A közösségi joganyag birtokpolitikai vonatkozásai

$] HJ\HV (8 WDJiOODPRN V]DEiO\R]iViQDN iWWHNLQWpVH HO WW V]NVpJHV DQQDN

vizsgálata, hogy az EU közös politikája mennyiben kötelezi tagjait valamilyen irányultságú birtokpolitika megvalósítására. Az EK alapíWyV]HU] GpVH D W|EEV]|U E YtWpVHQ NHUHV]WO PHQW 5yPDL 6]HU] GpV LGH NDSFVROyGy UHQGHONH]pVHLN|]OPHJHPOtWHQG Dletelepedés jogáról szóló 2. fejezet.

A 43. cikk (korábban 52.) szerint:

" ...az egyik tagállam állampolgárának egy másik tagállamban való letelepedésének szabadságát korlátozó rendelkezéseket tilos alkotni. Ilyen tilalom irányadó azokra a korlátozásokra, amelyek bármely tagállam polgára által egy másik tagállam területén történt letelepedése során alapított képviselet, fiók-, vagy leányvállalat felállítására vonatkoznak.

A letelepedés szabadsága magában foglalja az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésének és gyakorlásának jogát, valamint kiterjed vállalkozások, különösen a 48. cikk (korábban 58.) második bekezdése szerinti társaságok illetve cégek alapítására és vezetésére, annak az országnak a saját állampolgáraira megállapított feltételei szerint, ahol a cégalapítás történt, az

56=W NpUHYRQDWNR]yIHMH]HWpQHNUHQGHONH]pVHLQHNPHJIHOHO HQ

$ FLNN HOV EHNH]GpVH WLOWy PHJIRJDOPD]iV~ D letelepedés szabadságát korlátozó megszorítások leépítését követeli meg, függetlenül attól, hogy

HOV GOHJHV YDJ\ PiVRGODJRV YiOODONR]iVUyO YDQ-e szó. A második bekezdés támogató megfogalmazása jelzi, hogy a letelepedés szabadsága magában foglalja azt a joJRW KRJ\ D] |QiOOy YiOODONR]iVW OpWHVtW V]HPpO\ XJ\DQRO\DQ

elbánásban részesüljön, mint annak a tagállamnak a polgára, ahol vállalkozását

DODStWRWWD $ W NpUH YDOy NLWpWHO DUUD D WpQ\UH XWDO KRJ\ YDQ HJ\ NO|QiOOy

IHMH]HW D W NH V]DEDG iUDPOiViUyO DPHO\UH HOWpU V]DEiO\R]iV YRQDWNR]LN pV

fokozatosabb liberalizáció tárgya /CRAIG,.deBÚRCA; 1998/.

A fenti rendelkezés körében a Tanács és a Bizottság - az erre irányadó eljárási rend szerint - végrehajtó intézkedéseket hoznak. A 44. cikk úgy rendelkezik, hogy egy tagállam állampolgára földet és építményeket szerezhet és használhat egy másik tagállam területén, ha ez nem ütközik a 33. cikk (2) bekezdésében foglalt elvekbe (44. cikk (2) bek. e) pontja). A szabályban a CAP (Common Agricultural Policy = Közös Agrárpolitika) érvényesítésére vonatkozik az utalás. Ezek szerint:

ÄDN|]|VPH] JD]GDViJLSROLWLNDpVD]DONDOPD]iVKR]V]NVpJHVNO|QOHJHV

módszerek kialakításánál figyelembe kell venni:

a) D PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ VDMiWRV WHUPpV]HWpW DPL D PH] JD]GDViJ V]RFLiOLV V]HUNH]HWpE O pV D NO|QE|] PH] JD]GDViJL UpJLyN WHUmészeti

NO|QEVpJHLE ODGyGLN

b) D]WD]LJpQ\WKRJ\DPHJIHOHO LJD]tWiVRNDWIRNR]DWRVDQNHOOYpJUHKDMWDQL

c) D]W D WpQ\W KRJ\ D WDJiOODPRNEDQ D PH] JD]GDViJ D WHOMHV

nemzetgazdasággal szorosan összefonódó ágazat" (33. cikk (2) bek.)”.

Tanka rámutat, hogy a CAP alakításának elvei kétség nélkül jogalapot adnak a tagjelölt országnak arra, hogy bizonyos tények igazolásával a külföldiek

I|OGWXODMGRQV]HU]pVpUH EpUOHWpUH D IHQWL N|UOPpQ\HN PHJV] QWpLJ HOWpU

rendezést (átmeneti engedményeket) kezdeményezzen az EU Bizottság

UpV]pU OGHURJiFLy7$1.$

$ N|YHWNH] D I|OGKDV]QiODW V]DEiO\R]iViW EHIRO\iVROy UHQGHONH]H]pV D] 56=

)HMH]HWpEHQ WDOiOKDWy (] D IHMH]HW D 7 NH pV IL]HWpVHN FtPHW YLVHOL pV EiU QHP WHV] HPOtWpVW D WHUP I|OGU O IRQWRV PHJV]RUtWiVRNat tartalmaz a külföldi tulajdonszerzés feltételeinek nemzeti szabályozásával kapcsolatban, csakúgy

PLQW D PiU HPOtWHWW IHMH]HW $] FLNN EHNH]GpVH D N|YHWNH] NHW

tartalmazza:

$] H IHMH]HWEHQ tUW UHQGHONH]pVHN NHUHWpEHQ D W NH iUDPOiViQDN PLQGHn korlátozása mind a tagállamok között, mind a tagállamok és harmadik országok viszonylatában tilos."

