A F R I K A . M i s s i ó i t u d ó s i t á s . A Maskarén szi-getek püspöke Maupoins Amand a következő, történelmi tekintetben is érdekes és tanúságos körlevelet bocsátotta közre :
Azóta, hogy az isteni gondviselés ezen egyházmegye püspökségére hivott, egyik kiváló feladatunknak t e k i n t e t t ü k a n n a k történelmét tanulmányozni.
Ezen k i t a r t á s u n k közben kivált egy dolog volt az, a mely figyelmünket lekötötte. Megvalljuk szeretett testvérek n a g y vigasztalásunkra szolgált tisztára meggyőződhetnünk arról, hogy a clerusnak igen nagy része van mindazon üdvös dolgokban, melyek itt a g y a r m a t keletkezte óta eszközöl-tettek. Ö volt az, mely azt bölcsőjében megszentelte, mely jólétének növekvése fölött virasztott, i f j ú k o r á b a n vezéreül szolgált, s a z u t á n is fo'yvást gondozta s mindig teljes önoda-adással szolgálta. Minélfogva nem is csodálkozhatni, hogy a creol lakosság oly n a g y tisztelettel viseltetik a sz.
vallás iránt, s hogy a papságnak itt oly nagy befolyása van a nép szellemére, szivére.
Mindazonáltal e g y a r m a t papságának történelme egé-szen ismeretlen, betöltetlen lapot képez még az évkönyvek-ben ; azt hittük tehát, hogy elérkezett az alkalmas idő, midőn pásztori látogatásra és bejárni készülök az apostoli munká-a b n oly gmunká-azdmunká-ag térségeket és hegyvölgyeket, különös
örö-mömre szolgál e férfiak emléke által egyszersmind saját magam buzgóságát is feléleszteni. De ti is, kedves testvérek, szivesen hallandjátok felemlítve e neveket, melyeket szüléi-tektől oly g y a k r a n hallátok emlegettetni, és melyek a múlt-nak oly vonzó képét idézendik föl előttetek.
I. A Maskarén szigetek, melyek nevöket P o r t u g a l fel-fedezőjüktől vették, még egészen lakatlanok voltak, midőn Francziaország itt, Malgache szigetén gyarmatot alapított ; s midőn azokat 1642ben de Pronis a g y a r m a t legelső k o r -mányzója X I I I . L a j o s nevében birtokba vette. H a t évvel később Flacourt k o r m á n y z ó megújította e birtokbavételt és a Maskarének nevét Bourbon szigetekre változtatta.
A M a d a g a s k á r b a n letelepült francziák közül 12 fellá-zadván De Pronis ellen, ez őket a Maskarénekbe számüzé, k i k Flacourt alatt Madagaskárba visszamenvén,nem győzték eléggé dicsérni ezámüzetési helyöket. Mire 8 franczia enge-délyt k é r t és nyert is, hogy Bourbonba át telepedhessék s ott saját költségére dohány-termesztéssel foglalkozhassék.
E hirek eljutottak paulai sz. Vincze tudomására is, ki m á r előbb a b. Szűz intelmére, missionáriusokat küldött vala Madagaskárba. Nagy szive legott fellángolt ez u j szi-getlakók üdvéért s tudván, hogy áldozár nélkül v a n n a k , 1658 j a n u á r 12-én azonnal irt Meilleraye tábornoknak s ezt kéré hogy egy épen e g y a r m a t o k r a indulni kész h a j ó n Maskarébe s Madagaskárba hitküldéreket szállíthasson. Le-velet vettem Coupliertől, í r j a szent férfiú, ki engem tudósit, miszerint értekezett önnel Monseigneur, egy missiói állo-másnak Maskaréneni felállítása i r á n t s óhajtja, hogy e végre egy atyát és egy frátert küldenék neki. E r r e én azt adám neki válaszul, hogy szivesen teljesitem kívánságát, ha ön Monseigneur helybenhagyja, miszerint egyúttal Madagaskár-is küldhessek egy-két áldozárt.
L á t h a t j á t o k kersztény testvérek, hogy szent Yincze kérése főleg Maskarénre i r á n y u l s Madagaskara csak mel-lesleg jő szóba.
