A földbirtoklás formái, szabályozása, a földhasználat nyilvántartása

*(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1<,.$5

KESZTHELY

Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék

.pV]OWD3$7(ÄÈOODWLHUHGHW WHUPpNHO iOOtWiV-fejlesztés és fogyasztás ökonómiája” c. doktori program

és a VE Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében

7pPDYH]HW

DR. PALKOVICS MIKLÓS a közgazdaságtudományok kandidátusa

A FÖLDBIRTOKLÁS FORMÁI, SZABÁLYOZÁSA, A FÖLDHASZNÁLAT NYILVÁNTARTÁSA

Készítette:

Bánhegyi Gabriella

Keszthely 2003

A FÖLDBIRTOKLÁS FORMÁI, SZABÁLYOZÁSA, A FÖLDHASZNÁLAT NYILVÁNTARTÁSA

Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében

Írta:

Bánhegyi Gabriella

.pV]OWD3$7(ÄÈOODWLHUHGHW WHUPpNHO iOOtWiV-fejlesztés és fogyasztás ökonómiája” c. doktori program

és a Veszprémi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája keretében

7pPDYH]HW 'U3DONRYLFV0LNOyV

Elfogadásra javaslom (igen / nem)

...

Dr. Palkovics Miklós

a közgazdaságtudományok kandidátusa

A jelölt a doktori szigorlaton ...%-ot ért el

Keszthely, ...

a Szigorlati Bizottság elnöke

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:

Bíráló neve: Dr. Buzás Gyula igen-nem ...

Bíráló neve: igen-nem

...

A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ...%-ot ért el

Keszthely, ...

a Bíráló Bizottság elnöke

$GRNWRUL3K'RNOHYpOPLQ VtWpVH

...

az EDT elnöke

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 10

1. A DOLGOZAT TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA 13

1.1. $WpPDLG V]HU VpJHMHOHQW VpJH 13

1.2. $NXWDWiVFpONLW ]pVHL 15

1.3. A vizsgálat adatbázisa és módszere 17

1.3.1. Adatbázis 17

1.3.2. Vizsgálati módszerek 19

1.4. A dolgozatban használt fogalmak 21

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 31

2.1. A földhasználat jellegzetességei 31 2.2. A politikai rendszer befolyásoló szerepe 33 2.3. A racionális földhasználati rendszer 35 2.4. Földtulajdon-földbérlet általános kérdései 38

3. AZ EURÓPAI UNIÓ BIRTOKPOLITIKÁJA ÉS

BIRTOKSZERKEZETE 43

3.1. A közösségi joganyag birtokpolitikai vonatkozásai 44 3.2. A tagállamok szabályozási gyakorlata 48 3.3. Az Európai Unió birtokszerkezete 59

4. A FÖLDHASZNÁLAT ÉS A FÖLDBIRTOKVISZONYOK

ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 80

4.1. 0DJ\DURUV]iJWHUP I|OG-ellátottsága és a

P YHOpVLiJDNPHJRV]OiVD 80

4.2. A magyar földbirtokviszonyok történelmi áttekintése 81 4.3. A birtokszerkezet jellegzetességei Magyarországon 98

5. AZ EGYÉNI GAZDASÁGOK ÉS A GAZDASÁGI

6=(59(=(7(.)g/'+$6=1È/$7È1$.-(//(0= ,=$/$

MEGYÉBEN 108

5.1. A földhasználati nyilvántartás adatainak elemzése 111 5.1.1. Az egyéni földhasználat jellegzetességei

Zala megyében 113

5.1.2. A gazdasági szervezetek földhasználatának

MHOOHP] L 130

5.2. Zalavár település földhasználati viszonyainak

vizsgálata 144

5.3. $PDJiQV]HPpO\I|OGKDV]QiOyNNpUG tYHV

megkérdezésének tapasztalatai 155

5.3.1. $YL]VJiODWEDQV]HUHSO JD]GDViJRN

általános jellemzése 156 5.3.2. A földárak és bérleti díjak alakulása, a földárakról

alkotott vélemények 165

5.3.3. A földtulajdon-szerzési és haszonbérleti

szabályozásról alkotott vélemények 172

6. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 179

7. ÖSSZEFOGLALÁS 189

8. IRODALOMJEGYZÉK 193

9. Ò-e6Ò-6=(5 .87$7È6,(5('0e1<(. 204

10. MELLÉKLETEK 208

KIVONAT

$ PH] JD]GDViJL WHUPHOpV DODSMiW pV OHJI EE HV]N|]pW MHOHQW WHUP I|OG

különleges helyet foglal el az országok gazdasági-jogi környezetében. A kialakuló birtokstruktúra mintegy lenyomatát adja a történelmi, politikai,

JD]GDViJL KiWWpUQHN $ I|OGELUWRN YLV]RQ\RNED W|UWpQ J\DNRUL PHVWHUVpJHV

beavatkozás gátolja a konszolidált viszonyok kialakulását, bizonytalanná teszi

D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVE O pO D]D] D I|OGHW N|]YHWOHQO KDV]QiOy

YiOODONR]iVRNJD]GiONRGyNM|Y MpW$ELUWRNSROLWLNiQDNH]pUWV]pOHVWiUVDGDOPL

bázison létrejött megegyezés eredményHNpQWFpOV]HU NLDODNXOQLD

Magyarországon a történelem folyamán többször történt beavatkozás a

ELUWRNYLV]RQ\RNED iOWDOiEDQ HOOHQWpWHV HO MHOOHO $ OHJXWyEEL D

rendszerváltáshoz kapcsolódó, földreform óta eltelt alig több mint egy évtized a birtokviszonyRNWHUOHWpQLJHQU|YLGLG QHNV]iPtWHQQHNHOOHQpUHOiWYiQ\RV

változások játszódtak le az addig túlnyomórészt gazdasági szervezetek által jellemzett birtokstruktúrában.

A dolgozat egyik célja ennek a változásnak a nyomonkövetése, illetve a jelenlegi pillanatfelvétel összehasonlítása az Európai Unió országaiban hosszú évtizedek alatt kialakult birtokszerkezettel. A birtokszerkezet vizsgálata magában foglalja a birtoklás jogcímeinek bemutatását is Zala megye vonatkozásában.

Hazánk EU csatlakozásának egyik fontos vetüleWH D WHUP I|OGUH YRQDWNR]y

szabályozás EU-NRPIRUPLWiViQDNDNpUGpVH(QQHNNDSFViQDV]HU] YL]VJiOMD

hogy létezik-e olyan közösségi joganyag, amely közvetlenül hatályos és alkalmazandó a tagállamok birtokpolitikájában, illetve azt, hogy Magyarország számiUD PLO\HQ IHODGDWRNDW MHOHQW H]HNQHN D OpWH $ WDJiOODPRNUD MHOOHP]

szabályozások áttekintése szintén fontos szerepet kap a dolgozatban.

$ ELUWRNVWUXNW~UiQ pV D ELUWRNSROLWLNDL V]DEiO\R]iVRQ W~O D V]HU] D OHJpULQWHWWHEEHNDWHUPHO NYpOHPpQ\pQHNEHPXWDtására is vállalkozik.

A vizsgálat adatbázisát az EU statisztikai közleményei, magyar statisztikai

DGDWRN D =DOD PHJ\HL I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiVEyO YHWW PLQWD pV NpUG tYHV IHOPpUpV DONRWWiN $] DGDWRN IHOGROJR]iViUD HJ\V]HU PDWHPDWLNDL-statisztikai módszerek szolgáltak.

$ GROJR]DW OHJIRQWRVDEE PHJiOODStWiVDL D SROLWLND DODSYHW V]HUHSpUH D

magyarországi birtokkoncentráció folyamatára, a birtoklási jogcímek bemutatására és tényleges szerepére, a földhasználati nyilvántartás fejlesztésére vonatkoznak.

ABSTRACT – KURZFASSUNG

The forms and regulation of agricultural holdings; the land-use registration

The situation of Hungarian farm system changed radically several times in the past, which delayed the stabilization of the farm-structure. The individual and family farms, that are wide-spread in the countries of the European Union are basically new forms of farming in Hungary. The author studies the role and characteristic features of these individual farms, the European and Hungarian legislation concerning the agricultural holdings, and the situation of the land use registration.

Die Formen, Regelung des Grundbesitzens und die Registrierung der Grundbenutzung

Es gab in Ungarn mehrmals solche Intervention im Grundbesitzverhältniss, die die Stabilisierung der Besitzstruktur verzörgerte. Das allgemeine, eigene, Familiengrundbesizten in den Ländern von EU blickt kaum mehr als eine jahrzehnte lange Vergangheit in unserer Heimat zurück. Der Autor studiert in seinem Werk in erster Linie die Eigentümlickkeit des individuellen Grundbenutzung in Europa und in Ungarn, dies Position der Registrierung von Grundbenutzung.

BEVEZETÉS

$ I|OG pV D I|OGP YHOpV D W|UWpQHOHP VRUiQ HJpV]HQ QDSMDLQNLJ D WiUVDGDOPL LOOHWYH JD]GDViJL IHMO GpV N|]pSSRQWMiEDQ iOOW 2O\DQ HU IRUUiVUyO YDQ V]y DPHO\ D] LG N IRO\DPiQ D KDWDORP UpV]pUpU O PHJNO|QE|]HWHWW HOEiQiVEDQ UpV]HVOW $] iOODPL V]HUYH] GpV NRUDL V]DNDV]iEDQ D QpSHVVpJ PHJKDWiUR]y UpV]H MHOOHP] HQ D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVE O pOW QHP YpOHWOHQ KRJ\ PiUa

OHJUpJHEEL tURWW IRUUiVRN LV WLV]WHOHWWHO V]yOQDN D I|OGP YHOpV MHOHQW VpJpU O 6]iPRV NXOW~UW|UWpQHWL W|UWpQHOPL IRUUiVEDQ IHOOHKHW N D PH] JD]GDViJ MHOHQW VpJpW KDQJV~O\R]y YpOHPpQ\HN ËJ\ D] (XUySiUD DODSYHW EHIRO\iVW

gyakorló Bibliában is megjelenik a gondolat, miszerint „Az ország haszna

SHGLJ PLQGHQHNHO WW D I|OGPtYHOpVW NHGYHO NLUiO\” /Prédikátor könyve 5:9/. A történelemnek tehát ebben a korai szakaszában elismert volt, hogy a nemzet

JD]GDViJiQDNPHJHU V|GpVpQHNIHMO GpVQHNIRUUiVDDVLNHUHVPH] JD]GDViJ

$ PH] JD]GDViJ V]HUHSH PDL YLV]RQ\DLQNEDQ UHODWtYH OHpUWpNHO G|WW HJ\UH

kisebb mértékben járul hozzá a fejlettebb országok bruttó hazai termékének értékéhez. Kettészakadt világunkban, amikor az országok egy része a túltermelés, a termékfeleslegek, míg más része az élelmiszerhiány súlyos

SUREOpPiMiYDO N]G D IHQWL NLMHOHQWpV LVPpW LJD]ROMD LG WiOOyViJiW H]W D]

ágazatot nem lehet magára hagyni, az állami, vagy közösségi (mint az EU

HVHWpEHQ ILJ\HOHP W|U GpV WHYpNHQ\VpJ MHOHQW V UpV]H Ui Nell, hogy irányuljon.

