A gazdaság, birtok, és az üzem kifejezést gyakran egymás szinonimájaként
KDV]QiOMDDJ\DNRUODWV WRO\NRUD]HOPpOHWLV'RUJDLpVPXQNDWiUVDLIHOKtYMiN
a figyeOPHWDUUD KRJ\ iOWDOiQRV WHUPLQROyJLDL ] U]DYDU XUDONRGLN H]HQ D WpUHQ
/DORGAI et al, 1999/. Az Agrárgazdaságtani Kutató Intézet már a 60-as években kísérletet tett a fogalmak tisztázására, ennek során javasolták, hogy például vállalatként kerüljenek meghDWiUR]iVUD D QDJ\REE PpUHW MRJL V]HPpO\LVpJJHO UHQGHONH] JD]GDViJRN QDJ\]HPHN D] ]HP SHGLJ D]
H]HNHQ EHOO P N|G WHUPHOpVL pVYDJ\ JD]GDViJL HJ\VpJ PHJMHO|OpVpUH
szolgáljon.
A fogalmak tehát nem ugyanazt a jelenséget fedik le, ezért szükségesnek t QLN
a dolgozat elején rögzíteni azt, hogy milyen értelemben kerül sor a
NpV EELHNEHQKDV]QiODWXNUD
A földhasználat D I|OG PHJKDWiUR]RWW FpOODO W|UWpQ LJpQ\EHYpWHOH 6= &6 -HOOHP] GH QHP NL]iUyODJRV IRUPiL D WXODMGRQMRJ J\DNRUOiVD iOWDO
vagy DKDV]RQEpUOHWNHUHWpEHQW|UWpQ I|OGKDV]QiODW$I|OGKDV]QiODWDI|OGGHO NDSFVRODWRVMRJRNUDLOOHWYHDP N|GWHWpVUHXWDOyNLIHMH]pV
A birtok, birtoklás jogilag valamely dolog feletti hatalmi helyzet fennálltát jelenti. A hatalmi helyzet származhat a tulajdonjogból, de eredhet abból is, hogy a tulajdonos a birtoklás jogát átengedte a vele valamilyen jogviszonyban álló más személynek (bérlet, haszonélvezet, használat, haszonkölcsön,
Np]L]iORJ (EE O N|YHWNH] HQ D KDV]QiODW MRJD iOWDOiEDQ GH QHP IHOWpWOenül (pl. kézizálognál kizárt) megilleti a birtokost. A rendelkezési jogba tartozó
aljogokból a nem tulajdonos birtokos esetében kizárt az elidegenítés, a
PHJWHUKHOpV pV NL]iUW OHKHW D KDV]QiODW PiVQDN W|UWpQ iWHQJHGpVH LOOHWYH D EpUEHDGiV LV 6= &6 $ GROJR]DW WpPiMiEyO HUHG HQ HOV VRUEDQ D WXODMGRQRVpVDKDV]RQEpUO ELUWRNOiViYDOV]iPROKDWXQN
A tulajdonost megilleti a birtoklás, a rendelkezés és a használat joga egyaránt.
A használat keretében a dolgot használhatja, hasznosíthatja, gyümölcsöztetheti, vagy a használatot másnak átengedheti. A tulajdon lényege az elsajátítás,
DEV]RO~W V]HUNH]HW MRJYLV]RQ\ DKRO D KDQJV~O\ D WXODMGRQRV pV D WXODMGRQ WiUJ\iWNpSH] GRORJN|]WLYLV]RQ\UHQGV]HUHQYDQPtJPiVV]HPpO\HNHEE OD
jogviszonyból ki vannaN ]iUYD W UpVUH QHPWHYpVUH YDQQDN N|WHOH]YH $ PHJHQJHG PHJIRJDOPD]iVEyO N|YHWNH]LN KRJ\ D KDV]QiODW pV D PiVLN NpW MRJ LV FVDN OHKHW VpJ QHP N|WHOH]HWWVpJ $ WXODMGRQ WiUJ\iW NpSH] GROJRW
elidegenítheti, megterhelheti, a birtoklás keretében pedig megvédheti. A
I|OGWXODMGRQVSHFLiOLVMHOOHP] NNHOOHtUKDWyWXODMGRQIDMWD
A földbirtok: A köznyelvben elterjedt és meggyökerezett kifejezés gazdálkodási egységet jelent, így nincs összhangban a birtok jogi-közgazdasági fogalmával, mely utóbbi szerint a föOGELUWRN D I|OG KDV]QiODWiQDN OHKHW VpJH
illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A
I|OGELUWRN IHOHWW UHQGHONH]LN DNiU D WXODMGRQRV DNiU D EpUO $ OpQ\HJ D
hatalmi helyzet meglétén és nem a tulajdonláson van, azaz természetes, illetve
MRJLV]HPpO\KDWDOPiEDQiOOyI|OGWHUOHWU OYDQV]ypVDGROJR]DWEDQHEEHQD]
értelemben kerül használatra.