Tanka szerint a Bizottság jogértelmezése alapján ez a tilalom kiterjed

DUUD LV KRJ\ D W NHPR]JiVRNDW QHP OHKHW D OHWHOHSHG NOI|OGL YiOODONR]y

földtulajdoni és földbérleti pozíciójának nehezítésével gátolni. A Bizottság

H]]HO D 6]HU] GpV WpWHOHV UHQGHONH]pVHLQ W~OPXWDWy W|EEOHWN|YHWHOPpQ\W

támaszt /TANKA, 2001/.

A letelepedés szabadsága, a diszkrimináció tilalma nem zárja ki azt, hogy a tulajdonszerzés, vagy a földbérlet feltételeit az állam általános érvénnyel

YiOWR]WDWMD PHJ YDJ\LV D NRUiEEL UHQGH]pVKH] NpSHVW HOWpU HVHWOHJ KiWUiQ\RVDEEHO tUiVWYH]HWEHVDMiWiOODPSROJiUDLYDOV]HPEHQHNNpQWSHGLJD OHWHOHSHG NOI|OGLYiOODONR]yUDLVNLWHUMHG KDtállyal.

Tanka felhívja arra is a figyelmet, hogy „az EU Bizottságnak az RSZ 56.

cikkéhez adott jogértelmezése gyökeresen szakít az eddigi gyakorlattal és lényegében kizárja a tagállam joghatóságát arra nézve, hogy nem diszkriminatív rendelkezéssel (tehát valamennyi jogalanyra egyaránt

YRQDWNR]yDQ D W NHPR]JiV V]DEDGViJD V]HPSRQWMiEyO KiWUiQ\RVDEE

feltételeket szabjon a földtulajdonszerzésre és a földbérletre. A Bizottság

iOOiVSRQWMDHEEHQNpUGpVEHQDN|YHWNH]

" Tiltott minden, akár diszkriminatív, akár QHP GLV]NULPLQDWtY MHOOHJ

korlátozás. Azok a nem diszkriminatív intézkedések, amelyek a beáramló

W NHPR]JiVW NRUOiWR]]iN PHJHQJHGHWWHN IHOWpYH KRJ\ RO\DQ REMHNWtY pV

állandó feltételeken alapulnak, amelyeket közzétettek és a közérdek érdekében

N|WHOH] elvárások támasztanak alá. Minden esetben tiszteletben kell tartani az arányosság elvét."

A fenti állásponthoz kapcsolódik az Európai Bíróságnak a "közérdek

pUGHNpEHQN|WHOH] HOYiUiVRNNDWHJyULiUyONLDODNtWRWWMRJpUWHOPH]pVH(V]HULQW

a gazdasági okok QHP WHNLQWKHW N N|WHOH] HOYiUiVQDN PHUW D] (XUySDL

Bíróság e tárgyban kizár bármilyen gazdasági szempontú értelmezést.

$ W NHPR]JiVRN NRUOiWR]iVD PLQGHQIDMWD WLODOPiQDN %L]RWWViJ iOWDOL

értelmezése azt jelenti, hogy ez alapján az EK ragaszkodhat a jogi személy vállalkozók földtulajdoni igényének törvényi megengedéséhez, a tulajdonszerzés minden korlátozásának letöréséhez, a földhaszonbérlet teljes

OLEHUDOL]iOiViKR] D I|OGYLV]RQ\RNED W|UWpQ EiUPLO\HQ iOODPL EHDYDWNR]iV

kizárásához.

A fenti megállapítást nem vitatva, felvetem, hogy ismereteim szerint a

%L]RWWViJ QHP UHQGHONH]LN D KDWiO\RV (8 MRJDQ\DJEyO N|YHWNH] N|WHOH]

pUYpQ\ DNiU D] (8 SROJiURN DNiU D] (8 V]HUYH]HWHN iOWDO N|YHWHQG MRJpUWHOPH]pVL IHOKDWDOPD]iVVDO -RJpUWHOPH] IXQNFLyW LO\HQ pUWelemben egyedül a Bíróság gyakorolhat.

$ %tUyViJ YLV]RQW W|EEV]|U LV pOW D N|WHOH] MRJpUWHOPH]pV DONDOPD]iViYDO DPLNRU D YiOODONR]iV V]DEDGViJiQDN PH] JD]GDViJL pUYpQ\HVtWpVpUH

vonatkozóan hozott ítéletet (pl. Robert Fearon v. Ír Földbizottság)

Mindezek nyomán azt mondhatjuk, hogy a birtokpolitika közvetlen

V]DEiO\R]iVD D WDJiOODPRN QHP]HWL MRJDONRWiViQDN D IHODGDWD (] pUWKHW LV KLV]HQ QHP OHKHWVpJHV HJ\VpJHV V]DEiO\R]iVW UiK~]QL D] HOWpU W|UWpQHOPL JD]GDViJL WiUVDGDOPL P~OWWDO UHQGHONH] RUV]iJRNUa. Burgerné arra mutat rá,

hogy - D MHOHQOHJ RO\NRU PDUNiQVDQ HOWpU V]DEiO\R]iV HOOHQpUH- napjainkban

N|]HOHGpVL IRO\DPDW ]DMOLN D WDJiOODPRN ELUWRNSROLWLNiMiW LOOHW HQ pV H]HN D

folyamatok egy liberálisabb földbirtokpolitika vonalait sejtetik kialakulni /BURGERNÉ, 1996/.