A fejlett államok sem engedhetik meg maguknak, hogy a túltermelés elkerülése

pUGHNpEHQ D] DJUiUWiPRJDWiVRNDW HJ\V]HU HQ OHFV|NNHQWVpN KLV]HQ PD HJ\UH

Q\LOYiQYDOyEE KRJ\ D PH] JD]GDViJQDN QHP NL]iUyODJRV IHODGDWD D PH] JD]GDViJLMDYDNHO iOOtWiVDD]pOHOPLV]HUWHUPHOpVQHPFVXSiQDODNRVViJ

ellátásában játszik szerepet, hanem ezen túlmutatóan számos funkciót tölt be egy adott ország, térség életében.

$] (XUySDL 8QLy iOWDO LV PHJIRJDOPD]RWW FpONLW ]pV D] DJUiUiJD]DW ~M V]HPOpOHW NHzelése, a többfunkciós agrármodellben testesült meg. A

PH] JD]GDViJ~MPRGHOOMHSHGLJD]RQRVUDQJVRUEDQHOIRJODOWSR]tFLyM~QDNtWpOL

a vidéki népesség megélhetésének biztosítását, a vidéki környezet megóvását, a természeti életfeltételek fenntartását, a viGpNN|UQ\H]HWLW NpMpQHNPHJyYiViWD

hagyományos szemlélettel /SZABÓ, 1997/.

Az állam, vagy valamilyen irányítói szervezet jelenléte az agrárgazdaságban

W|EE pYV]i]DGRV P~OWUD WHNLQW YLVV]D .O|QE|] W|UWpQHOPL NRURNEDQ WHUPpV]HWHVHQ NO|QE|] FpONLW ]pVHN pUYpQ\HVOWHN D PH] JD]GDViJL NXOW~UD NH]HOpVpEHQ+DDFpONLW ]pVD]YROWKRJ\OHJDOiEELVEL]RQ\RVWiUVDGDOPLUpWHJ IRJ\DV]WiVL LJpQ\pW NLHOpJtW WHUPHOpV YDOyVXOMRQ PHJ DNNRU D] LQWp]NHGpV LV HOV VRUEDQ DUUD LUiQ\XOW KRJ\ D WHUPHOpVVHO N|]YHWOHQO foglalkozó népesség

PLQpO QDJ\REE HU IHV]tWpVHNHW WHJ\HQ HQQHN pUGHNpEHQ D N|WHOH] WHUPHOpVL

szintet valósítsa meg, illetve akár személyes munkaerejével, akár terményszolgáltatással hozzájáruljon a kevesek jólétéhez (pl. rabszolgatartó társadalmak, középkori és újkori nagybirtokrendszer). A történelemnek ebben a

V]DNDV]iEDQ D WHUP I|OGNpV]OHW D] XUDONRGy LOOHWYH D] DULV]WRNUiFLD NH]pEHQ YROW .pV EE D] iOODPLODJ V]HUYH]HWW WiUVDGDOPDN IHXGDOL]PXVRQ W~OPXWDWy IHMO GpVL V]DNDV]DNiEDQ PiU D JD]GiONRGyL Iöldtulajdon és támogatás

JRQGRODWD LV PHJMHOHQLN KRJ\ D NpV EELHN VRUiQ D IHMOHWW GHPRNUiFLiNEDQ DODSYHW MHOOHJJHO YHUMHQ J\|NHUHW D] iOODP-PH] JD]GDViJ NDSFVRODWiEDQ

(QQHN D] HU WHOMHVHQ EHDYDWNR]y WiPRJDWy V]DEiO\R]y V]HUHSQHN D]

értékelésében megtDOiOKDWyN D] LJHQO WiPRJDWyDQ pUYHO YpOHPpQ\HN FVDN~J\PLQWDKDVRQOyDQIDMV~O\RVpUYHNHWIHOVRUDNR]WDWyHOOHQNH] IHOIRJiVRN

is.

$ODSYHW HJ\HWpUWpV YDQ D] DJUiUN|]JD]GiV]RN N|]|WW DEEDQ D WHNLQWHWEHQ KRJ\DNO|QE|] MHOOHJ PpUWpN iOODPL-kormányzati beavatkozások okait az agrártermelés jellegzetességeiben, illetve az agrárpiacok sajátosságaiban lehet megtalálni.

$] iOODPL V]DEiO\R]iV YpJLJNtVpUL D PH] JD]GDViJL WHUPHOpV PLQGHQ Ii]LViW YRQDWNR]LN DQQDN DODSYHW HV]N|]pUH DODSMiUD D WHUP I|OGUH is. A

W|UWpQHOHPQHN DEEDQ D] LG SRQWMiEDQ DPLNRU D] DGGLJ E VpJHV WHUP I|OG NRUOiWR]RWWDQ UHQGHONH]pVUH iOOy HU IRUUiVVi YiOW PHJMHOHQW D] D]]DO NDSFVRODWRVHO tUiVRNV]DEiO\R]iVRNUHQGV]HUHLV

1. A DOLGOZAT TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

1.1.

$ WHUP I|OGWXODMGRQ pV D WHUP I|OGKDV]QiODW NpUGpVHL KD]iQNEDQ D]

1980-DV pYHN YpJpYHO MHOHQWNH] JD]GDViJL-politikai rendszerváltással

HJ\LG EHQ LVPpWHOWHQ pV KDQJV~O\R]RWWDQ MHOHQWNH]WHN $ -es 80-as években hazánk PH] JD]GDViJiWD QDJ\]HPL LSDUV]HU WHUPHOpV MHOOHPH]WH DPLEHQ D PHJKDWiUR]y V]HUHSHW D QDJ\ NLWHUMHGpV WHUOHWHNHQ JD]GiONRGy WHUPHO V]|YHWNH]HWHNpViOODPLJD]GDViJRNMiWV]RWWiNPHO\HNDNLVWHUPHOpVWLV

sikeresen integrálták. Tagadhatatlan, hogy léWUHM|WWNEHQ DODSYHW V]HUHSHW D SROLWLND H]HQ EHOO D] DJUiUSROLWLND MiWV]RWW QHP V]HUYHV IHMO GpV

eredményeként alakultak ki. A földtulajdonlást és földhasználatot egyaránt az

iOODP GRPLQDQFLiMD MHOOHPH]WH PtJ D WHUP I|OG-magántulajdon marginális jeleQW VpJ YROW $ SROLWLNDL-gazdasági rendszerváltás lépéseivel, az Európai

8QLyKR] YDOy FVDWODNR]iV LJpQ\pYHO HJ\LGHM OHJ PHJIRJDOPD]yGRWW D PRGHUQ

piacgazdaság létrehozásának szükségessége.

$ SLDFJD]GDViJUD YDOy iWWpUpVW NtVpU WXODMGRQRVL pV V]HUNH]HWYiOWási folyamat az ismert anomáliákkal terhelten, de végül is lezajlott, azonban számos

WHUOHWHQ~MDEENLKtYiVHOpiOOtWMDD]RUV]iJRWDPpJPHJOpY EHOV IHV]OWVpJHN NH]HOpVHLOOHWYHD]8QLyVFVDWODNR]iVHJ\UHN|]HOLEELG SRQWMD

$ WHUP I|OG PLQW D] DJUiUWHUPHOpV DODSMD G|QW HQ PDJiQWXODMGRQED NHUOW

ugyanakkor a kialakult birtokszerkezet ellentmondásokkal terhelt, a jelenlegi hazai szabályozás egyes pontjai ellenkeznek az Uniós normákkal, a közösségi vívmányok (aquis communiature) követelményeivel.

Az iOODP V]HUHSpW WDJODOy YLWiN LVPpW HO WpUEH NHUOWHN $ WHUP I|OGGHO NDSFVRODWRV iOODPL PDJDWDUWiVW LOOHW HQ SROLWLNDLODJ HU VHQ EHIRO\iVROW

vélemények látnak napvilágot arról, hogy a kormányzati beavatkozás milyen

LUiQ\~ OHJ\HQ NLW pV PLW UpV]HVtWVHQ HO nyben, hogyan tegye ezt – márpedig

DODSYHW KRJ\PHJV]OHVVHQHJ\KRVV]~WiYUDV]yOyNRQFHSFLyHWHNLQWHWEHQ$

vitatémák között látjuk viszont a kis-, illetve nagygazdaságok, egyéni- és társas

YiOODONR]iVRN pOHWNpSHVVpJpW YHUVHQ\NpSHVVpJpW HOHP] NpUGpVeket. Mindkét oldalról hangzanak el megalapozott vélemények, több ponton a kompromisszum képtelen megszületni.

1HP QpONO|]KHW DQQDN EHPXWDWiVD KRJ\ D] DJUiUSROLWLND PHJDODSR]iViQDN

ezen a területen is fontos feltétele a gazdálkodók motivációinak, elvárásainak,

YpOHPpQ\pQHN D PHJLVPHUpVH (OOHQNH] HVHWEHQ D MRJN|YHW PDJDWDUWiV

elmaradása miatt –NO|Q|VHQDV]DQNFLyUHQGV]HUP N|GpVNpSWHOHQVpJHHVHWpQ

–D]DJUiUSROLWLNDLFpONLW ]pVHNQHPYDOyVXOKDWQDNPHJ

$] (XUySDL 8QLyKR] W|UWpQ FVDWODNR]iVXQNDW LOOHW HQ IRQWRV D] 8QLyV

követelmények, nemzetközi egyezmények szerepének megismerése, mely

WHUOHWHQ W|EE KD]DL V]HU] |VV]HIRJODOy-HOHP] MHOOHJ J\DNRUODWL

konzekvenciákat megfogalmazó munkái adnak eligazítást.

1.2.

A kutatási el ]PpQ\HN LVPHUHWpEHQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ RO\DQ V]DNWHUOHWU O

van szó, ahol a döntések szakmai megalapozottságának különös szerepe van.

Ezen döntések kialakításához szükség van a téma empirikus kutatására, a magyar birtokszerkezet jellegzetességeinek feltárására, az egyes földhasználók

V]HUHSpQHN V W PRWLYiOWViJiEyO DGyGy YpOHPpQ\pQHN YL]VJiODWiUD D PiV RUV]iJRNEDQ NLDODNXOW I|OGELUWRNYLV]RQ\RN HOHP]pVpUH D] RWW pOHWEHQ OpY

V]DEiO\R]iV I EE MHOOHJ]HWHVVpJHLQHN PHJLVPHUpVpUH D I|OGKDV]QiODWL

viszonyokbDQEHN|YHWNH] YiOWR]iVRNRNDLQDNIHOWiUiViUD

A dolgozat többek között arra keresi a választ, hogy melyek a földbirtok-

SROLWLNDDI|OGKDV]QiODWLYLV]RQ\RNEDW|UWpQ iOODPLEHDYDWNR]iVLQGRNDL(]D

fajta beavatkozás szinte valamennyi fejlett gazdasággal UHQGHONH] RUV]iJEDQ MHOHQ YDQ 6]NVpJHVVpJpW LOOHW HQ iOWDOiEDQ HJ\HWpUWHQHN D N|]JD]GiV]RN

SROLWLNXVRN V W PpJ D] iOODPSROJiURN LV $] KRJ\ PLO\HQ LUiQ\~ OHJ\HQ H] D

beavatkozás, már vitatott.