De kérdés, valóban eljöttek-e ezen áldozárok ? Kétség-telen ; mert nem hihető s szinte lehetetlen, hogy sz. Vincze kérése megtagadtatott volna.
Mindazonáltal az indiai t á r s u l a t által Madagaskárba indított hajók csak 1665 julius 20-án kötöttek ki Maska-rénen azon f r a n c z i á k k a l , kiket Colbert ide átszállított, s kik törzsatyái az itteni franczia népességnek. E z e k csak azon föltétel alatt egyeztek be elhagyni Francziaországot és u j hazát alapítani, h o g y ott F r a n c z i a o r s z á g vallását ia felta-lálhassák. Különben semmikép sem lehettek volna r e á v e h e t ő ^ hogy elhagyják nemzetüket, r o k o n a i k a t , szüleiket szentegy-h á z a i k a t . A franczia bárszentegy-hova jusson, nem feledi, szentegy-hogy az egyház legidősb leányán ak fia, és óhajtja, hogy kettős jelvény óvja ő t : nemzeti zászlaja s a szent kereszt jele! — E derék honfiaink eljöttek tehát Bourbon szigetére, de eljöttek pap-jaik kíséretében.
Az elsőt, kinek nevét a történet följegyezte, Jourdié J á n o s n a k hitták. Gályákból készített kunyhó vagy a n a g y tamarinek egyikének vendégszerető á r n y é k a képezte bizo-n y á r a a szebizo-ntélyt, mely a l a t t i t t e s z i g e t e bizo-n legelőször bemu-t a bemu-t bemu-t a bemu-t o bemu-t bemu-t a vérnélküli áldozabemu-t ; s egy erősségnek meg egy szentegyháznak építése volt a legelső m u n k a , melyhez
ujon-nanérkezetteink hozzáfogtak. Ezen is felismerhetjük a ki-válólag vallásos és harczos nemzetnek fiait.
Szent P á l plébániájának legrégibb anyakönyveiben állandóan Jourdie János neve fordul elő mint ki keresztelt, esketett, temetett s ki itt 1672 nov. 20-ig lelkészkedett. Ki-vüle azonban még más kettőnek a neve is fordul elő : az egyik Mathos Lajos, ki Jourdiével együtt érkezett s egyideig itt időzött hajóra v á r v a , mely őt többekkel együtt Indiába
átszállítsa, és Montmasson Jánosé, ki Madagaskárból jött ide barátjához, hogy nála a missioi fáradalmak következté-ben megrongált egészségét helyrehozza.
Valamivel később ezen Montmasson János nevével Algirben találkozunk, hol apostoli helyettes minőségben működött s a hit és Francziaország elleni gyűlöletből a Dey által ágyutorkához köttetve Duquesne tengernagynak, ki Algirt ostromolta h a j ó j á r a levettetett. E k k i n t Bourbon szi-getét azon dicsőség is megilleti, hogy első apostolai egyike a vértanúság disz-sugaraival ékeskedik.
Kétséget nem szenved, hogy a m a d a g a s k á r i vésznapok után paulai sz. Vincze fiai is visszahivattak Francziaor-szágba, minthogy a X V I I . század vége óta Bourbon szige-t é n csupán hajólelkészekeszige-t, Indiába s Chinába uszige-tazó missio-náriusokat, avagy ágostoni, dömés és sz. ferenczi szerzetese-k e t olvasunszerzetese-k az anyaszerzetese-könyveszerzetese-kbn jegyezve.
E szerzetesek nemcsak az oktatás s a tudományok, hanem a kormányzás körül is nagy érdemekkel birnak s oly tisztelet- és szeretetben részesültek, hogy kettő közőlük
a kormányzói méltóságot is viselte.
Az egyik Quimperi Bernardin atya, ki Fleurimond halála után lőn megválasztva. A sz. Páli plébániában több okiratok léteznek, melyeken ezek olvashatók: Nagyon tisz-telendő Quimperi Bernardin atya, capucinus hitszónok, apos-toli missionárius, lelki sőt ő legkeresztényibb felsége helyett s az indiai társaság általános kormányzói alatt egyszersmind földi pásztora és kormányzója is Bourbon, előbb M a s k a r é n szigetének megkeresztelte. Mely szavak világosan bizonyít-j á k , hogy a népnek ezen választása a k i r á l y és az indiai társaság szentesítését is megnyerte.
