A magyar földbirtok-viszonyok történelmi áttekintése

Az agrárpolitika egyik alapköve a birtokpolitika. Mindaddig, amíg ezen a

WHUOHWHQQHPM|QQHNOpWUHD]HJ\pUWHOP KRVV]~WiYRQNLV]iPtWKDWyIHOWpWHOHN DGGLJ D] DJUiUSROLWLND HJ\pE WHUOHWHLQ VHP pUKHW N HO WDUWyV VLNHUHNNálunk

SHGLJW|EEV]|UpVHOOHQWPRQGiVRVDQHO MHOOHOLVVRUNHUOWDELUWRNYLV]RQ\RNED W|UWpQ EHDYDWNR]iVUD

$I|OGELUWRNYLV]RQ\RNMHOOHP] LD]-as jobbágyfelszabadításig

A magyar földhasználat és birtokszerkezet több történelmi fordulat hatására is átalakult. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás, az 1945. évi földosztás, az 1959-60-as szövekezetesítés, az 1967. évi IV. törvénnyel létrehozott szövetkezeti földtulajdon, és az 1991-ben bekövetkezett földtulajdon-rendezés érdemel figyelmet.

Az európai kontinenVHQ D] DJUiUIHMO GpVW D N|]pSNRUEDQ MHOOHP]

PH] JD]GDViJLV]HUYH]HWLIRUPDD]pYV]i]DGRNRQiWD]XUDGDORPQDJ\ELUWRN

volt. Max Weber megfogalmazása szerint a nagybirtok földesúri birtokot

MHOHQW NO|QE|] I|OGWtSXVRN HJ\PiV PHOOHWW OpWH] HJ\VpJpW Dhol

PHJKDWiUR]yHOHPHNDI|OGHV~ULKDWDORPDI|OGELUWRNOiVDDUDMWDpO HPEHUHN pV D SROLWLNDL MRJRN ELUWRNOiVD I OHJ D EtUyL KDWDORP :(%(5 $

magyar fogalmi meghatározások is kapcsolódnak a weberi definícióhoz: így például Kállay a nagybirtok hármas funkciójaként a 18-19. századi

QDJ\ELUWRNRN DODSYHW YRQiViW D ELUWRNJD]GiONRGiVL D N|]LJD]JDWiVL pV D]

igazságszolgáltatási funkciók egységében látja /KÁLLAY, 1980/.

Magyarországon az uradalmak kialakulása a 13-14. században zajlott le, több évszázados késésben a nyugat-európai folyamatokhoz képest. Lényegében földesúri magángazdaságok és paraszti kisbirtokok egységeiként léteztek /KAPOSI, 2000/.

Közép-Kelet Európában az uradalmi rendszer zárt világgá, merev rendszerré vált a történelem folyamán, míg Nyugat-Európában a 18-19. században a

QDJ\ELUWRN KDJ\RPiQ\RV IXQNFLyL pV MRJiOOiVD PHJV] QW D I|OG V]DEDG

tulajdon tárgyává vált.

A dolgozatnak nem tárgya az uradalomnak, mint agrárszervezeti egységnek a

YL]VJiODWD V]NVpJHVQHN W QLN YLV]RQW DQQDN Uövid áttekintése, hogy milyen

NDSFVRODWiOOWIHQQ DI|OGHV~UpVDI|OGHV~UVDMiWNH]HOpV I|OGMpW OHONO|QtWHWW WHONHQpO NLYiOWViJJDOQHPUHQGHONH] V]HPpO\DMREEiJ\N|]|WW

$ MREEiJ\ V]HPpO\HV V]ROJiODWWHY N|WHOH]HWWVpJHLW D] DOiEELDNEDQ OHKHW

összefoglalni:

ÒUEpUL OHN|WHOH]pVQHN QHYH]]N D WHOHNUH Ki]KHO\UH PHJV]DERWW PpUWpN

illetve pusztán a lakásért elvárt vagyoni szolgáltatásokat. Ezek a vagyoni

V]ROJiOWDWiVRNQHPNpSH]WpNDONXWiUJ\iWKDQHPDWHOHNQDJ\ViJDpVPLQ VpJH

határozta meg azok mértékét. A jobbágy örökölhetett és szerzett ingó

YDJ\RQiUyO pO N N|]|WW LOOHWYH KD YROWDN W|UYpQ\HV |U|N|VHL KDOiO HVHWpUH UHQGHONH]KHWHWWH]YRQDWNR]RWWD]iOWDODpStWHWWKi]UDLVDPLLQJyQDNPLQ VOW

jogi sorsát tekintve. Ezen felül joga csak a földesúrtól átengedett haszonvételek szedésére, valamint arra korlátozódott, hogy az úr hozzájárulásával termény és munkajáradékát pénzben váltsa meg, valamint arra, hogy tartozásait megfizetve a jogviszonyt a jog adta keretek között megszüntethesse.