$IHQWLV]HPSRQWRNQDNPHJIHOHO HQD]DOiEELFpONLW ]pVHN állíthatók fel.

1. Az Európai Unió birtokviszonyainak vizsgálata

a) 9DOyV]tQ VtWKHW KRJ\ 0DJ\DURUV]iJRQ D MHOHQOHJL ELUWRNYLV]RQ\RN YiOWR]iVD KDVRQOy IRO\DPDWWDO MHOOHPH]KHW PLQW DPL D] (XUySDL 8QLy

tagállamainak birtokszerkezetében több évtizede zajlik. Ezért vizsgálni szükséges, hogy az EU tagállamaiban milyen változások következtek be a gazdaságok számában, területük átlagos méretében, területlekötésükben a földhasználat szegmentációjában.

b) $ ELUWRNYLV]RQ\RN DODNXOiViW DODSYHW HQ PHJKDWiUR]]D az adott

iOODPUD MHOOHP] W|UWpQHOPL NXOWXUiOLV WiUVDGDOPL JD]GDViJL KiWWpU eSSHQ

ezért érdemes megvizsgálni egyrészt, hogy létezik-e a tagállamok birtokviszonyait befolyásoló közösségi szabályozás , másrészt, hogy az EU-ban az egyes tagállamok között a tapasztalható-e valamilyen közeledés a birtokszerkezetben.

c) A tagállamok szabályozási gyakorlatát vizsgálva megállapíthatóvá

YiOLNKRJ\PHQQ\LUHHJ\|QWHW LOOHWYHYiOWR]DWRVDV]DEiO\R]iVD.|]|VVpJHQ EHOO $ V]DEiO\R]iV DODSYHW YRQiVDLQDN IHOWiUása ugyanakkor Magyarország

V]iPiUD LV PLQWiW DGKDW D WHUP I|OGU O V]yOy W|UYpQ\ QDSLUHQGHQ OpY

módosítása során.

2. A magyarországi birtokviszonyok vizsgálata

a) A magyarországi birtokszerkezet tanulmányozásának célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtizedben milyen változások zajlottak le a

ELUWRNVWUXNW~UiEDQ )HOWpWHOH]KHW D ELUWRNNRQFHQWUiFLy IRO\DPDWiQDN D IHOHU V|GpVH $] HODSUy]yGRWW I|OGWXODMGRQRVL V]HUNH]HW PLDWW XJ\DQFVDN IHOWpWHOH]KHW DI|OGKDV]QiODWpVI|OGWXODMGRQIRNR]RWWNO|QYiOiVD

b) Az Európai Unió agrárpolitikai szabályozása értelmében támogatásban

FVDN D I|OGKDV]QiODWiW EHMHOHQWHWW WHUPHO UpV]HVOKHW $ I|OGKDV]QiODW U|J]tWpVpQHN D PHJDGRWW DGDWRN HOOHQ UL]KHW VpJpQHN HV]N|]H D -ben létrehozott földhasználati nyilvántartás rendszere. A földhasználati

Q\LOYiQWDUWiV DGDWDL N|]KLWHO HN D] DGDWRN IHOGROJR]iViYDO KLWHOHV NpSHW NDSKDWXQN D I|OGKDV]QiODW OHJI EE MHOOHJ]HWHVVpJHLU O (PHOOHWW HOYiUKDWy D

vizsgálattól az is, hogy a nyilvántartás használhatóságáról levonható következWHWpVHN PHJIRJDOPD]iViUD DGMRQ OHKHW VpJHW 6]LQWpQ IHOWpWHOH]KHW

hogy az egy megyében elvégzett vizsgálat megállapításai - a nyilvántartási rendszer országosan azonos paraméterei miatt - vonatkoztathatók Magyarország egész területére.

3. A politika befolyásoló szerepének vizsgálata

$ I|OGKDV]QiODWL YLV]RQ\RNUD D SROLWLND D] iOODPL EHDYDWNR]iV HU VHQ

befolyásoló hatást gyakorol. A földtulajdonszerzés és a földbérlet

V]DEiO\R]iViQ NHUHV]WO DODNXOQDN NL ELUWRNV]HUNH]HW DODSYHW MHOOHP] L $

hazai birWRNV]HUNH]HWYRQDWNR]iViEDQDNXWDWiVFpONLW ]pVHDSROLWLNDLG|QWpVHN

befolyásoló szerepének kimutatása.

1.3. A vizsgálat adatbázisa és módszerei

1.3.1. Adatbázis

Az Európai Unió birtokszerkezetére vonatkozó információkat az EU statisztikai közleményeiE OYDODPLQWKD]DLpVQHP]HWN|]LLURGDOPLIRUUiVRNEyO J\ MW|WWHP |VV]H $] HJ\HV WDJiOODPRN ELUWRNV]DEiO\R]iVL J\DNRUODWiUD YRQDWNR]y LQIRUPiFLyW HOV VRUEDQ D V]DNLURGDOPL IRUUiVRN MHOHQWHWWpN GH

felhasználásra került néhány tagállam birtoktörvénye is.

A magyar birtokszerkezet vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, illetve a hazai szakirodalom jelentette a vizsgálat

DODSMiW$W|UYpQ\LV]DEiO\R]iVVDONDSFVRODWEDQD]pYL/9WHUP I|OGU O

szóló törvény mellett néhány bírósági határozat, kollégiumi állásfoglalás is a téma feldolgozását szolgálta.

Az 1999. évi XLVIII. törvény 4. §-a ( Ftv 25/A § és 25/B §) rendelkezett a

I|OGKDV]QiODW N|WHOH] Q\LOYiQWDUWiVED YpWHOpU O DPHQQ\LEHQ D KDV]QiOW

földterület – IJJHWOHQO MRJFtPW l és földrészletszámtól – az egy hektárt

meghaladja. A 2000. január 1-én hatályba lépett törvény akként rendelkezett,

KRJ\ D] H GiWXP HO WW N|WWHWHWW pV PpJ KDWiO\RV V]HU] GpVHN HVHWpEHQ

ugyanezen év március 31-LJNHOODEHMHOHQWpVWPHJWHQQL~MV]HU] GpVHk esetén

SHGLJQDSRVKDWiULG WtUWHO DN|WHOH]HWWVpJWHOMHVtWpVpUH

A Zala megyei birtokszerkezet vizsgálatának alapját részben a Zala Megyei

)|OGKLYDWDOI|OGKDV]QiODWLQ\LOYiQWDUWiViEyOHJ\V]HU YpOHWOHQV]HU NLYiODV]WiV

módszerével nyert adatok, rpV]EHQ NpUG tYHV IHOPpUpV VRUiQ J\ MW|WW YiODV]RN

jelentették. $ =DOD PHJ\HL I|OGKDV]QiODW HVHWpEHQ D] DGDWJ\ MWpV D ND]HWWiUD

rögzített körzeti nyilvántartások adataira támaszkodva történt. Ez annyit jelent, hogy a településenként - és ezen belül helyrajzi számonként - nyilvántartott

I|OGUpV]OHWHNE OHO UHPHJKDWiUR]RWW J\DNRULViJJDO W|UWpQW PHJ DI|OGUpV]OHW– és ezen keresztül annak használójának – kiválasztása mindig más

NH]G V]iPPDO $ Q\LOYiQWDUWiVL UHQGV]HUE O NL]iUyODJ PDQXiOLV ~WRQ

történhetett az DGDWRN|VV]HJ\ MWpVH$V]HPpO\LD]RQRVtWyNDYL]VJiODWHOHMpLJ

nem kerültek megsemmisítésre, ugyanis csak így vált lehetségessé az esetleges

LVPpWO GpVHN NLV] UpVH D] HJ\HV I|OGUpV]OHWHN KDV]QiOyMiQDN PHJWHNLQWpVHNRU

ugyanis az adott használóra vonatkozó összes körzeti földhasználati adatot

PHJNDSMXN $] LVPpWO GpVHN NLV] UpVH XWiQ D V]HPpO\L D]RQRVtWiVUD V]ROJiOy

adatok megsemmisítésre kerültek.

$ I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiVEyO YHWW PLQWiEyO D] LVPpWO GpVHN NLV] UpVpW N|YHW HQ HJ\pQL I|OGKDV]QiOyés 77 gazdasági szervezet adatai kerültek feldolgozásra.

$ NpUG tYHN UpV]EHQ D IDOXJD]GiV] LURGiN N|]UHP N|GpVpYHO UpV]EHQ

saját közvetítés útján jutottak el az egyéni gazdálkodókhoz. Összesen 73

IHOGROJR]iVUDDONDOPDVNpUG tYNLpUWpNHOpVpUHNHUOWVRU. Ez azt is jelenti, hogy

D IHOGROJR]iV HUHGPpQ\H QHP WHNLQWKHW UHSUH]HQWDWtYQDN $ I|OGELUWRNYLV]RQ\RN YL]VJiODWiW XJ\DQDNNRU MyO NLHJpV]tW NpUG tYHV YL]VJiODW DONDOPDVDN|]YHWOHQpULQWHWWHNWHUP I|OGiUDNUyOELUWRNSROLWLNDLV]DEiO\R]iVUyO

kialakított YpOHPpQ\pQHN WHUPHO L PRWLYiOWViJiQDN YL]VJiODWiUD (]]HO D VWDWLV]WLNDL pV I|OGQ\LOYiQWDUWiVEyO J\ MW|WW DGDWRN HOHP]pVH iOWDO NLDODNtWRWW KHO\]HWNpSSRQWRVtWiViUDLVOHKHW VpJQ\tOLN

1.3.2. Vizsgálati módszerek

A szakirodalom elemzése és összevetése a statisztikai, illetve a saját

YL]VJiODWRN NHUHWpEHQ J\ MW|WW DGDWRNNDO NpSH]WH D GROJR]DW I YL]VJiODWL PyGV]HUpW $] |VV]HJ\ MW|WW DGDWRNEyO D] 06 (;&(/ V]iPtWyJpSHV

programot alkalmazva alakítottam ki az elemzés adatbázisát. A dolgozat témájából N|YHWNH] HQ D IHQWL SURJUDP iOWDO EL]WRVtWRWW HJ\V]HU EE

matematikai-VWDWLV]WLNDL PyGV]HUHN DONDOPD]iVD HOHJHQG YROW D]

adatfeldolgozáshoz.

0LQG D I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiV PLQG D NpUG tYHV YL]VJiODW DGDWDLEyO MyO HOHPH]KHW WiEOi]DWRNDW NpV]tWHWWHPmelyek alkalmasak voltak diagramok, ábrák készítésére.