A gazdaság D ELUWRNQiO DQQ\LYDO W|EE KRJ\ QHPFVDN KDV]QiODWL OHKHW VpJHW
jelent, hanem elszámolási, termelési egységet is. Szervezeti-jogi keret,
független a tulajdonviszonyoktól. A köznyelvben azonban a saját tulajdonban
iOOy WHUP I|OGWHUOHWUH pV WHUPHO HV]N|]|NUH DVV]RFLiOQDN D JD]GDViJ V]y
alapján, amely ugyancsak nem felel meg a jogi-közgazdasági jelentéstartalomnak.
Egyes szerz N V]HULQW FpOV]HU OHQQH D JD]GDViJ NLIHMH]pVW D VDMiW V]HPpO\L
tulajdonban álló családi gazdaságok számára fenntartani, míg a vegyes tulajdonú nagyüzemeket birtoknak nevezni /DOBOS, 2000/. Véleményem szerint a családi gazdaságnak ilyen megközelítése félUHYH]HW OHQQH KLV]HQ H]HNDJD]GDViJRNLVP YHOKHWQHNEpUHOW I|OGWHUOHWHWV WDKD]DLV]DEiO\R]iV
következtében olykor nem is lehet világosan elkülöníteni azt, hogy családi
JD]GDViJUyO HJ\pQL JD]GDViJUyO YDJ\ YiOODODWL NHUHWHN N|]|WW P N|GWHWHWW
gazdaságról van szó. Ezért a gazdaság szót általánosan használom a
PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy EiUPLO\HQ FVDOiGL YiOODODWL YH]HWpV
alatt álló elszámolási egységre.
Üzem DODWW YDODPLO\HQ PpUHW pV WXODMGRQ~ JD]GDViJRW pUW 'RERV DKRO D WHUPHO WHYpNenységen és nem a tulajdonviszonyokon van a hangsúly. Kisebb
PpUHW HVHWpQ D V]HU] V]HULQW D] ]HP pV JD]GDViJ XJ\DQD]W D WHUPHO V]HUYH]HWHWMHOHQWL'2%26
Az üzem EU statisztika szerinti meghatározását a tagállamok is általában követik. Így az angol farm, vagy a német gazdaság esetében is olyan önálló technikai-JD]GDViJL HJ\VpJU O EHV]pOQN PHO\ HJ\V]HPpO\HV HJ\VpJHV D QpPHW YHU]Ly V]HULQW ]HPYH]HWpV DODWW iOO pV PH] JD]GDViJL pVYDJ\
erdészeti terméket a német verzió szerint) terméket állít HO 6=,/È*<,
2001a/.
+DVRQOy D JD]GDViJ KD]DL IRJDOPiQDN PHJKDWiUR]iVD LV PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy WHFKQLNDLODJ pV JD]GDViJLODJ NO|QiOOy WHUPHO HJ\VpJ
Az eltérést az EU tagállamok által követett meghatározástól az egyszemélyes, illetve egységes üzemvezetés kritériumának hiánya adja. Ennek oka, hogy Magyarországon a gazdálkodási egységeknek olyan széles variációja alakult ki, melyek termelési céljuk, technológiájuk, eszközállományuk tekintetében lényegesen különböznek egymástól /LACZKA, 2001/. Az egyszemélyes
]HPYH]HWpVQHN PHJIHOHO IHOWpWHO YpJO D -ben módosított földtörvény kapcsán, a családi gazdaságok szabályozásával került be a magyar szakmai nyelvezetbe.