A jobbágy számos kötelezettségével szemben az úr kötelezettsége csak arra korlátozódott, hogy a telket úrbéresének rendelkezésére bocsássa és megvédje

NHWDKDWDOPDVNRGyNWyO%e/,

A jobbágy-földesúr viszonyt több rendelet, statútum rendezte. A magyar magánjog modernizációját az 1832- pYL RUV]iJJ\ OpV LQGtWRWWD HO

(jobbágyság úrbéresi viszonyainak rendezése – 1836.; tartozások tökéletes és

|U|N LG NUH W|UWpQ PHJYiOWiVD MREEiJ\ |U|NOpVpQHN UHQGH]pVH- 1840.). A

IRNR]DWRV iWDODNtWiVW FpOXO NLW ] UHIRUPIolyamat 1848-ban szakadt meg. Az áprilisi törvények a magánjog addigi intézményrendszerét lerombolták.

(OW|U|OWpN D] ~UEpULVpJHW D] VLVpJ LQWp]PpQ\pW D] DGRPiQ\UHQGV]HUW $]

~UEpULYLV]RQ\RNHOW|UOpVpYHODMREEiJ\RNKDV]QiODWiEDQOpY ~UEpUHVELUWRNRN

saját tulajdonukba kerültek.

$ PDJ\DURUV]iJL MREEiJ\IHOV]DEDGtWiVW W|EE V]HU] PpOWDWMD $] D +DVEXUJ ELURGDORPEDQHO V]|U0DJ\DURUV]iJRQN|YHWNH]HWWEHDI|OGDODSPHJKDWiUR]y UpV]pUH pV D WHUPHO N G|QW KiQ\DGD MDYiUD V]DEDG I|OGPDJiQWXODMGRQW

teremtett /TANKA, 2000/. Nyugat-Európát ugyan késéssel követte, de

Kelet-(XUySiW PHJHO ]WH 520È1< D D PDJ\DU QHP]HW OHJQDJ\REE VLNHUHL

között kell számon tartani, országosan és egyszerre Magyarország magyar és

QHP PDJ\DU MREEiJ\ViJiQDN |VV]HVVpJpUH NLWHUMHG en ment végbe, és a károsultak kielégítését az álam vállalta magára /VARGA,1971/.

A földbirtok-politika és a birtokviszonyok változása az 1945-1947. évi földosztásig

$] V]pQ LQGXOW HVHPpQ\HN N|]HSHWWH PiU QHP YROW PyG ~M PDJiQMRJL

szabályok alkotására, a szabadságharc bukás után az osztrák polgári törvénykönyv bevezetésével kívánta a Monarchia újjászervezni a magyar jogrendszert. Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése azonban feltételezte az úrbéri viszonyok rendezését, ezt a feladatot oldották meg az úrbéri pátensek.

$] ~UEpUL Q\tOW SDUDQFV PiUFLXV iOODStWRWWD PHJ D YROW ~UEpUHVW LOOHW ELUWRNWHVW PpUHWpW pV IHOVRUROWD D] LUWiVI|OGHNE O YDOy UpV]HVHGpV IHOWpWHOHLW

valamint meghatározta azt is, hogy a paraszti birtok tulajdonosa mekkora részre tarthat igényt D QiGDVRNEyO HUG NE O V] O NE O pV OHJHO NE O D NRUiEEDQ D MREEiJ\NpQW W PHJLOOHW KDV]RQYpWHOHN IHMpEHQ $ I|OGHVXUDN

kártalanítását a kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancsok szabályozták, megyére lebontva határozva meg jobbágytelkenként a kárpótlási összegeket.

Végül a kárpótlást 5%-os kamatozó földtehermentesítési kötvények kibocsátásával rendezték. /BÉLI, 1999/.