A földhasználati nyilvántartás adatainak elemzése során a megválaszolandó kérdések az alábbiak voltak:

ƒ 0LO\HQDI|OGKDV]QiODWP YHOpVLiJV]HULQWLPHJRV]OiVDHJ\pQLJD]GDViJRN

illetve gazdálkodó szervezetek esetén;

ƒ Mekkora földterületet használnak az egyéni gazdaságok, illetve a gazdasági szervezetek átlagosan;

ƒ 0LO\HQ D] HJ\pQL JD]GDViJRN LOOHW OHJ D JD]GDViJL V]HUYH]HWHN V]iPiQDN

és a földterületnek a megoszlása a földhasználat mérete szerint;

ƒ Hogyan alakul az egyéni földhasználók életkor szerinti megoszlása;

ƒ $I|OGKDV]QiODWMRJFtPHPLO\HQMHOOHP] NHWPXWDWD]HJ\pQLJD]GDViJRNpV

gazdasági szervezetek esetén.

$NpUG tYHVYL]VJiODWVRUiQDN|YHWNH] NpUGpVHNUHNHUHVWHPYiODV]W

ƒ Mennyi a gazdaságot irányító személy életkora;

ƒ Rendelkeznek-HPH] JD]GDViJLV]DNNpS]HWWVpJJHODJD]GiONRGyN

ƒ Az egyéni gazdálkodók milyen vállalkozási formában folytatják tevékenységüket;

ƒ $ JD]GiONRGy M|YHGHOPpQHN PHNNRUD UpV]H V]iUPD]LN D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVE O

ƒ A P YHOW I|OGWHUOHW PpUHWH P YHOpVL iJDL pV D I|OGKDV]QiODW MRJFtPH

hogy alakul;

ƒ $VDMiWWXODMGRQ~WHUP I|OGPLO\HQIRUUiVEyOV]iUPD]LN

ƒ 0HQQ\LEH NHUO D WHUP I|OG =DOD-megyében, milyen árat tartanának reálisnak a gazdálkodók;

ƒ Hogyan ítélik meg a gazdálkRGyN D WHUP I|OGU O V]yOy W|UYpQ\ HJ\HV

rendelkezéseit.

1.4. A dolgozatban használt fogalmak

A gazdaság, birtok, és az üzem kifejezést gyakran egymás szinonimájaként

KDV]QiOMDDJ\DNRUODWV WRO\NRUD]HOPpOHWLV'RUJDLpVPXQNDWiUVDLIHOKtYMiN

a figyeOPHWDUUD KRJ\ iOWDOiQRV WHUPLQROyJLDL ] U]DYDU XUDONRGLN H]HQ D WpUHQ

/DORGAI et al, 1999/. Az Agrárgazdaságtani Kutató Intézet már a 60-as években kísérletet tett a fogalmak tisztázására, ennek során javasolták, hogy például vállalatként kerüljenek meghDWiUR]iVUD D QDJ\REE PpUHW MRJL V]HPpO\LVpJJHO UHQGHONH] JD]GDViJRN QDJ\]HPHN D] ]HP SHGLJ D]

H]HNHQ EHOO P N|G WHUPHOpVL pVYDJ\ JD]GDViJL HJ\VpJ PHJMHO|OpVpUH

szolgáljon.

A fogalmak tehát nem ugyanazt a jelenséget fedik le, ezért szükségesnek t QLN

a dolgozat elején rögzíteni azt, hogy milyen értelemben kerül sor a

NpV EELHNEHQKDV]QiODWXNUD

A földhasználat D I|OG PHJKDWiUR]RWW FpOODO W|UWpQ LJpQ\EHYpWHOH 6= &6 -HOOHP] GH QHP NL]iUyODJRV IRUPiL D WXODMGRQMRJ J\DNRUOiVD iOWDO

vagy DKDV]RQEpUOHWNHUHWpEHQW|UWpQ I|OGKDV]QiODW$I|OGKDV]QiODWDI|OGGHO NDSFVRODWRVMRJRNUDLOOHWYHDP N|GWHWpVUHXWDOyNLIHMH]pV

A birtok, birtoklás jogilag valamely dolog feletti hatalmi helyzet fennálltát jelenti. A hatalmi helyzet származhat a tulajdonjogból, de eredhet abból is, hogy a tulajdonos a birtoklás jogát átengedte a vele valamilyen jogviszonyban álló más személynek (bérlet, haszonélvezet, használat, haszonkölcsön,

Np]L]iORJ (EE O N|YHWNH] HQ D KDV]QiODW MRJD iOWDOiEDQ GH QHP IHOWpWOenül (pl. kézizálognál kizárt) megilleti a birtokost. A rendelkezési jogba tartozó

aljogokból a nem tulajdonos birtokos esetében kizárt az elidegenítés, a

PHJWHUKHOpV pV NL]iUW OHKHW D KDV]QiODW PiVQDN W|UWpQ iWHQJHGpVH LOOHWYH D EpUEHDGiV LV 6= &6 $ GROJR]DW WpPiMiEyO HUHG HQ HOV VRUEDQ D WXODMGRQRVpVDKDV]RQEpUO ELUWRNOiViYDOV]iPROKDWXQN

A tulajdonost megilleti a birtoklás, a rendelkezés és a használat joga egyaránt.

A használat keretében a dolgot használhatja, hasznosíthatja, gyümölcsöztetheti, vagy a használatot másnak átengedheti. A tulajdon lényege az elsajátítás,

DEV]RO~W V]HUNH]HW MRJYLV]RQ\ DKRO D KDQJV~O\ D WXODMGRQRV pV D WXODMGRQ WiUJ\iWNpSH] GRORJN|]WLYLV]RQ\UHQGV]HUHQYDQPtJPiVV]HPpO\HNHEE OD

jogviszonyból ki vannaN ]iUYD W UpVUH QHPWHYpVUH YDQQDN N|WHOH]YH $ PHJHQJHG PHJIRJDOPD]iVEyO N|YHWNH]LN KRJ\ D KDV]QiODW pV D PiVLN NpW MRJ LV FVDN OHKHW VpJ QHP N|WHOH]HWWVpJ $ WXODMGRQ WiUJ\iW NpSH] GROJRW

elidegenítheti, megterhelheti, a birtoklás keretében pedig megvédheti. A

I|OGWXODMGRQVSHFLiOLVMHOOHP] NNHOOHtUKDWyWXODMGRQIDMWD

A földbirtok: A köznyelvben elterjedt és meggyökerezett kifejezés gazdálkodási egységet jelent, így nincs összhangban a birtok jogi-közgazdasági fogalmával, mely utóbbi szerint a föOGELUWRN D I|OG KDV]QiODWiQDN OHKHW VpJH

illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A

I|OGELUWRN IHOHWW UHQGHONH]LN DNiU D WXODMGRQRV DNiU D EpUO $ OpQ\HJ D

hatalmi helyzet meglétén és nem a tulajdonláson van, azaz természetes, illetve

MRJLV]HPpO\KDWDOPiEDQiOOyI|OGWHUOHWU OYDQV]ypVDGROJR]DWEDQHEEHQD]

értelemben kerül használatra.

A gazdaság D ELUWRNQiO DQQ\LYDO W|EE KRJ\ QHPFVDN KDV]QiODWL OHKHW VpJHW

jelent, hanem elszámolási, termelési egységet is. Szervezeti-jogi keret,

független a tulajdonviszonyoktól. A köznyelvben azonban a saját tulajdonban

iOOy WHUP I|OGWHUOHWUH pV WHUPHO HV]N|]|NUH DVV]RFLiOQDN D JD]GDViJ V]y

alapján, amely ugyancsak nem felel meg a jogi-közgazdasági jelentéstartalomnak.

Egyes szerz N V]HULQW FpOV]HU OHQQH D JD]GDViJ NLIHMH]pVW D VDMiW V]HPpO\L

tulajdonban álló családi gazdaságok számára fenntartani, míg a vegyes tulajdonú nagyüzemeket birtoknak nevezni /DOBOS, 2000/. Véleményem szerint a családi gazdaságnak ilyen megközelítése félUHYH]HW OHQQH KLV]HQ H]HNDJD]GDViJRNLVP YHOKHWQHNEpUHOW I|OGWHUOHWHWV WDKD]DLV]DEiO\R]iV

következtében olykor nem is lehet világosan elkülöníteni azt, hogy családi

JD]GDViJUyO HJ\pQL JD]GDViJUyO YDJ\ YiOODODWL NHUHWHN N|]|WW P N|GWHWHWW

gazdaságról van szó. Ezért a gazdaság szót általánosan használom a

PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy EiUPLO\HQ FVDOiGL YiOODODWL YH]HWpV

alatt álló elszámolási egységre.

Üzem DODWW YDODPLO\HQ PpUHW pV WXODMGRQ~ JD]GDViJRW pUW 'RERV DKRO D WHUPHO WHYpNenységen és nem a tulajdonviszonyokon van a hangsúly. Kisebb

PpUHW HVHWpQ D V]HU] V]HULQW D] ]HP pV JD]GDViJ XJ\DQD]W D WHUPHO V]HUYH]HWHWMHOHQWL'2%26

Az üzem EU statisztika szerinti meghatározását a tagállamok is általában követik. Így az angol farm, vagy a német gazdaság esetében is olyan önálló technikai-JD]GDViJL HJ\VpJU O EHV]pOQN PHO\ HJ\V]HPpO\HV HJ\VpJHV D QpPHW YHU]Ly V]HULQW ]HPYH]HWpV DODWW iOO pV PH] JD]GDViJL pVYDJ\

erdészeti terméket a német verzió szerint) terméket állít HO 6=,/È*<,

2001a/.

+DVRQOy D JD]GDViJ KD]DL IRJDOPiQDN PHJKDWiUR]iVD LV PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy WHFKQLNDLODJ pV JD]GDViJLODJ NO|QiOOy WHUPHO HJ\VpJ

Az eltérést az EU tagállamok által követett meghatározástól az egyszemélyes, illetve egységes üzemvezetés kritériumának hiánya adja. Ennek oka, hogy Magyarországon a gazdálkodási egységeknek olyan széles variációja alakult ki, melyek termelési céljuk, technológiájuk, eszközállományuk tekintetében lényegesen különböznek egymástól /LACZKA, 2001/. Az egyszemélyes

]HPYH]HWpVQHN PHJIHOHO IHOWpWHO YpJO D -ben módosított földtörvény kapcsán, a családi gazdaságok szabályozásával került be a magyar szakmai nyelvezetbe.

Míg az EU-EDQ D] ]HPHN HOV VRUEDQ I - és részfoglalkozású családi gazdDViJRNDGGLJKD]iQNEDQDPH] JD]GDViJLWHUPHOpVPHJKDWiUR]yKiQ\DGiW DJD]GiONRGyV]HUYH]HWHNSURGXNiOMiNPHO\HNUHiOWDOiEDQMHOOHP] KRJ\W|EE

]HPE OiOOQDN

$]]HPpVDJD]GDViJWHKiWN|]HOD]RQRVIRJDOPDNpVDPH] JD]GDViJL]HP

meghatározásának Európa Unióbeli példáin keresztül belátható, hogy egymás szinonimájaként használhatók. Míg azonban az üzem egyetlen adott termelési- elszámolási egységet jelent, addig a gazdaság, mint gazdálkodási egység akár

W|EEUpV]]HPE OSOWDNDUPiQ\WHUPHV]W ]HPiOODWWHQ\pV]W ]HPLViOOKDW

Ilyen esetekben azonban az Európai Unióbeli gyakorlat mindig megköveteli a

I ]HPNLMHO|OpVpW

Az üzem fogalmához szorosan kapcsolódik az üzemi kritériumok rendszerének

PHJKDWiUR]iVD $ V]DNLURGDORP DODSYHW HQ KiURP NULWpUiumrendszert különböztet meg:

- az agrárstatisztika üzemi kritériumait, - a tesztüzemi rendszer üzemi mérethatárait,

- az agártámogatásokkal kapcsolatos üzemfogalmat.