Míg az EU-EDQ D] ]HPHN HOV VRUEDQ I - és részfoglalkozású családi gazdDViJRNDGGLJKD]iQNEDQDPH] JD]GDViJLWHUPHOpVPHJKDWiUR]yKiQ\DGiW DJD]GiONRGyV]HUYH]HWHNSURGXNiOMiNPHO\HNUHiOWDOiEDQMHOOHP] KRJ\W|EE
]HPE OiOOQDN
$]]HPpVDJD]GDViJWHKiWN|]HOD]RQRVIRJDOPDNpVDPH] JD]GDViJL]HP
meghatározásának Európa Unióbeli példáin keresztül belátható, hogy egymás szinonimájaként használhatók. Míg azonban az üzem egyetlen adott termelési-elszámolási egységet jelent, addig a gazdaság, mint gazdálkodási egység akár
W|EEUpV]]HPE OSOWDNDUPiQ\WHUPHV]W ]HPiOODWWHQ\pV]W ]HPLViOOKDW
Ilyen esetekben azonban az Európai Unióbeli gyakorlat mindig megköveteli a
I ]HPNLMHO|OpVpW
Az üzem fogalmához szorosan kapcsolódik az üzemi kritériumok rendszerének
PHJKDWiUR]iVD $ V]DNLURGDORP DODSYHW HQ KiURP NULWpUiumrendszert különböztet meg:
- az agrárstatisztika üzemi kritériumait, - a tesztüzemi rendszer üzemi mérethatárait,
- az agártámogatásokkal kapcsolatos üzemfogalmat.
Az agrárstatisztika megközelítése alapján a gazdaságnak legalább egy
KHNWiU PH] JD]GDViJLODJ hasznosítható területtel kell rendelkeznie az EU
WDJiOODPDLEDQ (OWpUpVHN WHUPpV]HWHVHQ HO IRUGXOQDN SpOGiXO
Németországban 1999 óta 2 hektár területtel kell rendelkeznie a
JD]GDViJQDN LOOHW OHJ D] (J\HVOW .LUiO\ViJ HJ\HV UpJLyLEDQ KHNWiU D
minimális PpUHW $] ]HPQHN QHP PLQ VO WHUPHO HJ\VpJHN HJ\EHQ D
támogatásokból is ki vannak zárva /VARGA,1997/.
Az agrárstatisztika EU-EHOLpVKD]DL]HPLNULWpULXPDLN|]|WWMHOHQW VHND]
eltérések. A KSH által követett kritériumrendszer jóval kisebb földterülettel is „megelégszik”. Így ma Magyarországon statisztikailag gazdaságnak
PLQ VO D] D WHUPHO HJ\VpJ DPHO\QHN WHUP WHUOHWH V]iQWy NHUW J\P|OFV|V V] O UpW OHJHO HUG QiGDV KDODVWy NO|Q-külön, vagy együtt) legalább 1500 m2, vagy gyümölcsös-, ilOHWYH V] O WHUOHWH NO|Q -külön vagy együtt legalább 500 m2 /KSH ÁMÖ, 2000/.
A gazdaságok földterülete alapján alkalmazott KSH szerinti csoportosítás szerint 30 hektár alatt kisgazdaságokról, 30-300 hektár között közepes
PpUHW JD]GDViJRNUyO KHNWiU IHlett nagygazdaságokról beszélünk. A disszertációban az elnevezéseket azonban nem a KSH szerinti
FVRSRUWRVtWiVQDNPHJIHOHO HQDONDOPD]RPPLYHOH]HNYpOHPpQ\HPV]HULQW
kevéssé alkalmasak a jellegzetességek feltárására. Mind a hazai, mind az EU statisztika jyYDONLVHEEOpSWpN ERQWiVEDQNtVpULILJ\HOHPPHOD]]HPL
szerkezet változását, ezért indokolt hasonló módszer alkalmazása a vizsgálat során.
Az EU tesztüzemi rendszere (FADN) más megközelítésben értékeli az üzemeket és a minimális gazdasági méret alapján határozza meg a gazdaság fogalmát. Így minimális gazdasági méret az, amelyet adott régióban meghatározott standard fedezeti hozzájárulás alsó küszöbértékeként megállapítottak /SZILÁGYI, 2001b/. A standard fedezeti hozzájárulás alapján a gazdaság Európai Méret Egységben (European Size Unit) is meghatározható. (QQHN PHJIHOHO HQ PpUHW NDWHJyULD OpWH]LN $
tesztüzemi rendszer szerinti alsó üzemi mérethatár országonként ugyancsak
HOWpU KDVRQOyDQ D] DJUiUVWDWLV]WLNDLODJ PHJKDWiUR]RWW PLQLPiOLV
üzemmérethez. Portugáliában 1 ESU, Hollandiában 16 ESU a minimális méret, a többi tagállam esetében e két érték között határozták meg azt.