E g y é b i r á n t m i n d n y á j a n bevallják, hogy a sziget kor-mányzata e szerény szerzetes alatt egyike volt a legfén yesb-beknek. Találtunk tőle egy hosszú emlékiratot, melyet a tengerészeti ministeriumhoz intézett s melyben a g y a r m a t múltja- és jövőjére való tekintettel czélszerü kereskedelmi és gazdászati intézkedéseket ajánl. A sz. Péternél építendő kikötő terve nem uj. Már Bernardin sürgeté azt ; s az általa
ajánlott javitások oly jelesek, hogy bármely manapi állam-férfiunak helyeslésével is találkoznának.
Miután hat évhosszant hasztalan szorgalmazta, hogy iparosok és kézművesek, gazdászati eszközök s egyéb szük-séges dolgok szállíttatnának Francziaországból : g y a r m a t a érdekében maga kelt útra Európába, hol X I V . Lajo3 által nagy kitüntetéssel fogadtatván a k í v á n t a k a t legott megnyeré.
A nagy király dicséretekkel halmozá el s bátoritá, hogy hivatalát eddigi buzgalmával folytassa. De az alázatos szer-zetes kijelenté, hogy e magas hivatalt csak kényszerűen fogadá el s kéri fejedelmét, hogy attól felmentené. E kérel-mébe X I V . Lajos csak azon feltétel alatt egyezett, hogy
Bourbonba visszatérjen s utódát tanácscsal segélje. —
Sze-rencsétlenségre azonban a visszatérőt útközben „Minden-s z e n t e k " öblén érte a halál.
A második szerzetes-kormányzó Hyacinth atya volt, k i Vauboniont, Bernardin közvetlen utódát követé. A Ker-biguet de Kervéguélen bretagnei főnemes családnak tagja, Vauboulon szerencsétlen kormányzata után az össze* lakosság figyelmét önkintelen m a g á r a vonta s gyarmati kormányzóvá választatott. Bármint ítéljenek is fölötte bizonyos történé-szek, k o r m á n y a Bernardin idejére emlékeztet és hasonlóan szelid, okos, bölcs és erélyes volt. Midőn az indiai társaság, az ellene indított áskálódások következtében vizsgálatot ren-delt : a bűnösök szigorúan bűnhődtek, Hyacinth a t y á n a k ellenben teljes elégtétel adatott. Emléke tiszteletben van a szigeten. Végnapjait Quimperi zárdájában töltötte, hol igen nagy kort érve halt meg 1677-ben.
II. A 18-ik század első éveiben sz. P á l plébániáját Marquer Péter vannes-megyei áldozár bírta. Ez azon tisz-teletben részesült, hog y vendégül fogadta ft. Maillard Tamás antiokiai pátriárkát, ki mint a szentség és atya a latere követe utazott Indiába s Chinába. E z 1703-ik évben történt. A mikor is nevezett főpap a b. Szűz mennybemenetele ünne-pén sz. Pál templomában ünnepélyesen pontifikált és bérmált, beszédben üdvözlé Mussard-családot, mely a Notre Dame des Anges" szentegyházat épitteté s egy úttal a szent-páli hiv ket buzditá, hogy hozzájok illőbb istenházáról gondos-kodnának. Szavait eredmény követé s nemsokára ő maga szentelte fel az u j szentegyházat Pál-fordulásának tisz-teletére.
Ugyanő megígérte, hogy a g y a r m a t lelki érdekeit a szentszéknél hathatósan fogja támogatni. Szavát meg is tartotta. Közbenjárására a szentszék apostoli praefecturává emelte az állomást s t u d v a mennyi üdvöst eszközöltek Ma-dagaskáron sz. Vincze fiai : IX. Kelemen pápa sz. L á z á r intézetére bizta e fontos missio ellátását.