ƒ Az agrárstatisztika megközelítése alapján a gazdaságnak legalább egy

KHNWiU PH] JD]GDViJLODJ hasznosítható területtel kell rendelkeznie az EU

WDJiOODPDLEDQ (OWpUpVHN WHUPpV]HWHVHQ HO IRUGXOQDN SpOGiXO

Németországban 1999 óta 2 hektár területtel kell rendelkeznie a

JD]GDViJQDN LOOHW OHJ D] (J\HVOW .LUiO\ViJ HJ\HV UpJLyLEDQ KHNWiU D

minimális PpUHW $] ]HPQHN QHP PLQ VO WHUPHO HJ\VpJHN HJ\EHQ D

támogatásokból is ki vannak zárva /VARGA,1997/.

Az agrárstatisztika EU-EHOLpVKD]DL]HPLNULWpULXPDLN|]|WWMHOHQW VHND]

eltérések. A KSH által követett kritériumrendszer jóval kisebb földterülettel is „megelégszik”. Így ma Magyarországon statisztikailag gazdaságnak

PLQ VO D] D WHUPHO HJ\VpJ DPHO\QHN WHUP WHUOHWH V]iQWy NHUW J\P|OFV|V V] O UpW OHJHO HUG QiGDV KDODVWy NO|Q-külön, vagy együtt) legalább 1500 m2, vagy gyümölcsös-, ilOHWYH V] O WHUOHWH NO|Q- külön vagy együtt legalább 500 m2 /KSH ÁMÖ, 2000/.

A gazdaságok földterülete alapján alkalmazott KSH szerinti csoportosítás szerint 30 hektár alatt kisgazdaságokról, 30-300 hektár között közepes

PpUHW JD]GDViJRNUyO KHNWiU IHlett nagygazdaságokról beszélünk. A disszertációban az elnevezéseket azonban nem a KSH szerinti

FVRSRUWRVtWiVQDNPHJIHOHO HQDONDOPD]RPPLYHOH]HNYpOHPpQ\HPV]HULQW

kevéssé alkalmasak a jellegzetességek feltárására. Mind a hazai, mind az EU statisztika jyYDONLVHEEOpSWpN ERQWiVEDQNtVpULILJ\HOHPPHOD]]HPL

szerkezet változását, ezért indokolt hasonló módszer alkalmazása a vizsgálat során.

ƒ Az EU tesztüzemi rendszere (FADN) más megközelítésben értékeli az üzemeket és a minimális gazdasági méret alapján határozza meg a gazdaság fogalmát. Így minimális gazdasági méret az, amelyet adott régióban meghatározott standard fedezeti hozzájárulás alsó küszöbértékeként megállapítottak /SZILÁGYI, 2001b/. A standard fedezeti hozzájárulás alapján a gazdaság Európai Méret Egységben (European Size Unit) is meghatározható. (QQHN PHJIHOHO HQ PpUHW NDWHJyULD OpWH]LN $

tesztüzemi rendszer szerinti alsó üzemi mérethatár országonként ugyancsak

HOWpU KDVRQOyDQ D] DJUiUVWDWLV]WLNDLODJ PHJKDWiUR]RWW PLQLPiOLV

üzemmérethez. Portugáliában 1 ESU, Hollandiában 16 ESU a minimális méret, a többi tagállam esetében e két érték között határozták meg azt.

ƒ Az agrártámogatásokra való jogosultság alsó határa bizonyos növénykultúrák esetén 0,3 ha-os táblaméret, földalapú támogatás esetén 0,1

KDWHUP WHUOHWV]NVpJHV

Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) a mérethatárok elkülönítésére helyezi a hangsúlyt és jelen munka az intézet által javasolt elnevezések helyes használatára törekszik. Ugyanakkor meg kell jegyezni,

KRJ\ V]iPRV V]HU] DONDOPD] PiV NDWHJRUL]iOiVW )RQWRV IHladat lenne a szakma által általánosan elfogadott méretkategóriák kialakítása és következetes alkalmazása. Mindaddig amíg ez nem történik meg, az elnevezések nem közvetíthetnek olyan információt, amelyre alapozva pontos következtetéseket vonhatnánk le, vagy helytálló véleményt alkothatnánk.

Az AKII ajánlása szerinti üzemi-vállalati kereteket összefoglalóan közli az 1.

ábra.

1. ábra

$PH] JD]GDViJLWHUPHOpV]HPL-vállalati keretei

1HP ]HPV]HU Ki]N|UOL WHUPHOpV NHGYWHOpVE O ]|WWPH] JD]GDViJ

5pV]PXQNDLG VpV PHOOpNIRJODONR]iV~NLVHJtW

gazdaságok

(EE O

megélhetési

FpO~ NLHJpV]tW

jövedelem szerzéséért folytatott,

„Szociális

PH] JD]GDViJ´

) IRJODONR]iV~FVDOiGLJD]GDViJRN

Egyéni gazdaságok

0H] JD]GDViJL

magánvállalkozások

0DJiQWHUPHON

Betéti társaságok, nem MRJLV]HPpO\LVpJ JD]GDViJL

társaságok

0H] JD]GDViJLV]|YHWNH]HWHN .RUOiWROWIHOHO VVpJ WiUVDViJRN

Társas vállalkozások

Részvénytársaságok közgazdasági termelés 0H]JD]GDViJL vállalatok MRJLV]HPpO\LVpJ vállalkozások)

Közhasznú társaságok, alapítványok, kísérleti és tangazdaságok

)RUUiV $.,, 0H] JD]GDViJXQN ]HPL UHQGV]HUH D] (8 WDSDV]WDODWDLQDN WNUpEHQ

1999

$] iEUiKR] NDSFVROyGYD D] DOiEEL PHJiOODStWiVRN WHKHW N D GROJR]DW

fogalomhasználatával kapcsolatban:

$ GROJR]DW HOV VRUEDQ D] HJ\pQL JD]GDViJRN I|OGKDV]QiODWiW I|OGWulajdonosi,

I|OGEpUO L SR]tFLyLW WDQXOPiQ\R]]D (]HQ EHOO D] DOiEEL NDWHJyULiN NO|QtWKHW NHO

A házkörüli gazdaság mérete kisebb, mint egy hektár szántó, vagy 0,2 hektár ültetvény, illetve 400m²YHJYDJ\IyOLDDODWWLWHUP WHUOHW

A UpV]PXQNDLG V YDJ\ PHOOpNIRJODONR]iV~ NLVHJtW JD]GDViJ D] HO ]

mérethatároknál nagyobb, de szántóterülete nem haladja meg az 5 hektárt, ültetvényterülete kisebb 1 hektárnál, illetve kevesebb mint 1000 m² üveg, vagy

IyOLDDODWWLWHUP WHUOHWWHOUHQGHONH]LN

A családi gazdaságokra az AKII által javasolt mérethatárokat ( legfeljebb 30 hektár szántó, 3 hektár ültetvény, illetve 5000m² üveg, vagy fólia alatti terület) a 2002-ben hatályba lépett új kormányrendelet nem vette figyelembe. A 30 hektár szántóban meghúzott mérethaWiU XJ\DQDNNRU DODFVRQ\QDN W QLN D PDL JD]GiONRGiVL M|YHGHOPH] VpJL YLV]RQ\RN N|]|WW $] ~M MRJV]DEiO\ DODSMiQ FVDOiGLJD]GDViJiOWDOP YHOWWHUP WHUOHWIHOV KDWiUDKHNWiUOHKHW$]H]W PHJKDODGy WHUP I|OGWHUOHW HVHWpQ D FVDOiGL JD]GDViJ D KDWiO\RV szabályozás szerint nem részesülhet a gazdaságtípusra kialakított kedvezményes hitelkonstrukciókból és támogatásokból. A családi gazdaság tehát nem méret, hanem jogi státus szerinti besorolást jelent.

A PH] JD]GDViJLPDJiQYiOODONR]iV tulajdonosa a nagyobb méret folytán, vagy

HJ\pE PHJIRQWROiVRN PLDWW YiODV]WMD H]W D IRUPiW $ KDWiO\RV WHUP I|OG

törvény értelmében legfeljebb 300 hektár saját tulajdonú és 300 hektár bérelt

WHUOHWHWP YHOKHW

A PHJpOKHWpVW VHJtW JD]GDViJRN esetében a gazdálkodó általában a házkörüli

JD]GDViJ PpUHWpW QHP PHJKDODGy WHUOHWHW P YHO $] HEEH D N|UEH VRUROKDWy

gazdálkodók nagy részét a piaci viszonyok nem érintik, agrártámogatásban nem részesülnek, mert az ehhez szükséges adminisztratív munkát általában nem képesek elvégezni. Kivételt jelenthetnek a zöldség- gyümölcs-,

YLUiJWHUPHO NYDODPLQWEL]RQ\RViOODWLWHUPpNHNHWSOPp]WHMWRMiVHO iOOtWy

gazdaságok, melyeket érinthetik a piaci változások /KOVÁCS, 2001/.

$V]DNLURGDORPEDQHO IRUGXOyV]RFLiOLVPH] JD]GDViJ a szociálisan hátrányos

KHO\]HW ODNRVViJ VDMiW V]NVpJOHWUH W|UWpQ pOHOPLV]HU-HO iOOtWiViW MHOHQWL

állami támogatási programok keretében /KOVÁCS, 2001/. A települési önkormányzatok által folyósított támogatás az az elválasztó vonal, amely a házkörüli gazdaságot a szoFLiOLVPH] JD]GDViJWyOHOYiODV]WMD

$ PH] JD]GDViJL ]HPHNHW D M|YHGHOHPV]HU]pV MHOOHJH DODSMiQ QHYH]KHWMN I IRJODONR]iV~DNQDNLOOHWYHPHOOpNIRJODONR]iV~DNQDN) IRJODONR]iV esetében a gazdaság, üzem tulajdonosa munkaidejének legalább 50%-át a saját üzemében tölti, továbbá az üzemi jövedelem legalább 50%-D PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJE O V]iUPD]LN $ I IRJODONR]iV~ ]HP HJ\DUiQW OHKHW WHOMHV YDJ\

UpV]PXQNDLG EHQIHQQWDUWRWW]HP

$] KD I|OGWHUOHWQpO NHYHVHEEHW P YHO WHUPHO N HVHWpEHQ D Ki]N|UOL

gazdaViJ YDJ\ D W|USHJD]GDViJ HOQHYH]pVW KDV]QiORP $ODSYHW MHOOHP] MNQHN WDUWRP KRJ\ VDMiW V]NVpJOHWUH WHUPHOQHN pV iOWDOiEDQ QHP

jelennek meg termékeikkel a piacon. Az egy és öt hektár közötti

V]iQWyWHUOHWWHO UHQGHONH] JD]GDViJRNDW NLVSDUDV]WL JD]GDVágnak, illetve

UpV]PXQNDLG V YDJ\ NLVHJtW JD]GDViJQDN QHYH]HP 7HUPpNHLN

megjelenhetnek a piacon, de a személyes, családi jövedelemnek csak töredékét biztosítják. Az öt hektáron túli gazdaságoknál az elnevezésbeli kategorizálás nehéz, hiszen 100 hektárig az EU statisztika 5 kategóriát hozott létre. Ezek között nem alakítottam ki megkülönböztetést - N|]HSHV PpUHW JD]GDViJRN

csoportjába tartozónak veszem valamennyit -, annak ellenére, hogy nyilván igen tág mérethatárokról van szó. 100 hektár fölött viszont a nagygazdaság elnevezés helytálló.