Fontos vívmánya az osztrák jog bevezetésének a telekkönyvi rendtartás létrehozása. 1853-ban indult meg a rendtartás létrehozása, D N|U]HWL YH]HW EL]WRVRN IHODGDWD YROW D UHJLV]WUiFLy DPLW N|]VpJU O-községre járva bonyolítottak le. 1855-ben már közzétették a telekkönyveket. A létrehozott

WHOHNN|Q\Y KiURP UpV]E O iOOW D ELUWRNOiVL ODSEyO DPHO\ D] LQJDWODQ KHO\UDM]L pV PLQ VpJL Pegjelölését tartalmazta; a tulajdoni lapból amely magában

IRJODOWD D WXODMGRQRV V]HPpO\pQHN D WXODMGRQMRJ V]HPpO\KH] I ] G

korlátozásainak és a tulajdonban bekövetkezett változásoknak a feltüntetését;

harmadik része a telekkönyvi nyilvántartásnak a teherlap volt, ami az ingatlant

WHUKHO N|WHOH]HWWVpJHND]D]DWXODMGRQLNRUOiWR]iVRNQ\LOYiQWDUWiViUDV]ROJiOW

$ Q\LOYiQWDUWiV NRQVWLWXWtY MHOOHJ YROW WHKiW D GRORJL MRJL YiOWR]iVW

közvetlenül a bejegyzés hozta létre. A nyilvántartás egyben nyilvános és közhiteles is volt, azaz abba mindenki betekinthetett, és a benne foglalt adatokat közhitelesnek tanúsította. Jellegzetessége volt a szabályozásnak, h ogy

DEHMHJ\]HWWLQJDWODQHJ\MyV]iJWHVWQHNPLQ VOWKDWHKiWDWXODMGRQRVQHPD]

egészet kívánta átruházni például, hanem csak egy részét, akkor külön kérvényeznie kellett a adott rész lejegyzését, más telekkönyvi lapra vezetését.

/BÉLI, 1999/.

$ IHOV]DEDGXOWMREEiJ\RN WXODMGRQiED NHUOWI|OGWHUOHW PpUHWpW LOOHW HQ HOWpU YpOHPpQ\HNOpWH]QHND]HOWpU PHJN|zelítések miatt.

A felszabadítással a parasztok tulajdonában került a parasztföldek 74,5%-a, a teljes földalapnak pedig 55,3%-a vált magántulajdonná /TANKA, 2000/. Varga

V]HULQW D] HO WW PHJYiOWRWW pV D] -ban felszabadult úrbéres földek aránya az |VV]HVMREEiJ\Np]HQOpY ELUWRNRN-a volt /VARGA, 1971/.

A jobbágyfelszabadítást mégsem követte a birtokstruktúra modernizálódása.

1895-ben a gazdaságoknak csupán 1 %-a birtokolta az akkor 21 millió hektáros összterület 48%-át. TANKA rámutat arra, hogy 1848 után a nagybirtokok

HJ\UH QDJ\REE PpUWpN I|OGEHYRQiVL LJpQ\H D NLV]HPL JD]GiONRGiV NHUHWHLW V] NtWHWWH PLN|]EHQ DJUiU-túlnépesedési folyamat játszódott le /TANKA, 2000/. A következmény a nagybirtokok dominanciájának növekedése, a másik oldalon pedig a birtokok elaprózódása, a törpebirtokok kialakulása lett. A

PDJ\DU ELUWRNV]HUNH]HW ODWLIXQGLiOLV MHOOHJ Yp YiOW LJHQ PDJDVDQ DODNXOW D

kötött (korlátolt forgalmú) birtokok aránya, mely egyes vidékeken meghaladta az 50%-ot /ROMÁNY, 2001/. A földbirtok-politikai kihívások rendezése

UHQGUH HOPDUDGW D] HOPpOHWL VtNUyO QHP KHO\H] G|WW iW D J\DNRUODWL NLYLWHOH]pV

mezejére.

A Nagyatádi Szabó István nevével fémjelzett földreform mindössze néhány százalékkal csökkentette a nagybirtok arányát. A földbirtokviszonyok

UHQGH]pVpUHDPiVRGLNYLOiJKiERU~WN|YHW HQQ\tORWWYpJOOHKHW VpJ

GHFHPEHUpEHQ 'HEUHFHQEHQ D] ,GHLJOHQHV 1HP]HWJ\ OpV 6]y]DWD PHO\

tulajdonképpen a magyar néphez szóló ünnepélyes nyilatkozat volt, már tartalmazta a földreform iránti elköteOH]HWWVpJHW V]pQOpVH] ,GHLJOHQHV 1HP]HWJ\ OpV SDUODPHQWL YLWiUD ERFViWRWWDÄ$ QDJ\ELUWRN PHJV]QWHWpVpU O pV DI|OGP YHVQpSI|OGK|]MXWWDWiViUyOV]yOy0(V]UHQGHOHWpWPHO\

ugyanezen év márciusában lépett hatályba. Donáth Ferenc a tpPD HO DGyMD NLMHOHQWHWWH KRJ\ Ä0DJ\DURUV]iJ PHJV] QW D ODWLIXQGLXPRN RUV]iJD OHQQL