Bonnet atya, paulai sz. Vincze szellemének örököse, a pápa felszólítását mennyei sugalomnak tekintette s az indiai társasággal némely temporaneákat elintézvén 4 leg-buzgóbb papját küldé Bourbon szigetére u. m. Renon Dániel, Criais Lajos, Abot János, Honbert J a k a b a t y á k a t és egy laicus segédet.
Renon Dániel a missio főnöke sz. Dénisbe helj ezkedett el a laicus segéddel ; Criais és Abot a t y á k sz. Paulban al-k a l m a z t a t t a al-k , H o n b e r t . a t y a pedig Sainte-Suzanne-ban.
Fesztelen, megnyerő modoruk, szent hivataluk teljesi-tésébeni hüségük s buzgalmuk, a betegek, szegények, á r v á k elhagyottak iránti szeretetteljes gondoskodásuk, szóval valóban apostoli életmódjuk mély benyomást tőn az itteni creolokra. Leveleik, melyeket P á r i s b a intéztek, telvék öröm-mel és hálaadással, hogy ily bőtermést igérő hitmezőre kül-dettek munkásokul.
E z érzelmeik a sz. L á z á r intézeti elöljárók ez idősze-rinti nem egy körlevelében is felemlítetnek. Igy Bonnet atya 1717 j a n u á r 1-én a társoda tagjaihoz intézett k ö r i r a t á b a n igy szól: „Maskaréni testvéreink levelei tudósítanak, hogy
egészségük jól szolgál és m u n k á j o k a t óhajtott siker koszo-rúzza. Ok teljesen meg v a n n a k elégedve hiveikkel s a hivek ő velük. Még két laicus testvért küldünk nekik, hogy minden házra egy-egy j u t v á n az a t y á k a házi gondoktól menttek
71 M
lehessenek s betegségükben ápolójok legyen. Mind a három plébánia oly készségesen s oly sikerrel csatlakozik az a t y á k intentioihoz, a milyet csak a legbuzgóbb missiokban talál-hatni. A hitetlenek lassankint megténnek ; de az a t y á k nem keresztelik meg őket, még csak igaz szándékukról elégsé-gesen meg nem győződtek. A hivek pedig oly örömmel fo-g a d t á k őket s környezik folyvást, hofo-gy mintefo-gy az első keresztényekkel szüntelen ezt látszanak m o n d a n i : „Viri F r a t r e s quid faciemus" s az üdvök érdekében hozzájok in-tézett intelmeket s tanácsokat a legkészségesben teljesítik."
S az üdv ez örvendetes gyümölcsei korántsem voltak pillanatnyiak. 1720 jan. 1-én körlevélben Bonnet atya ismét irja, hogy magok az utasok is beszélik és hirdetik, miszerint a missionáriusok Bourbon szigetén valóban az első keresz.
tények erényeit ébresztik fel, s hogy az üdvös változás, me-lyet kezdetben előidéztek a folyvásti missiók és lelkigyakorlatok által istápoltatva e szigetet mintegy földi p a r a d i -csommá varázsolta.
E g y 1711-ben keltrendelet erejében, Bourbon szigetén tartományi tanács létesittetett, mely a legfőbb birói és vég-rehajtó hatalmat egyesitette magában. T a g j a i voltak, az indiai társaságnak a szigeten időző kormányzói, a királyi kormányzó s a lakosság legkitűnőbb néhány férfia. De meg kell említenünk k. testvérek, miszerint missionariusaink mindannyian szinte felvétettek a tartományi tanács tagjai közé, és kivált a rabszolgakérdésben, de egyebekben is hat-hatós szolgálatára voltak e testületnek.
Az első apostoli főnök, mis-ioi fáradalmaitól kimerülve s megbetegülve 1721-ben Francziaországba volt kénytelen visszaköltözni. Helyét Criais a t y a foglalta el, ki 25 éven tul kormányozhatta a missiót.
(Folyt, köv.)
IRODALOM.
„Votum des Katholicismus und kathol. Weltconsens über die Wichtigkeit und N o t w e n d i g k e i t der weltlichen Herrschaft
und Souveränität des hl. Stuhles etc. etc. von D r . Karl Schrödl, Domkapitular. F r e i b u r g . "
(Folytatás.)