$ PH] JD]GDViJL ]HP NLIHMH]pV DODWW PHJKDWiUR]RWW P V]DNL-gazdasági egységet értek, melynek lényegi vonása az egységes üzemvezetés. Egyes

esetekben az üzem szinonimájaként használom – különösen az Európai Unió birtokszerkezetének jellemzésekor – a farm szót.

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1.

A földhasználat jellegzetességei

Bármilyen típusú fejlesztést is kíván megvalósítani az agrárpolitika a földhasználati viszonyok terén ez csak úgy lehetséges, ha világos képet alkotott

D]RN KHO\]HWpU O P N|GpVpU O $ I|OGKDV]QiODW NpUGpVHL YLV]RQW V]RURVDQ

|VV]HIJJQHN D PH] JD]GDViJL WHUPHOpV MHOOHJ]HWHVVpJHLYHO $ JD]GiONRGiV UHQGV]HUH WHFKQLNDL HPEHUL YDODPLQW LQWp]PpQ\L WpQ\H] N KDWiViUD DODNXO NL

(1. melléNOHW(]HNDWpQ\H] FVRSRUWRNDWpUpVLG NO|QE|] V]HJPHQVHLEHQ

egymás közti kölcsönhatásaik eredményeként sajátos, speciális körülményeket

WHUHPWHQHN D PH] JD]GDViJL WHUPHOpV V]iPiUD +D SHGLJ H]HN D WpQ\H] N D

földrajzilag meghatározott térségben huzamosabb ideig fennmaradnak, akkor elmondhatjuk, hogy a kialakult rendszer hosszú távú adaptációs folyamat eredményeként idomult ehhez a környezethez.

Norton és Alwang szerint a mindenkori gazdálkodási rendszert meghatározó

WpQ\H] N ERQ\ROXOW |VV]HIJJpVEHn állnak egymással /NORTON; ALWANG,

$WpQ\H] NW|EEVpJHQHPEHIRO\iVROKDWyD]HJ\HVJD]GiONRGyNiOWDO$

I|OGKDV]QiODWL UHQGV]HUHN LV D JD]GiONRGiV UHQGV]HUpW EHIRO\iVROy WpQ\H] L N|]|WW V]HUHSHOQHN N|]HOHEEU O D SROLWLNDLODJ PHJKDWiUR]RWW WpQ\H] N között.

$ NLDODNXOy I|OGKDV]QiODWRW HU VHQ EHIRO\iVROMD D SROLWLND DPHO\QHN VLNHUH D]RQEDQ DWWyO IJJ KRJ\ D JD]GiONRGiVUD KDWy |VV]HV W|EEL WpQ\H] W

figyelembe veszi-e.

$ UDFLRQiOLV I|OGKDV]QiODW PHJKDWiUR]iViW QHP LJpQ\O PH] JD]GDViJL

rendszerekkeO D GROJR]DW QHP IRJODONR]LN LO\HQHN PLQGHQHNHO WW D] pJHWpVHV JD]GiONRGiV DPHO\ OHKHW URWiFLyV LOOHW OHJ PLJUiFLyV MHOOHJ YDJ\ D QRPiG

pásztorkodás, mely lehet félnomád, illetve teljesen nomád /DUCKHAM;

MASEFIELD, 1970/. A racionális földhasználat kérdései ugyanis csak a letelepedett gazdálkodás esetében nyerik el fontosságukat. Ez utóbbi kategória

V]iPRVOHKHWVpJHVWtSXVWPDJiEDQIRJODODYHJ\HVWtSXV~UHQGV]HUHNW OLQGXOYD

az intenzív egyéves kultúrák termesztésén át, az intenzív, vagy extenzív állaWWHQ\pV]pVUHQGV]HUHLQNHUHV]WOD]pYHO NXOW~UiNLJ

$ JD]GiONRGiVL UHQGV]HUHN QHP VWDWLNXV NpS] GPpQ\HN KDQHP IRO\DPDWRVDQ YiOWR]QDN DONDOPD]NRGQDN D] NHW N|UOYHY N|UQ\H]HW NLKtYiVDLKR] ËJ\ D PH] JD]GDViJ D] DJUiUWHFKQROyJLiN pV D I|OGKDV]QiODW változatossága a

M|Y EHQ WRYiEE IRNR]yGKDW KRJ\ D] HJ\UH V]pOHVHEE N|UEHQ HOIRJDGiVUD OHO W|EEV]LQW FpONLW ]pVHNHW EHW|OWVH 1HP OpWH]LN HJ\HWOHQ LGHiOLV WtSXVNpQW

GHILQLiOKDWyUHQGV]HU(J\HVV]HU] NV]HULQWDPH] JD]GDViJLWHUPHO NLOOHWYH

köztes szHUYH]HWHLN SLDFL RULHQWiFLyMD D M|Y EHQ Q|YHNHGQL IRJ H] D]RQEDQ QHP MHOHQW PDMG QDJ\REE HJ\|QWHW VpJHW D WHUPHOpVL WHFKQLNiNEDQ YDJ\ D I|OGKDV]QiODWEDQ 5$%%,1*( HW DO %iU PH] JD]GDViJL UHQGV]HUHN YiOWR]DWRVViJD WRYiEE Q|YHNHGKHW DODSYHW YiOWozásoknak kell lejátszódnia minden esetben: A víz és tápanyagok pazarló kezelését vissza kell szorítani, a

PH] JD]GDViJ I|OGKDV]QiODWiW W|NpOHWHVtWHQL NHOO HJ\~WWDO D NiURV N|UQ\H]HWL

hatásokat a minimumra kell csökkenteni. Az IUCN /Természetvédelmi Világszövetség/, az UNEP /Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja/, valamint a WWF /Világ Természetvédelmi Alap/ közös kiadású programja a

PH] JD]GDViJJDO NDSFVRODWEDQ D IHQQWDUWKDWy IHMO GpV pUGHNpEHQ PLQGHQ RUV]iJWyO D PHJNtYiQMD D PH] JD]GDViJL WHUOHW optimális hasznosítására

V]ROJiOy VWUDWpJLiN pV WHUYHN NLDODNtWiViW D P WUiJ\iN pV Q|YpQ\YpG V]HUHN KDV]QiODWiQDN HOOHQ U]pVpW D JpQNpV]OHWHN YpGHOPpW D] LGH NDSFVROyGy JD]GDViJL |V]W|Q] N KHO\HV DONDOPD]iViW $ SURJUDP pUWHOPpEHQ D QHP]HWL

stratégiáknaN PHJ NHOO DNDGiO\R]QLXN D OHJMREE WHUP I|OGHN iWDODNtWiViW QHP

PH] JD]GDViJL FpO~ WHUOHWHNNp NL NHOO DODNtWDQL D] LQWHJUiOW Q|YpQ\YpGHOHP

rendszerét /IUCN; UNEP, WWF, 1991/

$ YHJ\HV PH] JD]GDViJL UHQGV]HU SRWHQFLiOLV DJURQyPLDL N|UQ\H]HWL pV

ökonómiai HO Q\|NNHO UHQGHONH]LN V]HPEHQ D VSHFLDOL]iOW UHQGV]HUHNNHO

szemben – erre a megállapításra jutottak Bos és munkatársai Hollandiai vizsgálatuk során. Úgy találták, hogy ezekben a gazdaságokban a munkajövedelem 25 %-NDO Q|YHNHGHWW DPLE O PLQWHJ\ PDJ\Drázható a magasabb hozamokkal, a maradék 30 %-os növekedés viszont az alacsonyabb költségek eredménye volt. Megállapításuk szerint a vegyes gazdálkodási

UHQGV]HUE O ~J\ pUKHW HO PDJDVDEE M|YHGHOHP KRJ\ N|]EHQ D

környezetkárosítás nem fokozódik /BOS, 2000/.

0LYHO D I|OGKDV]QiODWRW PLQW HOV VRUEDQ SROLWLNDLODJ PHJKDWiUR]RWW

rendszeralkotó elemet fogom fel, ezért indokolt a politikai rendszer hatásainak közelebbi vizsgálata, ehelyütt csak általános jelleggel.

2.2. A politikai rendszer befolyásoló szerepe a földhasználatra

A politikai rendszer megszabhatja azt, hogy a földhasználat tulajdonosi, közösségi, vagy bérleti keretben történjen, ezáltal önmagában is

PHJKDWiUR]KDWMD D NLDODNXOy PH] JD]GDViJL UHQGV]HU YRQiVDLW $ I|OG SLDFL

értékét befolyásoló politikai döntések ösztönözhetik, vagy éppen gátolhatják a földterülethez kapcsolódó beruházásokat. Természetesen a földhasználat körén

OiWV]yODJ NtYO HV G|QWpVHN LV DODSYHW KDWiVW J\DNRUROKDWQDN D NLDODNXOy

földhasználatra, és ezen keresztül az agrárrendszerre: Az árpolitikák, melyek

PHJKDWiUR]RWW WHUPpNHNHW HO Q\EHQ UpV]HVtWHQHN PiVRNNDO V]HPEHQ YDJ\

HJ\HV LQSXWRN IHOKDV]QiOiViW HU WHOMHVHQ WiPRJDWMiN DODSYHW HQ EHIRO\iVROMiN

azt, hogy milyen növényeket termelnek, állatokat tenyésztenek a gazdálkodók,

milyen hoVV]~ LG Q iW WHUPHV]WLN WHUPHOLN D] DGRWW WHUPpQ\W WHUPpNHW V W D JD]GiONRGyN SLDFFDO YDOy LQWHUDNFLyMiUD LV KDWiV J\DNRUROQDN $ QpSV U VpJHW EHIRO\iVROy QpSHVVpJSROLWLNDL SURJUDPRN LV V]HUHSHW MiWV]KDWQDN D OpWUHM|Y PH] JD]GDViJL UHQGV]HU MHOOHJ]HWHVVpJHLEHQ %26(583 6= &6 HW DO

1997; MEDVITZ et al, 1999/. A politika agrárrendszert befolyásoló

MHOHQW VpJpUHD](XUySDL8QLy.|]|V$JUiUSROLWLNiMDD]HJ\LNOHJLVPHUWHEEpV OHJW|EEHW LGp]HWW SpOGD )DUNDVQp $QJOLDL WDSDV]WDWRN DOFtPHW YLVHO PXQNija részletesen elemzi azt, hogy a CAP rendelkezései milyen mértékben befolyásolták az Egyesült Királyság agrárrendszerét /FARKASNÉ, 1999/. A

V]HU] PXQNiMiEDQ PHJiOODStWRWWD KRJ\ D PH] JD]GDViJ HU IRUUiVDLQDN IHOKDV]QiOiViW PHJKDWiUR]y WpQ\H] N N|]O D] Dgrárpolitika játszotta a

I V]HUHSHWNLPXWDWWDKRJ\D&$3pVDSLDFLYLV]RQ\RNYiOWR]iViUDDIDUPHUHN UHDJiOiVD IDUPMXN PpUHWH V]HULQW HOWpU D NLVPpUHW JD]GDViJRN D

területegységre jutó nettó jövedelem, a nagyobbak a területegységre jutó profit maximalizálására törekednek.

