kijelentvén, hogy a közösiskolák megállapítá-sára való közreműködés ellenkezik kath. papi lelkismere-tével, és igy a szervező gyűlésben részt nem vehet, ezt odahagyta.
A Gy. után a Prot. egyh. lap is közli azon badarságot, hogy Romában a gyógyszerészeknek
megparancsolták,misze-rint csak a gyónóczédula előmutatása után adhatnak az illető beteg számára gyógyszert.
— Említve volt, hogy a syllabust Luigi Bilio készí-tette, ki bíbornoki méltóságra is emeltetett. E z t fölemlítve a a prot. egyh. lap, hozzáteszi: ha Herostratus emléke
— Említve volt, hogy a syllabust Luigi Bilio készí-tette, ki bíbornoki méltóságra is emeltetett. E z t fölemlítve a a prot. egyh. lap, hozzáteszi: ha Herostratus emléke