A czikkely öt szakaszból áll, melyeknek sorozata a következő : 1) W a s ist der P a p s t ? 2) Innige Verbindung der weltl. Souverainität der P ä p s t e mit der W ü r d e und Majestät des hl. Stuhles. 3) I n n i g e Verbindung der weltl.
Souverainität der Päpste mit d e r Universalität des hl.
Stuhles und seiner Aufgabe die Einheit der Kirche zu er-halten. 4) Innige Verbindung der weltl. Souverainität der P ä p s t e mit der wirklichen und wirksamen und mit der freien und unabhängigen Ausübung des päpstl. Primates.
5) Epilog. — A tudós szerző nemcsak sok érdekest, de mintannyi tanulságost és nemesitőt is sző előadásába. — Müvének 6. lapján ezt is mondja sz. : „ W a s die E i n w e n d u n g betrifft, dem Papste stehe dia Dornenkrone besser, als die Königskrone, so ist eine alte P h r a s e im Munde Derjenigen, die den Papst und ihr Oberhaupt und das Christenthum in die Katakomben zurückgedrängt wünschten . . . Man hasst die Kirche und ihr Oberhaupt ; Elend, Schmach und Helo-teiithum soll ihr A n t e i l sein und so hält heuchlerische
Predigten von der Dornenkrone Christi. Aber gerade solche Prediger mit der Stimme J a k o b ' s und den Händen E s a u ' s zeugen am lautesten f ü r die Wichtigkeit und N o t w e n d i g -keit der päpstl. Königskrone." — A máskép vélekedők kebléből a föltett kérdés elleni elfogultságot kiirtandó sz.
majd meg a 7. lapon igy szól: „ W i r betrachten das Gesagte durch folgende Zeugnisse. — Friedrich I I . von Preussen, schrieb an seinen F r e u n d Voltaire über die Folgen des Sturzes der weltl. Souverainität der Päpste also : „Dann ist das Pallium unser, und die Geschichte zu Ende. D a keiner der europäischen Potentaten einen P a p s t anerkennen wird, der einem andern Souverain unterworfen ist, so wer-den sich alle einen Patriarchen machen. Und es wird all-mälig dahin kommen, dass ein jeder in seinem Lande eine eigene Sprache für sich hat." — Ein anderes Zeugniss. Als Napoleon I. noch Konsul war (vor der unbegrenzten Hersch-sucht), that er folgenden allgemein bekannten Ausspruch :
„Die Institution, welche die Einheit des Glaubens bewahrt, der Papst, ist eine bewunderungswürdige Einrichtung. Man tadelt an diesem Oberhaupte die weltliche Souverainität, man ist aber dem Himmel vielmehr D a n k dafür schuldig.
Der Papst residirt nicht zu P a r i s und das ist gut. E r resi-dirt nicht zu Madrid oder Wien, und gerade desshalb unter-werfen wir uns seiner Autorität. Dasselbe muss man in Madrid oder W i e n sagen. K a n n man glauben, die Oester-reicher oder Spanier würden, falls der P a p s t zu Paris resi-dirte, bereitwilligst seine Entscheidungen a n n e h m e n ? " " — Ilyen és sok hasonló mélyalapu megjegyzések után Schrödl teljes joggal ad azon nemes meggyőződésnek kifejezést, hogy a romai szent szék souveraini hatalma oly hatalom, melynek erős alapon föntartását és megszilárdítását — min-den gondolkozó- és j ó a k a r a t u n a k szemében — az emberiség legmagasabb érdekei manap sürgetőbben követelik, mint v a l a h a . . . Innen terjedt szét minden időben a tudatlanság és előítéletekben sinylő korszakokra az igaz világosság, innen fog rosz szenvedélydúlta időnkben is a kedélyek és szivek békéje m a j d a n általánosan elterjedni! — Miután a t. sz. az oly fontos és annyiszor meghányt kérdést, hogy