$] (8 .|]|V $JUiUSROLWLNiMD pV D N|UQ\H]HWL KDWiVRN N|]HOHEEU O D] DJUiU-

N|UQ\H]HWYpGHOPL SURJUDPRN D NHGYH] WOHQ DGRWWViJ~ WpUVpJHNUH YRQDWNR]y

tervezetek, a horizontális szabályozás és a piacpolitikák speciális elemeinek földhaszniODWWDO |VV]HIJJ NpUGpVHLW HOHP]LN PXQNiMXNEDQ %RUFKDUG pV

munkatársai /BORCHARD et al, 1999./. A nemzeti, általános politikák uniformizált alkalmazása egyes régiók esetében akár káros következményekkel is járhat, ezért nagyon fontos az általános politikD KHO\L YLV]RQ\RNKR] W|UWpQ DGDSWiOiVD $] tU NRUPiQ\ HUG VtWpVL SURJUDPMiQDN IRJDGWDWiViW ËURUV]iJ NpW HJ\PiVWyO HOWpU MHOOHJ]HWHVVpJHNNHO EtUy N|U]HWpEHQ YL]VJiOy NXWDWiV

megállapításai figyelemreméltóak. A kormányjavaslat értelmében a jelenleg a földterület 9%-iW HOIRJODOy HUG WHUOHWHW -ra meg kell duplázni. A javaslat

D NpW N|U]HWEHQ IHOW Q HQ HOOHQWpWHV YpOHPpQ\HNHW KR]]iiOOiVW YiUDNR]iVRNDW

YiOWRWW NL $] HJ\LN N|U]HWEHQ PHO\ KRVV]DEE HUG JD]GiONRGiVL P~OWUD WHNLQW

vissza, a gazdák lelkesedéssel vették tudomásul a javaslatot, míg a másik,

NLIHMH]HWWHQ DJUiU MHOOHJ N|U]HWEHQ HJ\pUWHOP HQ NULWLNXVDQ YLV]RQ\XOWDN D KtUKH] $ V]HU] N DUUD D N|YHWNH]WHWpVUH MXWRWWDN KRJ\ UHJLRQiOLVDQ

alkalmazható politikák, stratégiák kidolgozására van szükség inkább, mintsem olyan általános szabályokra, melyeket igazítás nélkül hajtanak végre nemzeti szinten /O’LEARY; MCORMACK, 2000/.

2.3. A racionális földhasználati rendszer

$ I|OGKDV]QiODW OHKHWVpJHV WtSXVDL DWWyO IJJ HQ DODNXOWDN NL KRJ\ D I|OGHt

PLO\HQPLQ VpJpEHQKDV]QRVtWRWWiNDPLQGHQNRULIHOKDV]QiOyN

6] FV V]HULQW D I|OG DODSYHW HQ KiURP IXQNFLyW W|OW EH HJ\

társadalomban: a nemzet létezésének alapja, a termelés tárgyi alapja és

HV]N|]HLOOHW OHJWpUEHOLEi]LV

$UHQGHOWHWpVV]HU KDV]QiODWN|UpEHQDV]HU] PHJNO|QE|]WHWL

- DPH] JD]GDViJLHUG - és vadgazdálkodási) célú földhasználatot, - az ásványvagyon kistermeléshez szükséges területlekötést,

- a vízgazdálkodási célú területlekötést,

- a feldolgozóipari termelés területigényét valamint a szolgáltató szféra földterület-igénybevételét,

- a rekreációs célú területlekötést.

+D]iQNYRQDWNR]iViEDQDIHOVRUROWKDV]QRVtWiVLPyGRNDN|YHWNH] PHJRV]OiVW

mutatják:

0H] JD]GDViJLFpO~KDV]QRVtWiV 89,8%

Ásványvagyon kitermelés 0,2%

Vízgazdálkodás 1,9%

Ipari termelés 0,7%

Tercier célú igénybevétel 6,7%

Rekreációs célú igénybevétel 0,7%

Összesen 100%, azaz 93.036,14 ezer hektár

6= &6

Magda földhasználati rendszer alatt a földfelszín igénybevételének használati célok szerinti megoszlását, valamint az egyes használatokhoz tartozó tevékenységek gazdasági hatékonyságát érti /MAGDA, 1999/.

$ PH] JD]GDViJL FpO~ I|OGKDV]QiODW VSHFLiOLV D] |VV]HV W|EEL WtSXV~

I|OGKDV]QiODWWyOMyOHONO|QtWKHW VDMiWRVViJRNNDOtUKDWyOH(]HNDsajátosságok

D V]DNLURGDORP iOOiVSRQWMD V]HULQW PLQGDUUD YH]HWKHW N YLVV]D KRJ\ QHPFVDN D PH] JD]GDViJL WHUPHOpV V]tQWHUH KDQHP DQQDN HV]N|]H LV D I|OG 7HUPHO HV]N|]NpQW UHQGNtYO VSHFLiOLV WXODMGRQViJRNNDO UHQGHONH]LN HJ\UpV]W

mennyisége állandó, ebb ODGyGyDQDNtQiODWPHUHYPiVUpV]U OKHO\KH]N|W|WW

~MUDQHPWHUPHOKHW VDMiWRVWHUPpNHQ\VpJJHOEtUPHO\UiIRUGtWiVVDOIRNR]KDWy

és elpusztíthatatlan, bár ezt az utóbbi jellegzetességet nem kezelhetjük abszolút dogmaként.

$ PH] JD]GDViJL FpO~ I|OGKDV]QiODW V]tQWHUH D NO|QE|] P YHOpVL iJDNEyO iOOy WHUP I|OGWHUOHW LOOHWYH PLYHO D KD]DL V]DEiO\R]iV VDMiWRVViJDL IRO\WiQ D WHUP I|OGNpQW FVDN NOWHUOHWHQ HOKHO\H]NHG LQJDWODQ M|KHW V]iPtWiVED H]]HO D]RQRV NH]HOpVW tU HO D V]DEiO\R]iV D] HJ\pE PH] JD]dasági célú földhasznosítások vonatkozásában (belterületen, illetve a ma már elvileg nem

OpWH] GH D J\DNRUODWEDQ PpJ NDWHJyULDNpQW KDV]QiOW ]iUWNHUWEHQ W|UWpQ PH] JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJ

6] FV pV 0DJGD V]HULQW D PH] JD]GDViJL I|OGKDV]QiODWL DOUHQGV]HU hét

V]HPSRQWV]HULQWHOHPH]KHW

- $WHUP I|OGWpUEHQLOHtUiVD Ma már számos ország speciális számítógépes

Q\LOYiQWDUWiVL UHQGV]HUW P N|GWHW $] (J\HVOW ÈOODPRNEDQ D Q|YpQ\WHUPHV]W WHUOHWHN V]DWHOOLW IHOYpWHO DODS~ MHOOHJ]HWHVVpJHLE O

kiindulva modellezték a haszonnövény-takaró változását 1850-1992 között Észak-Amerika területén / RAMANKUTHY; FOLEY, 1999/.

- $ WHUP I|OG PLQ VpJH6RN |VV]HWHY V MHOOHP] PHO\HW OHJHOWHUMHGWHEE

gyakorlati- gazdasági mutatóként ma az aranykoronában kifejezett kataszteri tisztD M|YHGHOHP IHMH] NL $] DUDQ\NRURQD pUWpN KiURP I WpQ\H] QHN D I|OGQHN D UiIRUGtWiVQDN pV D WHUPpQ\iUDNQDN D]

összefüggésbe-hozásán alapszik.

- $ PH] JD]GDViJL WHUPHOpV LQSXWMDL 6]iPtWiVED YHHQG LQSXWRN D PXQNDHU DWHUP I|OGD]OWHWYpQ\HND]pSOetek, az építmények, a gépek és berendezések, az állatállomány, a termeléshez szükséges anyagok, a

SpQ]HV]N|]|NEHQUHQGHONH]pVUHiOOyW NH

- $PH] JD]GDViJLWHUPHOpVLIRO\DPDWRNV]HUYH]pVH

- A termelés outputjai: (]HN D KR]DPRN QDWXUiOLV PXWDWyL D I EE WHUPpkek

iUDLDWHUPHOpVLpUWpNLOOHW OHJDM|YHGHOHP

- A termelési folyamatok közti kapcsolatok, valamint a termelés eredményessége és versenyképessége.

Laczkó arra hívja fel a figyelmet, hogy a földhasználat értelmezésében a környezeti hatások vizsgálatának és figyelembevételének is helyet kell kapnia.

Az így kialakult geokultúra koncepció lényegét az adja, hogy az ökológiai

WpQ\H] NHWDPH] -pVHUG JD]GDViJLWHUPHOpVDODSYHW WpQ\H] LNpQWNH]HOL+D

SHGLJ H]W WHVV]N DNNRU D PH] JD]GDViJL WHUPHOpV pV D Nörnyezetvédelem

|VV]HNDSFVROyGy WHYpNHQ\VpJJp YiOQDN $ KDJ\RPiQ\RV QHP LSDUV]HU PH] JD]GDViJ pV N|UQ\H]HWJD]GDViJ V]HUYHV HJ\VpJHW DONRW D] HUUH D V]HPOpOHWUH pStWHWW IHMOHV]WpVL NRQFHSFLy SHGLJ YpJV VRURQ D UHJLRQiOLV

szemlélet egyik változata, illetve az általános gazdaságpolitika keretében,

HOV VRUEDQDNHGYH] WOHQWHUPpV]HWLDGRWWViJ~WiMDNpVWpUVpJHNOHKHW VpJHLQHN

a komplex felmérésében, fejlesztésében játszhat sajátos szerepet /LACZKÓ, 1998; POLASKY, DOREMUS, 1998/.