Száz és százezer parasztgazdaság létesült a nagybirtokok helyén, milliók lelték meg honjukat e hazában.” A szónok kifejezte abbéli hitét is, hogy a parasztság két-három éven belül túl fogja haladni a nagybirtok termelési színvonalát. A rendelet szabályozta a végrehajtó szervek körét, földalapot létesített, amely a

törvény alapján elkobzott, kártalanítás mellett igénybevett, továbbá az

iOODPNLQFVWiUWXODMGRQiWNpSH] I|OGELrtokokból állt, meghatározta hogy kiknek

D I|OGELUWRNDLW NHOO HONRER]QL 0HJYiOWiV HOOHQpEHQ W|UWpQ LJpQ\EH YpWHOW tUW HO D NDW KROGDW PHJKDODGy LOOHW OHJ D V]pNHVI YiURV KDWiUiWyO V]iPtWRWW

30 kilométeres körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokra, valamint a

NHUHVNHGHOPL YiOODODWRN ELUWRNDLUD PpUHWW O IJJHWOHQO $ -tól 1000 kat.

hold közötti földbirtokokra, valamint terjedelmükre való tekintet nélkül a

N|]VpJHN pV HJ\Ki]DN W|UYpQ\KDWyViJRN ELUWRNDLUD NDWKROGLJ WHUMHG

megváltásmentességet adott. Különbséget tett a rendelet az úri és a parasztbirtokok között. Az utóbbiak 200 kat. holdig mentesültek az igénybevétel alól. Mentességet élveztek 300 kat. hold erejéig azok is, akik a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szereztek. A negyedik fejezet a juttatás módozatait szabályozta. Az ötödik fejezet meghatározta, hogy az igényjogosultaknak juttatott szántóföld és

UpW HJ\WW D NDW KROGDW NHUW pV V] O HVHWpQ HJ\WW D NDW KROGDW QHP

haladhatja meg. A hetedik fejezet rendelkezett az igénybevett birtokok tulajdonosainak a kártalanításáról, amit az állam feladatává tett, azt a föld ára fejében adott, a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosában állapította meg. A juttatott ingatlanokra tíz évi elideJHQtWpVLpVWHUKHOpVLWLODOPDWtUWHO DUHQGHOHW

A rendelet vitájában már felhívta a figyelmet a birtokelaprózódás veszélyére az

HJ\LN NpSYLVHO )]HVVpU\ ,VWYiQ V]HULQW ´KD D YDOyViJQDN PHJIHOHO D

földjuttatásban részesültek hatszázezres száma is, minthogy a 100 holdon aluli

LQJDWODQRN LJpQ\EHYpWHOpQHN FVDN HONRE]iV HVHWpQ YDQ KHO\ V]|UQ\

elaprózásnak kellett bekövetkezni, hogy a szám a valóságnak megfelelhessen.

$ UHQGHOHW W|UYpQ\HU UH HPHOpVpW YpJO D 1HP]HWJ\ OpV HJ\KDQJ~ODJ

elfogadta. /BALOGH, 1980/. Füzesséry szavai prófétikusnak bizonyultak.

Az 1945-EHQ HONH]G G|WW I|OGRV]WiV WDJDGKDWDWODQXO PHJV]QWHWWH D QDJ\ELUWRN UHQGV]HUW GH QHP VHJtWHWWH HO D IDOX SROJiURVRGiViW $ I|OGRV]WiV

során közel 642 ezer család jutott földhöz, összesen 3,6 millió hektár föld került szétosztásra. A földterülethez jutottak mintegy 9%-a korábban földnélküli volt. A földosztás során a juttatási méret országos átlaga 5 kat. hold volt. Az örökösödési törvények változatlansága mellett ez egyúttal azt is jelentette, hogy a további birtokelaprózódásnak nem volt korlátja. A földosztás tehát nem növelte az élet-pVYHUVHQ\NpSHVN|]HSHVPpUHW JD]GDViJRNV]iPiW HKHO\HWW D W|USHELUWRNRN V]iPD Q WW PHJ XJUiVV]HU HQ WiEOi]DW

Magyarországon - sokak véleményével ellentétben - nem került sor a nyugati-európai típusú családi gazdaságok kialakulására.