„mily viszonyban van a pápai világi hatalom és a lelkiek-ben föség, legfőbb p á s z t o r s á g ? " fölelevenité a 11. lapon a következő végeredményre j u t : „„Aus Allen,was wir bisher gesagt, leuchtet die Wichtigkeit und Nothwendigkeit der weltl. H e r r s c h a f t und Souverainität des hl. Stuhles, wenn derselbe (und mit ihm die Kirche) in seiner Ehre, W ü r d e , Autorität, W i r k s a m k e i t und Freiheit erhalten und gewahrt werden soll, in sonnenklarer Weise hervor, und bestätigt sich zugleich der Ausspruch eines ehrwürdigen Kirchen-fürsten : „Diejenigen, welche sagen, dass der P a p s t mehr werde gehört werden, wenn er ausschliesslich den himm-lischen Dingen obliegt, sind entweder arglistige Politiker, welche unter frommen Worten die H ä r t e der Beraubung verbergen wollen, oder schwachsinnige Katholiken, deren es an Fähigkeit gebricht zu begreifen, dass in Angelegen-heiten des Lebens das Geistliche und das Weltliche wie Leib und Seele mit einander verbunden sind." — Elevenen festvén az átkos, igazság- és alap nélküli eljárást, melynél fogva az egységes Italia, melynek vezéreit a bün mérge, a hazugság és ármány, mint a vallási meggyőződés és az
— » 7 2
ebből folyó erkölcsi törve'ny hiányának következménye hatotta át, a p á p a s á g iránti fiúi köteles engedelmességet
mindinkábh mellőzi nemcsak, hanem még a legszelídebb, a legerkölcsösebb egyházférfiakat is vérig üldözi, a 12. és 13. lapon ekkép nyilatkozik : „„Zum Schlüsse dieses (5.) Kapitels noch folgende Bemerkung. Sollte es der verruch-testen Bosheit gelingen, den päpstlichen T h r o n umzustos-sen, so werden zwar weder der päpstl. P r i m a t , noch die Kirche zu G r u n d e gehen, aber es sind dann f ü r den P a p s t u n d allen treuen Katholiken die Tage schwerer P r ü f u n g , die Tage der Knechtschaft und Verfolgung, die T a g e des Bekenner- und Martyrthums, vielleicht sind die T a g e des Antichrists n a h e . . . Aber auch f ü r die europäische Gesell-schaft überhaupt sind dann die schlimmsten T a g e ange-brochen. Denn ist der T h r o n des Papstes der älteste, der rechtmässigste und heiligste unter allen Thronen umge-stossen, und zwar selbst von Solcheu, die gesetzt sind Recht und Gereehtigkeit zu üben und zu handhaben, dann ist es mit aller E h r f u r c h t vor den Thronen zu Ende. Der Glaube an F ü r s t e n t h u m und Fürstenrecht verbleicht selbst in den Herzen Derjenigen, die d a r a n glaubten. Die fürstliche Ge-walt hat ihre höhere Weihe und Sanction verloren. Kein Besitz, kein Eigenthum, kein Recht ist mehr sicher. Alle Rechtstitel haben aufgehört. Vom Rechte erübrigt nichts mehr, als der Titel „neues Recht", das mit dem unvergänglichen und ewigen Rechte freches Spiel treibt, und den E r -folg der Gewalt zum obersten Grundsatze hat. Europa ist zu einem, unter die Herrschaft der brutalen Gewalt ver-fallenen Asien geworden. E s trifft hier ein, was der heil.
Augustin sagt : „ W a s sind die Reiche ohne Gerechtigkeit anders, als grosse Raubhöhlen?" (De civ. Dei IV, 4.) Zu-letzt aber, da es k a u m gelingen wird aus den Europäern auf die D a u e r Asiaten zu machen, k a n n eine Katastrophe über E u r o p a hereinbrechen, wogegen die französische Re-volution von 1789 ein Kinderspiel w a r . " "
(Folyt, köv.)
VEGYESEK.
— T r o l l Ferencz pécsi kanonok ő nsga a pécsi nö-vendékpapság, Sz.-Pál-Társulat czimü m a g y a r irodalmi is-k o l á j á n a is-k 100 frtot adományozott.
— A pesti hittani k a r a jövő 1869/70-i iskolaévre D u l á n s z k y Nándor t a n á r t választotta meg dékán-j á n a k .