Az agrártámogatásokra való jogosultság alsó határa bizonyos növénykultúrák esetén 0,3 ha-os táblaméret, földalapú támogatás esetén 0,1
KDWHUP WHUOHWV]NVpJHV
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) a mérethatárok elkülönítésére helyezi a hangsúlyt és jelen munka az intézet által javasolt elnevezések helyes használatára törekszik. Ugyanakkor meg kell jegyezni,
KRJ\ V]iPRV V]HU] DONDOPD] PiV NDWHJRUL]iOiVW )RQWRV IHladat lenne a szakma által általánosan elfogadott méretkategóriák kialakítása és következetes alkalmazása. Mindaddig amíg ez nem történik meg, az elnevezések nem közvetíthetnek olyan információt, amelyre alapozva pontos következtetéseket vonhatnánk le, vagy helytálló véleményt alkothatnánk.
Az AKII ajánlása szerinti üzemi-vállalati kereteket összefoglalóan közli az 1.
ábra.
1. ábra
$PH] JD]GDViJLWHUPHOpV]HPL-vállalati keretei
1HP ]HPV]HU Ki]N|UOL WHUPHOpV NHGYWHOpVE O ]|WWPH] JD]GDViJ
Betéti társaságok, nem MRJLV]HPpO\LVpJ JD]GDViJL
társaságok
0H] JD]GDViJLV]|YHWNH]HWHN .RUOiWROWIHOHO VVpJ WiUVDViJRN
Társas vállalkozások
Részvénytársaságok közgazdasági termelés 0H]JD]GDViJL vállalatok MRJLV]HPpO\LVpJ vállalkozások)
Közhasznú társaságok, alapítványok, kísérleti és tangazdaságok
)RUUiV $.,, 0H] JD]GDViJXQN ]HPL UHQGV]HUH D] (8 WDSDV]WDODWDLQDN WNUpEHQ
1999
$] iEUiKR] NDSFVROyGYD D] DOiEEL PHJiOODStWiVRN WHKHW N D GROJR]DW
fogalomhasználatával kapcsolatban:
$ GROJR]DW HOV VRUEDQ D] HJ\pQL JD]GDViJRN I|OGKDV]QiODWiW I|OGWulajdonosi,
I|OGEpUO L SR]tFLyLW WDQXOPiQ\R]]D (]HQ EHOO D] DOiEEL NDWHJyULiN NO|QtWKHW NHO
A házkörüli gazdaság mérete kisebb, mint egy hektár szántó, vagy 0,2 hektár ültetvény, illetve 400m2YHJYDJ\IyOLDDODWWLWHUP WHUOHW
A UpV]PXQNDLG V YDJ\ PHOOpNIRJODONR]iV~ NLVHJtW JD]GDViJ D] HO ]
mérethatároknál nagyobb, de szántóterülete nem haladja meg az 5 hektárt, ültetvényterülete kisebb 1 hektárnál, illetve kevesebb mint 1000 m2 üveg, vagy
IyOLDDODWWLWHUP WHUOHWWHOUHQGHONH]LN
A családi gazdaságokra az AKII által javasolt mérethatárokat ( legfeljebb 30 hektár szántó, 3 hektár ültetvény, illetve 5000m2 üveg, vagy fólia alatti terület) a 2002-ben hatályba lépett új kormányrendelet nem vette figyelembe. A 30 hektár szántóban meghúzott mérethaWiU XJ\DQDNNRU DODFVRQ\QDN W QLN D PDL JD]GiONRGiVL M|YHGHOPH] VpJL YLV]RQ\RN N|]|WW $] ~M MRJV]DEiO\ DODSMiQ FVDOiGLJD]GDViJiOWDOP YHOWWHUP WHUOHWIHOV KDWiUDKHNWiUOHKHW$]H]W PHJKDODGy WHUP I|OGWHUOHW HVHWpQ D FVDOiGL JD]GDViJ D KDWiO\RV szabályozás szerint nem részesülhet a gazdaságtípusra kialakított kedvezményes hitelkonstrukciókból és támogatásokból. A családi gazdaság tehát nem méret, hanem jogi státus szerinti besorolást jelent.