7. táblázat

Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után

Birtoknagyság Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996

A földbirtokpolitika és a birtokviszonyok változása a rendszerváltásig (1948-1989)

$] LG V]DN NH]GHWpW D W NHKLiQ\ D] HV]N|]KLiQ\ MHOOHPH]WH pUWHOHPV]HU HQ

csökkent tehát az árutermelés volumene. Ilyen körülmények között nem volt

OHKHW VpJ D WDODMHU XWiQSyWOiV EL]WRVtWiViUD JpSHN pV LJDHU KLiQ\iEDQ D I|OG

NHOO PHJP YHOpVpUH $ V]pWDSUy]yGRWW PHJIHOHO WHUPpNYROXPHQW HO iOOtWDQL

képtelen struktúra 1948-ig maradt fenn, amikor sor került a szövetkezeti

UHQGV]HU V]RYMHW PLQWD pV LQGtWWDWiV DODSMiQ W|UWpQ NLpStWpVpUH $OLJ QpKiQ\

évvel tehát a nagyüzemi struktúrát leromboló földosztás után, ismét a nagyüzemi rendszer kiépítése került napirendre. A szövetkezetesítés nem volt

|VV]KDQJEDQDWHUP I|OGK|]MXWRWWWHUPHO NpUGHNHLYHODNLNPLQG|VV]HSiUpY HOWHOWpYHO DUUD NpQ\V]HUOWHN KRJ\ WHUP I|OGMNHW HV]N|]HLNHW iOODWDLNDW D

szövetkezet használatába adják. A szövetkezetesítés folyamatában 1953-ig az

iOODPNH]HOpVpEHQOHY I|OGWHUOHWN|]HOPLOOLyKHNWiUYROWHUG YHOHJ\WW (GGLJ D] LG SRQWLJ PLQWHJ\ NpWH]HU V]|YHWNH]HWL QDJ\]HPHW KR]WDN OpWUH XJ\DQNNRU QpKiQ\ V]i] D PH] -, illeWYH HUG JD]GDViJEDQ WHYpNHQ\NHG

nemzeti vállalat is megalakult /ROMÁNY, 1999b/. A szövetkezetek területe

pV N|]|WW W|EE PLQW KiURPV]RURViUD Q WW D] iOODPL JD]GDViJRNp

mintegy 40%-kal gyarapodott /LACZKA, 1996/.

$ I|OGSLDF J\DNRUODWLODJ PHJV] QW, a politikavezérelten létrehozott nagyüzemek sokszor ingyen jutottak hozzá az ilyen módon a hasznosítás problémájától megszabadult helyi tanácsoktól a földterülethez. A szövetkezetesítési politika hol enyhült, hol szigorodott, az 1956. évi forradalom leveUpVpW N|YHW pYHNEHQ YpJO D] DGGLJ PpJ IHQQPDUDGW NLVJD]GDViJRNDW

(melyeknek átlagos területe 3-4 ha volt) is a szövetkezetekbe tömörítették. A tsz-HN pV iOODPL JD]GDViJRN IHQWU O YH]pUHOW OpWUHKR]iViW HONHUOKHWHWOHQO

követnie kellett az állami támogatáVRNQDN KRJ\ NRUV]HU WHUPHOpVL IHOWpWHOHN

alakuljanak ki az ágazatban. A támogatások következtében növekedett a

PH] JD]GDViJEUXWWyNLERFViWiVD$QDJ\]HPHNLVIRNR]DWRVDQHOV]DNDGWDND V]WiOLQLQ\HUVDQ\DJHO iOOtWyPRGHOOW OpVDJD]GDViJLYHUWLNXPRNHgyre inkább

NLpSOWHN (EEHQ D Q|YHNHGpVEHQ IRQWRV V]HUHSHW W|OW|WWHN EH D] LSDUV]HU

termelési rendszerek, melyek sikeresen töltötték be termelésszervezési funkciójukat. Az 1960-as évek második felét a termésátlagok gyors növekedése jellemezte és gyarapodott az állatállomány is.

Végül megszilárdult a jellegzetes magyar polarizált birtokstruktúra: egyik

ROGDORQ D] yULiVL PpUHW QDJ\]HPHN PiVLN ROGDORQ D Ki]WiML JD]GDViJRN

Sikeresen alakult a kistermelés integrálása a szövetkezetek által. A nagyüzemeken kívüli földterület, mely az ország területének mintegy

10-15%-iWWHWWHNLDNLVWHUPHO NKDV]QiODWiEDQiOOW$]H]LUiQ\~I|OGKDV]QiODWJ\DNUDQ

csak a ház körüli telken folytatott tevékenységre korlátozódott.

A földtulajdon ügye a hatvanas évek közepéig még nyitott volt, a

V]|YHWNH]HWEH EHYLWW I|OG WRYiEEUD LV D WDJRN WXODMGRQiEDQ iOOW 6 W D

szövetkezet használatába került földjüket az ott nem dolgozó tulajdonosok esetenként vissza kívánták igényelni. Az 1967. évi IV. törvény azonban megszüntette a nem mH] JD]GDViJLIRJODONR]iV~QHPWV]-tagok földtulajdonát.