— A nagyváradi megyéből közlött egy indítvány sze-r i n t a m a g y a sze-r egyetemnél két, m.nden papnöveldében egy szónoklati tanszék volna felállítandó, mely tanszékek t a n á -r a i egysze-rsmind Pest-Budának és a székesegyháznak len-nének vasár- s ünnepnapokon szónokai. A pest-budai orszá-gos szónokok fizetése 2000 frt, a megyei szónokoké 1600 f r . lenne szabad lakással. — Bizony jó volna e sokszor sürgetett ügyön valamit lenditeni.
— A krakói esemény miatt még alig kezdetett meg a tárgyalás, m á r is Pesten nagy falragaszok hirdetik annak h ü leírására az előfizetést; a hirdetmény a szavakkal végző-dik : W e g mit den Jesuiten ! Gyönyörű logica ; a krakói
carmelita zárdanők egy társnőjök i r á n y á b a n hibás eljárást követtek, tehát le a — jezsuitákkal !
— Örömmel értesülünk, hogy a sz. Ferenczrendüek mariana tartománya főnökéül a köztisztelet- és szeretetben álló pécsi guardiánt S z ö m r i c s Simon a t y á t választotta meg.
— Több érdekes magyar irodalmi termékről értesít-h e t j ü k a t. olvasó közönséget : a) „A polgári értesít-házasság." A m. k. egyetem hittani k a r a által a Horváth-féle jutalomdijjal koszorúzott pályamű. I r t a dr. S u r á n y i János, győri p ü s p . papnöveldei h i t t a n á r és sz. széki ügyész, b) „Kereszténység és egyház az alapítás korában." I r t a D ö 11 i n g e r Ignácz.
Fordította a pesti növendékpapság magyar egyház-irodalmi iskolája, c) „Sz. Pál apostol leveleinek értelmezése." A lel-kipásztorok használatára. I r t a K i s s János egri főm. aldo-zár, a bibliai tanulmányok ny. r. t a n á r a . III. füzet. A r a 1 f r t . d) „ E g y protestáns gondolatjai az egyesülésre fölhivó pápai kibocsátvány felett." I r t a Baumstark Reinhold, Baden nagyherczegi ker. törvényszéki tan. Magyarította Eperjesy Ferencz egri megyei áldozár. Ara 10 kr. e) „Szent kilenczed"
sz. Terézia tiszteletére. E g e r . Á r a 10 k r .
— Linczből irják, hogy a plébániai hivatal tiltakozása mellett egy oly törvényesitést kellett per subsequens matri-monium az anyakönyvbe beiktatni, melynél a gyermek a t y j a zsidó, a n y j a pedig katholika ; a parancs a helytartóságtól érkezett erőszakkali fenyegetés mellett.
— G r a t z b a n nem sokára nagy népgyűlés fog tartatni, melynek szándoka a romai zsinat ellen tiltakozni és bizal-mat szavazni a szabadgondolkozók Nápolyban tartandó gyűlésének. Gratzot ezen a gyűlésen Uhlich fogná kép-viselni.
— A londoni felsőház elé egy folyamodvány ter-jesztetett, mely szerint az egyetemi hallgatók valláskülönb-ség nélkül mindazon akademicus fokokra lennének bocsá-tandók, melyeket ezelőtt egyedül csak az államegyház tag-jai nyerhettek el. A gloucesteri és bristoli főpapok igen buzgólkodtak a bili ellen, minthogy a dissentereknek is lehetővé tenné az egyetem vezénylő hatóságának tagjaivá lenni !
— Az orthodox orosz vallásnak terjesztése Lengyel-országban a muszka kormány főföladatai közé tartozik ; mi hogy gyorsabban történjék, orthodox templomok építé-sére Lengyelországban 100,000 rubel van utalványozva.
Orosz Lengyelország 32 városában m á r 48 orthodox tem-plom van ; magában Varsóban 8090 lélek számára 14 ily templom létezik.
— Az „Unitá catt." u j g y ű j t é s t közöl, tudniillik
— Az „Unitá catt." u j g y ű j t é s t közöl, tudniillik