A PH] JD]GDViJLPDJiQYiOODONR]iV tulajdonosa a nagyobb méret folytán, vagy
HJ\pE PHJIRQWROiVRN PLDWW YiODV]WMD H]W D IRUPiW $ KDWiO\RV WHUP I|OG
törvény értelmében legfeljebb 300 hektár saját tulajdonú és 300 hektár bérelt
WHUOHWHWP YHOKHW
A PHJpOKHWpVW VHJtW JD]GDViJRN esetében a gazdálkodó általában a házkörüli
JD]GDViJ PpUHWpW QHP PHJKDODGy WHUOHWHW P YHO $] HEEH D N|UEH VRUROKDWy
gazdálkodók nagy részét a piaci viszonyok nem érintik, agrártámogatásban nem részesülnek, mert az ehhez szükséges adminisztratív munkát általában nem képesek elvégezni. Kivételt jelenthetnek a zöldség- gyümölcs-,
YLUiJWHUPHO NYDODPLQWEL]RQ\RViOODWLWHUPpNHNHWSOPp]WHMWRMiVHO iOOtWy
gazdaságok, melyeket érinthetik a piaci változások /KOVÁCS, 2001/.
$V]DNLURGDORPEDQHO IRUGXOyV]RFLiOLVPH] JD]GDViJ a szociálisan hátrányos
KHO\]HW ODNRVViJ VDMiW V]NVpJOHWUH W|UWpQ pOHOPLV]HU-HO iOOtWiViW MHOHQWL
állami támogatási programok keretében /KOVÁCS, 2001/. A települési önkormányzatok által folyósított támogatás az az elválasztó vonal, amely a házkörüli gazdaságot a szoFLiOLVPH] JD]GDViJWyOHOYiODV]WMD
$ PH] JD]GDViJL ]HPHNHW D M|YHGHOHPV]HU]pV MHOOHJH DODSMiQ QHYH]KHWMN I IRJODONR]iV~DNQDNLOOHWYHPHOOpNIRJODONR]iV~DNQDN) IRJODONR]iV esetében a gazdaság, üzem tulajdonosa munkaidejének legalább 50%-át a saját üzemében tölti, továbbá az üzemi jövedelem legalább 50%-D PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJE O V]iUPD]LN $ I IRJODONR]iV~ ]HP HJ\DUiQW OHKHW WHOMHV YDJ\
UpV]PXQNDLG EHQIHQQWDUWRWW]HP
$] KD I|OGWHUOHWQpO NHYHVHEEHW P YHO WHUPHO N HVHWpEHQ D Ki]N|UOL
gazdaViJ YDJ\ D W|USHJD]GDViJ HOQHYH]pVW KDV]QiORP $ODSYHW MHOOHP] MNQHN WDUWRP KRJ\ VDMiW V]NVpJOHWUH WHUPHOQHN pV iOWDOiEDQ QHP
jelennek meg termékeikkel a piacon. Az egy és öt hektár közötti
V]iQWyWHUOHWWHO UHQGHONH] JD]GDViJRNDW NLVSDUDV]WL JD]GDVágnak, illetve
UpV]PXQNDLG V YDJ\ NLVHJtW JD]GDViJQDN QHYH]HP 7HUPpNHLN
megjelenhetnek a piacon, de a személyes, családi jövedelemnek csak töredékét biztosítják. Az öt hektáron túli gazdaságoknál az elnevezésbeli kategorizálás nehéz, hiszen 100 hektárig az EU statisztika 5 kategóriát hozott létre. Ezek között nem alakítottam ki megkülönböztetést - N|]HSHV PpUHW JD]GDViJRN
csoportjába tartozónak veszem valamennyit -, annak ellenére, hogy nyilván igen tág mérethatárokról van szó. 100 hektár fölött viszont a nagygazdaság elnevezés helytálló.
$ PH] JD]GDViJL ]HP NLIHMH]pV DODWW PHJKDWiUR]RWW P V]DNL-gazdasági egységet értek, melynek lényegi vonása az egységes üzemvezetés. Egyes
esetekben az üzem szinonimájaként használom – különösen az Európai Unió birtokszerkezetének jellemzésekor – a farm szót.