2.4. Földtulajdon-földbérlet általános kérdései

$WHUP I|OGWXODMGRQQDNLOOHWYHDI|OGEpUOHWLIRUPiNQDNV]iPRVWtSXVDOpWH]LND YLOiJRQ $ NO|QE|] PHJROGiVRN YLVV]DWNU|]LN D W|UWpQHOPL KDWiVRNDW D

fejlettség adott szintjét, a kulturális és politikai rendszerek, a tranzakciós köOWVpJHN pV V]iPRV PiV WpQ\H] KDWiViW $ WHOMHVVpJ LJpQ\H QpONO D

földtulajdonosi-]HPWXODMGRQRVL UHQGV]HU I EE V]HUHSO LNpQW PHJHPOtWKHW N

/Wortman és Cummings nyomán/:

- A családi gazdaságok melyek lehetnek:

- Önellátó típusúak, ahol a megtermelt output nagy része a farmon kerül

HOIRJ\DV]WiVUD D FVDOiGWDJRN EL]WRVtWMiN D PXQNDHU V]NVpJOHWHW pV D WHUPHOpV pO PXQND LJpQ\H PDJDV $ FVDOiGL V]NVpJOHWHQ IHOOL

mennyiség eladásra kerülhet.

- .HUHVNHGHOPL IRUJDORPUD WHUPHO FVDOiGL JD]GDViJRN PHO\HN D

megtermelt termékek, termények zömét értékesítik. A fejlett országokban ezek a gazdaságok nagymértékben gépesítettek, és csak

NLV PpUWpNEHQ YHV]QHN LJpQ\EH QHP FVDOiGWDJ PXQNDHU W $ IHMO G RUV]iJRNEDQ D] LO\HQ WtSXV~ JD]GDViJRN P N|GWHWpVH iOWDOiEDQ– a

nagyobb éO PXQNDLJpQ\ PLDWW– PDJDVDEE DUiQ\~ EpUHOW PXQNDHU

bevonásával történik. Az egyes országok szabályozása határozza meg, hogy a családi gazdaság hány állandó munkavállalót foglalkoztathat a család tagjain kívül. A hatályos magyar szabályozás szerint ez akár

KiURP I iOODQGy DONDOPD]RWWDW LV MHOHQWKHW $ QDJ\ FVDOiGL

gazdaságoknál gyakori jelenség, hogy a tulajdonos nem a farmon lakik,

KDQHPIL]HWHWWPHQHG]VHUUHEt]]DDQDSLP N|GpVLUiQ\tWiViW

- A W NHHJ\HVtW WtSXV~társaságok, az általában részvénytársasági formában

P N|G QDJ\JD]GDViJRNJ\DNUDQNRUOiWR]RWWV]iP~WHUPpNHWiOOtWDQDNHO

nagy mennyiségben. Saját marketing (beleértve a feldolgozást is)

UHQGV]HUUHO EtUQDN D] HVHWHN W|EEVpJpEHQ (OV VRUEDQ D IHMOHWW iOODPRNUD MHOOHP] MHOHQOpWN GH V]iPRV WtSXVXN OpWH]LN D IHMO G RUV]iJRNEDQ LV

/Például latin-amerikai országok gyümölcsültetvényei/

- Az állami gazdaságokiOWDOiEDQQDJ\D]iOODPWXODMGRQiEDQOpY pVD]iOWDO P N|GWHWHWWEpUHOWPXQNDHU WIRJODONR]WDWy]HPHN(UUHDWtSXVUDJ\DNUDQ

MHOOHP] OHKHW D KLiQ\RV DONDOPDWODQ |V]W|Q] UHQGV]HU pV D NHYpVVp

megalapozott döntések meghozatala.

- Az ún. FVRSRUW WtSXV~ V]HPpO\HJ\HVtW JD]GDViJRN valamilyen közösség által irányított farmok, ahol a csoportba tartozó személyek közösen döntenek a gazdaságot irányításáról és végzik a gazdasággal kapcsolatos

WHHQG NHW PDMG D WHYpNHQ\VpJE O V]iUPD]y M|YHGHOHP IHORV]WiVUD NHUO D

tagok között. Ilyenek az izraeli kibucok, a szövetkezetek. /WORTMAN;

CUMMINGS, 1978/

A föld bérleti formában, vagy egyéb jogcímen törtéQ P YHOpVH LV V]iPRV

variációt mutat. A családi gazdaságok bérbeadhatják területük egy részét, vagy

akár a teljes gazdaságot. Ezt megtehetik készpénz ellenében, vagy a

WHUPpQ\E O EHYpWHOE O M|YHGHOHPE O YDOy UpV]HVHGpV IHMpEHQ 9DODPHO\

gazdálkodónak megengedheti a család, hogy munkaerejéért cserében a tulajdonos földjének egy részén önmaga gazdálkodjon. Néhány országban a

IDOXN|]|VVpJ D W|U]V YDJ\ D NRUPiQ\ WXODMGRQiEDQ iOO WHUP I|OG pV DQQDN

használatát átengedi az egyes családoknak.

A földbérleti megállapodás típusa befolyásolja a földhasználót és a

I|OGWXODMGRQRVW WHUKHO NRFNi]DWRW pV pULQWL D WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHNHW LV $

részes (feles) bérlet például megosztja a termelés kockázatát a földtulajdonos

pVDI|OGEpUO N|]|WWPtJDNpV]SpQ]HVEpUOHWDEpUO UHKiUtWMDDNRFNi]DWRW$]

utóbbi viszont a földtulajdonos tranzakciós költségeit is csökkenti, mivel a részes bérlet esetén a tulajdonos saját érdekében kénytelen figyelemmel kísérni a földhasználatot és a megtermelt termény mennyiségét is szükségV]HU HQ HOOHQ UL]QLH NHOO 5pV]HV EpUOHW HVHWpQ D EpUO NHYpVVp YDQ DUUD |V]W|Q|]YH

hogy pótlólagos ráfordításokat – SpOGiXO WRYiEEL P WUiJ\iW– alkalmazzon, hacsak a földtulajdonos nem vállalja a költségekhez való hozzájárulást.

A bérleti rendszer terjeGpVpQHN RNDLW W|EE V]HU] HOHPH]WH 12257

NORTON, ALWANG 1993; GALE, 1992; GALE; HARRINGTON, 1993;

GROSSMAN, 1992; MESSORI, 1996,/

$KDV]RQEpUOHWUHQGNtYOHO Q\|VEHOpSpVLOHKHW VpJHWNtQiODV]HNWRUEDPLYHO

a gazdálkodónak nem kell nagy mennyiség W NpYHO UHQGHONH]QLH D

tevékenység elkezdésekor. A fiatal farmerek ezért jóval több területet bérelnek,

PLQW LG VHEE WiUVDLN (J\HV RUV]iJRNEDQ D V] N|V I|OGHOiOORWWViJ PLDWW D I|OGiUDN UHQGNtYO PDJDVDQ U|J] GWHN 6RN HVHWEHQ D WXODMGRQRV QHP LV

kívánja HODGQL I|OGMpW PHUW DEEDQ My EHIHNWHWHWpVL OHKHW VpJHW OiW $ EpUO

hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, olyan beruházásokat hajt végre azon, amely gyarapítja annak értékét. A bérlet a birtokelaprózódás gátja is,

ellentétben a tulajdonos által üzemeltetett gazdasággal, ahol az örökösödési törvények sok esetben a birtokelaprózódásához vezetnek (ez utóbbi megállapítás általános szinten igaz lehet, de mint látni fogjuk az EU legtöbb tagállamának törvénye – ellentétben a magyar szabályozással – ügyelt arra, hogy az öröklés ne válhasson a birtokelaprózódás forrásává).

$ EpUOHWL UHQGV]HUQHN WHUPpV]HWHVHQ QHP FVDN HO Q\|V YRQiVDL KDQHP KiWUiQ\RV MHOOHJ]HWHVVpJHL LV YDQQDN PHO\HN HOV VRUEDQ EpUO W pULQWLN QHYH]HWHVHQ D] KRJ\ D EpUO QHP UHQGHONH]KHW V]DEDGRQ D] iOWDOD P YHOW WHUOHWWHO/HJMHOOHP] EESUREOpPDNpWVpJNtYOD]KRJ\DEpUO QHPWHUKHOKHWL

meg az általa használt ingatlant jelzáloggal, így eleshet bizonyos hitelkonstrukcióktól. (A földjelzálog-hitelezés intézménye azonban egyébként

LVYHV]tWMHOHQW VpJpE ODQ\XJDW-európai országok gyakorlatában.)

A földhas]QiODWWHKiWMRJLNHUHWHLWLOOHW HQDODSYHW HQNpWPyGRQYDOyVXOPHJ YDJ\ D I|OGWXODMGRQRV KDV]QiOMD D I|OGHW YDJ\ D EpUO P YHOL D]W $] HJ\pE IRUPiNSpOGiXODV]tYHVVpJLKDV]QiODWDKDV]RQpOYH]HWMHOHQW VpJHHOHQ\pV]

$ I|OGELUWRNSROLWLNDL FpONLW ]ések megvalósítása így e két forma szabályozása által lehetséges –UpV]EHQWHKHWMNKR]]iD]RQQDOXJ\DQLVHJ\DGRWWFpONLW ]pV PHJYDOyVtWiViEDQ QHP HJ\HWOHQ WpQ\H] MiWV]LN V]HUHSHW +D WHKiW D SROLWLND D

családi gazdaságok fejlesztését, dominanciájuk kiaODNtWiViW YDJ\ PHJ U]pVpW W ]L NL HOpUHQG FpONpQW DNNRU QHP HOpJVpJHV FVXSiQ D ELUWRNSROLWLND HV]N|]HLYHO pOQL $ GROJR]DW FpONLW ]pVHL PLDWW D]RQEDQ FVDN H]HNNHO NtYiQRN

foglalkozni.

$ WHUP I|OG-WXODMGRQQDO NDSFVRODWEDQ D N|YHWNH] V]DEiO\R]iVL SRQWRN

érdemelnek közelebbi vizsgálatot:

A földtulajdon-szerzéssel kapcsolatos rendelkezések, ezen belül:

• a szerzésre jogosult alanyok meghatározása, bizonyos alanyok kizárása,

• DPHJV]HUH]KHW WHUP I|OGWHUOHWQDJ\ViJiQDNNRUOiWR]iVD

• a birtok szétaprózódását akadályozó szabályozás, ami a rendelkezési jog

V] NtWpVpWMHOHQWLSOVSHFLiOLV|U|NOpVLV]DEiO\RN

A földbérlet (haszonbérlet) szabályozási keretének az alábbi rendelkezéseit szükséges megvizsgálni:

• DEpUOHWLG WDUWDPiYDONDSFVRODWRVUHQGHONH]pVHN

• a földbérleti díjjal kapcsolatos rendelkezések,

• a bérbeadó felmondási jogát korlátozó rendelkezések,

• DEpUO iOWDOYpJUHKDMWRWWEHUXKi]iVRNpUWpNpQHNPHJWpUtWpVpWLOOHWYHDEpUO

által beszerzett mozdítható eszközök, gépek, berendezések elviteléhez való jogot aEpUOHWLYLV]RQ\PHJV] QpVHHVHWpQV]DEiO\R]yUHQGHONH]pVHN

• D EpUO HVHWOHJHV HO YiViUOiVL HO EpUOHWL MRJiW HO tUy LOOHW OHJ D EpUOHWL

viszony öröklésére vonatkozó szabályozás.