(Tehát azokat akik a tsz-E O NLOpSWHN V W D]RNDW LV DNL I|OGWXODMGRQRV WV]-tag után örököltek, arra kötelezte a szabályozás, hogy földjüket csekély térítés ellenében engedjék át a tsz tulajdonába.) A tsz-ek ugyanakkor tulajdont

V]HUH]WHN D KDV]QiODWXNEDQ iOOy iOODPL WHUP I|OG ]|PpUH LV 7HUPpV]HWHVHQ

arról sem feledkezhetünk el, hogy a tsz-ekben dolgozó tagság egy része is élt a

I|OGPHJYiOWiVOHKHW VpJpYHO$NLNH]]HOQHPpOWHND]RNI|OGMHLNKDV]QiODtáért

FVHNpO\|VV]HJ I|OGKDV]QiODWDLGtMEDQUpV]HVOWHN

Összegezve a korszak történetét, megállapítható, hogy az 1960-DV pYHNW O NH]G G HQ D W|EEL NHOHW-HXUySDL RUV]iJWyO HOWpU IHMO GpVL LUiQ\W YHWW IHO

hazánk agrárga]GDViJD $ IHMO GpV HUHGPpQ\HVHEE YROW GH MHOHQW V V]HUNH]HWL

torzulások alakultak ki. Rendkívül polarizált üzemi rendszer jött létre. A

UHQGV]HUYiOWiVWN|]YHWOHQOPHJHO ] I|OGWXODMGRQRVLVWUXNW~UiWPXWDWMDEHD

ábra.

6. ábra

$WHUP I|OGKDV]QiODWmegoszlása 1989-ben

Forrás: KSH, 1990

$V]|YHWNH]HWHNiOWDOP YHOWWHUP WHUOHWQHN- mely mintegy 5700 ezer hektárt tett ki - 61 százaléka volt szövetkezeti tulajdon, 35 százaléka tagi tulajdonban állt, és 4 százaléka az állam tulajdonát képezte. Átlagos területük

PHJN|]HOtW OHJ KHNWiU YROW $] iOODPL JD]GDViJRN iWODJRVDQ

÷ùøúûüUúø–ýˆþøÿˆûú

û ø÷=úø–ýˆþøÿˆûú

ÿý

KHNWiURV I|OGWHUOHWHW P YHOWHN PtJ D PDJiQJD]GDViJRN iWODJRV WHUOHWH DOLJ

haladta meg a 0,6 hektárt.

Hasonló arányok jellemezték a többi volt szocialista ország földhasználatát is, így például a volt Csehszlovákiában a földterület 95% állami és szövetkezeti

P YHOpVDODWWiOOW.$5/,.DYROW1'.-ban is hasonló arányok (90%) jellemezték a földhasználatot /HORVÁTH, 2003/.

$ UHQGV]HUYiOWiVW N|YHW HQ D ELUWRNVWUXNW~UiW LOOHW HQ V]pOV VpJHV iOOiVSRQWRN

láttak napvilágot ( az összes föld váljon a Szent Korona tulajdonává; az 1945-ös, illetve 1947-es földbirtoklási állapotot állítsák vissza) /SÍPOS, 1997/. A földbirtok-politika alakítására vonatkozó javaslatokat, nézeteket inkább a

P~OWDW|YH] SiWRV]KDPLVHONpS]HOpVHNLWDWWiNiWPLQWUDFLRQiOLVDQPpUOHJHO PHJN|]HOtWpVHN +LiED YROW DGYD D OHKHW VpJ KRJ\ NRUV]HU V]DEiO\R]iVVDO NLDODNXOMDQDN HJ\ D] (8 ]HPL UHQGV]HUpEH N|QQ\HQ EHLOOHV]WKHW

birtokstruktúra körvonalai, a végül lezajlott földprivatizáció nem valósított meg valódi földreformot, nem jött létre a földhasználat és földmagántulajdon egysége.

7DQNDIHOKtYMDDILJ\HOPHWKRJ\PtJDN|UQ\H] YROWV]RFLDOLVWDRUV]iJRNEDQD

földtulajdon rendezés minden esetben a restitúció útját választotta, addig Magyarországon kárpótlás intézményével, oldották meg a feladatot. Az eredeti állapot visszaállítása tehát elmaradt. Hogy technikailag egyáltalán megoldható

OHWW YROQD D UHVWLW~FLy DUUyO HOWpU YpOHPpQ\HN OiWWDN QDSYLOiJRW LOVÁSZY, 1999/.

A földbirtokpolitika és földhasználati viszonyok változása az 1990-es években

A földtulajdonviszonyok átalakítása többéves folyamatként valósult meg hazánkban. Több törvényi szabályozás érintette. Az 1987. évi I törvény a

I|OGU O PpJ hatezer négyzetméterben maximalizálta a magánszemély által

PHJV]HUH]KHW WHUP I|OGWXODMGRQW D WDQ\iW LOOHW HQ D]RQEDQ PiU IHOROGRWWD D

tulajdonszerzés ilyen korlátozását. A törvény 1989. évi júniusi módosítása a

WXODMGRQV]HU]pVWPiUNRUOiWODQXOOHKHW Yptette magánszemélyek számára, azzal

D PHJV]RUtWiVVDO KRJ\ D]W W|UYpQQ\HO OHKHW FVDN NRUOiWR]QL 0HJV] QW D]

illetményföld területének törvényi korlátozása is. Az 1990. évi IX. törvénnyel

KDWiO\RQ NtYO KHO\H]WpN D WHUPHO V]|YHWNH]HW W|UYpQ\EHQ U|J]tWHWW

f|OGPHJYiOWiVL MRJiW D]D] D WDJ NLOpSpVNRU D EHYLWW I|OGHO D]RQRV pUWpN I|OG NLYLWHOpUH YiOW MRJRVXOWWi $ V]|YHWNH]HWL WDJ V]|YHWNH]HWL KDV]QiODWEDQ OpY WHUP I|OGMH V]DEDGRQ iWUXKi]KDWy pV |U|N|OKHW OHWW HOLGHJHQtWpVL V]iQGpN

esetén azonban a szövetke]HWHO YiViUOiVLMRJJDOUHQGHONH]HWW$]pYL,,

törvény hatályon kívül helyezte a szövetkezetbe bevitt földdel kapcsolatos rendelkezéseket. Az 1990-EHQ OH]DMORWW YiODV]WiVRNDW N|YHW HQ D] iWDODNXOiVL

folyamat még inkább felgyorsult. A folyamat továbEL HOHP]pVH HO WW PpJ

szükséges annak megjegyzése, hogy az 1987. évi I. törvény és annak módosításai sem zárták ki a külföldiek földvásárlását, ahhoz a pénzügyminiszter engedélye kellett.

A földtulajdon-viszonyok rendezésére a kárpótlási folyamat szolgált. A

V]DEiO\R]iV QpJ\ IRNR]DWEDQ YDOyVXOW PHJ DPL LG EHQ LV HOQ\~MWRWWi WHWWH D UHQGH]pVW $ IRO\DPDWRW QpJ\ W|UYpQ\ V]DEiO\R]WD HOV GOHJHVHQ D] pYL

XXV. törvény, az 1992. évi XXIV. törvény, az 1992. évi XXXII. törvény és végül az 1992. évi IL. törvpQ\(OWHUMHGWHQDQpJ\W|UYpQ\UHD]HOV PiVRGLN

stb. kárpótlási törvényként utalnak.

A kárpótlás intézményét kritika illette már az alkalmazás kezdetekor is, és utólag még inkább láthatók a szabályozás hiányosságai, tévedései.

Nagy hibája a kárpótlásnak, hogy a meghatározott vagyoni, vagy személyi sérelmeket szenvedett állampolgárok és örököseik számára általánosan

OHKHW YpWHWWHKRJ\DNiUSyWOiVLMHJ\HNIHOKDV]QiOiViYDOWHUP I|OGWXODMGRQKR]

MXVVRQ 3RQWRVDEEDQ IRJDOPD]YD D] HOV NiUSyWOiVL W|UYpQ\ 91. évi XXV.

törvény 7.§ (1) a,b) által kínált két alternatíva: a) az állami tulajdon

SULYDWL]iFLyMD VRUiQ pUWpNHVtWpVUH NHUO YDJ\RQWiUJ\DN UpV]YpQ\HN

üzletrészek megvásárlására, továbbá b) WHUP I|OG WXODMGRQ PHJV]HU]pVpUH N|]OD]HOV WD]iOODPD]iOODPSROJiURNV]iPiUDQHPWHWWHOHKHW YpPHJIHOHO NtQiODWEDQ NO|Q|VHQ D NiUSyWOiVL IRO\DPDW HOHMpQ $ OHKHW VpJHN KLiQ\D tJ\

pUWHOHPV]HU HQ D WHUP I|OGYiViUOiV IHOp WHUHOWH D NiUSyWOiVL MHJ\HLNHW IHOKDV]QiOQL NtYiQy V]HPpO\HNHW $NNRU LV KD D WHUP I|OG számukra nem megélhetést, hanem pusztán befektetést jelentett.

Önmagában ez a rendezés legalább három további következményt vont maga

XWiQ (J\UpV]W D NiUSyWOiVEDQ FVDN NpV EE UpV]HVHGHWW V]HPpO\HN PiU NLVHEE HVpOO\HO YROWDN NpSHVHN My PLQ VpJ WHUP I|OGKöz jutni. A másik az, hogy a

NiUSyWOiVL MHJ\HN WHUP I|OGYiViUOiVUD IRUGtWiViW QHP D KHO\EHQ ODNy M|YHGHOPpW UpV]EHQ YDJ\ WHOMHV HJpV]pEHQ PH] JD]GDViJL WHUPHOpVE O

származtató lakosság vitte véghez sok esetben. A jogalkotó nem számolt a helyben lakó több százezer gazdálkodó család érdekeivel. Harmadik súlyos következménye volt a kárpótlás ilyen szabályozásának, hogy mivel kárpótlási jeggyel – D NpV EELHNEHQ NLIHMWHWW IHOWpWHOHN PHOOHWW – bárki szerezhetett

WHUP I|OGWXODMGRQW H]]HO D I|OGIRUJDORP WXODMGRQképpen az 1990-es évek közepéig meghatározóan kárpótlási jegyeken keresztül bonyolódott, ezzel is késleltetve a földpiac kialakulását.

$ WHUP I|OG-árverések keretében bonyolódott le a kárpótlási folyamat. Az

iUYHUpVHQ OLFLWiOQL MRJRVXOW UpV]WYHY N N|UpWa szabályozás ugyan igyekezett

V] NtWHQL GH PHJKDWDOPD]iV EHV]HU]pVpYHO D]RNRQ EiUNL OLFLWiOKDWRWW ËJ\

J\DNRUL MHOHQVpJJp YiOW KRJ\ DNiU HQQHN NHUHWpEHQ V]HU]HWW WHUP I|OGHW D]

eredetileg arra nem jogosult személy. Ugyancsak ismert jelenséggé vált az, hRJ\ D NiUSyWOiVL MHJ\ WpQ\OHJHV MRJRVXOWMD V]HUH]WH PHJ D WHUP I|OGHW GH D KiWWpUEHQPiURWWiOOWDNiUSyWOiVLMHJ\HWH]WPHJHO ] HQIHOYiViUROWV]HPpO\

A törvény ugyan rögzítette a kívánatosnak ítélt 3000 Ft/AK kikiáltási árat (1991.évi XXV. törvény 22. § (1)), de egyben megengedte, hogy 500 Ft/AK

-LJ IRO\DPDWRVDQ FV|NNHQWKHW OLFLW KLiQ\iEDQ D] iU $ J\DNRUODWEDQ KDPDU NLDODNXOW D ÄPHJHJ\H]pVHV OLFLW´ LQWp]PpQ\H $ OLFLWiOQL NtYiQyN iUYHUpV HO WW

megegyeztek abban, hogy ki melyik földrészletet vásárolja meg, így a licitálás

HOPDUDGiViQDN N|YHWNH]WpEHQ VLNHUOW D OHKHW OHJROFVyEEDQ D]D] )W$.

iURQ KR]]iMXWQL WHUP I|OGK|] 0LQGH] DKKR] YH]HWHWW KRJ\ D NLV LQWHQ]LWiV~

I|OGSLDF LV H]HQ D] DODFVRQ\ pUWpNHQ P N|G|WW (J\UpV]U O WHKiW DGYD YROW D

leheW VpJ KRJ\ ROFVyQ WXODMGRQNpSSHQ EiUNL WHUP I|OGK|] MXWKDWRWW 0iVUpV]U ODNiUSyWOiVLMHJ\HNDODFVRQ\iUIRO\DPDPLDWWVRNDQ|U|PPHOYiOWDN

meg az értékpapírtól a hivatalos árfolyamnál néhány százalékkal többet kínáló személyek pedig még mindig igen jó beIHNWHWpVLOHKHW VpJKH]MXWRWWDN

A kárpótlási folyamat eredményeként számos olyan személy jutott

WHUP I|OGWXODMGRQKR] DNLN VHPPLIpOH N|]HOHEEL NDSFVRODWEDQ QHP iOOWDN D PH] JD]GDViJJDO V W D YLGpNNHO VHP $ WHUP I|OGK|] MXWRWW V]HPpO\HN

többsége ugyanakNRUNpSWHOHQYROWDUUDKRJ\NRUV]HU JD]GiONRGiVWYDOyVtWVRQ PHJDV]HU]HWWWHUP I|OG|Q

A kárpótlás további hibája a méretkorlátozások szabályozásának a hiánya.

A kárpótlás további hibája a méretkorlátozások szabályozásának a hiánya.

In document A földbirtoklás formái, szabályozása, a földhasználat nyilvántartása (Pldal 81-98)